udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szombati-Szabó István

1990. január 30.

Lugoson jan. 30-án megalakult a Szombati Szabó István Irodalmi Kör.

1991. július 10.

A lugosi Szombati Szabó István Irodalmi Kör az eltelt egy év alatt tizenhat összejövetelt tartott. /Évadzárás számvetéssel. = Új Szó (Temesvár), júl. 10./

1997. február 26.

Lugoson a magyarság száma 5000 körül mozog, a lakosság 11 százalékát alkotják. 1972-ben alakult meg az irodalmi kör a városban, első elnöke Berinde György volt. A József Attila Irodalmi Kört több mint húsz éve Fülöp Lídia író-költő vezeti. A 25 éve létező kör 1976-ban került a mélypontra, emlékezett a múltra Fülöp Lídia, amikor Udvardy György, a kör alelnöke Temesvárra költözött, majd Berinde György a város népszínházába ment át. 1977-től havonta, 1984-től pedig kéthetente jönnek össze. 1990 óta az RMDSZ székházában tartják üléseiket és felvették Szombati Szabó István nevét, aki lugosi református lelkész és költő volt. Rendszeresen meghívnak írókat, egyetemi tanárokat és másokat az egyes ülésekre. Idén megjelentetik a kör tevékenységét összefoglaló Krónikát. Január 29-i ülésükön emlékeztek meg a kör negyedszázados fennállásáról. Többek között Graur János, a Temesvári Új Szó főszerkesztője mondott beszédet, emlékezett a diktatúra időszaka alatt történt rombolásra, amely az anyanyelvi oktatást érte. Anavi Ádám a fáradhatatlan Fülöp Lídiának mondott köszönetet, aki összefogta a közösséget. /Király Zoltán: 25 éves az Irodalmi Kör Lugoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Szombati-Szabó István /Debercen, 1887. jan. 1. - Lugos, 1934, júl. 3./

1998. január 23.

Jan. 20-án Resicabányán ünnepélyesen felavatták a megyei könyvtár fiókjaként működő, hatezer kötetes magyar könyvtárat, amely a két világháború között élt lelkész-költő, Szombati Szabó István nevét vette fel. A könyvtár könyvgyűjtéssel, az RMDSZ áldozatvállalásával és a megyei könyvtár magyar állományának egyesítésével jött létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1998. május 20.

Resicabányán a helyi RMDSZ-székházban Szombati Szabó István Olvasókör néven hagyományápoló egyesület megalakulását mondta ki 27 alapító tag. Megyei szinten kívánnak működni, hogy minél több helységben elinduljon az irodalmi-kulturális tevékenység. Központjuk - a Krassó-Szörény megyei RMDSZ-szel történt megegyezés értelmében - a Resicabányán levő RMDSZ-székház. /Hagyományápoló egyesület alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

1998. július 29.

Resicabányán meghaladta a hétezer kötetet a Szombati Szabó István Könyvtár állománya. A polgármesteri hivatal könyvespolcokat adományozott a könyvtárnak. /Gyarapodó könyvtár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

1999. július 2.

Idén hatodik alkalommal rendezték meg jún. 26-29-e között Resicabánya ünnepét. Ökumenikus szertartás volt a megyeszékhely főterén, majd népviseleti és énekes-táncos seregszemle következett. Táncműsorral és fúvószenével szórakoztatták a fölvonult németek az érdeklődőket. Másnap jöttek a megye több nemzetiségének díszes népviseleteibe öltözött együttesei, köztük az RMDSZ csoporttá csökkent Tűzvirág táncegyüttese is. Jún. 28-án kiállítás nyílt Resicabánya múltja és jövője címmel. Jún. 29-én, a város tulajdonképpeni ünnepén két rendezvény volt, a Német Demokrata Fórum és az RMDSZ, illetve a Német Művelődési Egylet és a Szombati-Szabó István Olvasókör szervezésében. Az RMDSZ székházában ünnepi megemlékezés volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójáról. /Makkay Botond: Resicabánya ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1., folyt.: júl. 2./

1999. július 17.

Július 13-án köszöntötte a Temesvári Református Egyházmegye lelkipásztori közössége dr. Higyed Istvánt a nyugalomba vonulása előtti hetvenedik születésnapja küszöbén. Bányai Ferenc esperes megjegyezte, hogy az ünnepelt nem sokat kapott László nevű püspökeitől. Az ünnepelt elmondta, hogy 22 évig helyettes lelkészként szolgált Lugoson, míg végre sikerült a parókusi státust megkapnia. Dr. Higyed István a református egyháztörténelem doktora (Szombati-Szabó István élete és munkássága volt doktori dolgozatának témája 1995-ben). Higyed István nyugdíjas éveiben a nagy elődökről - Rácz Károly, Debreczeni István, Nemes Elemér és mások - összegyűjtött anyagát kívánja egyháztörténészként földolgozni. /Dr. Higyed István 70 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

2000. március 25.

Higyed István lugosi református tiszteletes, a magyar református egyháztörténet doktora hosszú szolgálat után nyugdíjba vonul. Lugoson tett ökumenikus szolgálataiért tavaly, 70. születésnapján a város díszpolgárává választották. Higyed István elmondta, hogy Lugoson volt román reformáció. Fogarasi István prédikátor romául és magyarul hirdette az igét Lugoson. Fogarasi a Szászvárosi Bibliának egyik magyarról románra fordítója volt 1582-ben. Ugyancsak ő fordította románra legelőször a Heidelbergi Kátét Catechismul Kalvinesc címmel. Lugoson szolgált 1921-34 között Szombati-Szabó István költő. - Lugos nem könnyű szolgálati hely, mert rendszeresen három nyelven kell hirdetni az igét a vegyes házasságok miatt. Amióta itt tevékenykedik, rendbehozták a templomot. Higyed István mindent megpróbált, de nem sikerült kiadnia Szombati-Szabó István összes műveit. /Balta János: 33 évet szolgálni egy közösséget, isteni ajándék. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2001. március 10.

Fülöp Lídia /Lugos/ 1925-ben született Újbálincon (Temes megye), tavaly töltötte be 75. életévét. A Romániai Írók Szövetsége 2000 decemberében tagjává választotta. Gazdag irodalmi munkásság áll mögötte: három verseskötet és négy prózakötet teszik ki önállóan kiadott műveit. Kéziratban még legalább ötször ennyi anyag van készen. A Lugosi Krónika c. helytörténeti kötetben a Szombati-Szabó István Irodalmi Kör üléseinek krónikáját közli. Alkotásaiból beválogattak kilenc antológiába. Könyvei inkább az utóbbi években jelentek meg. - Lugoson 1972-ben alakult meg a magyar irodalmi kör, amely ma is működik. /Király Zoltán: "Nyelvünk nem kútba lefutó üres vödör..." Beszélgetés FÜLÖP LÍDIA lugosi írónővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2001. december 31.

December 29-én tartotta a Szombati-Szabó István Olvasókör Resicabányán, az RMDSZ-székházban hagyományos havi tematikus teadélutánját. Esztendő vége lévén, a vicceknek szentelték a három órányi időt. /Makay Botond: Vidám volt a teadélutáni hangulat. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./

2002. március 2.

A resicabányai Paul Iorgovici Megyei Könyvtár magyar állománya /a Szombati-Szabó István Könyvtár/ az RMDSZ székházban található. Szombati-Szabó István a két világháború közötti közismert költő volt, Resicabányvárosban is működött református lelkipásztorként. A könyvtár 1998 óta viseli a Szombati-Szabó István nevét, akkor volt az ünnepélyes megnyitó. Országos gyűjtést rendeztek, ebből állt össze az RMDSZ könyvtára. Összesen 7593 kötetük van, ebből 5184 a megyei könyvtár tulajdona, a többit (pontosan 2409-et) az RMDSZ birtokolja. Legnagyobb része magyar szépirodalom. Nagyon kevés szakkönyv, szakirodalom is van. A szépirodalom után a vallásos irodalom a következő, azokból sincsen sok. 1998-ban, amikor napi nyolc órát volt nyitva a könyvtár nagyobb volt a látogatottság. Aztán csak hatot, illetve a leépítések miatt jelenleg négy órás a nyitva tartás. Idén januárban csak húsz új olvasót tart nyilván Bitte Viktória Ibolya könyvtáros. Rendszeresen jár a könyvtárba A Hét, a Hunyad Megyei Hírmondó, a Nyugati Jelen, alkalmasint jön a Harangszó, Művelődés. /Makay Botond: A resicabányai Szombati-Szabó István Könyvtárról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

2002. június 11.

Szombati-Szabó István (1888–1934) erdélyi költőnek remélhetőleg hamarosan kiadásra kerülnek összes versei, azonban az öröksége még mindig nem tisztázott. A Szombati-örökség része a Magyarországon élt, tevékenykedett és meghalt Szombati-Szabó Csaba jeles rajzfilmművész hagyatékával bővült. Az utóbbi években sok minden szóba jött. A hagyaték hazahozatala éppúgy, mint a Szombati-házaspár exhumálása és hazahozatala. Az lenne jó, ha minden Szombati-hagyaték lehetőleg a református egyházra szállna. /Ki örökli Szombati-Szabó István könyvtárát? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

2002. október 1.

Harminc éves a lugosi irodalmi kör. Az emlékezést író Pongrácz P. Mária szintén jelen volt Anavi Ádámmal együtt 1972. jan. 30-án Lugoson, az alakuló ülésen. Ott volt többek között Berinde György tanár, Udvardy László mérnök-író, Graur János, a Szabad Szó lugosi tudósítója, Fülöp Lídia, gyári tisztviselő. Elnöknek Berinde György tanárt választotta meg az újonnan alakult irodalmi kör, mely József Attila nevét vette fel. Megfordult e körben Anavi Ádám, Banner Zoltán, Beke György, Dávid Gyula, Domokos Géza, Kántor Lajos és Kányádi Sándor is. 1976-ban Berinde György visszavonulása és Udvardy László Temesvárra költözését követően a kör vezetését Fülöp Lídia vette át, aki rövidesen megjelentette első verseskötetét Az én ibolyáim címmel. Fülöp Lídia a kör irányítója, gondnoka, lelki felelőse lett. Megpróbálták bevonni a tevékenységbe Lugos környéki települések, Bodófalva, Igazfalva, Facsád értelmiségét is. 1990. jan. 30-án a kör felvette a lugosi pap-költő, Szombati Szabó István nevét. 1997-ben az irodalmi kör negyedszázados fennállását ünnepelte, s ebből az alkalomból Lugosi krónika címmel könyvet adtak ki, mely a kör életének naplóját is magába foglalta. Fülöp Lídia több kötetes íróként, hetvenen túl, fiatalos lendülettel folytatja a munkát. /Pongrácz P. Mária: Szép szó a szívekben. Harminc éves a lugosi irodalmi kör. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2002. október 11.

Lugoson a Szombati Szabó István Irodalmi Kör fennállásának 30. évfordulóját ünnepelték. Alapítótagok és az új nemzedék képviselői, sok kötetes tollforgatók és pártolók, a város magyarságának népes serege gyűlt össze. Az elmúlt évtizedekben több mint háromszáznyolcvan alkalommal tartottak ülést. Az újságok s az egyház mellett egyedüli civil szervezetként a Szombati Szabó István irodalmi kör vitte a míves magyar szót a Felső-Bega völgye elszigetelten élő szórványközösségeibe. Fülöp Lídia, a kör vezetője hangsúlyozta, hogy az olykor százat is meghaladó, máskor meg alig maroknyi tollforgató és irodalombarát a kisebbség számára legnehezebb korszakban is erős vára volt az anyanyelvű kultúrának. A kör lelkes alapemberei, dr. Higyed István, Bakk Miklós, Gergely Kálmán, Kovács László, Osztofi József, Simon István, Maylender Erzsébet, Molnár Klára, Király Rozália és még sokan mások hűségesen, önzetlenül szolgálták a nemes ügyet. Az örökös elnök, Fülöp Lídia, a költő és prózaíró, aki szíve-lelke a város irodalmi életének. A magyar költészet gyöngyszemeiből hallhattak válogatást a résztvevők. Makay Botond bemutatta dr. Higyed István Szomorú szerelmes igric című könyvét, amely az irodalmi kör névadójának, Szombati Szabó István egykori lugosi református tiszteletes életéről és munkásságáról nyújt képet. /Sipos János: Lugosi mementó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./

2002. október 15.

Temesváron a helyi Ormós Zsigmond Társaság és a Református Nőszövetség szervezésében mutatták be okt. 12-én dr. Higyed István Szomorú, szerelmes igric című kötetét (Excelsior Könyvkiadó, Temesvár, 2002). Dr. Higyed István könyve lugosi papelődjéről, a kiváló költőről, Szombati Szabó Istvánról szól. Pongrácz P. Mária irodalomtörténeti igényességű könyvelemzésében kiemelte a szerző tárgyilagosságát, alapos dokumentációját. /Szekernyés Irén: Költő az őrtoronyban. A szerző könyvét dedikálja. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2002. december 4.

Resicabányán nov. 30-án a helyi Szombati-Szabó István Olvasókör megrendezte Makay Botond szerzői estjét. Makay Botond saját írásaiból olvasott föl, de ezt megelőzően bemutatta az Irodalmi Jelen legfrissebb számát. Az eleddig egykönyves Makay Botond önéletrajzi vonatkozású írásaiból olvasott föl. /Krassay Szörény: Resicabányai teadélután önéletrajzi emlékezésekkel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2003. május 14.

Máj. 13-án tartották a Temesvári Református Egyházmegye lelkipásztorai az első közigazgatási értekezletüket az új esperesi hivatalban, Lugoson, az egyházközség bérpalotájában. Fazakas Csaba esperes vezette az értekezletet, a jelenlévők megismerkedtek az új hivatali helyiséggel, amelynek berendezése folyamatban van. Hatalmas könyvtárszobája és rendezvényekre alkalmas terme is kialakulóban van. A könyvtár alapja a Szombati-Szabó István lelkészköltő könyvtára lesz. A Szombati-Szabó István Könyvtár egyben - a helybeli egyházközséggel, illetve esperesi hivatallal együtt - az egykor Resicabányán és Lugoson szolgált költő emlékét is hivatott lesz szolgálni. /Krassay Szörény: Először az új székhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

2003. május 22.

Máj. 20-án Wass Albert emlékestet rendeztek a lugosi Szombati Szabó István Irodalmi Kör tagjai. Telegdi Eszter Gyöngyvér tanárnő beszélt a lugosi közönségnek Wass Albert életéről és munkásságáról. Fellépett a Bartók Béla kórus is. /Nagyálmos Ildikó: Wass Albert-est Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

2003. szeptember 15.

Hazahozták a Farkasréti (Budapest) temetőből a város egykori kiemelkedő személyisége, Szombati-Szabó István pap-költő és neje hamvait, hogy lugosi földbe helyezzék örök nyugalomra. Szept. 13-án, az újratemetésen méltatói - Fazakas Csaba esperes, a lugosi egyházközség tiszteletese, Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere, Ovidiu Martinescu és Pozsár József, Lugos polgármestere, illetve alpolgármestere, Simon István ny. tanár - hangot adtak annak a véleményüknek, hogy Szombati-Szabó István vallásfelekezetre való tekintet nélkül példaképe a szórványmagyarságot szolgáló ma élő értelmiségieknek. Szombati-Szabó István irodalmi munkásságáról dr. Higyed István, a lugosi egyházközség ny. lelkésze tartott előadást. Az ünnepi istentiszteletet követően Fazakas Csaba és Makay Botond lelkipásztorok elhelyezték a kopjafa beton-talapzatába a hamvakat tartalmazó urnát. /(Sipos): Szombati-Szabó István hamvai Lugoson. Újratemették a pap-költőt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

2003. szeptember 23.

Temesváron az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság és a Református Nőszövetség szervezésében mutatták be Szombati Szabó István egykori lugosi lelkipásztor-költő verseit (Szombati-Szabó István: Összegyűjtött versek, Excelsior Art, 2003) szept. 19-én a Belvárosi Református Templom gyülekezeti termében. A könyv dr. Higyed István nyugalmazott lelkész harminc éve tartó kutató munkájának eredménye, és tartalmazza a 115 évvel ezelőtt született költő összes, nyomtatásban megjelent, valamint kéziratban fennmaradt költeményét. Utószóval is a kutató látta el a kötetet. Pongrácz P. Mária bevezetőjében nemcsak a versekről, hanem a korszakról is beszélt. /(Szekernyés): Verseivel is prédikált. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2003. szeptember 30.

Szept. 27-én Resicabányán a helyi Szombati-Szabó István Olvasókör szervezésében. Egyrészt Makay Botond írásainak a szemlézését, másrészt pedig a Nyugati Jelen, illetve az Irodalmi Jelen bemutatását tervezték. Makay Botondsikert aratott két írásának felolvasásával. /Szakhmáry Károly: Még mindig kevesen voltak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

2003. december 11.

A Magyar Tudományos Akadémia köztestülete tagjai közé választotta dr.Higyed István nyugalmazott lugosi lelkipásztort. Az egyház- és közösségépítő református pap a szűkebb pátriája művelődési életében betöltött szerepe mellett irodalom- és egyháztörténeti kutató munkájával vívta ki magának a rangos elismerést. Dr. Higyed István 1929-ben született Temesváron, ahol a piaristák iskolájában alapozta meg műveltségét. Teológiai tanulmányait Kolozsváron végezte. Diplomája megszerzése után segédlelkész Temesváron, parókus Bodófalván, majd Székelyhídra pályázik, rövidesen az érmelléki kerület esperese lesz, azután Nagyvárad-Újváros következik s a püspök-helyettesi beosztás. Ekkor Papp László püspök még a tartomány területéről is elűzte. Higyed István 1968-ban került vissza szülőföldjére, s lugosi lelkipásztorként szolgált 32 évet. Papi teendői mellett a város művelődési életének szervezőjévé vált. Jeles papelődje, Szombati-Szabó István, a két világháború közötti időszak jelentős költője hagyatékának feltárását végezte el. 1990-ben emléktáblát állítottak a templom melletti régi parókia épületére, ahol a pap-költő lakott. 1992-ben a lugosi magyar irodalmi kör felvette Szombati-Szabó István nevét. 2002-ben dr. Higyed István terjedelmes monográfiát jelentetett meg Szombati-Szabó István életpályájáról Szomorú szerelmes igric címen. A 2003-as év újabb sikereket hozott: napvilágot látott a költő Összegyűjtött verseinek kötete dr. Higyed István gondozásában, hazaszállították Budapestről a költő és felesége hamvait, s síremléket állítottak a templomkertben, felavatták a költő hagyatékából megalapozott és róla elnevezett egyházi könyvtárat, halála után Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki a versíró papot. Dr. Higyed István Lugos díszpolgáraként az általános elismerés légkörében a harmadik Szombati-Szabó István könyvön dolgozik, amely prózai írásokat és egy drámát tartalmaz. /Szekernyés Irén: Elismerés dr. Higyed István lelkipásztornak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

2004. február 3.

Sikeres Ady-emlékest volt jan. 29-én Lugoson, a Szombati Szabó István Irodalmi Körben. Fazakas Csaba református esperes és Gergely Kálmán nyugalmazott tanár beszélt a költőtől. /Fülöp Lídia: Szívünket melegítették az elhangzott versek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

2004. április 5.

Két megyét, az anyaországot, és sok-sok települést képviseltek az ápr. 3-án tartott Szombati Szabó István-szavalóversenyre benevezett fiatalok. A kezdeményező lugosi református egyházközség a hagyományteremtés szándékával szervezte a vetélkedőt. A huszonhat fiatal népes közönség előtt mérte össze versmondó tehetségét. /Sipos János: Szombati Szabó István nemzetközi szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2005. március 12.

Resicabányán a Paul Iorgovici Megyei Könyvtár Szombati-Szabó István nevét viselő magyar részlege százöt kötet könyvvel és néhány évfolyam folyóirattal lett gazdagabb a napokban. Mindez Pál József Csaba főesperesnek köszönhető, aki – amikor megtudta, hogy a temesvári római katolikus püspökségnek a könyvtárából leírnak könyveket, azokat átadta a Szombati-Szabó István könyvtárnak. /Szakmáry Károly: A temesvári püspökség az adományozó. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

2005. március 22.

“Kevés az olyan lelkipásztor, aki elődjének készít helyet a panteonban” – állapította meg Temesváron Bányai Ferenc belvárosi református lelkipásztor dr. Higyed Istvánról Szombati-Szabó István: Hátrahagyott írások című könyvének bemutatóján. A Református Nőszövetség és az Ormós Zsigmond Társaság szervezésében Pongrácz P. Mária ismertette dr. Higyed István lelkipásztor-író, egyház- és irodalomtörténeti kutató harmadik, Szombati-Szabó István műveit bemutató könyvét. A két verskötet (Szomorú szerelmes igric, 2002; Összegyűjtött versek, 2003) után a Hátrahagyott írások (Excelsior Art Könyvkiadó, Temesvár, 2005) az Erdélyi Helikon nemzedékéhez tartozó alkotó közírói, valláspolitikai írásaiból nyújt ízelítőt, és egy színdarabját publikálja. Szombati Szabó István. “A vallási kisebbségek Erdélyben” fejezet 134 panaszlevele az erdélyi egyházak és iskolák sérelmeiről, 1924-ben, valamint a román kormány válaszai hiteles dokumentumai az egyházak küzdelmeinek a nemzeti-kulturális megmaradásért. Közlésük újdonságszámba megy. /(Szekernyés): Higyed István harmadik könyvének bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

2005. május 4.

Április 30-án a vers és a versmondás központjává lépett elő Lugos, ekkor rendezték meg az egykori lugosi református pap-költő emlékének tiszteletére Szombati-Szabó Istvánnak nevezett nemzetközi szavalóversenyt. A rendezvény felülmúlta a tavalyit. Higyed István nyugalmazott lelkipásztor, a pap-költő életművének avatott szakértője Szombati-Szabó István – Hátrahagyott írások című kötetét május 2-án mutatták be Lugoson. /Pataky Lehel Zsolt: Lupénytől Etyekig szavalják a verseit. Újra felfedezték Szombati-Szabó Istvánt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

2005. október 21.

Fura helyzetben van Resicabányán a Szombati-Szabó István Magyar Könyvtár, ami tulajdonképpen két könyvtár, de voltaképpen nemigen létezik. Két könyvtár azért, mert magába foglalja a Paul Iorgovici Megyei Könyvtár magyar könyvanyagát, ugyanakkor azt az állományt is, amelyet az RMDSZ gyűjtött össze 1990 után. Az RMDSZ könyvtárát mindaddig használni lehetett, amíg volt két önkéntes könyvtárosa, akik tiszteletben tartották a nyitvatartási időt. Az RMDSZ azzal a reménnyel, hogy vonzani fogja a magyarságot, székházának tekintélyes részét odakölcsönözte a megyei könyvtárnak, hogy könyvtárosával és állományával ott díjmentesen működhessen. Törököt fogtunk, írta beszámolójában Makay Botond. A megye részéről fizetett könyvtárosnőt kaptak, de az egyesített könyvtár gyakorlatilag már hónapok óta nem létezik. Zárva van – hol szabadságon van a hölgy, hol leltároz. Immár eltelt csaknem tíz hónap az esztendőből, s újabban betegszabadságon van a könyvtárosnő. /Makay Botond: Akinek mindent lehet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

2005. október 25.

Temesvár szellemi életének kimagasló eseménye volt a Bánsági Írók Lexikonának ünnepélyes bemutatója. Alexandru Ruja irodalomkritikus, a lexikon tervének előkészítője több mint két esztendeje dolgozott népes csapattal. Írók, irodalomtörténészek, egyetemi tanárok, diákok bevonásával készült el a terjedelmes, 933 oldalnyi szöveget tartalmazó kötet, mely a Nyugati Egyetem filológiai tanszéke és a németországi Institut für Donauschwabische Geschichte und Landeskunde Tübingen közös kiadásában jelent meg az Editura Universitatii de Vest könyvkiadónál. Az első, román nyelvű kiadásban e vidék szellemi hagyományainak megfelelően a román írók mellett helyet kaptak a magyar, német, szerb, szlovák írók is, akik az elmúlt több mint ötszáz esztendő során maradandót alkottak e tájon. Így gyűlt össze az a valóságos kincsestár: A frissen megjelent lexikon német kiadása is készül, Horst Fassel német író és irodalomtörténész gondozásában. A lexikonban 41 magyar író nevével találkozik az olvasó Temesvári Pelbárttól a kortárs alkotókig. A gazdag névsorból néhány név: Anavi Ádám, Balogh Edgár, Bárányi Ferenc, Bárányi László Ildikó, Bodor Pál, Böszörményi Zoltán, Csiky Gergely, Endre Károly, Franyó Zoltán, Gozsdu Elek, Herczeg Ferenc, Kaffka Margit, Kós Károly, Mandics György, Ormós Zsigmond, Révai Miklós, Szabolcska Mihály, Szász János, Szombati Szabó István… A névsort bővíthető lenne, mert nem teljes, de ilyen rangos bemutatásban még nem volt része a magyar szerzőknek. A szerkesztő bizottságban Szekernyés János mellett (aki a legtöbb szócikk szerzője), Balázs Imre József és Pongrácz P. Mária vett részt. /Pongrácz P. Mária: “Kincstári” lexicon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998