udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 174 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-174
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szondy Zoltán

1992. március 23.

Katona Ádám az autonómiáról vallott felfogása alapján nem szélsőséges, állapította meg Tőkés László püspök. Katona Ádám személye körül túl nagy volt a felhajtás, az egészet felfújták. Domokos Géza egészségügyi okokból lemond, ki lehet az utóda, kérdezte az újságíró. Tőkés László közölte: demokratikus választást tartanak. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tőkés László sajtótájékoztatója. = Pesti Hírlap, márc. 23./

1992. május 5.

1990. februárjában jegyezték be a Csíkszeredai Cserkészszövetséget a Hargita megyei bíróságon, majd júniusban a Romániai Magyar Cserkészszövetség /RMCSSZ/ ugyanezt akarta megtenni, de sikertelenül. 1990 novemberében a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt a szövetség országos bejegyzése ellen. 1991. júniusában az RMCSSZ az RMDSZ-hez fordult segítségért. A változás a Cserkész Világirodának köszönhető, elnökét, Dominic Bernardt biztosították, hogy a román kormány nem akarja megakadályozni az RMCSSZ megalakítását, végül mégis elismerték hivatalosan is az RMCSSZ-t. A szervezet az elmúlt hét végén tartotta konferenciáját Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Gimnáziumban. Erdélyben már 150 képzett cserkésztiszt és 4500 fogadalmat tett cserkész van. Az RMCSSZ új elnöke Schmidt Péter, a nevelésügyi alelnök Kovács Lajos, a főtitkár Orendi Éva. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tisztújítás az RMCSSZ-ben. = Pesti Hírlap, máj. 4./

1993. január 11.

Kónya Sándor Kolozs megyei parlamenti képviselő elmondta, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete beperelte Funar polgármestert a szoborgyalázásért. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: RMDSZ kontra Funar. = Pesti Hírlap, jan. 11./

1993. január 12.

Az RMDSZ kongresszusa előtti kerekasztal-beszélgetésre jöttek össze Kolozsváron az RMDSZ vezetői. Erről nyilatkozott Somai József elnökségi tag. Az RMDSZ elnöksége közleményt adott ki, ebben elhatárolták magukat attól, hogy ismeretlenek átfestették Kolozsvár román feliratát. Egyértelműen provokációnak tartják ezt az esetet. Az RMDSZ törvényes keretek között küzd a kétnyelvű helységnévtáblát intézményesítéséért. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: RMDSZ-kongresszus előtti beszélgetés. = Pesti Hírlap, jan. 12./

1993. január 16.

Jan. 15-én Kolozsváron a Korunk szerkesztőit nem engedték be munkahelyükre. Kiutaltak számukra egy szobát, de azt nem lehet szerkesztőségnek használni. /(N. J.): Az utcán a Korunk szerkesztői. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármesterének utasítására a rendőrök nem engedték be a Korunk munkatársait a városháza épületében található szerkesztőségbe. Funar így akarja rákényszeríteni a szerkesztőséget arra, hogy költözzön el. Az általa felajánlott helyiség azonban nem megfelelő. A törvényességre jellemző, hogy rendőrök segédkeztek, ezzel a törvénytelenség bűnrészesei lettek. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Kántor Ljais a Korunk szerkesztőségéről. = Pesti Hírlap, jan. 20./

1993. február 20.

Gyergyószentmiklóson febr. 19-20-án megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. A 134 tagú testület tagjai: a Brassóban megválasztott 22 szövetségi küldött, az RMDSZ 39 parlamenti szenátora és képviselője, az RMDSZ megyei és területi vezetői, a platformok reprezentánsai, a csatlakozott pártok és társszervezetek képviselői. Csiha Tamást választották meg a szövetségi tanács Állandó Bizottsága elnökévé, Takács Csaba képviselőt pedig az RMDSZ ügyvezető elnökévé. Csiha Tamás megválasztása heves vitával történt, a választás után a Szabadelvű Kör a MISZSZ állásfoglalást szövegezett meg, megkérdőjelezve a szavazás érvényességét, végül azonban a megjelentek mégis elfogadták a szavazás eredményét. A Szabadelvű Kör és a MISZSZ kérte a frakciók megalakítását, javaslatukat az SZKT elfogadta. A tanácskozás alatt megalakult egy új frakció, a Független Frakció, 63 taggal. Újabb vitát váltott ki az alelnök-jelöltek listája. A szavazáskor a MISZSZ küldöttei kivonultak, nem volt meg a döntéshez szükséges többség, a szavazást elnapolták. /Birtók József: Kezdődik minden elölről? Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa első ülésszakáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., Zonda Attila: Befejezetlen szimfónia. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23, 24./ Markó Béla a Pesti Hírlapnak nyilatkozva elmondta: a 134 tagú Szövetségi Képviselő Tanács belső törvényhozó szervként működik, az operatív vezetést az ügyvezető elnökség látja el: az ügyvezető elnök és az alelnökök. Az ügyvezető elnököt megválasztották Gyergyószentmiklóson /Takács Csaba/, az alelnökök megválasztása időhiány miatt nem történt meg. Elfogadták azt az elvet, hogy frakciók alakulhatnak a tanácson belül. /Szondy Zoltán: Interjú az RMDSZ elnökével. = Pesti Hírlap, febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök közleményben rögzítette a Gyergyószentmiklóson febr. 19-én történteket, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ megalakulását, az SZKT Állandó Bizottsága elnökének, Csiha Tamásnak és ügyvezető alelnökének, Takács Csabának megválasztását. Döntöttek a belső tájékoztatást szolgáló RMDSZ Közlöny megjelentetéséről. Elutasították a Román Nemzeti Egységpárt újabb rágalmazó nyilatkozatát. /Tájékoztató közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

1993. április 1.

Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára azt állította, hogy a prefektusi kinevezéssel kapcsolatban a kormánypárt és az RMDSZ közötti tárgyalások az RMDSZ-szenátorok meg nem jelenése miatt meghiúsultak. Erről a vádról Kozsokár Gábor szenátor elmondta: nem felel meg a valóságnak. Hajdú Gábor, Magyari Lajos, Verestóy Attila és ő tárgyalt Hrebenciuckal. Hrebenciuc elmondta, nagy nyomás nehezedik a kormányra a Román Nemzeti Egységpárt részéről. Hrebenciuc szerint a Demokratikus Nemzeti Megmentési Fronttal kell tárgyalni. Hrebenciuc ígérte, szólni fog Kozsokárnak. Kozsokár várta a hívást, de erre nem került sor. Közben a kormány másnap döntött a prefektusok kinevezéséről, de erről nem értesítették az RMDSZ vezetőit. Hrebenciuc tehát nem mondott igazat. /Szondy Zoltán /Csíkszereda/: Cáfol az RMDSZ szenátora. = Pesti Hírlap, ápr. 1./

1993. április 22.

Iliescu elnök egyik szövetséges pártjának antiszemita programja van. A Nagy Románia Párt lapjában, a Romania Mare hetilapban Corneliu Vadim Tudor durva, antiszemita verssel emlékezett meg a holocaust áldozatairól. Ebben szerepel: "Aki románul érez, az gyűlöli ellenségeit: a cigányokat, magyarokat és zsidókat..." /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Zsidógyűlölők előnyben! = Pesti Hírlap, ápr. 22./

1993. május 11.

Gheorghe Florica vezérőrnagy, a pénzügyi ellenőrző gárda nemrégiben leváltott főbiztosa parlamenti meghallgatásán azt állította, hogy román vezetők feketézésben vettek részt. Florica 18 nevet tartalmazó listáján szerepel a Florian Georgescu pénzügy- és George Dunaescu belügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára /aki megfenyegette a főbiztost, ne forduljon az ügyészséghez/ és több magas rangú katonatiszt. Florica a névtelen, fenyegető telefonok miatt kénytelen volt rejtekhelyre vonulni. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dagad a romániai korrupciós botrány. = Magyar Hírlap, máj. 11./ Florica az Evenimentul Zilei lapban közölte a megvesztegetéssel, korrupcióval vádolt vezetők névsorát, köztük van a minisztereken kívül Costica Voicu tábornok, a román rendőrség gazdasági ügyosztályának parancsnoka, Andronic, a kormány által pénzelt Libertatea lap főszerkesztője, Marcu és Agache főtisztek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től, Ioan Popa államtitkár, Gheorghe Badescu, a Vámhatóság aligazgatója.../Szondy Zoltán, Csíkszereda: Korrupciós botrány Romániában. = Pesti Hírlap, máj. 12./

1993. június 10.

A szélsőséges, magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt meg akarja szerezni a hatalmat Romániában. A gazdasági háttér megteremtését célozza a Dacia-Félix Bank, melynek egyik irányítója az Olaszországban élő Dragan legionárius vezető. Király Károly elmondta, hogy a Dacia-Félix Bank felvásárolja a székelyföldi földbirtokokat. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Funar pártja hatalomra tör. = Pesti Hírlap, jún. 10./

1993. június 19.

Király Károly /sz. Dicsőszentmárton, 1930. szept. 26./ nevét az erdélyi magyarság a Szabad Európa Rádió adásaiból ismerte meg. Király Károly nevét ugyanis 1972-ben lemondott megyei párttitkári tisztségéről, tiltakozva az erdélyi magyarság jogainak csökkentése miatt. Romániában a kisebbségi kérdést mindig alárendeltnek tekintette a hatalom, hangsúlyozta. Néhány hete Király Károly lemondott az RMDSZ-ben vállat tisztségéről /az RMDSZ Kovászna megyei elnöke volt/, mert nem ért egyet az RMDSZ politikájával, melyet lemondónak, megalkuvónak tart. Szerinte az RMDSZ-ben túlsúlyban van a lemondás, a megalkuvás politikáját szorgalmazó vonal. Amikor Sütő András megvédte Tőkés Lászlót, őt is támadni kezdték, végül Király Károly Sütőt megvédeni akaró cikkét egyik erdélyi magyar lap sem hozta le. Az RMDSZ-nek még nincs elfogadott önrendelkezési nyilatkozata, csak az elvet fogadták el. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Beszélgetés Király Károllyal sepsiszentgyörgyi otthonában. Az erdélyi magyarság érettebb az RMDSZ-nél. = Pesti Hírlap, jún. 19./

1993. szeptember 10.

Szept. 10-én Funar, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke kijelentette: "A kormányfővel való tárgyalások rendben folynak, optimisták vagyunk." Amennyiben a kormány teljesíti az RNEP 17 pontos követelését, hajlandók részt venni a kormányzásban, ha nem, megbuktatják a kormányt. Ugyancsak szept. 10-én nyilatkozott Vadim Tudor is: "az egyedüli egészséges lépés az RMDSZ terrorista alakulatának törvényen kívül helyezése". /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Mit választ a román hatalom? = Pesti Hírlap, szept. 13./

1993. október 4.

Az Iliescu elnökhöz közel álló Dimineata Románia szövetségesei címmel arról értekezett, hogy a "történelemben először nincs egy birodalom sem a szomszédunkban." Felmerül a kérdés, hogy Románia a nyugati hatalmakhoz, a NATO-hoz közeledjen vagy Oroszországhoz. Ott van viszont "egy hőbörgő és bosszúvágyó Magyarország". A következtetés: "Miért félnénk az orosz szövetségtől? Csak a vakok nem látják előnyét ebben a helyzetben, amikor Magyarország nem módosította irredenta követeléseit, a Nyugat pedig nyíltan bátorítja..." /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Oroszország vagy a Nyugat. Mi jobb Romániának? = Pesti Hírlap, okt. 4./

1996. november 12.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületen /MÚRE/ a következő nívódíjakat adta az 1995. évre: publicisztika - Bogdán László (Sepsiszentgyörgy), tévé - Xantus Gábor (Kolozsvár), rádió - László Edit (Marosvásárhely), szerkesztő - Dénes László (Nagyvárad), pályakezdő - Szondy Zoltán (Csíkszereda), Ady Endre Sajtókollégium évfolyamelső - Papp Sándor Zsigmond. Különdíj a szórványban a Délnyugat folyamatos megjelentetéséért Makay Botond felelős szerkesztőnek. Különdíj Borbély Zoltánnak, mert megteremtette a romániai magyar zenei élet hangtárát. Por Amicitia-díj - Gheorghe Moldovannak, a Direct hetilap néhai főszerkesztőjének munkásságáért. /Szabadság (Kolozsvár), nov,. 12./

1998. december 4.

A két hónapja megalakult orvosi munkacsoport dec. 4-én Gyergyószárhegyen, a Szárhegyi Kulturális Központban orvosi tanácskozást tartott. Dr. Barta Tibor magyarországi idegsebész, a Kocher Alapítvány elnöke tartott előadást. A tervek szerint az orvosok hat-nyolchetente fognak konferenciát rendezni. /Rokaly Zsolt: Orvosi konferencia Gyergyószárhegyen. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./ A Gyergyói Kisújság főszerkesztője Kedves Tamás Gyopár, főszerkesztő-helyettes: Szondy Zoltán.

2000. február 19.

Németh Zsolt államtitkár látogatása során febr. 19-ét Székelyföldön töltötte. Kifejtette, hogy a Székelyföldnek vállalnia kell egyfajta "belső anyaország" szerepét a szórványmagyarság számára, a magyar kormány ennek a szerepnek a kialakításához megadja a kellő támogatást. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára a ciánszennyezés kérdése nem politikai, hanem jogi ügy. Az egyik ország felelőssége alapján történt egy nagyon komoly környezeti kár a másik ország területén, ezért a román állam és az érintett vállalat kártérítési felelősséggel tartozik, kártérítési ügyeket pedig vagy peres eljárásban, vagy peren kívüli megegyezésben, de mindenképpen a jog eszközeivel lehet rendezni. - Elmondta, hogy megindító volt a moldvai csángó-magyarokkal találkozni. Örvendetesnek tartja, hogy rendeletet fogadtak el a magyar nyelvű oktatás helyreállításáról a csángók körében. 1945-58 között volt magyar oktatás Moldvában, sőt, tanítóképző is működött Bákóban, ezért itt az ideje annak, hogy 2000-ben újraindulhasson a magyar oktatás a moldvai magyarság által lakott települések iskoláiban. - Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben Magyarország volt a legnagyobb romániai tőkebefektető. Azonban a legkevésbé Székelyföld magyar területei részesülnek ebből a tőkéből. /Szondy Zoltán: Belső anyaországként kell működnünk - Beszélgetés Németh Zsolt államtitkárral. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2000. április 11.

A Reform Tömörülés ápr. 8-i székelyudvarhelyi kongresszusán a Fidesz-Magyar Polgári Pártot Várhegyi Attila, a párt választmányi elnöke, művelődési minisztériumi államtitkár képviselte. Alábbi beszélgetésre a kongresszus egyik szünetében került sor. A Hargita Népe munkatársa interjút készített vele. Elmondta, hogy a Reform Tömörülés a nemzeti szabadelvű hagyományokhoz kötődő, de a konzervatív értékek felé nyitott, a Fidesz hasonlóképpen gondolkodik, azért azt a "szellemi közösséget, amit mi az elmúlt években kialakítottunk az RT-vel, azt szeretnénk továbbvinni." Várhegyi szeretné, hogy olyan politikai erővé formálódjon az RT, mely meghatározó lehet az RMDSZ-ben, illetve a romániai belpolitikában. Várhegyi Attila az 1996-ban megkötött magyar-román alapszerződésről elmondta: "semmit sem ér egy olyan szerződés, melyet az adott ország kisebbsége, azaz a magyar közösség nem tekint a magáénak, és amelyben hangzatos jelszavak, hangzatos mondatok ugyan előfordulnak, de ezek végigvitele vajmi kevés eredménnyel kecsegtet. Ilyen szerződésekre nincsen szükség. Olyan szerződésre van szükség, amely valóságos tartalommal bír, melyet az adott ország kisebbsége, így az erdélyi magyarság elfogad és magáénak tekint, és mely szerződés végigvitelét mindkét ország fontosnak tartja." Meg kell nézni, hogy a szerződésből mi valósult meg. Az államtitkár arra a kérdésre, hogy a Bukarestbe látogató Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalni fog-e az alapszerződés felülvizsgálásáról, nemmel válaszolt. A két ország kapcsolatai ígéretesen alakultak, állapította meg. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki például a műemlékvédelem területén. Várhegyi Attila leszögezte, hogy a magyar kormány ellenzi azt, hogy magyarországi középiskolákba átcsábítottak erdélyi magyar diákokat. A magyar kormány kétmilliárd forinttal támogatja a történelmi egyházak által létrehozott alapítványi egyetem létrehozását. /Szondy Zoltán: Beszélgetés Várhegyi Attila magyar művelődési államtitkárral. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

2000. július 5.

Új vezetője van a Hargita megyei önkormányzatnak, Zsombori Vilmos, aki egy vokssal előzte meg Kolumbán Gábor eddigi elnököt. Kolumbán Gábor összegezte a tanácselnökként eltöltött négy esztendőt /a jövőben megyei tanácsos lesz/. 1992-96 között a megyei tanács alelnöke volt. Akkor még nagyon erős volt a megyei tanács költségvetési pénzt elosztó funkciója, még 1989 előtti beidegződések voltak jelen. Közben Kolumbán elment egy évre Budapestre, vezetéstudományt tanulni. - Kolumbán programjának lényege: a megye fejlesztése olyan közös célkitűzés, ami leültetheti egy asztalhoz a helyi önkormányzatokat. Ez a fejlesztő önkormányzat koncepciója. Azonban senkit sem érdekelt a programja. Kolumbán 1996-ban elkészített egy személyzeti személyiségprofil-elemzést a megyei tanácsnál. Azonban annyira kontraszelektált volt az apparátus, hogy kreatív típusú ember kettő volt a 130-ból. Ugyanakkor kezdett elöregedni a megyei tanács apparátusa. Kolumbán fiatal, az egyetemekről jövő embereket vett fel. Végül eredeti programját teljesíteni tudta. A döntéshozási mechanizmust sikerült megváltoztatni négy év alatt. Rengeteg újítás vezetett be. Új feladatkörök is megjelentek, mint például a gyerekvédelmi hivatal. Az intézmény átalakításánál azonban hibásan gondoltam, hogy az intézményi változás fontosabb, mint az intézményi kultúra megváltoztatása. A megye kapcsolatépítése miatt az első két évben sokat kellett utaznia, emiatt nem tudott foglalkozni a személyzet nevelésével, oktatásával, fejlesztésével. /Szondy Zoltán: Búcsúzás helyett. Beszélgetés Kolumbán Gábor volt megyei tanácselnökkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

2000. augusztus 3.

Ismeretlenek megrongálták a Gál Sándor-szobrot Csíkszeredában: elhasadt egy márványlap, maga a szoboralak nem csorbult. /Szondy Zoltán: Megcsúfolt szobor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2000. szeptember 29.

Mi lesz a csángókkal, mit tehetünk az ügyben mi, csíkiak? - tette fel a kérdést Szondy Zoltán, a lap munkatársa. Szerinte Csíkból nem tehetnek semmit a magyar nyelvű oktatásért, "hiszen erre semmi, de semmi jogunk nincs." Mi lesz a csángókkal? Az RMDSZ-nek fontosabb dolgai is vannak, tette hozzá az újságíró ironikusan: előválasztások dúltak, a csúcsvezetés és a csúcsellenzék dermedten várta egy bizonyos Verestóy-Kolumbán affér végét.. Azonban dolgozni kell, a csángókért is, ha erre éppen akad idő és alkalom. /Szondy Zoltán: De mi lesz a csángókkal? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2000. október 11.

A sokat emlegetett 2000/1-es törvénnyel esély van a közbirtokosságok visszaállítására, azonban súlyos veszélyt jelent, hogy a hatalomba visszakerülő, Iliescu vezette TDRP módosíthatja a törvényt, Ráduly Róbert parlamenti képviselő kifejtette, hogy nagymértékben a magyar szavazópolgárokon is múlik, lesz-e hatalomváltás. Az esetleges Iliescu-párti kormány törvényalkalmazási magatartásával kapcsolatos félelmek valósak. Amennyiben november 26-ig sikerül a tulajdonjogcímeket kiállítani, akkor ez a folyamat megfordíthatatlanná válik. Hargita megye közigazgatási egységeinek nagy részében a helyi bizottságok elbírálták a benyújtott kéréseket, szám szerint 40 helység iratcsomóit bírálta el pozitívan a megyei bizottság, és 22 közigazgatási egységben dolgoznak az erdő visszamérésével, ebből hat esetben (Csíkszentdomokos, Gyergyóújfalu, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Gyergyóalfalu és Csíkszentmihály) már el is készültek a birtokba helyezési jegyzőkönyvek. /Szondy Zoltán: Beszélgetés a 2000/1-es törvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

2000. október 18.

Nincs a szótárban: Hunyad - közli a számítógépben levő magyar helyesírási program. A Magyarországon készített segédprogram nem ismeri a Vajdahunyad elnevezést sem. A Magyar Távirati Iroda szótára sokkal bőségesebb, itt ugyanis megjelenik például Cluj-Napoca. - Hunyad megye lakosságának 15 százaléka még ma is magyar. "De kit érdekel ez ma, kit érdekel Hunyad, Hunyadi az új Európa ajtain kopogtató anyaországban?" - tette fel a kérdést Szondy Zoltán újságíró. /Szondy Zoltán: Hunyad nem létezik... = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2000. október 27.

Több évvel ezelőtt alakult meg a Csíki TV is, Csíkszereda lakosságának nem kis örömére. A kábeltévét működtető vállalkozók később eladták részesedésüket a Digital 3-nak /Székelyudvarhely/. A napokban a kolozsvári székhelyű Astral Telecom megvásárolta a székelyudvarhelyi Digital 3 részvénytársaság kábeltelevízió-hálózatait. Az Astral Telecom a romániai "kábelezés" egyik óriása, szolgáltatásaik elsősorban nem kábeltévézésről szólnak, internetszolgáltatók, terveik között szerepel a helyi telefonszolgáltatás is. Ferenczy Károly, a Digital 3 igazgatója elmondta, hogy most meg kell húzni a nadrágszíjat. A stúdiót viszont megtartották, mert nem akarták megszüntetni a hagyományokkal rendelkező helyi adást. Nézzék meg a vásárlót, a kolozsváriakat: hétszázezer előfizetőjük van, de saját stúdiójuk? A Csíki TV bejelentette: a Csíki harangszó név alatt futó, egyházi tematikájú saját műsor megszűnik. A Csíki TV alkalmazottai közül elbocsátanak legalább tíz személyt. /Szondy Zoltán: Új tulajdonosa van a kábelhálózatnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

2000. november 8.

Csíkszentkirálynak belga testvérvárosa van. Mons városból 1990 óta évente kétszer érkeznek látogatók Monsból. A belga városnak erre a célra létrehozott civil szervezete, az ASBL rendezvényeket szervez, a gyűjtésből befolyó összeget pedig elhozzák Csíkszentkirályra. /Szondy Zoltán: Belga vendégek Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

2000. november 16.

Nov. 15-én sem sikerült megoldani a székelyudvarhelyi tanács megalakulása kapcsán kialakult kötélhúzást. A választások nyomán ugyanis a városi tanács nem tudott megalakulni, előbb az RMDSZ tanácsosai tagadták meg a Szász Jenő polgármestert támogató Udvarhelyért Polgári Egyesület pár tanácsosának mandátum-igazolását, ezután az UPE lépett. Két táborra szakadt a tanács. Nov. 15-én Hargita megye prefektusa újra összehívta az alakuló tanácsülést, Szász Jenő polgármester nem volt jelen, az ülés összesen két percet tartott, Kontesveller József prefektus, Romfeld Mária-Magdolna, a prefektúra vezérigazgatója ugyanis konstatálták: nincs meg a szükséges kétharmados jelenlét. Az UPE tanácsosai nem jöttek el, ők Szász Jenő polgármesterrel együtt úgy vélik, hogy a tanács hivatalosan megalakult, a kilenc tanácsos már alpolgármestert is választott. A prefektus bejelentette: nov. 20-án újra összehívja az alakuló ülést. Szász Jenő polgármester nov. 17-re rendkívüli tanácsülést hívott össze, a két tábor nem közeledett. Székelyudvarhelyen körvonalazódnak az új választások. /Szondy Zoltán: Tovább tart a cirkusz Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

2000. december 8.

Ábrahám Lajos, Csíkszentmárton idén megválasztott polgármestere aggodalmát fejezte ki, ugyanis egy román alapítvány, a Napsugár Alapítvány (Raza Soarelui) tervezetet készített egy csíkszentmártoni "sokoldalu gyermeksegito kozpont″ /az eredeti helyesírás szerint/ létesítéséről. Ion Proca, a megyei gyerekvédelmi hivatal igazgatója és Marius Gambrea, az alapítvány képviselője közölte: az alapítvány megvásárolta Szentmártonban a volt gyerekotthonnal szembeni ingatlant, itt szeretnék említett központjukat működtetni, ehhez kérték a helyi polgármesteri hivatal jóváhagyása. "Nem kapták meg, és elmondtam nekik is, hogy miért: a község nem akar egy második Cserehátot″ - mondja a polgármester. Az alapítvány óvodát is kíván működtetni, az alkalmazottaknak pedig szállást akar. Ábrahám Lajos feltette a kérdést: miért van szükség két ilyen jellegű intézményre Szentmártonban? Az aggodalom a tervezett központ majdani nyelvhasználatával kapcsolatos. /Szondy Zoltán: Aggodalmak Csíkszentmártonban. Újabb Csereháttól félnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

2000. december 20.

A Duna Televízió és a magyar Oktatási Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma oktatási célra videokazetta-csomagot juttat el a Kárpát-medencei magyar tannyelvű iskolák számára. Budapesten Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Rockenbauer Zoltán, az NKÖM minisztere és Pekár István, a Duna Televízió elnöke adott tájékoztatást az ajándékozásról. Pekár István elmondta: a Duna Televízió nyolcéves működése alatt rengeteg értékes anyagot gyűjtött össze. A pedagógusok jelezték, hogy igény van az oktatási műsorok terjesztésére. A Duna Televízió videokazettákon adta ki ezen műsorok javát, az ehhez szükséges pénzt az említett két minisztérium biztosította. Pokorni Zoltán oktatási miniszter szerint "Erdélyben olyan osztálytermeket is láttam, melyeket azonnal múzeummá lehetne nyilvánítani, felszerelésük legalább 70-80 esztendős″. A miniszter elmondta: ha további határon túli iskolák igényelnek effajta segítséget, azokat is ki lehet elégíteni. Az erdélyi régió nevében Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke vette át a teljes szállítmányt jelképező csomagot - a kazetták egyébként már elindultak Erdélybe. Jelen voltak még a kárpátaljai, vajdasági, felvidéki, szlovéniai magyar pedagógusok képviselői. Összesen háromszáz iskola fog kapni a hetvennél több kazettát tartalmazó csomagokból, a cél az oktatás hatékonyságának növelése, illetve azon hiányosságok pótlása, amelyek az anyaországtól való elszakítottság, a megfelelő oktatási segédeszközök hiánya miatt az anyanyelvápolás, magyar nyelv és irodalom, magyar történelem, művelődéstörténet terén a határon túli magyar oktatásban megfigyelhetők. A kazetták tartalmaznak nyelvművelő műsorokat (Nyelvédesanyánk, Hej, hej, helyesírás!, Betűvető, Zengő ÁBC stb.), a Hungaria Literatta irodalomtörténeti sorozatot, a Millenniumi Krónika című versösszeállítást, a Magyar Történelmi Arcképcsarnok a magyar történelem nagy személyiségeit mutatja be. A kazetták között szerepel a Kincsesház, az Anziksz, a Rendhagyó történelemóra is, a Duna Televízió műsorai. Erdélybe 4577 kazetta, a Felvidékre 1960, a Vajdaságba 1724, Kárpátaljára 980 kazetta kerül. /Szondy Zoltán: Ajándék Budapestről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

2001. március 31.

Csíkszeredának nincs jóváhagyott egész éves kulturális programja, és ezen a tényen a mostani soros tanácsülés sem változtatott. Benkő Sándor tanácsos a leadott program "hozzánemértésből" fakadó hiányosságaira hivatkozott, másrészt arra, hogy jelenleg nincs a költségvetésben erre a célra pénz. Szondy Zoltán, a kulturális bizottság elnöke több ízben figyelmeztetett arra, hogy nem lehet művelődési finanszírozás nélkül hagyni a várost. Jelenleg Csíkszeredában nem különítettek el pénzt a kultúra fejezetre. /Orbán Ferenc: Késélen a város művelődési programja. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./

2001. augusztus 8.

Újabb ingatlanra tett szert az ortodox egyház Csíkszeredában: a volt vasúti menetjegyiroda is az övék lett. Négymilliárd lejért vették meg azt az épületet, a gavalléros román állam állta a számlát, az adófizetők zsebéből. Bizonyos források szerint a frissen vásárolt ház székhelye lesz a Keleti-Kárpátok múzeumának, mely így a sétálóutcán hirdetheti a dákoromán kontinuitást. Miután a Hargita-Kovászna püspökség jól megvetette lábát az Olt szállóban, átvette a bennszülöttek ellen harcoló gyarmatosítók taktikáját és támaszpontokkal szórta tele a várost. Szert tettek az Agroind vállalatra, egy üzlethelyiségre a Fehér Ház mellett, a kereskedelmi bank volt székhelyének felére /az utóbbiról Salajean püspök azt állította, ökumenikus rendelő lesz . Nos, orvosi rendelő nincs, ott van viszont a Ford-autószalon és egy számítástechnikai cég. A püspökség tehát bérbeadta az ajándékba kapott/. Székelyföldön az ortodox egyház újra átvette a románosítás úttörő szerepét. /Szondy Zoltán: Gyarapodik az ortodox vagyon Csíkban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

2001. augusztus 9.

Romániában 2001 nyarán nemcsak volt politikai foglyokról lehet beszélni. Az Agache-ügy két áldozata, Héjja Dezső és Reiner Antal a csíkszeredai börtönben tölti büntetését. Sógor Csaba szenátor meglátogatta Héjja Dezsőt a csíkszeredai börtönben, a Hargita Népe munkatársát azonban nem engedték be, arra hivatkozva, hogy az elítélt előzetes írásos engedélye is szükséges ehhez. Sógor Csaba szenátor elmondta: Héjja Dezső kijelentette, nem bántották, nem nyúltak hozzá. Lelkileg nagyon megviselte a helyzete, újból elmondta, hogy Agachenek a közelében sem járt, ártatlannak tartja magát. Héjja Dezső négyéves börtönbüntetést kapott, az 54 éves férfi mankóval jár, pár évvel ezelőtt eltört lába nem gyógyult be rendesen. Reiner Antal öt év börtönbüntetést kapott, őt pár napja tartóztatták le, amikor hazajött Magyarországról. A kegyetlensége miatt különösen gyűlölt Agachet 1989 decemberében Kézdivásárhelyen meglincselte a felháborodott tömeg. Az igazságszolgáltatás gépezete utólag a tömegből kiemelt pár embert, ezek súlyos börtönbüntetéseket kaptak. "Ezek az elítéltek eleve amnesztia alá estek volna, ha az államelnök odahat, hogy az általa 1990 január elején kibocsátott rendeletet érvényesítsék is" - hangsúlyozta Sógor Csaba szenátor. /Szondy Zoltán: Politikai elítéltek a csíkszeredai börtönben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-174




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998