udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 415 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-415
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szucher Ervin

1991. január 16.

Dr. Krauss Ottó jogász ismertette a Magyar Nemzetiségi Alapítványt, melynek ő a titkára. Az alapítványt két magyarországi kisvállalkozás alapította. Rendhagyó az alapítvány, mert egyszerre kíván segíteni a Magyarországon élő nemzetiségeknek és a határon túl élő magyaroknak. Első lépésként népfőiskolai jelleggel táborokat szerveztek határon túl élő magyarok diákoknak a Balaton partján és az ország más részén. /Szucher Ervin: Rendhagyó nemzetiségi alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

1993. március 20.

Szinte naponta érkeznek kisebb-nagyobb közösségek pénzadományai Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc, az 1990. márciusi vérengzés utáni kirakatperek áldozatinak megsegítésére. Lázár András, az RMDSZ Maros megyei főkönyvelője, egyben a pénzadományok kezelésével megbízott kuratórium tagja elmondta, hogy a gyűjtést Jung Ildikó, Cseresznyés Pál védőügyvédje kezdeményezte a múlt évben, majd tavaly szeptemberben azt az RMDSZ is meghirdette. Ez év február végéig 4,6 millió lej gyűlt össze. A legeldugottabb magyar falvakból is érkeztek segélyek. A pénzből Cseresznyés nevére 1,2 millió lejt, Szabadiéra 520 ezer lejt tettek bankszámlára, továbbá havonta küldenek csomagot mindkettejüknek. A pénzből segítik a többi márciusi elítéltet, továbbá az oroszhegyi és zetelaki elítélteket is. A megmaradt pénzt kamatozó bankszámlán helyezték el. /Szucher Ervin: pénzadományai Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc pénze. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

1999. október 11.

Okt. 10-én Marosvásárhelyen sajtótájékoztatón ismertették a tervezett új magyar nyelvű országos napilap, a Krónika megjelenését Stanik István felelős szerkesztő, továbbá Ágoston Hugó, Gazda Árpád főszerkesztő-helyettesek és Szucher Ervin a vásárhelyi kirendeltség vezetője. /Korondi Kinga: Dobbant az új országos magyar napilap. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2000. március 30.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház 136 alkalmazottja tiltakozó levelet juttatott el Ion Caramitru művelődési minisztériumhoz, melyben az intézmény felmentett gazdasági igazgatóját Kárp Györgyöt vették védelmükbe. Azzal az indoklással mentették fel Kárp Györgyöt, hogy annak idején nem versenyvizsgával alkalmazták. Azóta kiírták a versenyvizsga napját, azonban csak ő jelentkezett, ezért megismételték az erőpróbát, erre már ketten vállalkoztak, eredményt azonban nem közöltek. A tiltakozó levél szerint: "nem fogadhatjuk el azt, hogy a törvény leple alatt pártérdekek vagy személyes bosszú érvényesüljenek." Többek szerint a leváltás mögött Kelemen Hunor államtitkár áll. Az államtitkár cáfolta ezt a vádat. /Szucher Ervin: Pártérdekek vagy személyes bosszú? = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2000. április 18.

Tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy állami alapból székháza legyen Marosludas magyarságának. A helyi, román többségű önkormányzat 1997-ben megszavazta az RMDSZ-nek járó székházat, de a polgármester és a prefektus három évig késleltette a határozat megvalósítását. Ez idő alatt Ambrus Vilmos marosludasi főesperes jóvoltából egy kisteremben talált hajlékra az RMDSZ. Ápr. 15-én végre eljött a ház ünnepélyes felavatása. Andrássy Árpád területi RMDSZ-elnök felidézte a székház kálváriáját. Major István marosludasi tanácsos kifogásolta az RMDSZ országos vezetőségének hozzáállását a Magyar Ház ügyéhez. "Órákig előszobáztunk Kolozsváron és senki sem fogadott. Önerőből rendeztük be az épületet, ennek ellenére meghívtuk a szervezet országos vezetőit, ám még csak választáviratra sem méltattak!" /Szucher Ervin: Tíz évet vártak a Magyar Ház felavatására. Önerőből berendezett székház. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

2000. május 12.

Kincses Előd törvényesen járt el, amikor nem a Területi Képviselők Tanácsának /TKT/ listáját, hanem az előválasztáson kialakult listát adta le, mivel alkalmazkodott a Szabályzatfelügyelő Bizottság határozatához, amelynek betartása számára is kötelező - jelentette ki Magos Méta jogász, a bizottság elnöke. Magos Méta szerint Markó Béla elnök sértette meg az RMDSZ alapszabályzatát, amikor önhatalmúlag megvonta Kincses aláírási jogát. A másik szabálytalanság, amit a Maros megyei TKT elkövetett: az SZKT-tagok hivatalból bekerülnek a TKT-ba /az RMDSZ alapszabályzata értelmében/, de ők ezt nem fogadták el, így olyan SZKT-tagok, mint Tőkés András vagy Benedek István, nem kerültek be a TKT-ba. Ezzel szemben olyan személyeket vettek fel a TKT-ba, akik az alapszabályzat értelmében nem lehettek volna tagok. Mindezt írásban jelezte a Szabályzatfelügyelő Bizottság, de a jelzést figyelmen kívül hagyták. - Magos Méta emlékeztetett: egy tisztségviselőt csak az a testület válthatja le, amely megválasztotta. /Szucher Ervin: Kincses törvényesen járt el. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2000. május 13.

Kincses Előd máj. 12-én tartott sajtóértekezletén kijelentette: felfüggesztése törvénytelen és megosztja a választókat. A törvényszékhez fordulhatna, de nem teszi, az RMDSZ-en belül keresi az igazát. Először az Operatív Tanácsot felkéri, tárgyalja újra az ügyét, végső esetben pedig az SZKT-hoz fordul. Kincses Előd Kelemen Attila kinevezett ideiglenes elnökkel nem akar vitába szállni, viszont a választások után, jún. 5-én felkéri őt, adja át a helyét. /Szucher Ervin: Ünnepi sajtóértekezlet a felfüggesztett elnöknél. Kincses pezsgőt bontott. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2000. május 22.

Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt országos elnöke a Krónikának nyilatkozva élesen bírálta az RMDSZ-t, az RMDSZ álegységre vonatkozó megfélemlítő politikáját. Kiss Kálmán azt állította, hogy 22 megyében összesen 18 ezer fős a tagságuk. Arra a kérdésre, hogy hogyan sikerült bejegyeztetni magukat, amikor ez nagyobb pártoknak sem ment, Kiss Kálmán kijelentette: nem kellett megerőltetni magukat. Szerinte az RMDSZ hazugságokkal tart fenn álegységet. Arra a kérdésre, hogy mivel nyújtanak többet az RMDSZ-nél, csak az RMDSZ-t kritizálta: már régen nem érdekképviseleti szervezet. Kiss szerint az ő pártjában a tagok adják össze a kampányolás költségét. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt külön polgármester-jelöltet állított Marosvásárhelyen, Iszlai Jenő személyében. /Szucher Ervin: Interjú a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt országos elnökével. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

2000. szeptember 16.

Nemzetközi kisebbségügyi tanácskozást tartanak Párbeszéd vagy ütközés címen szeptember 16-18. között a szovátai Teleki Oktatási Központban, a Református Világszövetség rendezésében. A megbeszélések végkövetkeztetéseit záródokumentumban foglalják össze a résztvevők. /Párbeszéd vagy ütközés? Nemzetközi kisebbségügyi tanácskozás Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ A tanácskozás fő témái: a különböző kisebbségi egyházak tapasztalatai, az egyház és állam viszonya, továbbá a nyelvtörvények. Szovátán jelen volt többek között Tőkés László püspök, Csete-Szemesi István jugoszláviai református püspök, valamint az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, bolgár, skót, osztrák, holland, litvániai, német, svéd, olasz református egyházak képviselői. Tőkés László előadásában kifejtette: a mai legfontosabb dilemma a politizálási stílus - vállalni a konfrontációt, vagy békességről, megbékélésről beszélni, miközben a történelmi egyházakat a hatalom háttérbe szorítja, nem szolgáltatja vissza vagyonukat. Kifejtette, hogy a diszkriminációt nem szabad elhallgatni. /Párbeszéd vagy ütközés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ A tanácskozáson Krister Andersson, a Református Világszövetség Európai Osztályának elnöke kiemelte: "Boldogok vagyunk, hogy olyan emberekkel dolgozhatunk, mint Tőkés és Csete püspökök és Baczoni Szilárd Kata református lelkész." /Szucher Ervin: Párbeszéd konfrontáció helyett. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2001. január 9.

Nagyszebenben, az erdélyi szászok egykori fellegvárában mára a 170 ezres lakosság alig egy százaléka vallja magát németnek. Nagyobb számban élnek magyarok a városban, mint szászok. Mintegy 4100 magyar lakik Nagyszebenben, a lakosság 2,6 %-a, Szeben megyében pedig 4,29 % a magyarok aránya. A megyében a 13 ezer szavazati joggal rendelkező magyar személy közül 3600-an választották az RMDSZ jelöltjét a választáson, tájékoztatott Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeni RMDSZ elnöke. A medgyesi magyarságnak egynegyede sem voksolt az RMDSZ-re. Keresztes Kálmán, a nagyszebeni Goga Octavian Gimnázium matematikatanára, egyben aligazgatója elmondta, hogy a városban mindössze egyetlen óvodában működik magyar tagozat, az elemi és gimnáziumi osztályokat pedig csak minisztériumi engedéllyel lehetett megindítani. A Goga Octavian Gimnáziumban 45-en tanulnak magyarul, a 15-ös általános iskolában 64-en. A VIII. osztályban 14 magyar tanuló van, az első osztályt idén két magyar tanulóval kezdték. Az új polgármester valamikor tanfelügyelő volt, az ő jóindulatának köszönhetően indulhatott az első osztály. Medgyesen azonban 11 tanulóval nem indulhatott meg a magyar első osztály. Az Illyés Közalapítvány segítségével vásárolhattak a nagyszebeniek iskolabuszt, amely a környék falvaiból és a város különböző negyedeiből szedi össze a magyar gyermekeket. A bentlakók költségeinek egy részét szintén a magyarországi közalapítvány fizeti. Valamikor három-négy párhuzamos magyar osztály is indult és az érettségizettek szinte mind bejutottak az egyetemre. Talán épp ez volt a vesztünk, vélte Kazinczy Jenő, aki 1955-től az 1989-es fordulatig volt a gimnázium igazgatója. Aki egyetemet végzett, Ceausescu intézkedéseink megfelelően, nem kerülhetett vissza a városba. Lassan magyar értelmiség nélkül maradt a város. Ötven évvel ezelőtt tizenegy vállalat élén állt magyar igazgató. Mára egy sincs. - Még a kommunizmus idején is gazdag magyar művelődési élet zajlott Nagyszebenben, emlékezett vissza a múltra Kalmár Ferenc, az újjáalakult Polgári Kör vezetője. Színdarabokat, vígjátékokat adtak elő. A helybeliek büszkék újságjukra. A Nagyszeben és Vidéke sokáig havonta jelent meg, később negyedévenként. Ezelőtt egy évvel pénzhiány miatt leállt, de most újraindítják. A lap ezerkétszáz példányban jelenik majd meg és a dévai Corvin Kiadónak köszönhetően ingyen terjesztik. - A nagyszebeni magyarok az RMDSZ főtéri, korszerűsített helységeiben szinte hetente tartanak összejöveteleket. Az ifjúsági szervezet élén Szántó Csilla tanárnő áll. - A városban egyetlen könyvesboltban sem árulnak magyar könyveket. /Szucher Ervin: Túlélni próbál a nagyszebeni magyarság. Két gyermekkel indítottak osztályt az elemiben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2001. január 15.

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) vezetői, Kiss Kálmán elnök és Harkó Antal alelnök nyilatkoztak a Krónikának. Elmondták, hogy céljuk az RMDSZ belső ellenzékével megtalálni a közös utat, amely egy erős magyar párt létrehozásához vezetne. Új lendületet akarnak adni pártjuknak. Ismét megpróbálnak tárgyalóasztalhoz ülni az RMDSZ-szel, amennyiben a Szövetség legfelsőbb vezetősége is hajlandó erre. Magyarázkodtak: ha az RMDSZ-vezetők nem tekintettek volna el a szabad demokraták véleményétől, Marosvásárhelyen ők nem állítottak volna saját polgármester-jelöltet. Kiss Kálmán elnök nem kívánt beszélni az RMSZDP történetének arról a fejezetéről, amikor négy évvel ezelőtt az alakulat paktumot kötött a Ion Iliescu vezette formációval. Kiss Kálmán Kincses Előd nevét említette lehetséges tárgyalópartnerként; ám a marosvásárhelyi ügyvéd-politikus még nem tartja időszerűnek az új politikai mozgalom létrehozását. ″Meg kell nézni, az RMDSZ csúcsvezetősége mennyire távolodik el a magyarságtól, illetve meddig képes még elmenni az önfeladás útján. Csak utána érdemes lépni″ - nyilatkozta Kincses. /Szucher Ervin: Kis Kálmánék új magyar párt létrehozását tervezik. A szabad demokraták rendeznék soraikat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2001. január 16.

Marosvásárhelyen tartotta évi közgyűlését a Romániai Magyar Könyves Céh. A gyűlésen a huszonhat tag közül tizennyolc jelent meg. A megbeszélésen három kiemelt napirendi pontot tárgyaltak meg. A legnagyobb vita a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett pályázatok körül alakult. Káli Király István, a céh elnöke beszámolt a tavalyi pályázatok lebonyolításáról, majd a céh egyeztető tanácsának egyes tagjai fenntartásaiknak adtak hangot néhány szaklektor munkájával kapcsolatban. A jelenlévők arról döntöttek, hogy ha a minisztérium az idén is támogatja a romániai magyar könyvkiadást, módosítani kell a pályázati rendszeren. Az egyeztető tanács úgy döntött, észrevételeit levélben jelzi a magyarországi minisztérium illetékes szerveinél. Káli Király István a Krónikának elmondta, nagy a valószínűsége annak, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma mellett 2001-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a román Művelődésügyi Minisztérium is támogatja a magyar nyelvű könyvkiadást. A céh elnöke a kiadókkal kapcsolatban elmondta, hogy jó lenne, ha az erdélyi magyar könyvműhelyek február végéig pályázatra kész, véglegesített munkákkal rendelkeznének. Bővül a céh tevékenységi területe is: az idén a romániai magyar könyvkiadók és terjesztők érdekvédelmi szövetsége adja ki a Könyvjelző című, negyedévente jelentkező szakfolyóiratot, melynek kiadásával eddig a csíkszeredai Corvina Könyvposta foglalkozott. /Szucher Ervin: Egyszerűsítenék a pályázati rendszert. Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Könyves Céh. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

2001. február 10.

Borbély Melinda személyében febr. 10-től magyar aligazgatója van a Marosvásárhelyi Rádiónak. Borbély Melinda eddig a magyar és német adás főszerkesztője volt. Gáspár Sándor jelenlegi MÚRE-elnök leváltása után, közel egy évtized elteltével, Borbély Melinda az intézmény első magyar nemzetiségű vezetője. Célja a mielőbbi műsorszerkezet-váltás. /Szucher Ervin: Új elképzelések. Magyar aligazgató a Rádiónál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2001. március 7.

1999. okt. 6-án, az aradi vértanúk napján, Nyárádszeredában ünnepélyes körülmények között letették annak az épületnek az alapkövét, amelyet egy év alatt a Nyárádmenti Nagycsaládosok Egyesülete számára épített volna a Magyarok Világszövetsége. Pénzhiány miatt azonban az épület még nem készült el. A nyárádszeredai nagycsaládosok - önhibájukon kívül - még mindig csupán az alapkő birtokosai. A gondok nem sokkal a telek kiutalásával és az alapkő letételével kezdődtek, mivel az MVSZ képviselőinek nem tetszett a helyi tanács által kiutalt terület. A helyi nagycsaládosok már akkor eldöntötték, inkább vásárolnának egy központi ingatlant, minthogy építsenek egyet a külterületen. Az elvi egyezség létre is jött, a főtéren találtak egy négyszobás nagy házat, amiért a tulajdonos 5 millió forintot kért. A bajok akkor tetőztek, amikor az MVSZ pénzforrás nélkül maradt. Csíki tudta szerint Patrubány Miklós az Illyés Alapítványhoz fordult támogatásért, a próbálkozás azonban nem járt sikerrel. Egyelőre bíznak a Magyarok Világszövetségében, amely remélhetőleg belátható időn belül talpra áll, ha pedig nem, maradnak azzal, amilyük van. "Annak idején megörvendtünk az adománynak, de el kell mondanunk, hogy a Nyárádmenti Nagycsaládosok Egyesülete az épület nélkül is jól működött és működik. Van, ahol megtartanunk a rendezvényeinket. Persze az épület jól fogott volna, mivel itt helyet kaphatna több egyesület vagy alapítvány. Mi több, egy vendégszobát is be szerettünk volna rendezni, a későbbiekben pedig Teleház-mozgalmat indítani. /Szucher Ervin: Csupán az alapkő létezik. Pénzhiány miatt ígéret maradt a Nagycsaládosok Háza. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2001. május 9.

Máj. 9-én Marosvásárhelyen - az önkormányzat megkerülésével - a prefektúra és a polgármesteri hivatal a Ion Antonescu marsall Egyesülettel karöltve szervezi az Európa Napot. Fodor Imre alpolgármester és a városi tanácsosok semmit nem tudtak a polgármester kezdeményezéséről. A szimpóziumot Ioan Toganel prefektus és Dorin Florea polgármester nyitja meg, majd Ioan Judea nyugalmazott ezredes, az 1990-es Fekete Március egyik főszereplője és Ioan Scrieciu ezredes, a tizenegy évvel ezelőtt történt véres események másik részese, a Nagy-Románia Párt elöljárója kaptak szót. Fodor Imre ezt a közös ünneplést sértőnek tartja. /Szucher Ervin: Európa-Nap Antonescuval. = Krónika 9

2001. június 25.

Jún. 25-én tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) által szervezett Országos Szakmai Napokat (OSZN) számos neves bel- és külföldi tudós, egyetemi tanár, akadémikus részvételével. Dr. Bíró Károly EMT-elnök köszöntötte a résztvevőket. Dr. Berényi Dénes akadémikus /Debrecen/ Az ezredforduló kihívásai és a természettudomány című előadásában megállapította, hogy míg 50 éve a gazdag országok és a szegény országok között csak mintegy 30-szoros volt a különbség, mára ez 300-szorosra nőtt, a tartalékok négyötödével a föld lakosságának csupán ötöde rendelkezik. A környezetpusztítás, a folytonosan növekedő energiaéhség, az elképesztő pazarlás (a források mintegy 60%-át hadikutatásra fordítják) ugyancsak a kihívások közé tartozik. A kolozsvári származású dr. Benedek Dezső (Georgiai Tudományegyetem, Egyesült Államok) az internetes oktatással kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az előadók között volt - többek között - dr. Pusztai Kálmán (Kolozsvári Műszaki Egyetem), dr. Kolozsvári Zoltán (Plasmaterm Kft.), dr. Lányi Szabolcs (Tudományos és Technológiai Fejlesztési ügynökség, Bukarest). dr. Jung János egyetemi tanár /az orvostudomány fejlődéstörténetét vázolta fel/, dr. Dávid László, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanára, dr. Wanek Ferenc, a Kolozsvári Állami Földtani Intézet munkatársa és dr. Pálfalvi Attila, aki az évek óta készülő román-magyar műszaki szótárról beszélt. /(bálint-bodolai-korondi): Országos Szakmai Tanácskozás. Tanácskoztak az erdélyi magyar műszaki szakemberek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./ Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kilencedik alkalommal rendezte meg az Országos Szakmai Napokat. Miként felelnek meg szakembereink, tudományos-civil szervezeteink az információs és technológiai robbanás óriási kihívásának - erre keresték a választ a tanácskozáson. A rendezvényen mintegy száz szakember, köztük négy akadémikus: dr. Berényi Dénes (Debrecen), dr. Kökényesi Sándor (Ungvár, Debrecen), dr. Pungor Ernő (Budapest) és dr. Benkő Samu (Kolozsvár) vett részt. A külföldi előadók között jelen volt dr. Benedek Dezső, a Georgia Egyetem professzora. Az EMT Máthé Enikőt, a Firka természettudományos lap szerkesztőbizottságában végzett tízéves kitartó munkájáért első díjjal tüntette ki. Második díjban részesült Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, aki szintén egy évtizede vezeti a szervezet fizika szakosztályát. A harmadik díjat dr. Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatának kinevezett dékánja vehette át a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségben folytatott tevékenységéért. A magyarországi vendégek által kiosztott Vermes Miklós-díjban részesült Égető Albert, Bíró Tibor és Puskás Ferenc, a Vermes-plakettet pedig dr. Bíró Károly, az EMT országos elnöke vehette át. /Szucher Ervin: Újkori kihívások. Országos Szakmai Napokat tartott az EMT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

2001. június 27.

Wass Albert a nyár folyamán hazatér Holtmarosra - mint mellszobor. A művet tisztelője és barátja, a Kolozsvárról elszármazott és Sydneyben élő dr. Kolozsy Sándor készítette. Az alkotás repülővel érkezik Hamburgba, ahonnan az író fia, Wass Endre autóval hozza Erdélybe. A szobrászművész két évvel ezelőtt megfogadta: szobrot készít Wass Albertről. Ennek egyik példányát a családnak, a másikat Holtmarosnak adományozza. "Azért küldöm a szobor egyik példányát ennek a kis falu népének, mert nagyon nagy szeretettel és tisztelettel adott ideiglenes menedéket Albert bátyám hamvainak. Most, miután a hamvai méltó helyre, a marosvécsi kastély kertjébe kerültek, nem akarom, hogy a holtmarosiak árváknak érezzék magukat" - fejtette ki a hatvanhárom éves szobrászművész. Az elmúlt két év során a román nyelvű megyei napilap főszerkesztője, Lazar Ladariu újságja hasábjain és a román parlamentben sorozatosan támadta Wass Albertet és mindazokat, akik Hargita megyében iskolát mertek elnevezni, vagy Bukarestben román nyelvre fordították egyik művét. Bartha József holtmarosi református lelkipásztor elmondta: már készül egy szobor Wass Albertről, melynek alkotója a szászrégeni Jorga Ferenc, a lelkész az ausztráliai magyar művész művét sem utasítja vissza. A szobor a Holtmaroson felépült gyermekotthon előcsarnokában áll majd. Így egy időben két Wass Albert-szobor avatására kerül sor a nyáron. Az egyiket, Jorga Ferenc alkotását, Szászrégenben, a katolikus plébánia kertjében, a másikat pedig Holtmaroson avatják fel. /Szucher Ervin: Az író még a nyáron hazaérkezik. Ausztráliai magyar művész készítette el Wass Albert szobrát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

2001. július 2.

Marosvásárhelyen az Aquaserv vízüzemnél a vízüzem épülete tervezőjének, Kós Károlynak emeltek szobrot. A Finna Géza által vezetett Kós Károly Alapítvány mutatott be ünnepi műsort, majd Dorin Florea polgármester és Fodor Imre alpolgármester köszönetet mondott az alapítványnak, amely kiállításaival, kultúrműsoraival immár tíz éve a város művelődési életének főszereplője. /Szucher Ervin: Legyen a szobor egy kiáltó szó. Kós Károly előtt tisztelegtek a város vízüzemében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ A mellszobor tervét Gyarmathy János és Kiss Levente szobrász készítette, Balogh Cubi helyi vállalkozó műhelyében öntötték. - Marosvásárhelyen, a Bernády Házban népművészeti seregszemle nyílt. Bandi Dezső népművelő tanítványainak munkássága ugyancsak figyelmet érdemel. /(Máthé Éva): Szobor és népművészet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2001. október 13.

Novemberben tartja alakuló közgyűlését az Erdély-Bánság Liga, mely befejezte a bejegyzéshez szükséges aláírásgyűjtést. Okt. 12-én az Erdély-Bánság Liga két vezetője, Emil Tarnaveanu és Jakabffy Attila Marosvásárhelyen bejelentette, összegyűlt a pártbejegyzéshez szükséges tízezer aláírás. Elkészült a párt kék-sárga színű címere is, amely középen az erdélyi hét vármegye bástyáit ábrázolja, amit a tizenkét európai csillag vesz körül. Jakabffy Attila elmondta: "A főváros jövő évi költségvetése meghaladja a 16 erdélyi megye összköltségvetését", Bukarestet pénzelnyelő fekete lyuknak nevezte. /Szucher Ervin: Szakítás Bukaresttel? Összegyűltek az Erdély-Bánság Liga aláírásai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

2001. október 30.

A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság döntésének megfelelően a székelyudvarhelyi városi tanácsnak nem kell kifizetnie az 500 millió lejes bélyegilletéket ahhoz, hogy a több mint négy éve húzódó csereháti ügy tárgyalása tovább folytatódjon. A székelyudvarhelyi önkormányzat versus Aris Industries Rt. és Szeplőtlen Szívek Kongregációja pernek legutóbb a Maros megyei törvényszék azért rendelte el a szüneteltetését, mivel a bukaresti cég, illetve a görög katolikus apácarend ügyvédei a tanács keresetének felbélyegzését hiányolták. Mint ismeretes, az udvarhelyi önkormányzat a csereháti területre kötött koncessziós szerződésnek, valamint az ingatlant felépítő Aris Industries Rt. és a görög katolikus kongregáció közötti ajándékozási szerződés semmisségének a megállapítását kérte. A tanács mindkét kérelmét megfelelőképpen bélyegezte, a harmadikra, mely az eredeti helyzet visszaállításáról szólt, viszont nem fizette ki a közel 500 millió lejes illetéket. Mulasztása miatt kénytelen volt elállni kérésétől. Az Aris Rt. és a Szeplőtlen Szívek Kongregációja a bélyegilleték ki nem fizetését megtámadta, azonban panaszukat mind a Hargita megyei Pénzügyi Igazgatóság, mind a Pénzügyminisztérium elutasította. Ekkor a fővárosi Táblabíróságon közigazgatási pert indítottak, amit 2000 decemberében meg is nyertek. Az udvarhelyi tanács és a két pénzügyi intézmény fellebbezett az ítélet ellen. A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében elfogadta a beadványukat, és a perköltségek megtérítésére kötelezte az Arist és a görög katolikus apácarendet. "A jogerős ítélet után Marosvásárhelyen kérjük az alapper tárgyalását, mely a szerződések érvénytelenségét hivatott megállapítani" - nyilatkozta dr. Kincses Előd, a székelyudvarhelyi önkormányzatot képviselő ügyvéd. /Szucher Ervin: Újraindul a csereháti per. Csatát nyert Székelyudvarhely önkormányzata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2001. november 13.

Újabb fordulatot vett Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester és az Aquaserv vízszolgáltató vállalat igazgatója között több mint egy éve dúló nyilatkozatháború. Dorin Florea, aki minden egyes alkalmat megragad, hogy valamilyen formában befeketítse Darabán Ottót, a hét végén a nála jóval idősebb igazgatót a városháza által összehívott gyűlésről kitessékelte. Kijelentette: amíg ő a polgármester, Darabán be nem teheti a lábát a városházára. Dorin Florea megismételte az Aquaserv ellen felsorakoztatott vádakat, miszerint rengeteg pénzt költenek gépkocsiparkjukra, fölösleges összegeket dobnak ki számítógépekre, és minőségen aluli munkát végeznek. Darabán Ottó igazgató leszögezte: több mint harminc éve vezetői beosztásban dolgozik, de még nem volt része ilyen megaláztatásban. "Elképzelhetetlen, hogy valaki kidobjon a városházáról", mondta. /Szucher Ervin: Kitiltotta Darabánt a városházáról. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2001. december 19.

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt szerint a kedvezménytörvény üdvözlendő, azonban csak félmegoldást jelent a határon túli magyarok számára. Kiss Kálmán országos elnök szerint a megoldást a kettős állampolgárság jelentené. A párt bővített elnöki tanácsa dec. 16-án össze. Kiss Kálmán szerint az RMDSZ nem képes megőrizni a magyarság egységét, ám a pluralizmus felé sem hajlik. Ezért szükség egy új politikai képviselet. Pártjuk kereteiben bárki önállóan működhetne, teljes autonómiát élvezne. Egyetlen kikötésük, hogy programja liberális beállítottságú legyen. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt minden alkalommal keményen bírálja az RMDSZ-t. Pártjuk jelezte Orbán Viktornak is, a HTMH-nak is: az igazi megoldást a kettős állampolgárság jelentené. - Kiss Kálmán azt szeretné, hogy 2002 márciusáig - amikor összeül az RMSZDP országos tanácsa - ötvenezer belépési nyilatkozattal a kezében jelenhessen meg. /Szucher Ervin: Kettős állampolgárságot javasolna. Kiss Kálmán RMSZDP-elnök félmegoldásnak tartja a státustörvényt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2002. január 22.

Dorin Florea polgármester jan. 21-én megerősítette múlt heti kijelentését: nincs szüksége a minisztérium, majd a megyei tanács által "átpasszolt" Marosvásárhelyi Nemzeti Színházra. A városi tanácsosok megegyeztek, lehetőségeiktől függően átvállalják a minisztérium által helyi hatáskörbe utalt színház költségeinek közel felét, Dorin Florea megismételte eddigi kijelentéseit: nincs szükség a színházra. Ha az önkormányzati tagok mégis megszavazzák az intézmény támogatását, bepereli a tanácsot. Florea referendumot akar szervezni, megkérdezve Marosvásárhely polgárait, hogy az iskolákat, az utak javítását vagy a színházat tartják-e fontosabbnak. /Antal Erika, Szucher Ervin: Floreának nem kell a teátrum. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2002. január 28.

Eredménytelenül tért haza Bukarestből Virág György, a Maros megyei tanács elnöke és Kelemen Atilla helyi RMDSZ-elnök, akik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kétségbeejtő helyzete kapcsán kilincseltek a minisztériumokban. Bukarestnek azonban nincs szüksége az intézményre, sőt az elmúlt évben kifizetetlenül maradt béreket és számlákat sem hajlandó törleszteni. A színház személyzete egy hónapja semmi pénzt sem kapott. A Művelődésügyi Minisztérium nem csak hogy lemondott a két tagozattal rendelkező tekintélyes kultúrintézmény működtetéséről, de a tulajdonában lévő színház épületének állagmegőrzéséről sem akar gondoskodni. Razvan Theodorescu kultuszminiszter döntése visszamenőleg is érinti az intézményt és alkalmazottait. A városi tanácsban többségben lévő RMDSZ-frakció eldöntötte, kitart támogatási ígérete mellett, ami újabb tízmilliárd lejt jelentene a színháznak. Viszont ez is mindössze látszatmegoldás volna, hisz a minisztérium tulajdonában lévő épület állaga eléggé rossz, és sürgős javításra van szükség. /Szucher Ervin: Sikertelen bukaresti látogatás. Kilátástalan helyzetben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2002. február 2.

Az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselői /Borbély László és Kelemen Atilla/ nemtetszésüket fejezték ki Marosvásárhely önkormányzatának jan. 31-i döntése miatt. A polgármester nyomására ugyanis a helyi tanács nem döntött a színház átvételéről, így továbbra sem megoldott a színház alkalmazottainak fizetése. Virág György megyei tanácselnök is felháborodott. /Szucher Ervin: Rendkívüli tanácsülés színházügyben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

2002. február 4.

Az SZKT-t megelőző estén, febr. 1-jén, szintén Marosvásárhelyen ült össze a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), mely két napirendi pontot tárgyalt meg. Előbb a területi elnökök tartottak rövid beszámolót a kedvezménytörvény életbeültetésének első tapasztalatairól, a felmerült gondokról és kérdésekről. Lényeges gondok nincsenek, inkább technikai nehézségek adódnak. A továbbiakban Markó Béla a kormánypárttal kötött egyezményről tájékoztatta a jelenlévőket. A szövetségi elnök ismertette a protokollum előzményeit, alapelveit, illetve területi vonatkozásait. Ugyanakkor felkérte a területi elnököket, hogy időben és átgondoltan dolgozzák ki a harminc napon belül megkötendő helyi egyezmények keretét. /Szucher Ervin: TEKT-ülés a státustörvényről és a protokollumról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

2002. február 20.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei, Szélyes Ferenc és Nicolae Cristache öt nap után sem mondtak le az éhségsztrájkról. Tiltakozó akciójukhoz két román színművész is csatlakozott. Kincses Elemér, a Tompa Miklós Társulat rendezője azt javasolta, ha a politikusok képtelenek Bukarestben megoldást találni a vásárhelyi színház gondjaira, az éhségsztrájkolókat ültessék mentőkocsiba, és szállítsák őket Strasbourgba. Febr. 19-én Borbély László képviselő interpellált színházügyben, febr. 20-án pedig a heti kormányülés keretében tárgyalnak a teátrumról. Ígéretet kaptak, hogy a visszautalják a színházat a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe. /Szucher Ervin: Újabb éhségsztrájkolók Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2002. február 21.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház négy művésze / Szélyes Ferenc és három román kollégája/ ferbr. 20-án abbahagyta az éhségsztrájkot. Tiltakozásuk megszakítását azután döntötték el, hogy a kormány ígéretet tett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház helyzetének tisztázására: az intézményt a megyei önkormányzat hatáskörébe utalják. A miniszter vállalta, hamarosan törleszti a múlt évi adósságokat is. A szinte egy hétig éhségsztrájkkal tiltakozó színészek a Krónikának elmondták, noha a mentő szállította el őket, most már jól érzik magukat, kitartásuk nem volt hiábavaló. /Szucher Ervin: Abbahagyták az éhségsztrájkot. Bukarestben rendeződik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház sorsa. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2002. február 25.

Nyugdíjba vonult Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze. Erdély egyik legaktívabb lelkipásztora volt, aki fontos szerepet játszott a 1989-es és az azutáni események alakulásában. A református egyház törvényei szerint az egyházközösség kérésére a püspök is kinevezhet lelkészt, de ugyanúgy országos pályázatot is hirdethetnek a tisztség betöltésére. A vártemplomi gyülekezet mégis a meghívásos alapon történő választást szeretné. Jelenleg Fülöp G. Dénes utódjaként mintegy nyolc-tíz lelkész neve jöhet szóba. Fülöp G. Dénes egy kisebb csoport tudomására hozta, hogy az egyik presbitert Frunda György szenátor azzal a javaslattal kereste meg, hogy a választás lehetőleg Brassai Zsomborra essen. A bejelentés még a Vártemplom főgondnokában, az RMDSZ-es alprefektus Burkhárdt Árpádban is felháborodást keltett. Brassai Zsombort rendkívül tehetségesnek tartják, amit nem csak prédikációival, hanem egyházi közíróként is bizonyított. Visszatetszést keltett, amikor az RMDSZ frissen kinevezett Maros megyei ügyvezető elnökeként kioktató hangnemben cikkezett a szövetség belső ellenzékéről. A Krónika témafelvetése felháborodást váltott ki Frunda György szenátorból is, aki már sajtóperrel fenyegetőzött. "Igen, vállalom, így történt: magánemberként felhívtam Ritz Laci bácsit, és javasoltam Brassai Zsombort. Vallásos ember és egyháztag vagyok, akinek véleménye lehet, és élhet a javaslat jogával. Ismétlem, magánemberként és nem szenátorként tettem, anélkül, hogy nyomást gyakoroltam volna valakire" – nyilatkozta Frunda György. Annak ellenére, hogy a Vártemplomhoz tartozik, a gyülekezet nyilvántartásaiban Frunda György neve nem szerepel. "Az egyházi törvények szerint mindenki abba a templomba jár, ahova óhajt, ám annak a gyülekezetnek a tagja, melyhez lakhely szerint tartozik.A szenátor nekünk mégsem nyilvántartott tagunk, és nem is láttuk a templomunkban" – jelezte Fülöp G. Dénes. /Szucher Ervin: RMDSZ-igény Fülöp G. Dénes szószékére? = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

2002. március 19.

Két évvel a földtörvény megjelenése után a Maros megyei magyar egyházak nem kapták vissza földjeiket. A prefektus ugyanakkor 40 hektáros területet utalt ki az ortodoxoknak a színmagyar Székelykálban, ahol egyetlen görögkeleti sincs. Ioan Toganel Maros megyei prefektus tavaly arra próbálta rávenni a marosszentgyörgyi önkormányzatot, hogy utaljon ki negyven hektár földet az ortodox egyháznak. Földhiányra hivatkozva azonban Vízi József polgármester akkor megtagadta a prefektusi utasítás végrehajtását. Az ortodox egyháznak Marosszentgyörgyön soha nem volt földje. /Szucher Ervin: Ortodox egyházi expanzió? Prefektusi utasításra költöznek a görögkeletiek Székelykálba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-415




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998