udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szokoly Elek

1995. május 11.

Ápr. 29-én Gyulafehérváron a Pro Europa Liga, az egyesült államokbeli National Endrowmen for Democracy és a gyulafehérvári Albamont támogatásával szemináriumot rendezett A sztereotípiák -az interetnikai feszültségek forrása címmel. Az előadásokat kolozsvári és bukaresti szociológusok, pszichológusok, egyetemi tanárok tartották, vitavezető Smaranda Enache, majd Szokoly Elek volt. Horváth István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszékének tanársegéde a szociológus szemével közelített a témához, Topolyai Mihály pszichológus, aki az Egyesült Államokból tért haza, ugyancsak a kolozsvári egyetem részéről az amerikai helyzetből kiindulva jutott el a hazai feszültségek, a beidegződött sztereotípiák megoldásának lehetséges módozataihoz. Vra Campeanu, a bukaresti Helsinki Bizottság munkatársaként a romák sajátságos helyzetéről beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

1996. május 4.

Többség-kisebbség: európai modellek címmel rendeztek nemzetközi szemináriumot Marosvásárhelyen máj. 1-3-a között. A jelenlevőket Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Szokoly Elek, az Interkulturális Központ igazgatója üdvözölt. A finn, norvégiai lapp, francia, svájci és katalóniai résztvevők mellett jelen volt Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, román részről Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának titkára és több kormányzati szervezet is képviseltette magát. Az előadók között volt Gabriel Andreescu /Helsinki Bizottság/, Dinu Zamfirescu, a Liberális Párt 93 vezetője, Tóth Mihály Kárpátaljáról és Frunda György. A tanácskozás első részében a romániai kisebbségekről volt szó. Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségi Tanács titkára előadásával szemben Frunda György nem volt elégedett a kisebbségek helyzetével. A hatalom részéről nincs meg a politikai akarat a helyzet rendezésére, állapította meg. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4-5./

1997. július 17.

A posztkommunizmus nyomorúsága címmel tartják meg júl. 21-26-a között a VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet - ezúttal a hagyományoktól némileg eltérő módon Tusnádfürdőn -, a Pro Europa Liga, az RMDSZ Nemzeti Liberális Platformja, a Reform Tömörülés, valamint a FIDESZ-Polgári Párt közös szervezésében. Az ötnapos nyári szabadegyetemen a következő témakörökben hangzanak el előadások: júl. 21-én, hétfőn - A NATO-bővítés körei Madrid után (meghívott előadók: Adrian Severin külügyminiszter, Kelemen Attila és Kónya Hamar Sándor, Valentin Stan, Dudu Ionescu Romániából, Gergely András Magyarországról; moderátor: Pröhle Gergely Magyarországról); júl. 22-én, kedden - A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon (előadók: Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Luminiþa Petrescu, Andrei Cornea, Renate Weber, Salat Levente Romániából, Stumpf István, Tellér Gyula Magyarországról, moderátor: Mátis Jenő); szerdán, júl. 23-án - Az oktatási reform - a kisebbségi oktatás (Tonk Sándor, Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár, Andrei Marga, Horváth Andor, Sorin Antohi Romániából, Pokorny Zoltán Magyarországról; moderátor: Szokoly Elek, Románia); csütörtökön, július 24-én: A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai - politikai fórum (előadók: Ion Diaconescu, Markó Béla, Petre Roman, Varujan Vosganian, Horia Rusu Romániából, Orbán Viktor Magyarországról; moderátor: Smaranda Enache, Románia); pénteken, július 25-én: Román és magyar nemzetpolitika (előadók: Gabriel Andreescu, H.R. Patapievici, Patrubány Miklós, Tőkés László Romániából, Tőkéczki László Magyarországról, moderátor: Toró T. Tibor, Románia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./

1997. december 15.

Dec. 15-én Székelyudvarhelyre, a csereháti ingatlanba látogatott George Pruteanu, a kormány vezető erejét alkotó Parasztpárt szenátora, a szenátus oktatási bizottságának elnöke. Pruteanu "több órán át hallgatta a leleplezéseket arról a nyomásról és azon eseményekről, amelyeknek az apácák tanúi voltak", majd a hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a történtek "egész egyszerűen megrázták, feldúlták", olyan "brutálisak és vulgárisak" voltak és "túltesznek még azon is, hogy egyes apácákat szégyenletes módon erős férfiak távolítottak el az épületből" tavasszal. Véleménye szerint Remus Opris, a román kormány egyik főtisztviselője "még kellemetlenebb dolgokon ment át" székelyudvarhelyi látogatásán, mint ő maga korábban Hargita és Kovászna megyei útján. Mint kifejtette, ezért is látogatott erre a területre, ahol "úgy tűnik, olyan a levegő, mintha nem lenne már a román állam joghatósága alatt". "Hozzá akarok járulni hozzáértésemmel és tekintélyemmel ahhoz, hogy ezen a földdarabon is visszaállítsam országunk törvényeit és emberségét" - fejtette ki a szenátor. Kijelentette még, hogy elítéli az etnikai arányok megőrzésének elvét, ami szerinte alkotmány- és törvényellenes, ő sohasem fogja megérteni, ha bármely román nem telepedhet le az ország bármely pontján. A Rompres jelentése szerint Pruteanu éppen távozni készült, amikor a helyszínre érkeztek a romániai Helsinki Bizottság és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga képviselői, akik szintén meg akarták ismerni a helyzetet, és kerekasztal-megbeszélést javasoltak a városháza és az apácarend tagjaival. A vitán részt vesz Gabriel Andreescu és Renate Weber a Helsinki Bizottság, Smaranda Enache és Szokoly Elek a Pro Europa Liga, Dan Oprescu a román kormány kisebbségvédelmi hivatala részéről, a Szeplőtlen Szív apácarend több tagja, a hargitai prefektusi hivatal képviselője, továbbá Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester és Ciryll Bürgel, a csereháti épületet finanszírozó Basel Hilft alapítvány elnöke, és Pruteanu. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

1998. február 22.

Csíkszeredán febr. 22-én a marosvásárhelyi Pro Europa Liga, a Hargita megyei tanáccsal együttműködve "A kisebbség többségben - a többség kisebbségben" címmel szervezett kerekasztal-vitát, melyen részt vettek a helyi hatóságok, a különböző pártok és nemkormányzati szervezetek képviselői. A vitavezető Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke és Szokoly Elek, a Liga igazgatója volt. Hargita és Kovászna megyékben a románság számaránya 15 és 25 százalék között mozog, Erdély más megyéiben viszont a magyarság helyileg is kisebbségben van. A román nacionalisták gyakori vádja, hogy a székely megyékben "elmagyarosítják" a helyi román kisebbséget. Az eszmecsere arról folyt, miként őrízheti meg önazonosságát a romániai magyar, illetve a kovásznai és hargitai román helyi kisebbség, milyen intézkedésekre van szükség ennek érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

1999. november 1.

Marosvásárhelyen a Pro Európa Liga /PEL/ hamarosan fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli. Egyik legnépszerűbb rendezvénye a Demokrácia Kollégiuma, mely amolyan társadalmi-politikai, egyéves szabadegyetem középiskolások és egyetemi hallgatók részére. Szokoly Elek, a liga ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a kollégium olyan alternatív oktatási forma, mely az iskolai oktatás bizonyos fajta hiányosságait igyekszik pótolni. Támogatóit között van az Európa Tanács bukaresti kirendeltsége és a Nyílt Társadalomért (Soros) Alapítvány. Eddig 114 marosvásárhelyi és Maros megyei fiatal végezte el a (természetesen tandíjmentes) kollégiumot, akik közül többen már a sajtóban dolgoznak, szervezeteket vezetnek. Idén csak 26-on lehetnek a kollégium hallgatói, mert az anyagi keret csak ennyi hallgató programjának finanszírozását teszi lehetővé, melyben egy évzáró, több napos bukaresti és budapesti út is szerepel, ezek keretében a hallgatók a magyar és román államelnökökkel, miniszterelnökökkel, házelnökökkel találkoznak, ismerkednek. /Máthé Éva: Európai gondolkodásmódra tanít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2000. április 26.

A Krónika napilap mellékleteként megjelent a tizenkét oldalas Provinicia melléklet 1. száma. A beköszöntő /Mit akarunk/ szerint: "Eljött az ideje egy közös fórum megteremtésének az erdélyi és bánsági nyilvánosságban, amely a viták korszakából átlép a dialógus korszakába." "Nem akarjuk, hogy a mi provinciánk ezután is egy harmadrangú ország másodrangú tartománya legyen. Azt akarjuk, hogy Erdély centrummá váljon. Nem mások fölött, hanem egyensúlyban és partnerségben más centrumokkal." Az új melléklet Molnár Gusztáv "Premodern" provincia című tanulmányával kezdődik. Molnár Gusztáv leszögezte, hogy a Nyugat egyre inkább egy egységessé váló civilizáció jól szabályozott pluralizmusaként jelenik meg, a nem nyugati civilizációk talaján viszont a modernitások különbözősége élesebben kirajzolódik. Erdély ma, sajátos és egyedülálló "premodern" identitását újrafelfedezve, keresi a közös nyelvet. Érdekesek Molnár Gusztáv adatsorai is /Romániai választási geográfia. Adatok/: 1990-től napjainkig húzódó ívben vizsgálta Romániában a nyugatbarát erők és a posztkommunista erők közti viszonyt a választások, illetve az utóbbi években a felmérések alapján. Kirajzolódik az eltérés: a Regátban lényegesen nagyobb volt a posztkommunista erők súlya, mint Erdélyben. Erdélyben a románok is inkább nyugatbaráti beállítottságúak, mint a regátiak, a politikai különbözőség tehát nem etnikai eredetű. A mellékletben több értékes tanulmány sorakozik, így Gabriel Andreescu írása /Nemzeti kisebbségek - lehetséges taktika/, aki nehezen tudja elképzelni, hogy az RMDSZ ismét kormányzati szerepet vállal Iliescu pártjában. A Provincia felelős szerkesztői: Al. Cistelecan és Molnár Gusztáv, a szerkesztőség tagjainak többsége román, magyar szerkesztő Bakk Miklós, Szokoly Elek románul írt cikke magyar fordításban jelent meg. A Provincia a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával jelent meg. /Krónika (Kolozsvár), ápr. 26. melléklet: Provincia 1. sz./

2000. május 2.

Kolozsvárott az etnikumok közötti civil kultúra megteremtését szorgalmazó Provincia c. új kiadványt mutatták be a szerkesztők, Bakk Miklós, Marius Cosmeanu, Marius Lazar, Molnár Gusztáv és Szokoly Elek, ismertetve azokat az elveket, melyek e két nyelven megjelenő kiadvány létrehozását vezérelték. A kiadvány anyagai mind magyar, mind román nyelven azonosak, s két erdélyi lapban - a Ziua de Ardeal és a Krónika - terjesztik. Szokoly Elek arra figyelmeztetett, hogy a két világháború között is történt próbálkozás a közös párbeszédre, s a Jakabffy Elemér munkásságát hozta fel példaként. Bakk Miklós rámutatott: Itt az ideje, hogy az erdélyiek felleltározzák közös gondjaikat. Molnár Gusztáv szerint a céljuk: Erdélyre vonatkozó kérdéseket európai szinten tárgyalni. Románia ugyanis olyan új történelmi helyzetben van, amelynek nincsenek történelmi hagyományai; nem értékátadásról, hanem új értékek közös létrehozásáról van szó. A lap internetes kiadása (www.provincia.ro) is ezt szolgálja. /Provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ A Provincia "Olyan témákat vet fel, amelyekről eddig nem beszéltek. Kritikai módon viszonyul mind a román, mind a magyar nacionalizmus hagyományaihoz, s egyben megpróbálja azt is megfogalmazni, hogy az új európai környezetben a román-magyar együttműködésnek milyen esélyei vannak az erdélyi regionalizmus újrafogalmazásában" - mondta az MTI-nek Bakk Miklós politológus, a szerkesztő bizottság tagja. A beköszöntő vezércikk szerint "Nem akarjuk, hogy a mi provinciánk ezután is egy harmadrangú ország másodrangú tartománya legyen. Azt akarjuk, hogy Erdély centrummá váljon. Nem mások fölött, hanem egyensúlyban és partnerségben más centrumokkal. Olyan Erdélyt akarunk, amelyben a vallási, etnikai, kulturális különbségek kölcsönösen kiegészítik egymást, az egész térség javára. Nem akarunk újjáéleszteni - és még kevésbé kiváltani vagy támogatni - valamiféle helyi érdekű, a román, magyar és német különbség fölötti vagy éppenséggel e különbségek ellen irányuló transzilvanizmust. Európai erdélyiséget akarunk, amely ezeket az eltérő hagyományokat és identitásokat modern, az egységesülő Európa szellemiségéhez közelítő rendszerbe tudja foglalni". Az első számban kilenc román és öt magyar nemzetiségű politológus, szociológus, egyetemi tanár, író, újságíró, emberi jogi szakértő írása kapott helyett. A két felelős szerkesztő - Molnár Gusztáv politológus és Alexandru Cistelecan, a marosvásárhelyi Vatra című kulturális havilap főszerkesztője - havonta egy-egy meghatározott témára kér fel szerzőket. /Kétnyelvű Provincia az európai erdélyiségért. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 5./

2001. február 17.

Márciustól önálló lapként jelenik meg a második évfolyamában lépő Provincia - jelentették be febr. 16-án sajtóértekezlet keretében a szerkesztők. A magyar és román nyelven kiadott lap egy éve a Krónika, illetve a Ziua de Ardeal havi mellékleteként került az olvasók elé. Az "önállósodást" a költségeket felvállaló kiadó, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja tette lehetővé. Amint az a januári-februári összevont számban Molnár Gusztáv politológusnak, a lap egyik felelős szerkesztőjének a Provincia egyéves pályafutását értékelő írásából kiderül, teljesítették a célt: "sikerült megteremteni az erdélyi és bánsági nyilvánosságban egy olyan közös fórumot, amelyben az erdélyiséget identitásuk fontos, de nem kizárólagos elemének tekintő román, magyar és német értelmiségiek otthon érzik magukat, és hasonlóképpen értelmezve a legfontosabb fogalmakat és kategóriákat, értelmes és hasznos eszmecserét tudnak folytatni egymással". A szerkesztőgárda tagjai között van Alaxandru Cistelecan (felelős szerkesztő), Ágoston Hugó, Bakk Miklós, Mircea Boari, Marius Cosmeanu, Caius Dobrescu, Sabina Fati, Marius Lazar, Ovidiu Pecican, Traian Stef, Szokoly Elek, Daniel Vighi. /Önálló Provincia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ Molnár Gusztáv "Budapest és Kolozsvár között ingázó politológus" és Daniel Vighi, a szerkesztőbizottság tagja február 15-én Temesváron bemutatták az önállósult Provincia folyóiratot. A Provincia megteremti az erdélyi és a bánsági nyilvánosságban azt a közös, transzetnikus vitafórumot, amelyben román, magyar és német értelmiségiek egyaránt otthon érzik magukat, jelentette ki Molnár Gusztáv. A Provincia és a köré csoportosuló értelmiség számára a nemzeti identitásnál fontosabb a közép-európai, illetve földrajzilag jobban körülhatárolva az erdélyi és bánsági identitás. Úgy tűnik, a Provincia hasábjain, a transzszilvanizmus közös nevezőjén sikerült egy olyan román-magyar-német értelmiségi párbeszédet beindítani, amelynek során végre megbeszélhetjük közös dolgainkat, leásva az ellentétek gyökeréig és felmutatva a bennünket összekötő értékeket. - Egy román regionalista pártra gondolnak, amely nyitott lenne a magyarság és a kisebb nemzeti közösségek felé - fejtette ki Molnár Gusztáv. /Pataki Zoltán: Bemutatkozott az önálló Provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

2001. május 15.

Tudatos polgárrá kell válnia a többségnek Romániában azért, hogy az ország eleget tudjon tenni a nyugati elvárásoknak, állampolitikai szinten pedig meg kell szűnnie a kétarcúságnak - hangsúlyozta Szokoly Elek, a marosvásárhelyi Interkulturális Központ igazgatója, a Pro Európa Liga vezetőségi tagja május 9-én az Európa Napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvényen. - Doru Furnea, a hegyivadász laktanya parancsnoka azt kérdezte, hogy mit tett értünk Európa? Véleménye szerint a történelem folyamán Romániát gyakran kihasználták idegen hatalmak, és e nép ádáz küzdelmet folytatott nemzeti létéért. Válaszában Szokoly Elek rámutatott, hogy nem éppen helytálló az "áldozat" szerepét hangoztatni, hiszen Romániát 1859-ben, létrejöttekor, majd 1877-ben, a függetlenség kivívásában, 1920-ban, Nagy-Románia megalakításában, majd a második világháború után is segítették a nagyhatalmak, és 1989-után is óriási pénzösszegeket kapott, amelyeket sajnos nem mindig célszerűen használtak fel. /Európa Nap a Pro Európa Liga szervezésében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 15./

2001. május 18.

Máj. 16-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban bemutatták Roth Endre Nacionalizmus és demokratizmus című kötetét, a Pro Európa Kiadó gondozásában. A könyv először román nyelven jelent meg 1999-ben, ugyanennél a kiadónál. Szokoly Elek, a kiadó igazgatója elmondta, hogy ez a könyv az európai eszme- és értékrendszert igyekszik megközelíteni. A kötetet először Salat Levente egyetemi előadótanár méltatta. A könyv Románia legfontosabb nemzeti kisebbségeivel, a magyar-, német-, zsidó- és roma-kérdéssel foglalkozik. Kallós Miklós egyetemi tanár szerint ez a mű Románia társadalomtudományi irodalmának egyik legszínvonalasabb alkotása. Balázs Sándor egyetemi tanár, a kötet fordítója kifejtette: ez a munka megfelelt saját gondolkodásmódjának. A kötet nemsokára Németországban is megjelenik. /Köllő Katalin: Magyar és román nyelvű bestseller? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2001. december 10.

A Provincia című folyóirat kezdeményezésére román és magyar értelmiségiek memorandumot intéztek a román parlamenthez és pártokhoz. A dokumentum Románia regionális szerkezetű állammá való átalakítását javasolta. A memorandumot szerzői eljuttatták a román parlamenthez, a nagyobb román pártokhoz és az RMDSZ-hez. Kezdeményezésükről tájékoztatják az Európai Parlamentet, illetve az EU szintjén a regionális érdekeket képviselő Régiók Bizottságát is. A Memorandum regionális tanácsok vagy tartományi parlamentek létrehozását javasolja, melyek a régiók székhelyén, illetve a tartományi fővárosokban működnének. A többnemzetiségű régiókban - a Bánságban, Erdélyben vagy Dobrudzsában - kialakítható az a regionális identitás, amelyek révén meghaladhatóvá válnak a korábban kiéleződött nemzetiségi konfliktusok. A Memorandum aláírói: Antik Sándor képzőművész, Alexandru Cistelecan, Caius Dobrescu, Traian Stef, Daniel Vighi írók, Ovidiu Pecican történész, Marius Cosmeanu szociológus, Szokoly Elek, Hadházy Zsuzsa, Ágoston Hugó közírók, Molnár Gusztáv és Mircea Boari politológusok. A lista nyitott a további csatlakozók számára. /Régiók kialakítását javasolják. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2002. július 11.

A Smarande Enache vezette Pro Europa Liga szervezésében júl. 10-én az illyefalvi KIDA-központban kezdte meg munkálatait a Transzszilvánia Nyári Egyetem. A tanácskozáson előadások hangzanak el a következő témákról: regionalizmus Európában, illetve Romániában; Erdély gazdasága, Erdély politikája, erdélyi identitás. Többek között előadást tart Máttis Jenő, Kolumbán Gábor, Ioan Avram Muresan, Csutak István, Toró Tibor, Sabin Gherman, Bakk Miklós, Molnár Gusztáv, Gabriel Andreescu, a vitavezetők között találjuk Smaranda Enachet, Sarkán-Kiss Endrét, Szokoly Eleket. /Transzszilvánia Nyári Egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

2002. október 12.

A Smaranda Enache és Szokoly Elek nevével fémjelzett Pro Europa Liga Kisebbség a többségben - többség a kisebbségben. Székelyföldi etnikumközi kapcsolatok címen tartott fórumot. Enache leszögezte, hogy a történelmet a tudósokra kell bízni, a civil szervezeteknek a most élők gondjait kell felvállalniuk. Marius Lazar, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára ismertette a tanítványaival együtt a Székelyföldön folytatott kutatómunka eredményeit. Felhívta a figyelmet a régió gazdasági, infrastrukturális elmaradottságára, másrészt a Székelyföldről terjedő negatív hírek hatására kialakult rossz külképre. A székelyföldi helyzetet súlyosbítja, hogy újabban lakosságcsökkenés észlelhető. /(s.): Magyarok és románok a Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

2002. október 25.

Az RMDSZ marosvsrhelyi szervezete okt. 23-n az 1956-os forradalomra emlkezett a Kultrpalota kistermben. Szl virgot kaptak az egykori meghurcoltak. Előadsok hangzottak el a Rkosi-időkről, Kdr bosszjrl. Ott ltek az 56-os meghurcoltak az esemnyek lő taniknt: Kacs Tibor, Tatr Mihlyn Pterffy Irn, Varga Lszl, Grma Jnos, Lta ron, Veress Sndor, Veress Zoltn, Szokoly Elek, Kelemen Klmn, Schuller Jenő, Fodor Imre. Szinte hihetetlen: a romniai megtorls nagyobb mreteket lttt, mint Magyarorszgon a kdri terror! Varga Lszl tiszteletes megjegyezte: 12 v utn az tvenhatosok is vgre valakinek eszbe jutottak. Tfalvi Zoltn kzr az erdlyi 56 kutatja. Szmos rsa jelent meg klnbző hazai s klfldi lapokban, nagyszabs munkra vllalkozott, rszletesen kzreadja az tvenhatos erdlyi megmozdulsok s a megtorlsok krnikjt. Elmondta, mintegy 3000 embert tltek el a Maros Magyar Autonm Tartomnyban. Tfalvinak is vannak szemlyes emlkei: Korondon 4000 ember mindssze kt rdit hallgatott, az atyafiak arrl tanakodtak, hogyan segthetnnek a szkelyek Nagy Imre npn. Felemlegette Moises Mrton tragikus trtnett. Moises 1970-ben, tiltakozsul a kommunista hatalom tlkapsai ellen, Brass-Pojnn felgyjtja magt. A megtorls idejn 14 erdlyit, kztk kt bnsgi romnt vgeztet ki a hatalom. Bebrtnztk Pskndi Gza kltőt, aki szabadulsa utn mondta: inkbb a hallt vlasztan, mint a romn tmlcket. A magyar kormny, ln Kdrral, ppen Marosvsrhelyen rulta el a romniai magyarsgot. A ltogats msnapjn vittk el bilincsben Fodor Plt, a mostani alpolgrmester desapjt. A slyos brtnbntetst letlttt Varga Lszl reformtus lelksz a kulkldzsről, a Magyar Npi Szvetsg gyva behdolsrl beszlt. /Lokodi Imre: 1956 emlkezete. Tigris markban nekesmadr... = Npjsg (Marosvsrhely), okt. 25./

2003. január 7.

Igénytelenek voltak a szilveszteri műsorok. A Duna tévé adta a Moyses Mártonról szóló dokumentumfilmet (producer Sándor György, operatőr Buda János, szerkesztő-rendező András Ferenc). A meghurcolt, börtönt szenvedett nagyajtai egyetemista 1970. febr. 12-én gyújtotta fel magát a brassói pártbizottság székháza előtt. Egykori társa, Szokoly Elek (öt évet ült maga is, ügyük összefonódott) nem nevezte meg az árulót. Nem nevezte meg a két kutató, Benkő Levente és Tófalvi Zoltán sem. A mártír húga, Éva asszony viszont megnevezte. Az illető él, de bizonyára "nem nyilatkozik." Egy másik besúgót is megnevezett. Viselője köztiszteletben álló személyiség. Az erdélyi néző felkapja a fejét. "Hogyan? Ikszipszilon? Az a nagyszerű ember? Aki annyit tett és tesz a magyarságért?" Az érintettet - nem kérdezték meg. /B.D. [Bölöni Domokos]: Az elvarratlan szálakról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

2003. március 19.

Márc. 17-én megkezdődött a 9. alkalommal megrendezett Tolerancia Hete Marosvásárhelyen. A szervezők az idei rendezvénysorozaton elsősorban a művelődési eseményekre fektetnek nagyobb hangsúlyt. Szokoly Elek, a Pro Europa Liga ügyvezető igazgatója ismertette a jelenlevőkkel a Tolerancia Hete elnevezésű rendezvénysorozat programját, ebben szerepel roma képzőművészeti kiállítás, klezmer hangverseny és orgonaest a segesvári szász templomban.Márc. 21-én a Bernády Házban Metamorphosis Transylvaniae - Az erdélyi magyar értelmiség és a sorsközösség kérdése témájú kerekasztal-beszélgetésre kerül sor. A magyar nyelven zajló vitaestet Csíky Boldizsár, a Pro Europa Liga társelnöke irányítja. /Antal Erika: Elkezdődött a Tolerancia Hete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

2003. október 23.

Erdélyben 1956-ban nem volt forradalom, mégis megtorlások, bebörtönzések és megaláztatások sorozatát kellett elviselniük a magyaroknak. Erről vallanak az erdélyi 56-osok.Erdélyben a szekuritáté által elképzelt forradalmat vérbe fojtották, emlékezett a brassói Lay Imre. A magyar fiatalok alakította Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének (EMISZ) akkori titkára úgy tudja, a megtorlás során 17 romániai magyart végeztek ki, de a románok közül is többet eltett láb alól az akkori hatalom. Az EMISZ azon a napon alakult meg Brassóban, amikor a szovjet csapatok 1956. november 4-én hajnalban támadást indítottak Budapest és a magyar szabadság ellen. Az EMISZ Fehéregyházán koszorúzott és emlékezett az 1848-49-es magyar szabadságharc hőseire. A kezdeményezés Brassóból Háromszékre is átterjedt, végül 1958 augusztusától kezdődően a szekuritáté 77 EMISZ-est tartóztatott le. Összesen 1117 évnyi börtönbüntetést kapott a 77 fiatal. Átjutott a határon az a négy baróti középiskolás diák, akik november 8-án, a forradalmárokhoz való csatlakozás reményében vágtak neki a román-magyar határnak. A "túra" egyetlen túlélője, a Sepsiszentgyörgyön élő Józsa Árpád Csaba emlékezett. Október 24-én és 25-én az iskolában megjelentek a pártaktivisták, és azt magyarázták, hogy Budapesten ellenforradalom van, Moyses Márton is szót kért, és azt kérdezte tőlük: miért hazudnak, miért nem mondják meg az igazat? Moyses akkor elsős gimnazista volt, akárcsak Kovács János, akik a csíkszentdomokosi Bíró Benjaminnal és Józsa Árpád Csabával társulva indultak Budapestre. Bíró és Józsa átjutottak a határon, de Kovács és Moyses eltévedtek, végül pedig hazatértek. Józsa és Bíró Debrecenben kaptak szállást és munkát, valamint továbbtanulási lehetőséget. 1957 március 15-én azonban a magyar hatóságok átadták őket a nagyváradi szekunak. Mindkettőjüket elítélték. Moyses 1960 októberében beiratkozott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarára. Nyíltan vallotta, hogy a két egyetem erőszakos egyesítése voltaképpen a magyar universitas beolvasztását jelentette. Versekben is megfogalmazott álláspontjáért előbb 7, majd 2 év szabadságvesztésre ítélték, 1962-ben szabadult. A különböző tudományokban egyformán járatos fiatalembert a nagyajtai kollektív gazdaságba kényszerítették napszámosnak, Moyses 1970 februárjában a brassói kommunista pártszékház előtt tiltakozásul benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Két hónap múlva belehalt sérüléseibe. A Marosvásárhelyen élő Szokoly Eleket Moysesszel majdnem egyidőben hurcolták el, és ítélték el. A Pro Europa Liga mai társelnöke így jellemezte néhai barátját: "Kétségtelen, hogy egy lángész pusztult el benne. És egyetérthetünk mindazokkal, akik azt vallják, ő a később érvényre jutó európai és erdélyi szellemiség mártírja." A sepsiszentgyörgyi származású, Németországban élő Gyertyánosi Csaba elmondta, a Mikó Kollégium gimnazistái voltak, amikor 1956 októberében elhatározták, tenniük kellene valamit a forradalom érdekében. Összegyűltek: Szabó Ütő Lajos, Gyertyánosi Gábor, Gyertyánosi Csaba - az ítéletek csökkenő sorrendjében -, Bordás Attila, Jancsó Csaba, Sándor Csaba, Molnár Béla és Jancsó Sándor. A Székely Ifjak Társasága (SZIT) 1957. március 15-én titokban koszorút helyezett el Sepsiszentgyörgyön az 1848-as hősök emlékművénél. "Ez volt az első koszorúzásunk, az első megmozdulásunk, és megpróbáltuk elhitetni magunkkal, hogy mégis csináltunk valamit" - emlékezett Gyertyánosi Csaba. 1958-ban azonban a szekuritáté felkészülten várta a diákokat az újabb koszorúzásnál. A fiúkat letartóztatták, a marosvásárhelyi katonai törvényszéken az ügyész életfogytiglant és halálbüntetést kért a SZIT-esekre, végül Macskási Pál hadbíró "beérte" 18, 15 és 10 éves ítéletekkel. /Benkő Levente: Tizenévesektől félt a kommunista hatalom. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2004. szeptember 15.

Befejeződött a POLITEIA – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület – által szervezett harmadik Torockói Diáktábor, amely a jövendőbeli jogászok, politológusok és újságírók szakmai műhelyének számít. A kolozsvári és temesvári politológián, jogon és újságírói szakon tanuló diákoknak egyetemi tanárok, lapszerkesztők, írók, jogászok, közgazdászok fejtették ki gondolataikat a regionalizmusról. A táborban négy lapot is bemutattak, a regionalizmussal, önrendelkezéssel, föderalizmussal foglalkozó Altera és Provincia lapokat, az ismeretterjesztő és tudományos Korunkat, valamint a Magyarországon megjelenő Tér és Társadalom című lapot. Megjelent Bodó Barna, a BBTE egyetemi adjunktusa a Politeia Alapítvány elnökeként a tábor egyik szervezője, Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, egyetemi oktató, Pomogáts Béla, Veress Emőd jogász és egyetemi tanár, Szokoly Elek, az Altera lap szerkesztője, a Pro Europa Liga elnöke, Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató, Balázs Imre József író, a Korunk szerkesztője, Neményi József Nándor egyetemi tanár, helyettes államtitkár, Hajdó Csaba, a Civitas tagja, vállalkozó, Bíró Béla egyetemi tanár, publicista és Szász Alpár Zoltán politológus, egyetemi oktató. /Ladányi Emese Kinga: Torockó. Zárt a POLITEIA harmadik diáktábora. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2005. május 17.

Május 15-én Nagyajtán Moyses Mártonra, a néhai egyetemi hallgatóra emlékeztek, akit az 1956-os magyar forradalommal való együttérzése, a kommunista rendszert bíráló szavai miatt 1960–62 között börtönbe vetettek, és aki a megaláztatást nem bírva 1970 februárjában a brassói kommunista pártszékház előtt felgyújtotta magát, három hónap múlva, május 15-én pedig 29 éves korában belehalt sérüléseibe. Az Amerikából hazatérő Arany Tibor, a legendás pesti srácok egyike elhatározta, hogy a székely fiú emlékére is bronztáblát fog állítani, mert ott a helye a szovjet megszállás ellen szintén önkéntes máglyahalált halt Jan Palach prágai cseh egyetemista és a kommunizmus ellen ugyanígy tiltakozó Bauer Sándor mellett. Arany Tibor a Moyses-bronztáblát Nagyajta községnek adományozta. Leplezték Kiss Levente képzőművész alkotását, amelyen Moyses Márton gimnazistakori arcképe látható, alatta ezzel a felirattal: „Ebben a házban élt 1941 és 1970 között, a börtönből való szabadulása után itt volt a kényszerlakhelye, innen indult az önkéntes tűzhalálba Moyses Márton mártírköltő, az erdélyi tudományosság nagy ígérete.” Tófalvi Zoltán, 1956 erdélyi eseményeinek és utóéletének kutatója beszédében a magyarság egyik legnagyobb mártírjának nevezte Moysest. A Marosvásárhelyen élő Szokoly Elek, Moyses Márton egyik legjobb barátja és elítélt sorstársa felfelé hulló csillagnak nevezte Moysest, Józsa Árpád Csaba volt politikai fogoly pedig arra emlékezett, hogy napokkal az 1956. november 4-i szovjet katonai támadás után Moysesszel és másik két iskolás társukkal hogyan vágtak neki a román–magyar határnak, hogy a pesti srácokhoz csatlakozzanak. A Krónika munkatársa, Benkő Levente a Moyses Márton életpályáját és kálváriáját összefoglaló, Bűn volt a szó című könyvének bemutatóján kiemelte: az atomfizikával, magas szintű matematikával, folklórgyűjtéssel és nemzetpolitikai kérdésekkel egyaránt foglalkozó Moyses gondolkodása évtizedekkel megelőzte korát. /Moyses Mártonra emlékeztek a háromszéki Nagyajtán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

2009. május 22.

Tófalvi Zoltán /sz. 1944. márc. 24./ marosvásárhelyi író, történész Korondról származik, behatóan tanulmányozta a fazekasok életét, munkáját. A Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakon szerzett képesítést, majd a Kolozsvári BBTE történelem–filozófia szakán tanult. Később A Hét és az Erdélyi Napló hetilapok és a Román Televízió magyar szerkesztőségének munkatársaként dolgozott. Számos riport- és tanulmánykötete jelent meg. Kutatási területe a korondi népi fazekasság, valamint az 1956-os események és azok következményei. 1982. október 30-án tartották nála az első házkutatást. Az irodalmi alkotásnál is súlyosabb bűnnek számított néprajzzal foglalkozni Tófalvi tanulmányt ír a beszervezés „menetrendjéről”. A kiszemelt ügynöknek saját kezűleg kellett megírnia a beszervezési kötelezvényt, azt utána le is gépelték, amit az ügynöknek szintén alá kellett írnia. A jelentések zömét az információk alapján ugyan a tartótiszt – a „forrás” fedőnevét is feltüntetve – összegezte, de a Szekuritáté gondoskodott arról, hogy a dossziéban a saját kézzel írt jelentések is legyenek. Tófalvi úgy érzi, a kommunista diktatúra ellen lázadók történetének megírása, a periratok közzététele a legsürgősebb feladatok közé tartozik. A román történetíráshoz viszonyítva nagy a lemaradás. Eddig több százezer oldal periratot, az 1956 utáni hazai perekhez kapcsolódó dokumentációt olvasott át, fordított románról magyarra. Ezekből látja, milyen meghatározó, központi személyiség volt Márton Áron püspök. Abszolút tekintélynek számított. Dobai István nemzetközi jogász háromszor járt Márton Áron irodájában, hogy kikérje a tanácsát az általa összeállított ENSZ-memorandumról, annak ellenére, hogy református főgondnok volt. A később kivégzett Szoboszlai Aladár plébános is Márton Áronnak akarta megmutatni a Keresztény Dolgozók Pártjának programját, a román–magyar konföderációt meghirdető elképzeléseit. Márton Áron a huszadik század egyik legjelentősebb magyarja volt. Tisztán látta az eseményeket, összefüggéseket. Tófalvi tízkötetesre tervezi az 1956-os eseményekhez kapcsolódó sorozatot, és ebből három jelent meg. A következők: a hazaárulási perekről négy kötet szól: az első a Szoboszlai-, a második az érmihályfalvi, a harmadik a Dobai-csoport, a negyedik a Fodor Pál és Csiha Kálmán és három Ferenc-rendi szerzetes pere, és lesz egy ötödik kötet, amelyben a túlélőket szembesíti a dokumentumokkal. Előkészületben van a negyedik és ötödik kötet. Ez lesz az első sorozat. A második sorozatban a Bolyai Tudományegyetem megszüntetéséhez kapcsolódó peranyagot dolgozza fel. Külön kötet tartalmazza majd Moyses Márton és Szokoly Elek, illetve a határon átszökött két fiatal perét. Tófalvi foglalkozik az unitárius egyház lefejezésével és az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének a perével is. A következő kötet a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének pere, 59 diákot, tanárt ítéltek el. Külön kötet foglalkozik majd a kolozsvári teológiai intézetben lezajlott eseményekkel. Lesz egy összefoglaló kötet a székelyföldi, szovátai, gyulakutai szervezkedésekről, amelyek közvetlenül a forradalom napjaiban, illetve utána zajlottak. 2006. december 17-én éjszaka betörtek Tófalvi lakásába. Feltűnő, hogy egy betörőt miért érdekelnek az 1956-os eseményekhez kapcsolódó levéltári dokumentumok? A megmaradt dokumentumokat, több tízezer oldalt szétszórtak a lakásban. Három hónapig tartott, amíg valamennyire rendszerezni tudta. Pótolhatatlan dokumentumok tűntek el. Most már azért beszél minderről, mert nem tartja otthon az anyagait. /Máthé Éva: Requiem a meghurcoltakért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998