udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szilvágyi Zsolt

2002. november 24.

Második éve jelentkezik a temesvári egyházmegyei ifjúsági központ Laudetur című, három nyelven /köztük magyarul is/ megjelenő kiadvánnyal. A Laudetur különböző nyelvű számai nem egyeznek szóról szóra, inkább az egyes csoportok sajátosságaihoz alkalmazkodnak, azokról adnak hírt. A magyar változatot egész csapat szerkeszti: az ifjúsági lelkész, Szilvágyi Zsolt vezetésével. /bm: Laudetur. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 24./

2003. február 4.

Temesváron a piaristák neves egykori középiskolájának épületében talált otthonra a katolikus líceum. Febr. 3-án Roos Márton megyés püspök kápolnát szentelt a középiskolában. Heinrich József főesperes, az iskola igazgatója nyitotta meg az ünnepséget. Magyar nyelvű szentbeszédet Szilvágyi Zsolt, román nyelven Butnaru Anton lugosi plébános mondott. Abban az épületben van a kápolna, amelyet csak papíron kapott vissza az egyház. /Bánsági Csilla: Kápolnaszentelés a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2003. május 27.

A Temesvári Egyházmegyében május hónap immár hagyományos módon a fiataloké, ilyenkor szervezik ugyanis a Temes, Arad és Krassó-Szörény megye katolikus ifjúságát tömörítő találkozót, amelyet idén 24-én tartottak Temesváron. A 29 egyházközségből mintegy ötszáz, csoportosan érkező, zászlós körmenetben énekelve vonuló fiatal látványa nem mindennapi volt. A találkozó átfogta a három részre szakított hajdani csanádi egyházmegyét. Nagybecskerekről a meghívás dacára ezúttal nem érkeztek résztvevők, a szeged-csanádi egyházmegye fiataljai megjelentek. A fiatalokat Roos Márton megyés püspök, majd Szilvágyi Zsolt egyházmegyei ifjúsági lelkész üdvözölte. Böcskei László általános helynök magyarul, románul és németül szólt a fiatalokhoz. Kulturális program is volt, az aradi, karánsebesi, óbesenyői, vingai, resicabányai és temesvári fiatalok előadását, zenés, táncos ajándékát megtapsolták társaik. /Bánsági Csilla: Egyházmegyei Ifjúsági Találkozó Temesvárott. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2003. december 13.

Csiky Napokat szervezett az aradi Csiky Gergely Gimnázium, illetve az EMKE Arad Megyei Szervezete. A rendezvényt dec. 12-én Bognár Levente alpolgármester, Király András megyei RMDSZ-elnök, Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes és Szakács Ferenc iskolaigazgató nyitotta meg. Négy márványtáblát helyeztek el az iskola folyosóján az Aradon köztiszteletnek örvendett néhai pedagógusok emlékére, amelyeket Szilvágyi Zsolt temesvári püspöki titkár, az iskola volt tanítványa szentelt meg. Megkoszorúzták Csiky Gergely mellszobrát. A Csiky Gergely Gimnázium testvériskoláinak - köztük a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium, a békéscsabai Kossuth Zsuzsa Kollégium, a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum, a brassói Áprily Lajos Gimnázium - képviselői is elhelyeztek egy-egy koszorút. Ezt követően osztották ki Az én Európám című pályázat díjait, majd az aradi és a meghívott pedagógusok bemutatták a Nemzet - nemzetiség - európaiság témával kapcsolatos dolgozataikat. Matekovitsné Korodi Mária és Korodi Hajnalka Környezet- és életmódnevelés 9-14 éveseknek című könyvét méltatta Ruja Ildikó magyartanár. A napot a Szabadság-szobor talapzata előtti tisztelgés, majd a Jelen Házban a nagyváradi Kiss Stúdió Színház Wass Albert - Üzenet az otthoni hegyeknek című színpadi játéka zárta. /Gujdár Gabriella: Táblaavató a Csiky Napokon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

2004. május 20.

Máj. 14-16-án Temesváron találkozott az egyházmegye katolikus ifjúsága, az összejövetelt az Egyházmegyei Ifjúsági Központ szervezte. Szilvágyi Zsolt egyházmegyei ifjúsági lelkész köszöntötte az egybegyűlt fiatalokat. Magyar nyelven dr. Udvardy György budapest-esztergomi segédpüspök előadást, a román nyelvű konferencián pedig Pál József Csaba főesperes és dr. Valea Cristina orvos. A kulturális program keretében többek között a TEKMEK (Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége) csoportja is fellépett. /Sipos Enikő: Találkozott az egyházmegyei ifjúság. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

2005. február 12.

Az egyetemistákkal foglalkozó magyar lelkipásztorok, valamint a magyar egyetemista ifjúsági csoportok vezetői számára február 11–13. között konferenciát tartanak Kecskeméten, amelyre nemcsak az anyaországból, hanem a határokon túlról is érkeztek résztvevők. A temesvári egyházmegyét Szilvágyi Zsolt egyházmegyei ifjúsági lelkész és Nagy Szabolcs, a TEKMEK (Temesvári Magyar Keresztény Egyetemisták Közössége) csoportvezetője képviseli. /Egyetemi lelkészek konferenciája. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

2005. október 3.

Aradon a belvárosi református templom imaterme adott otthont október 1-jén a Szövétnek folyóirat délutánjának, amelynek témája az Erkölcsi nevelés tegnap és ma (?) volt. A házigazda Ilona János, a Szövétnek főszerkesztője, a vitaindítót mondó Szilvágyi Zsolt római katolikus egyházmegyei ifjúsági lelkész és Baracsi Levente arad-belvárosi református lelkipásztor után a résztvevők közül igen sokan fejtették ki véleményüket. /Kiss Károly: Csak hitelesen! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2005. november 20.

A Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége kezdeményezésére november 3-án tartották Temesváron a város ifjúsági szervezeteinek és csoportjainak találkozóját. Szilvágyi Zsolt egyházmegyei ifjúsági lelkész megfogalmazta, mindegyik ifjúsági szervezet célja: összefogni a helyi magyar fiatalokat. Amint az a találkozó folyamán kiderült, a TEKMEK hívására eljöttek a református (IKE) és baptista (TEFI) ifjúsági csoport tagjai valamint a Bartók Béla Elméleti Líceum Diákönkormányzata (DÖK), a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), illetve a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TeMISZ) képviselői. A Bánságban egyre inkább szórványban élő magyar fiatalok keresik a közeledés útját. /Sipos Enikő: Temesvári ifjúsági szervezetek ismerkedése. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 20./

2006. február 11.

A temesvári római katolikus egyházmegyében folytatott ifjúsági pasztoráció volt a témája annak a tanfolyamnak, amelyet február 5–8. között tartottak, és a különböző plébániákról tizenhét fiatal pap volt jelen. Szilvágyi Zsolt ifjúsági lelkész beszámolt arról, hogy a bibliadráma, illetve az ifjúsági bibliaóra előkészítése és bemutatása mellett több vidám, játékos módszert is elsajátítottak, melyek az ifjúsági hittanórákat teszik majd színesebbé. /Sipos Enikő: Tapasztalatcsere az ifjúsági munkáról. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./

2007. január 27.

A temesvári irodalmi élet egyik jeles személyisége, Anavi Ádám nyugalmazott tanár, költő, színdarabíró tartott rendhagyó irodalomórát Temesváron, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum magyar tagozatosainak. Az óra végén Szilvágyi Zsolt, az iskola spirituálisa köszöntötte fel a diákok és az intézmény vezetősége nevében az egy hónap múlva 98. évét betöltő, de a korát meghazudtolóan friss, lendületes Anavi Ádámot. /P. L. Zs. : Tréfás irodalomóra. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

2007. július 17.

Zimándújfalu község tanácsa nem szavazott meg támogatást a helyi falunapokra. Július 16-án nemzeti viseletbe öltözött párok énekelve, táncolva járták be a település utcáit, hívogattak a falunapokra. Voltak sportvetélkedők. Másnap, vasárnap az ünnepi szentmisén Szilvágyi Zsolt egyházmegyei ifjúsági lelkész a falu szülöttéhez méltóan beszélt az összefogásban rejlő erőről. Az ünnepi műsort a zimándújfalui iskolások tánccal nyitották meg, majd a helyi Napsugár együttes tánca és az ugyancsak zimándközi Szivárvány gyermek-mazsorettcsoport produkciója következett. A zimándújfalui leány- és asszonykórus népdalcsokorral lépett fel. A falunapok egyik fő szervezője Ménesi Melinda, a Borostyán Egyesület alelnöke volt. /Balta János: Példa nélküli összefogás a falunapokra. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

2007. szeptember 26.

Szilvágyi Zsolt /Temesvár/ ifjúsági lelkész a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a temesvári római katolikus egyházmegyében hatodik esztendeje pasztorációs terv és program foglalja keretbe a fiataloknak szervezett tevékenységeket. Szeptember elején a hagyományos kiértékelőre is sor került. A találkozón ezúttal mintegy húsz részvevő, fiatalokkal foglalkozó papok, ifjúsági csoportvezetők és csoporttagok mondtak véleményt az eddigi munkáról, illetve dolgozták ki a következő év terveit. A temesvári püspökség keretében működő Egyházmegyei Ifjúsági Központ a hivatást állítja a különböző tevékenységek középpontjába. A tavalyi hatvanegy program négyezer-négyszáz fiatalt vonzott. Ez valamivel kisebb részvételi arányt jelent az eddig megszokottnál. Szilvágyi Zsolt vallja, feladatuk megkeresni és megszólítani az új nemzedékeket. /Sipos Enikő: Következetesség és útkeresés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

2007. október 13.

A temesvári Római Katolikus Püspökség havonta három nyelven megjelenő folyóirata a Vita Catholica Banatus. Októberi számában kiemelkedő helyet szentelt a Nagyszebenben megtartott 3. Ökumenikus Európai Találkozónak. A folyóirat vezércikkében az új tanévnyitáshoz fűződő gondolatait osztotta meg Pál József Csaba főesperes, a kiadvány főszerkesztője, és hangsúlyozza: “A társadalom három alappillére a család, a hit és az iskola. Ha közülük egyik hiányzik, a társadalom meginog. ” A magyar nyelvű oldalakon beszélgetés olvasható Szilvágyi Zsolt egyházmegyei ifjúsági lelkésszel, továbbá tudósítás a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum tanévnyitójáról és a Millenniumi templomban /Temesvár/ szervezett orgonafesztivál eseményeiről. /S. E. : Vita Catholica Banatus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2008. március 9.

A temesvári Marienheim házban február 24–26. között a temesvári egyházmegye fiatal segédlelkészei és lelkipásztorai továbbképző tanfolyammal egybekötött találkozót tartottak, amelynek témája az ifjúsági pasztoráció volt. Szilvágyi Zsolt temesvári egyházmegyei ifjúsági lelkész elmondta, hogy ez az egy-két évvel ezelőtti kezdeményezés folytatása. Nehezen elfogadható probléma az, „hogy szórvány egyház lettünk”. Azokkal a kis közösségekkel kell törődni, amelyek még megmaradtak. Van olyan település, ahol két-három esztendő alatt alig öt elsőáldozó gyűl össze. A mai fiatalokat nehezebb megszólítani, mint akár öt évvel ezelőtt. Régebben a nyári ünnepségre, szabadidős programokra sok fiatal eljött. Most már ez sem vonzza őket. Egy-egy evangéliumi üzenet továbbítására például zenés vagy különböző játékos megoldások is léteznek. Az előadók a kiscsoportos tevékenységek fontosságát hangsúlyozták. /Sipos Enikő: Az ifjúsági pasztoráció lényege: „a fiatal érezze, hogy önzetlenül szeretjük és elfogadjuk őt”. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 9./

2008. december 7.

Huszonöt éves a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége, az évfordulót ünnepelték november 21–23-a között, több mint százan jöttek el a TEKMEK otthonába, vagyis a szalvatoriánus rendházba. Megalakulásukkor sok fiatal a jövőjét kockáztatta, hiszen a templomba járásért akár ki is rúghatták volna őket az egyetemről. De ők hétről hétre eljöttek a közös beszélgetésekre, hittanórákra. A csoport pedig egyre gyarapodott, erősödött – idézte fel az indulást Király Árpád marosi főesperes, a TEKMEK-esek első lelki vezetője. Az eltelt évek alatt Böcskei László, P. Laus Nikola, Dumitresc Mihály, Barják László, P. Csergő Ervin minorita atya, Vodila Szilárd, György Zoltán, Andó Attila, Maties Marin lelkipásztor is foglalkozott a fiatalokkal, a jelenlegi lelkivezető pedig Szilvágyi Zsolt egyetemi lelkész. /Sipos Enikő: Jubileumi találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 7./

2009. március 6.

Március 7-én lesz nagyváradi katolikus egyházmegye új püspökének, Böcskei Lászlónak a felszentelése. Fontosnak tartja, hogy megismerje az egyházmegyét, a híveket, az egyházközségeket, a papokat, a hitéletet, nyilatkozta. Az egyházi törvények szerint nem megengedett, hogy egy pap politikai szerepet vállaljon. Ez nem zárja ki, fejtette ki Böcskei, „hogy közösségünkből olyan laikusokat neveljünk, akiket azután megfelelő helyre tudunk irányítani, és akik méltóképpen tudják képviselni mind az egyház, mind a különböző kisebbségek, nemzetiségek érdekeit.” Böcskei Lászlót Szilvágyi Zsolt váltja a Temesvári Katolikus Egyházmegye általános helynöki székében. Az új vikáriust február 24-én iktatta be tisztségébe Roos Márton püspök. /Pap Melinda: Böcskei László: „A testvériség útján kívánok haladni” = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

2009. március 8.

Február 24-én a temesvári székesegyházban Roos Márton megyéspüspök beiktatta hivatalába az egyházmegye általános helynökét, Szilvágyi Zsoltot. Az ünnepségen jelen volt Német László nagybecskereki megyéspüspök, Böcskei László kinevezett nagyváradi püspök, Tietze Jenő nagybecskereki és Fodor József nagyváradi általános helynök is. /Sipos Enikő: Beiktatták a temesvári egyházmegye általános helynökét. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./

2009. május 12.

Május 10-én, vasárnap Aradon az arad-gáji katolikus templom előterében tíz pap közreműködésével Szilvágyi Zsolt általános helynök leleplezte, felszentelte a templom védőszentje, Szent Gizella bronzból készült mellszobrát, Kocsis Rudolf szobrászművész alkotását. Szilvágyi Zsolt kifejtette, halálának 950. évfordulóján meg kell emlékeznünk Szent Gizella királynőről, akit a magyar és a német nép tekint nagynak. Államalkotó első királyunk, Szent István munkáját segítette. Férje, Szent István halála után Gizella visszavonult szülőföldjére, ahol a passaui kolostorban karitatív, szent életet élt. /Balta János: Leleplezték Szent Gizella mellszobrát. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

2009. július 6.

A Temesvárhoz tartozó Újkissoda temetőjében július 5-én felavatták az 1945 elején jeltelen tömegsírban eltemetett második világháborús magyar hadifoglyok síremlékét. A magánadományokból állított obeliszket Szilvágyi Zsolt püspöki helynök szentelte fel. A 116 magyar hadifogoly – közöttük honvédek és internált civilek, katolikusok és reformátusok, magyarok és más nemzetiségűek egyaránt voltak – emlékére Túri László újkissodai plébános és dr. Higyed István ny. tiszteletes mondtak beszédet. A méltó emlékjel állítás egyik kezdeményezője, Túri László hangsúlyozta: a második világégés itt eltemetett áldozatainak hozzátartozói minden bizonnyal nem is tudnak róla, hogy szeretteik hamvai egy temesvári tömegsírban nyugszanak. Szilvágyi Zsolt a katolikus püspöki levéltárban talált néhány adatot a katolikus szertartás szerint Újkissodán eltemetett hadifoglyokról: a fogolytáborban 1945 elején 116 áldozatot szedett a tífusz, akiknek többnyire csak a nevét, életkorát, esetleg származási helyét, édesanyja nevét jegyezték fel. Az emlékjel-állítás fő kezdeményezője és kivitelezője, Radó János elmondta: annak ellenére, hogy tavaly március óta magyar-román kormányközi megállapodás létezik a két ország területén található katonasírok, emlékművek gondozásáról, az egyezmény csak egyoldalúan működik. A magyar területen elhantolt román katonák emlékének megadják a méltó tiszteletet, miközben az újkissodai hadifoglyok síremlékének állítását egy lejjel sem támogatták a hivatalos intézmények, ugyanakkor az újszentesi hadifogoly-tábor 2000-ben állított emlékművét sem gondozzák. Radó János a kilencvenes évek eleje óta azon dolgozik, hogy méltó emlékjeleket állítson a temesvári hadifogolytáborok magyar áldozatainak. /Pataki Zoltán: Felavatták az újkissodai fogolytábor áldozatainak síremlékét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

2009. szeptember 14.

A falu nagy szülöttének, Godó Mihály néhai jezsuita szerzetesnek /Kisiratos, 1913. szept. 25. – Kisiratos, 1996. szept. 22./ állítottak szobrot szeptember 13-án Kisiratoson. Páter Godó három ízben több mint 16 évet töltött a Ceauescu-diktatúra legsötétebb börtöneiben, ebből nyolc évet magánzárkába, de hitében és elszántságában ez sem törte meg. „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egy percig is szomorú lettem volna – idézte önéletrajzában tett vallomását Szilvágyi Zsolt, a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség általános helynöke. – Börtöntársainak vitte el Krisztus fényét, és amikor harmadszor is bezárták, azt kérte, maradhasson élete végéig börtönlelkész. ” „Áldozatok révén születnek a nagy dolgok” – mondta Godó Mihály. A szobrot megszentelő András Imre jezsuita szerzetes, a bécsi Egyházszociológiai Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy Godó atya egyáltalán nem várt elismerést, főleg szobrot nem. „Azt mondta: egy jezsuita akkor boldog, hogyha az út szélén, összeesve a szolgálatban, személytelenül, névtelenül adja a lelkét Istennek. Ami őt gazán foglalkoztatta: a magyar egyház, egyházának a sorsa. Sikerült neki megakadályoznia azt, hogy Erdélyben, Romániában ugyanaz a békepapi mozgalom elinduljon, mint ami Magyarországon elindult” – mondta. A személyes élményekről, a 61 éves ismeretségről mesélő gyergyószárhegyi Ferencz Ervin ferences szerzetes kiemelte, hogy „nem hódolni kell a szobra előtt, mert ez az alkotás egy figyelmeztető jel, hogy Godó atya él és élni fog!”. A szobornál megemlékező beszédet mondott Balczó András magyar olimpiai bajnok veterán öttusázó, köszönetet mondott a jezsuita szerzetes még élő testvére, Godó András. A bronzszobor Kocsis Rudolf aradi művész alkotása. Hogy mi volt Godó Mihály „bűne” a hatalom szemében? „Az, hogy megakadályozta Erdélyben, Romániában a katolikus egyház behódolását a kommunista diktatúrának és az államnak – fejtette ki Szilvágyi Zsolt. – Márton Áron püspök egyik munkatársa volt, és a békepapság ellen küzdők egyik fő vezéralakja. Neki köszönhetjük, hogy az egyház Erdély-szerte megőrizte függetlenségét. Rendkívüli jellem, nagyon gerinces ember volt, amit mindannyian megtanulhatunk a mai világban is, amikor vallásunkat és nemzetünket sokfelé húzzák-szakítják. Godó üzenete az, hogy elsősorban a lelkiismeretünkben megszólaló Jóistenre hallgassunk, hűségesek maradjunk az egyházhoz, népünkhöz, értékeinkhez, és nem utolsó sorban önmagunkhoz. Hogyha Godó atya munkásságát és életpályáját jellemezni szeretnénk egy szóban, azt mondatnánk: hűség. ” /Pataky Lehel Zsolt: Szobrot avattak Godó Mihálynak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./ Emlékeztető: Godó Mihály volt a legtovább börtönben az erdélyi magyar papok közül, 18 évet. Emlékezését kiadták: Godó Mihály SJ: Önéletrajz – Testamentum /Gloria, Kolozsvár. 2002/

2009. szeptember 14.

Szeptember 12-én Kisjenőről, a katolikus parókia előtti gyülekezőhelyről, rendőri felvezetéssel indult az autókonvoj az ágyai erdőben lévő Szent László kápolnához. A környékről egybegyűlt, különféle felekezetű és nemzetiségű hívek tömege fogadta az érkezőket. A szentmisét Szilvágyi Zsolt általános helynök celebrálta, közreműködött Módi József ágyai református lelkész, Cioban Danut nagyszintyei görög katolikus pap, illetve Pántya Elemér plébános. Megjelent Habsburg Lotharingiai Mihály főherceg, aki köszönetet mondott az egyház és az önkormányzat közös erőfeszítéséért, amivel a Szent László kápolna működését biztosítják. Ugyancsak megköszönte minden résztvevőnek, amiért részvételükkel, ragaszkodásukkal megboldogult nagybátyja, László főherceg emlékének adóznak. /Balta János: Családias piknik az ágyai erdőben. László főherceg élő emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998