udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szilágyi Zoltán

1990. február 27.

A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1999. december 1.

Almásmálom Beszterce-Naszód megye szórványmagyarságának aktív református egyházközsége nov. 27-én emléktáblát avatott az első és a második világháború hőseinek emlékére. Tőkés László püspök hirdetett igét. Szilágyi Zoltán nyugalmazott besztercei történelemtanár az elesett hősökről tartott előadást, Máthé Ilona az emléktábla történetét elevenítette fel. A tábla elsősorban a Besztercei Művelődési Alapítvány anyagi támogatásával készült, melyet Tőkés László és Vetési László tiszteletes leplezett le. Aznap rendezték meg a faluból elszármazottak találkozóját is. /Tóthpál Tamás: A két világháborúban elhunyt katonákra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2000. december 4.

Hiába reménykedtek Kolozs megyében, az RMDSZ-nek nem sikerült a harmadik képviselői mandátum, a megyében maradt az egy szenátori /Eckstein-Kovács Péter/ és két képviselői /Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly/ mandátum. - 1990-ben Kolozs megyében az RMDSZ képviselőházi lista 88 126 szavazatot kapott, a szenátori pedig 89 953-et. Ez a szavazatarány akkor 3 képviselői és 1 szenátori mandátumot ért. /Pillich László, Eckstein-Kovács Péter, és Podrádszky László, majd az 1992 februárjában lemondott Eckstein-Kovács helyébe lépő Balázs Sándor képviselő, a szenátor pedig Szőcs Géza volt./ 1992-ben az RMDSZ 3 képviselői mandátumot (74 216 szavazat), 1 szenátusi mandátumot (74 684 szavazat) nyert. Képviselők: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő. A Sinkó István halálával megüresedő helyet Neményi-József Nándor vette át, akit később kineveztek a Versenytanács tagjává, ezért le kellett mondania mandátumáról. Őt Bitay Levente követte. A Kolozs megyei szenátori tisztséget 1992-1996 között Buchwald Péter töltötte be. 1996-ban: 2 képviselői mandátum (72 633 szavazat), 1 szenátusi mandátum (74 181 szavazat). Képviselők: Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő, szenátor: Eckstein-Kovács Péter. 2000-ben tovább csökkent a szavazatszám: a képviselői listára 69 323-an, a szenátori listára pedig 69 221 érvényes szavazatot adtak le. Fehér megyében 1990-ben egy RMDSZ-es képviselő jutott be Brendus Gyula személyében, 1992-ben pedig egy szenátor, ezt a tisztséget Incze István töltötte be. 1996-ban, és 2000-ben sem sikerült képviselői vagy szenátori mandátumra szert tenni. Beszterce-Naszód megye 1990-ben 1 RMDSZ-es képviselővel rendelkezett (Szilágyi János), 1992-ben szintén egy képviselőt küldött (Szilágyi Zoltán), 1996-tól nincs RMDSZ-es parlamenti képviselője. Szilágy megyének 1990-től 1 képviselője, és 1 szenátora van. 2000-2004 között Vida Gyula a negyedik, Seres Dénes pedig a harmadik mandátumát kezdi. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Több RMDSZ-mandátum a törvényhozásban. Kolozs megyének mégsem jutott harmadik képviselői hely. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2003. január 20.

Jan. 18-án Zilahon egyházi ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a református egyház hivatalosan is átvehette az 1948-ban elkobzott művelődési házat, a Kálvineumot. Jelen volt az RMDSZ több tisztségviselője, Zilah magyar alpolgármestere és a megye magyar alprefektusa is. Felolvasták Zilah román polgármesterének levelét, amelyben jelezve, hogy az "állami közvagyon" átadása számára nem jelenthet ünnepet. Tőkés László püspök beszédében rámutatott: az idegen hatalom által elkobzott jogaink visszaszerzése akkor lehetséges, ha hiszünk benne. A nagyváradi püspökség épületét hosszú évek kemény pereskedésével sikerült visszaszerezni, a Kálvineumot kormányhatározattal juttatták vissza. Kifejtette: a román-magyar alapszerződés, amely a két ország egykori szocialista kormányainak műve volt, árulás a javából, amelyből az RMDSZ akkori vezetése is kivette a részét. Az alapszerződésben még utalás sincs az elkobzott egyházi javak visszaadására. A püspök elítélően szólt a zilahi helyzetről, ahol tovább folyik a Szilágyság egyetlen magyar középiskolájának, a Református Kollégiumnak az újraállamosítása, ezúttal RMDSZ-segédlettel. Molnár Kálmán esperes bírálta a magyar nyelvű helyi sajtót, amely ferdítve mutatja be a zilahi helyzetet, azt a látszatot keltve, hogy a visszásságokért az egyház a hibás. Szilágyi Zoltán kollégiumi lelkész-tanár szerint akkor lehetne igazán örülni, ha a Wesselényi Kollégium épületét is visszakapták volna. /Makkay József: Háromszáz épületből visszakaptak egyet. Hálaadó egyházi ünnepség a zilahi Kálvineumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2003. július 11.

Júl. 10-én Szatmárhegyen tartotta kihelyezett ülését a Szatmári Református Egyházmegye lelkészértekezlete, mely alkalommal a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulójára is emlékeztek a megye lelkészei. Dr. Hegedűs Lóránt, a Magyar Egyetemes Zsinat elnöke hirdetett igét, aki elsősorban a magyarságot leginkább fenyegető veszélyre, a népesség apadására hívta fel a figyelmet. Kifejtette: a gyermekáldás vállalásával, a Rákóczira való emlékezéssel, és példája követésével párosuló istenhittel ki lehet törni a morális depresszióból, amely jelenleg fenyegeti a magyarságot. A nagyságos fejedelemről dr. Hegedűs Lóránt tartott előadást, elmondva: II. Rákóczi Ferenc "a legszentebb, a legfénylőbb, a leglelkesítőbb, a legvonzóbb magyar", és példája a 21. században a megalkuvás nélküli helyes, igaz utat mutatja a számunkra. A helybeli Krüzselyi Erzsébet verseit Szilágyi Zoltán és Muntán Csilla szavalták, a szatmárnémeti Gyulay István tárogatón kuruc kori nótákat játszott. /Fodor István: A nagyságos fejedelem emlékét idézték. Ünnepi lelkészértekezlet Szatmárhegyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 11./

2003. október 14.

Egyházmegyei napot szerveztek okt. 11-én Zilahon a Zilahi Esperesi Hivatal és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részvételével. A rendezvény keretében emlékeztek meg a zilahi református Wesselényi Kollégium száz évvel ezelőtti kapunyitásáról, a kollégium első igazgatójáról, Kincs Gyuláról, valamint a Rákóczi szabadságharc háromszáz éves évfordulójáról. A nyolcezer református lelket számláló zilahi gyülekezetekből részt vevő viszonylag kis létszámú ünneplő közösség előtt Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök többek között a közösségi rendezvényeink iránti érdektelenségre is kitért, jelezve, hogy tizenhárom évvel a rendszerváltás után szomorú megtapasztalni az emberek elfásultságát, érdektelenségét, amely egyenes összefüggésbe hozható az RMDSZ rossz politizálásával. Az istentiszteletet követően Tőkés László szólt a készülő népszavazásról is, amely, mint mondotta, rafinált módon egy számunkra látszólag előnyös köntösben próbálja bemutatni a román alkotmányt. Az ünneplő gyülekezet átvonult a továbbra is román líceumként működő egykori Wesselényi Kollégium épületéhez, amit sok más ingatlanhoz hasonlóan nem kapott vissza az egyházkerület, megkoszorúzták az iskola udvarán Ady márvány mellszobrát. Az ünnepség a Kálvineumban folytatódott. Szilágyi Zoltán, a mai Zilahi Református Wesselényi Kollégium lelkésze az iskolán belüli áldatlan állapotokról szólt. Az egyház által el nem ismert igazgatóasszonyt továbbra sem lehet elmozdítani beosztásából. Az egyház és az iskola vezetősége közötti súlyos ellentétekre vall az is, hogy noha a kollégiumban számos meghívót osztottak ki, a diákokat nem engedték el a rendezvényre. /Makkay József: Az egykori Wesselényi kollégiumra emlékeztek. Nem közeledett az iskola és az egyház álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2004. június 28.

Immár öt erdélyi megye önkormányzatát vezeti az RMDSZ, miután a Szatmár és a Bihar megyei tanácselnöki tisztségek megszerzését követően Hargita, Maros és Kovászna megyében is megőrizte vezető pozícióját. Maros megyében a kormánypárttal működik együtt, Háromszéken pedig abszolút többsége van a szövetségnek, elnöknek ismét Demeter Jánost választották meg, míg az alelnöki tisztségben Baka Mátyás és Vajda Lajos bizonyíthat újabb négy évig. Barót új polgármestere Nagy István, aki mandátumát függetlenként nyerte el, az RMDSZ jelöltjét, Pál Szilágyi Zoltán mérnököt választották alpolgármesterré. Bardocon továbbra is Balázsi Dénes és helyettese, Kolumbán Sándor, az RMDSZ színeiben megválasztott elöljárók vezetik a községet, Vargyason maradt az Ilkei Ferenc (RMDSZ) polgármester – Csíki János (független) alpolgármester kettős, Baconban pedig továbbra is az RMDSZ-es Bardocz Csaba polgármester és helyettese, Konsza László vezetik a hivatalt. Bölön új polgármestere a független Sikó Imre, helyettese Rudolf Béla, Nagyajtán a szintén független Brotea Olga vezeti a községet, elődje, Barabás András (RMDSZ) alpolgármester lett. /Antal Erika, Benkő Levente: Öt megyei tanácsot irányít az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

2004. szeptember 15.

Szept. 14-én Szilágypaniton, a Zilah melletti, többségében magyar településen átadták az egyházi összefogással felépített I–Vlll. osztályos, új általános iskolát, amely lényegében világi iskola. A felekezeti iskolák státusát is rendező új egyházi törvény elfogadásától függ majd, hogy ez az iskola lesz-e az első református iskola. Az iskola a falu magyarságának összefogásával, magyarországi alapítványok finanszírozásával, illetve a hollandiai támogatással épült fel. Tőkés László püspök a gyülekezeti összefogással megvalósult iskolát Isten valóságos csodájának nevezte. Szilágyi Zoltán, a szilágypaniti református gyülekezet lelkipásztora elmondta, hogy a munkában oroszlánrészt vállalt Tőkés Erzsébet tanárnő, aki egykoron Szilágypanitban tanított, az építkezés során pedig sokat segített a pályázatírásban, a szükséges pénzek megszerzésében. /Makkay József Új református iskola Szilágypanitban. Erdélyre kisugárzó gyülekezeti összefogással épült. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2004. december 21.

Dec. 18-án Népszavazás után – népszavazás előtt címmel az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ polgári fórumot szervezett Gyergyószentmiklóson, amelynek vendégei voltak Kövér László, a FIDESZ országos választmányának elnöke, Bayer Zsolt újságíró, Szilágyi Zoltán, a Kossuth Rádió munkatársa és Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Bayer Zsolt a kettős állampolgárságáról szóló népszavazással kapcsolatban kifejtette, hogy generációkból irtották ki a tudatot, hogy a határokon túl is élnek magyarok. Említést tett egy vezető történészről, aki egy akkori történészkonferencián kifejtette: Magyarországon csak a jelenlegi határokon belüli történelmi eseményeket szabad tanítani, mert a határon kívüliek sértik a szomszédos szocialista államokat. Ugyanakkor 1988-ban egymillió magyarországi tüntetett a romániai falurombolás ellen, és ’89 decemberében 3 millióan siettek az erdélyi magyarság megsegítésére. A népszavazás kimenetelét befolyásolta a jelenlegi nemzetáruló magyar kormány, amely röplapokon azzal riogatott, hogy a kettős állampolgárság megadása esetén csak Erdélyből nyugdíjas tömegek fognak áttelepedni Magyarországra, veszélyeztetve az ottani nyugdíjasok létét. Szász Jenő beszédében kifejtette, hogy az RMDSZ egyezkedései nem autonómiáról, vagy magyar egyetemről szólnak, hanem hatalmi egyezkedések. Kövér László beszédében kifejtette, hogy nincs határon túli és határokon belüli magyar ügy, csak magyar ügy van, s hogy a december 5-i eredmény egy beteg társadalom döntése, amely a kenyérféltést a nemzetféltés elé helyezte; ezzel leszámoltunk egy illúzióval. Kiemelte a kézfogás fontosságát a nemzet jövőépítésében, s a magyar ifjúság ilyen irányú nevelését, amelynek kormányprogram kell biztosítsa, hogy 18 éves kora betöltése előtt megismerje Erdélyt és a többi határon túli régiót. Hajdó István főesperes a temetkezéshez kötődő székely hagyományokkal adott magyarázatot arra, hogy december 6-án miért került fekete szalag Gyergyószentmiklóson a magyar zászlóra. /Gál Éva Emese: Polgári fórum a népszavazásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2005. április 15.

A nagyenyedi múzeumok a XVIII. században, a kollégiumi tanítást szolgáló iskolai szertárakból jöttek létre. Mellettük van a neves könyvtár. – 1948-ban államosították a Bethlen Kollégiumot, majd két évvel később a két múzeumot is elvették az iskolától, és jelenleg sem tartoznak fennhatósága alá. Mivel semmilyen papír nem készült az elvételről, elméletileg a mai napig a kollégium tulajdonában vannak. A múzeumok féltve őrzött és regisztrált kincseit tulajdonképpen csak kölcsön lett volna szabad kiadni, ezt azonban a kommunisták nem tartották be. Az 1970-es években az ezüst és arany érméket vittek Bukarestbe azzal az indokkal, hogy Nagyenyeden nincsenek biztonságban. Hogy mi lett a sorsuk, senki sem tudja. Az Oktatási Minisztérium 1949-ben keltezett rendelete alapján több ezer értékes múzeumi tárgyat vittek el ideiglenesen Iasi-ba, Kolozsvárra, Csombordra, és a nagyenyedi Ovidiu Hulea Általános Iskolába. Ebből többek között 800 kitömött madarat soha többé nem hoztak vissza. A ’70-es években a Művelődési Minisztérium rendelete alapján kölcsön formájában a Történelmi Múzeumból elvittek egy 2,5x2 méteres, oroszlános szobrot. Az olaszok által szervezett Romana in Romania című vándorkiállításon – amely egész Európát bejárta –, ez a szobor is szerepelt, azonban az út befejeztével Bukarestben maradt. Kölcsönként elvitték a Fenichel Sámuel-féle néprajzi gyűjtemény nagy részét Kolozsvárra, majd 45 évvel ezelőtt Turnu Severinbe került, és mind a mai napig ott látható. A jelenleg is meglévő gyűjtemények között rendkívüli értéket jelent a Szilágyi Zoltán-féle rovargyűjtemény, vagy a geológiai gyűjtemény keretében a Herepei Károly-féle kövület- és ásványtani rész, vagy a megcsonkítottan is páratlan madártani gyűjtemény. /Tamás András: Fehér. Kölcsönnek álcázott lopás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2005. november 14.

A szilágysági faluban, Szilágypanitban már a tetőtéren dolgoznak az oktatási központ építői, azoknak a gyerekeknek a szülei, akik korábban szétszórt épületekben tanultak: az óvodások a volt téesz bikaistállójában, az elemisták egy roskadozó épületben, a gimnazisták pedig az életveszélyesnek nyilvánított udvarházban. „Gergely Istvánné, Tőkés Erzsébet Szilágypanitban tanított a múlt század 60-as éveiben, kapcsolata az oktatással nyugdíjazása után sem szakadt meg. Az ő javaslatára kezdődött el a most készülő református oktatási központ építése. Állami támogatás nélkül, pályázati lehetőségeket kihasználva folyt a munka a faluközpontban” – mondja Szilágyi Zoltán szilágypaniti református lelkész. 1999-ben alapot ástak, 2000 tavaszán az alapkövet tették le. Az elmúlt ősszel tanévnyitóra került sor a befejezetlen iskolában. Legalul van a konyha és a kazánház, a földszinten két tantermes óvoda, tornaterem, ugyanitt kapott helyet az orvosi rendelő és a patika. Az emeleten négy tanteremben már tanulnak a gimnazisták. Ugyanitt rendezték be az infolabort, szertárat, könyvtárat, tanári és az igazgatói szobákat. Jelenleg a befejező munkálatoknál tartanak. A tetőtérben még négy tanterem készül, három vendégszoba, fürdőszobák és raktárhelyiség. Pályáztak, és támogatást kaptak az Illyés, Apáczai, Pro Professionae és – amíg működött – a Mocsáry Közalapítványtól. Anyagi támogatást nyújtott a Határon Túli Magyarok Hivatala és az egyházkerület, összesen 40-45 millió forintnyi értékben. A szilágypanitiak kezük munkájával járultak hozzá az építéshez. A felszerelésbe az a hollandiai testvériskola segített be, mellyel a kapcsolatot Tőkés Erzsébet alapozta meg. A jelenlegi tanévben két csoportban 41 óvodás jelenti a tartalékot, az általános iskolai tanulók száma 93. Szilágypanit közigazgatásilag Haraklány községhez tartozik, a község hat falujából itt tanul a legtöbb gyermek. /Fejér László: Pályázattal, de kezük munkájával is. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2006. szeptember 18.

Szeptember 16-án Szilágypaniton holland segítséggel felavatták a Református Oktatási Központot. A korszerű audiovizuális rendszerrel, többek között színes televíziókészülékkel, videótárral és számítógépteremmel ellátott oktatási intézményt több évig építették. A diákok már két évvel ezelőtt beköltöztek a félkész épületbe, a hivatalos átadás most történt. Az ünnepi istentiszteleten el-elcsuklott Szilágyi Zoltán helyi lelkész hangja, amikor az iskola építésének történetét részletezte. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébetnek köszönhető a holland testvériskolai kapcsolat. A rendezvényen jelen volt Tőkés László püspök is. A helyi a fiatal lelkész köszönte meg a támogatók képviseletében megjelent Vajna Zoltánnak és Entz Gézának, az Apáczai Közalapítvány és a Pro Professione Alapítvány képviselőinek az iskola felépítéséhez nyújtott támogatást. Az alsó szinten van az óvoda, ahol két magyar csoportban 33 kisgyerek tanul, a román csoportban 11 gyermek. A középső szinten tanul a 43 magyar kisdiák, a felső szinten pedig 42 kisdiák. A diósadi iskolával közösen sikerült önálló jogi személyiséget szerezni, ezzel elkerülték, hogy a községközpontban működő román tannyelvű iskola fennhatósága alá kerüljenek. Az iskola könyvtára és a videotára a Duna Televízió adománya. /Józsa László: Református oktatási központot avattak Szilágypaniton. Ahol az akarat hittel párosul, ott minden lehetséges. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998