udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szombatfalvi József

1996. augusztus 2.

Aug. 3-án rendhagyó falutalálkozót tartanak a víz alatt álló Bözödújfalu partján. A diktatúra idején vízgyűjtő medencét létesítettek, ezért van víz alatt a falu. A találkozót Szombatfalvi József unitárius lelkész kezdeményezte, aki üzeni, jöjjenek mindazok, akiknek lelkében él a fájdalom a múlt tragédiái miatt. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

1996. augusztus 2.

Aug. 3-án rendhagyó falutalálkozót tartanak a víz alatt álló Bözödújfalu partján. A diktatúra idején vízgyűjtő medencét létesítettek, ezért van víz alatt a falu. A találkozót Szombatfalvi József unitárius lelkész kezdeményezte, aki üzeni, jöjjenek mindazok, akiknek lelkében él a fájdalom a múlt tragédiái miatt. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

1996. október 24.

Aug. 17-én falutalálkozót tartottak Csehétfalván, az elöregedett, elnéptelenedő faluban, tudta meg az újságíró Szombatfalvi József unitárius lelkésztől. Ekkor tartották meg a honfoglalás 1100 éves évfordulójára emlékező ünnepséget és három méter magas kopjafát állítottak, melyet Deák Dénes helybeli földműves faragott. A lelkész a szomszéd faluban, Tarcsafalván új lelkészi lakot épített, de nem magának, hanem valakinek, aki majd odakerül. A falu összefogott, közösen építették fel a házat. Siménfalván szept. 22-én volt a kopjafaállítás. /Inczefi Tibor. Hétköznapok, ünnepnapok a Nyikó mentén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2002. január 24.

Udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportja nyilatkozatot adott ki: megdöbbenéssel szereztek tudomást az Udvarhelyi Híradó 2002. január 16-i számában arról, hogy Verestóy Attila szenátor, udvarhelyszéki RMDSZ-elnök nem fogja igényelni a magyar igazolványt, mivel vallomása szerint nem egy ilyen dokumentummal kell igazolnia magyarságát. "Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Udvarhelyszéki Felügyelő Testületben olyan szenátor elnököljön, aki a nemzetünkkel való közösséget ilyen értelemben nem vállalja. Ezért mi, udvarhelyszéki értelmiségiek kérjük az Országos Felügyelő Testületet, hogy a legrövidebb időn belül szíveskedjék kinevezni erre a tisztségre a Kedvezménytörvény szellemiségéhez méltó, azzal azonosuló és azt felvállaló személyt, aki nemzetünk szolgálatában jó példával jár elöl." Az aláírók: Kedei Mózes unitárius lelkész; Hegyi Sándor református lelkipásztor; Albert Sándor református lelkipásztor; Dr. András Zoltán szakorvos; Komoróczy György közíró–nyelvművelő; Lőrincz György író; Dr. Farkas Csaba orvos, RMDSZ-elnök; Fülöp Lajos múzeum igazgató, RMDSZ-alelnök; Székely Attila régész–tanár; Balázs Béla, a Petőfi Sándor iskola igazgatója; Dr. Farkas Sándor RMDSZ városi tanácsos; Dr. Sebestyén Gyula orvos; Szombatfalvi József unitárius esperes. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2004. augusztus 9.

Bözödújfalu elárasztásának 15. évfordulóján, aug. 7-én az egykori lakosok, a faluból elszármazottak, az újfalusiakkal együtt érzők tizennegyedik alkalommal találkoztak az emlékfalnál. A találkozó hagyománnyá vált. Az emlékező ökumenikus istentiszteletet Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi katolikus plébános tartotta, valamint Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, a falu szülötte. Sebestyén Péter kiemelte hogy ez az évenkénti találkozó a hűség jelképe is. Hűség a szülőföldhöz, a helyhez, a hazához, az otthonhoz, a múlthoz, emlékeinkhez, a közös gyökerekhez, a felszámolt közösséghez. Bözödújfalu évszázadok óta a lelkülete által híres. Megőrzött egy hitvilágot, amiről mindenki azt hitte, hogy kiirtották. Ezért jött ide és írt könyvet Kemény Zsigmond, Bözödi György és Móricz Zsigmond. /Kilyén Attila: Tizenöt éve árasztották el Bözödújfalut. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

2005. augusztus 22.

Nagy ünnep volt augusztus 20-án Kadácson, az unitárius egyházközségben. Szombatfalvi József unitárius esperes köszöntötte a gyülekezetet és a vendégeket. A hódmezővásárhelyieket hídépítőknek nevezte. Kádár Attila kadácsi lelkész a 2004. december 5-ei szavazás okozta lelki sebek begyógyulásáról, a testvéri kéznyújtásról, az összetartozásról beszélt. A templomkertben a nemrégiben felállított zászlórúdnál énekelt a helyi kórus, majd az alkalmi színpadon a korondi fúvószenekar, a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes szórakoztatta az ünneplő közösséget. Az alkalomra Kadácsi Keresztény Szó néven színes vallásos és közéleti lapot is megjelentettek. Emlékezetes maradt a Kadácsi Napok sok eseménye. /Balázs Árpád: Hídépítő Hódmezővásárhely. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./

2005. szeptember 7.

A vidék unitárius lelkészei, élükön Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperessel, már a tragédia másnapján az árvízsújtotta székelyföldiek segítségére siettek. Csakhamar 60–80 ember érkezett a környékbeli falvakból, Gagy völgyéből, de Nagyajtáról, Vargyasról is. Annyi önkéntes érkezett, hogy minden családhoz akár 4–5 ember is mehetett iszapot hordani, takarítani. A hétvégi segítő akciót az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége szervezte, szeptember 2-án összesen 56 lelkész dolgozott a sáros-romos udvarokon. Az árvíz pusztította falvak segítésében az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet is kivette részét. Szabó László ODFIE-elnök és csapata Kobátfalván, Nagykadácson, Székelyszentmihályon is tevékenykedett, gyakorlatilag reggeltől estig. /Közmunkázó unitárius lelkészek Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2006. április 5.

Hosszas küzdelem után a történelmi egyházak visszakapták jó néhány ingatlanukat. Ezek között reprezentatív iskolaépületek is szerepelnek A rendszerváltás után létrejöttek a különböző felekezetek iskolái, az államosított egyházi iskolák jogutódaiként. Milyen az együttélés? – kérdezte a lap munkatársa. Székelykeresztúron két gimnázium működik egy épületben: az Orbán Balázs Líceum állami iskola, valamint az Unitárius Gimnázium, amely (valójában szintén állami iskolaként) az általános műveltség mellett a keresztény szellemiséget is biztosítja. Varró Margit, az Unitárius Gimnázium igazgatónője vázolta az iskola történetét: 1994-ben hozták létre, 2005. január 1-jétől külön jogi státussal működő iskola lett belőle. Van általános iskolai tagozata, szeptembertől elindítják az elemi oktatást is. Eddig a tanévig egy-egy osztály volt egy évfolyamon, szeptembertől két párhuzamos kilencedik osztályt indítottak. Fokozatos építkezésről van szó. Szombatfalvi József esperes elmondta: két unitárius iskolájuk volt, a kolozsvári János Zsigmond Gimnázium és a székelykeresztúri gimnázium. Mindkettőhöz ragaszkodnak, ezért akarják elsőtől tizenkettedik osztályig visszaállítani, fenntartani, működtetni – egykori épületeikben. Az egy épületben működő két iskola kapcsolatáról Varró Margit igazgatónak jó véleménye van. A közös tanári szobában jól megvan a két iskola tanári kara. Az iskolafenntartás költségeire, valamint az épületegyüttes bérletére a két iskolának közösen utalja a pénzt az önkormányzat. Az unitárius egyháznak fizetett bért teljes egészében az iskolaépületek felújítására, karbantartására fordítják. A két iskola együttéléséről Gergely Györgynek, az Orbán Balázs Gimnázium igazgatójának is jó véleménye van. /Takács Éva: Küzdelem a színvonalért Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

2006. augusztus 7.

A nyolcvanas évek falurombolásának áldozatait idézték fel Bözödújfaluban az emlékünnepségen. „Már nem haragszunk azokra, akik mások gyászát nem tartván tiszteletben, a tó partjára járnak kirándulni, fürdeni, halászni” – mondta Szombatfalvi József, a Bözödújfaluból Székelykeresztúrra telepedett unitárius esperes augusztus 5-én, a tizenhetedik alkalommal megszervezett bözödújfalusi emlékünnepségen. Idén is a tó partján lévő siratófal előtt idézték fel a nyolcvanas évek falurombolásainak áldozatául esett falut. A rendszerváltás óta évente, augusztus első szombatján találkoznak azok, akik a környező településeken, illetve távolabbi vidékeken találtak új otthont maguknak – Bözödújfalu lerombolása után. /Antal Erika: Bözödújfalura emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

2007. március 13.

Sólyom László köztársasági elnök március 12-én négynapos magánlátogatásra érkezett Erdélybe. Marosvásárhelyre érkezett repülőgéppel, majd gépkocsival továbbutazott az egykor elárasztott Bözödújfalu és Szováta felé. Március 13-án az államfő megkoszorúzza a Segesvár és Fehéregyháza között ispánkúti emlékművet, amelyre ismeretlenek trágár feliratot mázoltak, melyet a rendőrség eltávolított. Sólyom László megérkezett látogatása első helyszínére, Bözödújfalura. A küldöttség délután továbbutazott Szovátára, ahol Sólyom László megtekintette a Teleki Oktatási Központot, találkozott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezető tisztségviselőivel, este pedig a megyei és városi vezetőkkel, helyi elöljárókkal vacsorázott a szovátai Danubius szálloda éttermében. A magyar államfő látogatása kapcsán a román sajtó azt írta: Sólyom László köztársasági elnök Tőkés László református püspökkel ünnepli március 15-ét. A Gardianul című lap az elmúlt időszakban több magyarellenes írást is közölt. Sólyom László erdélyi látogatásával a március 12-i román lapok zöme nem foglalkozott. A Mediafax hírügynökség ismertette Nicolae Popa konzervatív párti képviselő nyilatkozatát, aki szerint miközben a román hatóságok „passzívan szemlélik Sólyom László magánlátogatását, a magyar elnök a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel készül találkozni, ami a román állam integritására és szuverenitására nézve rendkívüli módon veszélyes”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy az egység üzenetével érkezik a magyar államfő Erdélybe, s Sólyom László találkozója Tőkés László püspökkel nem tekinthető politikai állásfoglalásnak. Markó hangsúlyozta: ma sem tekint alternatívaként Tőkés Lászlóra, szerinte továbbra is az RMDSZ-en belül kell érvényesíteni az alternatívákat. Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson. Az államfő a rendszerváltozás óta először nem tartózkodik Magyarországon egy nemzeti ünnep délelőttjén. /Erdélyi körúton Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Marosvásárhelyen Sólyom László fogadásán jelen volt Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök és Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármester-helyettese. Bözödújfalu úttalan útjára hirtelen vadonatúj kövezés került. A néhány szavas településismertetőt Tar András Erdőszentgyörgy polgármestere mondta el Sólyom Lászlónak és feleségének, akik meghatottan hallgatták a vízbe fullasztott falu történetét. „Kimondhatatlan volt a fájdalom, torokszorító a kiszolgáltatottság érzése” – mesélte fájdalmas emlékeit a köztársasági elnöknek Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, aki gyerekként élte meg a szörnyű tragédiát. Elmondta: minden évben, augusztus első szombatján, akik még élnek, és akik megtehetik, eljönnek a gyűjtőtó közelében felállított „panaszfalhoz”, hogy emlékezzenek. A szomszédos Kőrispatakról érkezett Szűcs Lajos, a világhírű szalmakalap-múzeum alapítója, ajándékba adott egy szalmakalapot Sólyom Lászlónak. /Bögözi Attila: Erdélyben a „civil” Sólyom László. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2007. augusztus 3.

Minden év augusztusának első szombatján 11 órakor a Bözödújfaluból kitelepítettek megemlékező találkozót tartanak. A Siratófalnak nevezett emlékműnél augusztus 4-én katolikus szentmisét celebrál Ferencz István erdőszentgyörgyi plébános, amit unitárius istentisztelet követ Szombatfalvi József, bözödújfalusi születésű, székelykeresztúri esperes szolgálatával. Beszédet mond a település egykori unitárius lelkésze, Máthé Sándor (Brassó). A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékmű felirata: „A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma. ” /(molnár): Benépesül az elárasztott falu. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 3./

2009. szeptember 25.

Szeptember 19–20-án a székelykeresztúri unitárius egyházközség ünnepség keretében felavatta háromszintes gyülekezeti házát. Négyéves munkával újjáépítették az egykori konviktust, amelyet teljesen lepusztult állapotban kapott vissza az unitárius egyház. Az újjáépült gyülekezeti ház az egyházközség tagjait, szervezeteit – nőszövetség, ifjúsági egylet, vasárnapi iskolások – szolgálja, és a vendégek rendelkezésére áll. Szombatfalvi József lelkész mondta a házavató beszédet. /Közösségi ház Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2009. november 24.

Az erdélyi unitárius egyház történetének második kötetét mutatták be Kolozsváron az elmúlt héten. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, Szabó Árpád nyugalmazott unitárius püspök az esemény ünnepi voltáról és a kötet fontosságáról értekezett. Évszázados adósságot törlesztünk”, figyelmeztetett Szabó Árpád, majd felsorolta a kötetet sajtó alá rendező szakemberek – az irányító Balázs Mihály, Hoffmann Gizella tudományos munkatárs, Kovács Sándor egyetemi oktató és Molnár B. Lehel főlevéltáros, a kötet mellékletében található térképeket készítő Elekes Tibor, valamint ifj. Szombatfalvi József lelkész – nevét. Hoffmann Gizella méltatta az eredeti latin nyelvű kötet szerzőinek, Kénosi Tőzsér Jánosnak és Uzoni Fosztó Istvánnak, valamint a fordító Márkos Albertnek a tevékenységét. /Nagy-Hintós Diana: Unitárius egyháztörténeti könyvet mutattak be. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998