udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szilágyi Szabolcs

2000. május 23.

Máj. 21-én Kolozsváron az Állami Magyar Színház adott otthont a végzős főiskolások búcsúztatásának. Felcsendült a Gaudeamus Igitur és az Elmegyek, elmegyek... Salat Lehel színművész, a harmadévesek osztályvezetője, sok sikert kívánt fiatal (immár) kollégáinak. A ballagók: Fodor Edina, Fodor Réka, Laczkó V. Róbert, László Kata, Némethy Zsuzsa, Szilágyi Szabolcs, Szotyori József és Varga Csilla színésznövendékek, valamint Köllő Katalin, Prezsmer Boglárka és Imreh István teatrológusok. Osztályvezető tanár: Csíky András. /Nánó Csaba: Elballagtak a színésznövendékek és a teatrológusok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2007. november 19.

November 17-én a Szeben megyei Szelindeken kettős emléktábla-avatásra került sor a 13. Szórványtengely-találkozó keretében. Emléktáblát állítottak Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak, „az itt élők kőtáblába vésték ragaszkodásukat a demokratikus értékeken alapuló nemzeti szabadság eszméjéhez. Kőtáblába vésték a három nép barátságát ennek az eszmének a jegyében“ – hangsúlyozta Szesztay Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa az emléktábla-avatón. A Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a Világhírnév internetes honlap szervezésében zajló ünnepségen több mint százan vettek részt Erdély különböző településeiről. A rendezvény a Szórványhűség-oklevél odaítélésével zárult. Az idei közösségi kitüntetett Szilágyi Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa lett. /Kőbe vésett ragaszkodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2008. január 26.

Negyedéves székelyföldi egyetemista fejtette ki gondolatait. Debrecenben tanul, agrármérnök lesz. A kérdés csak az, hogy hol. Ismerőseinek elmondja, hogy haza kell mennie, mert ha mindenki eljön, akkor nem marad végül semmi érték. Igaz, hogy az utóbbi négy évben Nagyvárad, Kolozsvár, s a többi nagyobb város határában nőnek ki a földből a különböző gyárak; utakat építenek és javítanak. Otthon azonban jó irányban nem változik semmi. Munkahelyteremtéssel nem foglalkozik senki. Amennyiben Magyarországon marad, több lesz a fizetése. Otthon vannak a barátok, érvel magában Valójában barátai mind külföldre mennek, mert otthon nem élnek meg. Az egyetemista találkozott egy jelenséggel, ez váltotta ki leginkább benne a HAZA KELL MENNI érzést. A nevetés. Pontosabban a kinevetés. Buták vagyunk, írta a fiatalember, mert évek óta ugyanazokat a vezetőket választjuk, akik saját érdekeiken kívül semmi egyebet nem tartanak szem előtt; buták vagyunk, mert nem találjuk meg a túlélés lehetőségeit sem a mezőgazdaságban, sem az iparban, sem pedig a turizmusban. /Szilágyi Szabolcs: Üres gyomorral Himnuszt énekelni nem lehet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998