udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Táncsics Mihály

1999. november 6.

Kós András /Kolozsvár/ szobrászművész 85 éves, munkássága elismeréséül a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Pro Cultura Hungarica díjjal tüntette ki. Nagy méretű szobrai, térplasztikáik, emlékművei ismertek. Táncsics Mihály szobrának felállítását nem engedélyezték, mert egy magyar "történész" azt állította, hogy Táncsics "nacionalista" volt. /Abodi Nagy Béla: Kós András 85 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2001. március 15.

Rockenbauer Zoltán, a magyar művelődési tárca vezetője március 15-e alkalmából művészeti díjakat adott át Budapesten. A kitüntetettek között az eddiginél jóval nagyobb számú erdélyi magyar művész is található: Terényi Ede zeneszerző-zenetudós, a kolozsvári Konzervatórium tanára (Erkel Ferenc-díj), Csíky András kolozsvári színművész és Czintos József, a szatmárnémeti Északi Színház színművésze (Jászai Mari-díj), Ferenczes István csíkszeredai költő, a Székelyföld főszerkesztője és Fodor Sándor kolozsvári író (József Attila-díj), Demény Attila zongoraművész-karmester, a kolozsvári Magyar Opera főrendezője (Nádasdy Kálmán-díj), Murádin Jenő művészettörténész, kolozsvári képzőművészeti főiskola (Németh Lajos-díj), Almási István népzenekutató, kolozsvári Folklórintézet (Szabolcsi Bence-díj) és Beke György újságíró (Táncsics Mihály-díj). /Művészeti díjak nemzeti ünnepen Az egész nemzet művészetében gondolkodtak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2006. június 26.

Az államhatalomban való részvétel jelképes, a községi hatalomban való részvétel valóságos, ott van a legfontosabb döntések színtere – többi között erről beszélt Sólyom László június 24-én, szombaton, a Magyar Polgármesterek VI. Világtalálkozójának gödöllői megnyitóján. A világtalálkozóról szólva kedvezőnek ítélte meg, hogy a szervező Magyar Polgármesterek Egyesülete nem zárkózott be az országhatárok közé, támogatja a határon túli magyarokkal az együttműködést, ezt jelzi, hogy a rendezvényen részt vevők fele most is, akárcsak korábban, a határon túlról érkezett. Követendő gyakorlatként említette a köztársasági elnök a hazai és a határon túli önkormányzatok között kibontakozó együttműködéseket, közös fejlesztéseket. Ugyanakkor a fejlődés útját a régiós együttműködésben határozta meg. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta, hogy ennek az évszázadnak van egy új képlete: tudás plusz információ egyenlő a hatalommal. A képletből azonban hiányzik az erkölcs, amely az emberek egymás közti, valamint az ember és a környezet viszonyát határozza meg. A találkozón kiosztották a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egyesülete által alapított Polgármesteri Ezüstlánc Díjat. Ebben az elismerésben a magyar önkormányzatiság fejlesztésében kimagasló tevékenységet végző személyiségek részesülnek. E díjat idén Bencsik János, Tatabánya, és Zachariás István, a szlovákiai Szepsi polgármestere vehette át. A polgármesteri Arany Pecsétgyűrű kitüntetésben Kovács Zoltán, Érmihályfalva, Kerekes Péter Tivadar, Homoródszentmárton, Kovács Sándor, Vácszentlászló, Tilfof István, Mátyásdomb, valamint Nagy Imre, Eger polgármestere részesült. /Magyar polgármesteri világtalálkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Az először 1996–ban megrendezett esemény rangját jelzi, hogy fővédnöke dr. Sólyom László köztársasági elnök volt. A találkozó résztvevőivel együtt avatták fel Gödöllőn, a Táncsics Mihály úton kialakított, a Nemzeti Együvé Tartozás Parkját. Itt alakítják ki azt a nemzeti egységet szimbolizáló emlékművet, melynek dombjához valamennyi határon túli településről egy–egy cserép földet vittek a polgármesterek. A meghívottak meglátogatták a gödöllői királyi kastélyt, este pedig részt vehettek A magyar szabadság napja című ünnepi műsoron. /Pincz Csaba: Magyar polgármesterek VI. világtalálkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 26./

2006. július 24.

Kisiratos háromnapos falunapja tartalmas. Július 21-én a könyvbemutató vendége Sarusi Mihály József Attila- és Táncsics Mihály-díjas író, újságíró volt. Bár nem kisiratosi születésű, apja családja révén odavalósinak is tekinti magát, Sarusi eddig nem kevesebb, mint 7 (hét!) könyvet írt Kisiratosról (az egyik legutóbbi az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg). Ígéretet tett: folytatja a kisiratosi sorozatot, amíg a könyvek száma eléri a tízet. A fogatbemutatóhoz három hintóval a szomszédos Nagyiratos is hozzájárult. A falunappal együtt tartották a fiatalok II. Arad Megyei Ifjúsági Találkozóját. A hatalmas, fedett színpadon következtek a néptánc-műsoron résztvevő együttesek. Az V. Kisiratosi Falunapok a Republic koncertjével ért véget. /Jámbor Gyula: Falunap Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

2007. január 22.

Életének 80. évében Budapesten elhunyt Beke György /Uzon, 1927. aug. 3. – Budapest, 2007. jan. 20./ ismert író, újságíró, műfordító. 1989 óta élt Budapesten. Tanulmányait Kolozsvárott végezte a Bolyai Tudományegyetemen. Munkatársa volt 1947–1948 között a sepsiszentgyörgyi Népi Egységnek, 1974-ig a Romániai Magyar Szónak. 1974 és 1987 között Kolozsvárott A Hét főmunkatársa, 1994-től Budapesten a Magyar Élet főszerkesztőjeként dolgozott, 1995 és 2000 között a Nyelvünk és Kultúránk felelős szerkesztője volt. Beke György 1992-től az Írószövetség választmányának tagja. Munkásságát számos díjjal jutalmazták. Kétszer kapta meg a Romániai Írószövetség díját 1970-ben és 1978-ban. 1996-ban Jósika Miklós-díjjal, 1997-ben Nagy Lajos-díjjal és Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal tüntették ki. 1999-ben vehette át a József Attila-díjat, 2001-ben Táncsics Mihály-díjban és Tekintet-díjban részesült. Számos regénye, interjúja, riportja jelent meg, első elbeszélése 1949-ben az Akasztott ember kötele címmel, utolsó regénye 2002-ben, címe Csángó történet. /Elhunyt Beke György író. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Beke György újra meg újra összerakta a maga, a mindannyiunk Erdélyét. De nemcsak Erdélyt. Havaselvét és Moldvát is, a nyugati meg a keleti magyar szórványt is, mindent, írta róla Sylvester Lajos. A magyarság egészének szellemi újrateremtője volt. Beke György 1989-ben telepedett át Budapestre. Vitte magával az otthont, a székelyföldi hazát, a szórványban élők gondját-baját, Európa legárvább kisebbségének, a moldvai csángóknak a keservét, és mindezt beolvasta, ráolvasta, a szemébe mondta az eltunyult népnek. A missziós tudatot és akaratot vitte magával. Beke György nem állt be a másságkeresők karába. Asztagnyi könyvkévét rakott össze. Beke Györgyöt a Kárpát-medence magyarságának egésze siratja és gyászolja, hisz emelt jó teherbírású szellemi boltívet a térség fölé. /Sylvester Lajos: Aki sokfelé, de mindig a szülőföldjén élt (Beke György halálára) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./ Aki közelebbről ismerte Beke Györgyöt, annak igen nagy műveltségű, a romániai magyarság és kultúrájának ügyében kiválóan tájékozott, a dolgokat, történéseket mindig összefüggéseiben látó és kereső emberként marad meg emlékezetében. 2003. augusztusában Arad vendége volt, mint a harmadik Böszörményi Zoltán riportverseny zsűrijének elnöke. Szeretettel és megértéssel beszélt a fiatalabb kollégák közel félszáz írásáról. /Jámbor Gyula: Beke György. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./

2008. december 9.

Kányádi Sándor költő, Ádám Ottó rendező és Kaján Tibor grafikus kapták idén a Táncsics Mihály-életműdíjat, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Lamperth Mónika, a Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke adott át a díjazottaknak december 7-én, vasárnap Budapesten. /Kányádi Sándor Táncsics- életműdíjas. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998