udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tánczos Barna

2000. március 12.

Az RMDSZ gazdasági munkacsoportja március 12-én, a képviselőházban elemezte Románia középtávú stratégiájának alapját képező makrogazdasági modellt. A tanácskozáson részt vettek: Bara Gyula államtanácsos, Borbély László, a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium államtitkára, Neményi József, a Versenytanács címzetes államtitkára, Lányi Szabolcs, az Országos Tudomány-, Technológiaügyi és Újítási Ügynökség elnöke, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Demeter Attila, a Román Fejlesztési Ügynökség tanácsosa, Czédly József bukaresti alprefektus, Antal István, Birtalan Ákos és Ráduly Róbert képviselők, valamint Tánczos Barna parlamenti szakértő. A megbeszélés során a munkacsoport tagjai felhívták a figyelmet a modell számos hiányosságára és hibájára, és döntöttek arról, hogy észrevételeiket eljuttatják a középtávú gazdasági stratégiát előkészítő szakértői csoport társelnökéhez, Mugur Isărescu miniszterelnökhöz. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 14. - 1679. sz./

2000. március 25.

A csíki falvak polgármesteri hivatalainak és közbirtokosságainak küldöttei márc. 24-én munkaülésen vettek rész Csíkszeredában, ahol Bíró Albin az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke a Csíki Magánjavak Alapszabályát pontonként ismertette. Javaslatot tettek a Csíki Magánjavak Ideiglenes Igazgató Tanácsának összetételére: Ráduly Róbert, Hajdu Gábor, Csiszer Vilmos, dr. Tompos Zsolt és Keresztes Vencel személyében, az Ideiglenes Ellenőrző Bizottságba pedig: Bíró Albin, Nagy Benedek és Tánczos Barna kerültek be. /Orbán Ferenc /Munkaülés a Csíki Magánjavakról. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

2004. július 15.

Júl. 14-én Kézdivásárhelyen Tamás Sándor parlamenti képviselő kezdeményezésére „A közbirtokosságok és a SAPARD-pályázatok” címmel tartottak tanácskozást, melyen Kézdi-Orbaiszék településeinek polgármesterei, alpolgármesterei, a magánerdészetek vezetői, közbirtokosságok képviselői voltak jelen. Tamás Sándor elmondta, hogy Kovászna megyében hat magánerdészet jött létre, és Ozsdola a napokban ötszáz hektár erdőt kapott vissza. Mihály Csaba projektmenedzser és Tánczos Barna parlamenti tanácsos tájékoztatták a jelenlevőket a SAPARD-program által nyújtott pályázati lehetőségekről. Az előadók elmondták: erdősítés, csemetekert-létesítés, fafeldolgozás, erdei utak létesítése és erdőgazdálkodás területén lehet pályázni, de minden közbirtokosság csak egyetlen pályázatot nyújthat be a SAPARD keretén belül, és az ötvenszázalékos önrészt kell biztosítania. /(Iochom): Pályázhatnak a közbirtokosságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

2005. január 31.

Újabb két RMDSZ-es tisztségviselőt neveztek ki magas rangú tisztségekbe. Birtalan Józsefet nevezték ki a közhivatalnokok országos ügynökségének élére. Birtalan eddig itt aligazgatóként tevékenykedett. A mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó állami birtokok ügynökségét pedig Tánczos Barna közgazdász fogja vezetni. A 28 éves szakember 1999-ben végezte el a bukaresti közgazdasági egyetemet, az elmúlt két évben pedig a képviselőház iparügyi és szolgáltatásokért felelős bizottságot vezető elnök tanácsadója volt. /B. T.: Két ügynökség az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2005. február 25.

RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

2005. június 4.

Romániába látogatott Szanyi Tibor, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) politikai államtitkára. Június 3-án a román kormány több miniszterével és államtitkárával folytatott megbeszéléseket, azokon számos magyar vállalat képviselője is részt vett. Borbély László területfejlesztési és középítkezési megbízott miniszterrel folytatott eszmecserén arról beszéltek, miként lehet a határokon átnyúló közlekedési folyosók fejlesztését összehangolni a magyarországi hálózatokkal, biztosítani a magyarországi kapcsolódást. Demeter Attila, a Kereskedelmi és Gazdasági Minisztérium államtitkára is fogadta a delegációt, e találkozó témája volt, hogy a magyar vállalatok milyen formában vehetnének részt az energiaszektor és a vegyipar privatizációjában, az erőmű-felújításokban. Csutak István integrációs államtitkárral a magyar küldöttség áttekintette Románia eddigi fejlődését, integrációs felkészülését. Bukarestben Szanyi Tibor találkozott Koródi Attila környezetvédelmi államtitkárral, Tánczos Barnával, a mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó állami birtokok ügynökségének vezetőjével és Szabó Sámuellel, a romániai Sapard-ügynökség vezérigazgatójával is. /(Garzó Ferenc /MTI): Bukarestben a magyar GKM politikai államtitkára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2006. január 19.

A román alkotmány módosítására lesz szükség a közeljövőben – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök a bukaresti sajtótájékoztatóján. Az ország alaptörvényének az európai parlamenti választásokra vonatkozó cikkelye ugyanis nem felel meg az Európai Unió direktíváinak. Az európai parlamenti választásokon ugyanis az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok is részt vehetnek. Tánczos Barna, az Állami Földalap vezérigazgatója közölte, hogy a mezőgazdasági életjáradékot, mindazok a 62 éven felüli személyek igényelhetik, akik 2005. július 22. után adták el vagy bérbe legfeljebb 10 hektáros földterületüket. /Gujdár Gabriella: Alkotmány-módosítást szorgalmaz az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2006. január 24.

„Az életjáradék bevezetése teljesen megváltoztatja a romániai, ezen belül a székelyföldi felaprózódott birtokrendszert, és hatékonyabb, versenyképesebb mezőgazdaságot kell eredményezzen” – nyilatkozta Csíkszeredában Tánczos Barna, az Állami Birtokok Ügynökségének vezérigazgatója. Január 23-tól Csíkszeredában is működik az életjáradék-iroda. A megyében Csíkszereda mellett hetente egy-egy alkalommal Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is fogadják majd az ügyfeleket. Antal István képviselő szerint az elkövetkező időkben arra is fény fog derülni, hogy az elmúlt években hamis statisztikai adatokról számoltak be a prefektúrák a birtoklevelek kibocsátásáról, hiszen ezeknek legfeljebb 30-40 százalékát adták ki. /Daczó Dénes: Átalakul a székely birtokrendszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2006. március 24.

Bukaresti hivatali irodájában támadták meg március 23-án Tánczos Barnát, az Állami Birtokok Ügynökségének vezérigazgatóját. Hét óra körül a Iasi megyei Bals község lakosa, Alecu Chitaru a hivatalban tartózkodott, napok óta várt egy birtokügyének megoldására. Az ügynökségtől kapott válasz azonban számára kedvezőtlen volt, ezért késsel támadott a vezérigazgatóra, Tánczost mellkasi tájékon sebesítette meg. A sérültet a bukaresti egyetemi kórházba szállították, majd megműtötték. Tánczos nincs életveszélyben. /Megkéselték hivatalában Tánczos Barnát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2006. március 25.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke március 24-én a kórházban meglátogatta Tánczos Barnát. Hangsúlyozta: nem szabad elfogadnunk, hogy olyan társadalomban élünk, ahol bárki a panaszát késsel próbálja megoldani, illetve hogy a honatyákat állandóan őrizni kell biztonságuk érdekében. /Markó meglátogatta Tánczost a kórházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2006. március 27.

A kórházban fekvő Tánczos Barna, az Állami Birtokok Ügynökségének (ADS) vezérigazgatója exkluzív nyilatkozatot adott. Támadója, Alecu Chitaru, aki megkéselte, előzetes letartóztatásban van. Chitaru elmondása szerint “éppen csak megszúrta az ADS-vezérigazgatót, utána még két-három percig békésen beszélgettek az irodában, Tánczos bocsánatot is kért tőle, amiért durván viselkedett vele”. Az orvosi mást igazol. Tánczost mellsérüléssel utalták be, hátán egy szabálytalan szélű szúrásnyom volt, ami azt jelenti, hogy a támadó a szúrás közben még egyet fordított is a pengén. /Mihály László: Tánczos Barna: Chitaru hazudik! = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2006. július 31.

Az RMDSZ megújulásának lehetőségeiről beszélt a Félszigeten Nagy Zsolt informatikai miniszter. A miniszter a szövetség párttá alakulását támogatja. Szerinte egy olyan új generációra van szükség, amelynek nem az a legfontosabb, hogy mandátuma első évében meggazdagodjon, s aztán kivásárolja a következő mandátumot, hanem az, hogy hogyan lehet ezt az országot valóban európaivá tenni. Nagy Zsolt vállalja a generációs váltás vezetőjének szerepét. Úgy vélte: az SZKT-nak az a baja, hogy rutinszerűvé vált. Nagy Zsolt szerint a belső fegyelem, a hatékonyság és a számon kérhetőség szempontjából kell pártszerűen működtetni a szövetséget. „Az RMDSZ-nek nagyon jó elnöke van, aki sokat bizonyított az elmúlt 16 év alatt, s aki politikai karrierjének a csúcsán van – szögezte le Nagy Zsolt. „Egy olyan, fiatal tisztségviselőkből álló csapatra gondolok, amelyben parlamenti képviselők – Kelemen Hunor, Máté András Levente, Antal Árpád, Kovács Attila -, illetve kormányzati képviselők – Winkler Gyula, Tánczos Barna, Orosz Gergely – vannak jelen.” – mondta. Leszögezte: nem tárgyal az RMDSZ külső ellenzékével. Cáfolta, hogy az RMDSZ baloldali, és akik az RMDSZ-en kívül vannak, azok jobboldaliak. A miniszter szerint az RMDSZ jobb-közép szervezet, jobboldali gazdaságpolitikával, továbbá Szász Jenő nem tárgyalópartner az RMDSZ számára. /Bögözi Attila: Belső reformra van szükség. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2007. május 4.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök május 3-án több államtitkárt nevezett ki a különböző minisztériumokba a kormányátszervezés során a Demokrata Párt (PD) tagjai által üresen hagyott tisztségekbe: Péter Zsuzsa, az RMDSZ tisztségviselője az Igazságügyi Minisztériumban tölt majd be államtitkári tisztséget. Péter Zsuzsa 1998-tól tevékenykedik az RMDSZ-ben, 2005 és 2007 között személyi tanácsadóként dolgozott a Szállítási, Középítkezési és Turisztikai Minisztériumban, a kormányátszervezést követően pedig a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztériumban. Az RMDSZ javaslatára szintén államtitkárrá nevezték ki Tánczos Barnát, az Állami Birtokok Ügynökségének eddigi elnök-vezérigazgatóját. Tánczos Barna a Szállítási Minisztériumban tölt be államtitkári tisztséget. /Kinevezték az új államtitkárokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Két RMDSZ-es államtitkárral több van május 3-tól a kormányban. Péter Zsuzsa, az új igazságügyi államtitkár a feladatköréről miniszteri rendelettel dönt majd Tudor Chiuariu tárcavezető. „Vélhetően vagy a parlamenti kapcsolattartás, vagy pedig a minisztériumi törvénytervezetek parlamenti képviselete lesz a feladatom” – mondta. Az Igazságügyi Minisztériumban már dolgozik egy magyar államtitkár, Kibédi Katalin aki Monica Macovei korábbi miniszter javaslatára került a kormányba. Tánczos Barna szállítási államtitkár korábban az Állami Birtokok Ügynökségét vezette. /Két új magyar államtitkár. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2007. május 18.

A Gandul bukaresti napilap illegális közbenjárással vádolta Tánczos Barnát, a Szállításügyi Minisztérium államtitkárát. Tánczos Barna cáfolta a Gandul értesülését, miszerint 2005 júniusában, az Állami Birtokok Ügynökségének (ADS) vezetőjeként egy hivatalos dokumentumra kézzel írt megjegyzést juttatott el Porcsalmi Bálinthoz, Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter akkori tanácsadójához. A napilap szerint a feljegyzés úgy hangzott: „Bálint, légy szíves módosíttasd a levelet és nevezzék ki Gondos urat a bizottságba. Barna”. A lap szerint Tánczos arra kérte Porcsalmit, hogy az informatikai tárca egy Gondos nevű személyt nevezzen ki abba a bizottságba, amelynek feladata az ügynökség által meghirdetett versenytárgyalás felügyelete volt. „Koholmány a Gandulban megjelent információ, a háttérben valószínűleg politikai érdekek állnak” – nyilatkozta Tánczos Barna. „Nem ismerek Gondos nevű személyt” – szögezte le. Ugyancsak tagadta a Gandul értesüléseit Porcsalmi Bálint, az Informatikai és Távközlési Minisztérium államtitkára. /Farcádi Botond: RMDSZ-es cetliügy? = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

2007. június 19.

Olyan új európai folyosó megrajzolását szorgalmazza a román közlekedési tárca, amely egy székelyföldi – Marosvásárhelyt és Iasi-t – összekötő székelyföldi szakaszt is magában foglalna, s amely ezáltal biztosítaná a magyar többségű romániai régió közvetlen beilleszkedését az uniós közlekedési infrastruktúrába – mondta el Tánczos Barna, szállítási minisztériumi államtitkár. Az államtitkár Ludovic Orban miniszterrel együtt május végén beszélt erről Brüsszelben Danuta Hübnerrel, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosával. /Székelyföldi autópályát szorgalmaznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2007. június 30.

Példátlanul nagy összeget fordít a román kormány az erdélyi közutak felújítására, mondta el Tánczos Barna közlekedési minisztériumi államtitkár, miután a kormány majdnem egymilliárd euró értékű útrehabilitációs program megvalósításáról határozott. Az államtitkár történelmi jelentőségűnek nevezte a sürgősségi kormányrendeletet, melynek értelmében többnyire magyarok lakta erdélyi településeken áthaladó, összesen 1100 kilométer utat javítanak meg. A program összértéke 987 millió eurót, ebből 450 millió eurót az Európai Befektetési Bank, 537 millió eurót a román kormány fedez. A román kormány még soha nem szavazott meg ennyi pénzt erdélyi utak felújítására. Az államtitkár a megjavítandó utak közül kiemelte a mintegy 155 kilométernyi, Maroshévíz és Kökös közötti szakaszt. /Példátlanul nagy összeg az erdélyi utak felújítására. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2007. augusztus 7.

„Amíg bukaresti politikusok, saját autójukon utazva, saját autójuk alkatrészein nem tapasztalják meg a Hargita és Kovászna megyei utak állapotát, addig nem hiszik el, amit az RMDSZ több mint tíz éve hangoztat: hogy közutak tekintetében Székelyföld évtizedekig hátrányos helyzetbe volt” – reagált Tánczos Barna, a közlekedési tárca államtitkára az államfő székelyföldi látogatása kapcsán. Tánczos Barna tájékoztatása szerint ezeknek az országutaknak a modernizálása, illetve rendben tartása kizárólag a minisztérium hatáskörébe tartozik. Az államtitkár képtelenségnek tartja, hogy ilyen esetekben az önkormányzatokat szidják. Rávilágított arra, mit jelent egy székelyföldi, erdélyi projektre pénzt szerezni, majd példaként emlegette azt az egymilliárd eurós beruházást, amelyet múlt hónapban sikerült sürgősségi kormányrendelettel jóváhagyni, és amely egyébként, több mint fél évet hevert a pénzügyminisztérium valamelyik fiókjában. /Illyés Judit: Tánczos örvend az elnöksirámnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2007. szeptember 17.

A következő választási ciklus reménybeli önkormányzati tisztségviselőinek felkészítését szolgálta az a képzéssorozat, amelynek Homoródfürdő adott otthont az elmúlt hét végén. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) szervezésében zajló képzésen mintegy félszáz – elsősorban székelyföldi – önkormányzatis (polgármester, alpolgármester és képviselő), illetve ifjúsági szervezeti vezető vett részt. A jelenlévőknek Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna államtitkár, Klárik László SAPARD-elnök, Jakab István vezérigazgató és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke tartott előadást. /Csinta Samu: Képzés pénzteremtésre. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

2007. október 13.

A kormány idén 180 millió euróval, 2008-ban pedig várhatóan 300 millió euróval finanszírozza az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait – közölte Tánczos Barna, közlekedési minisztériumi államtitkár. Az az autópályát építő amerikai Bechtel várhatóan 2009 végéig fejezi be a Bors–Berettyószéplak és Kolozsvár–Aranyosgyéres közötti első két szakaszt. /B. T. : Félmilliárd euró az észak-erdélyi autópályára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2007. november 6.

Az erdélyi magyar autonómiaigények továbbra sem szerepelnek a Gyurcsány- és a Tariceanu-kabinet tanácskozásának napirendjén. Nagyjából körvonalazódott a november 14-én Nagyszebenben sorra kerülő harmadik közös román–magyar kormányülés napirendi pontjainak jegyzéke. A romániai minisztériumok által benyújtott javaslatok nagy része a hétéves magyar–román operatív együttműködési program célkitűzéseit szem előtt tartva készült el, nyilatkozta Horváth Anna, a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára, az egyeztető küldöttség tagja. A hét végén lezajlott egyeztetésen elemezték a tárcáktól kapott javaslatok többségét, a jóváhagyott javaslatok pedig már bekerültek a közös kormányülés napirendi pontjai közé. Horváth Anna elmondta, a fejlesztési tárca javaslatai közül négyet fogadtak el az egyeztető felek. A két legfontosabb javaslat egyrészt a stratégiai együttműködési programok elsődleges hatásterveinek előkészítésére, pontosabban ezek közös finanszírozására vonatkozik, másrészt a közös fejlesztési pólusok kitűzése. A kormányülésen napirendre kerül a romániai szakminisztérium által javasolt távközlési együttműködési megállapodás is. A kormányfőtitkárság javasolt protokollum-tervezete a romániai Etnikumközi Kapcsolatokért Felelős Hivatal és a Magyar Kisebbségügyi Hivatal között jönne létre, és amely a magyarországi román és a romániai magyar hadisírok jogi státusára vonatkozik. Az elfogadott javaslatok között van a TEN elnevezésű, a Budapest–Bukarest–Konstanca vasútvonalon zajló szállítás fejlesztésére vonatkozó megállapodás. Szerepel még a határ menti mellékutak korszerűsítésére létrehozandó közös munkacsoport, valamint a vasúti határátkelés egyszerűsítése. Nem került be viszont a Tánczos Barna szállításügyi államtitkár javaslata a dél-erdélyi autópályával kapcsolatban, amely szerint a két kabinet közösen határozna arról, hogy miként valósulna meg a sztráda magyarországi folytatása. Horváth Anna szerint nem született még megegyezés az oktatási, művelődésügyi és ifjúságpolitikai kérdésekben beterjesztett javaslatokról. Az államtitkár szerint a legfontosabb javaslat a határ menti együttműködési program. Előreláthatólag az autonómia kérdése sem szerepel majd a közös kormányülés napirendi pontjai között. A 2006 novemberében Budapesten rendezett második együttes kormányülésen a két kabinet tagjai tíz kétoldalú megállapodást írtak alá. A román és a magyar kormány vállalta, hogy együttműködik a Duna-medencére és a Tisza-vízgyűjtőre vonatkozó területfejlesztés, az építőipari vállalkozások kooperációjának ösztönzése terén. Megállapodás született, hogy a két állam köztisztviselői közös szakmai képzésben részesülnek, és hogy Békéscsaba és Nagyvárad között elektromos távvezetéket, Szeged és Arad között pedig gázvezetéket építenek. Arról is megállapodtak, hogy a román és a magyar tudományos akadémia történészekből álló vegyes bizottságot alakít egy közös történelemkönyv megírására, Románia és Magyarország pedig fele-fele arányban finanszírozza a kolozsvári Mátyás-szobor felújítását. Tavalyi kormányközi megállapodás eredménye az is, hogy 2007. január elsejétől a két ország állampolgárai útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal léphetnek a másik állam területére. Nem sikerült közös nevezőre jutni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozása ügyében, és az erdélyi autonómiaigények sem kerültek szóba. /Nagy B. István: Négycsillagos kormányülés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2007. november 7.

Jól haladnak a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszán, a tervek szerint 2010-ben adják át a Berettyószéplaktól Borsig, a magyar határig húzódó autópálya-szakaszt – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök azt követően, hogy Tánczos Barna államtitkárral megtekintette a pálya nyugati szakaszán zajló munkálatokat. Markó közölte, az RMDSZ számára nagy elégtétel, hogy többéves küzdelem nyomán ma már minden akadály elhárult a beruházás elől és megfelelő ütemben zajlanak a munkálatok. Az RMDSZ-vezetők megbeszélést folytattak a Bechtel vállalat vezetőivel, akik a munkálatok során felmerült nehézségekről is tájékoztattak. /Helyszíni szemle az észak- erdélyi autópálya bihari szakaszán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

2007. november 12.

A Kormányőrség (SPP) nevű titkosszolgálat védelmét kéri Tánczos Barna, a Szállításügyi Minisztérium államtitkára családja és saját maga számára, miután múlt héten a törvényszék szabadlábra helyezte Alecu Chitarut, Tánczos egykori támadóját. Tánczost, aki akkoriban az Állami Birtokok Ügynökségének elnöke volt, 2006. március 23-án egy bajonettel szúrta meg a iasi-i üzletember, aki többször járt már a hivatalban föld-visszaigénylési ügyben, és nem kapott számára kedvező választ. Másnap Chitaru ellen, aki magát szívesen nevezte a cotnari-i parasztok vezetőjének, 29 napos előzetes letartóztatási parancsot rendeltek el, valamint megállapították róla, hogy tudatában volt tettének. Chitaru azt állította, a nevére kiállított letartóztatási parancs semmis, mivel az azonosító adatok nem az övéi, hanem egy Vrancea megyei másik személyé. „Nincs semmi közöm az esethez. Én barátomnak tartom Tánczos Barnát. Elmondtam az ügyésznek is, még 2006. júniusában, hogy a letartóztatási parancsban szereplő adatok hibásak” – mondta Alecu Chitaru. Tánczost felháborítja, hogy gyilkossági kísérlet ellen szabadlábon védekezhet egy visszaeső bűnöző. A támadást követően Tánczos Barna két műtéten esett át, ugyanis megsérült a rekeszizma, valamint a kés átvágta egyik bordáját. /Horváth István, Mihály László: Szabadlábon Tánczos késelője. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2007. november 30.

„Ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a húsz százalékot, ott minden vasútállomáson kifüggesztjük a kétnyelvű feliratokat. ” – szögezte le Tánczos Barna szállításügyi államtitkár, hangsúlyozva: ez az ügy nagyon régóta húzódik, és nem tűr halasztást. Tánczos most veszi leltárba azokat a helységeket, ahol a törvényes előírások ellenére hiányoznak a magyar feliratok. Tánczos a helyi és megyei önkormányzatokhoz fordul, és felszólítja őket, hogy még az év végéig orvosolják a feliratproblémát. /Magyar feliratokat! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2007. december 4.

Gyilkossági kísérlet elkövetése miatt kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte december 3-án a bukaresti bíróság Alecu Chitarut, aki tavaly hivatalában megkéselte Tánczos Barnát, az állami birtokok ügynökségének akkori vezérigazgatóját. Irodájában támadt rá Tánczosra. Semmiféle politikai vagy etnikai indíttatása nem volt a bűncselekménynek, Chitaru egyéni sérelmére hivatkozva követte el tettét. Az elítéltnek hét és fél évet kell letöltenie, ugyanis tavaly március 23-tól idén november 8-ig előzetes letartóztatásban volt, és ezt az időt beleszámítják büntetésébe. Chitaru ez utáni szabadlábra helyezését követően az államtitkár védelmet kért a kormányőrségtől családja és saját maga számára. A bűncselekmény elkövetése után az államtitkár két műtéten esett át, ugyanis megsérült a rekeszizma és az egyik bordája. /Kilenc év Chitarunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2007. december 6.

Borbély Károlyt, az Országos Ifjúsági Hatóság elnökét javasolja az RMDSZ Winkler Gyula helyébe a távközlési tárca élére, így a szövetségnek a kormányban Borbély Lászlóval együtt két Borbély nevű minisztere lesz. A jelölt végleges kinevezéséről Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnöknek kell döntenie. „Én vállaltam, mert nem félek a munkától” – mondta Borbély, akinek utódját az ANT élén szintén az RMDSZ nevezi meg. A tisztség egyik legesélyesebb várományosa a Miért-társelnök Kovács Péter. Nehézséget okozott, hogy az RMDSZ vezetőinek ajánlatát több fiatal politikus is elhárította: köztük a jelenleg az ügyvezető elnökségen dolgozó Porcsalmi Bálint volt távközlési államtitkár és Tánczos Barna jelenlegi szállításügyi államtitkár. Utóbbi korábban jelezte: nem szívesen hagyja ott a májusban elkezdődött munkát. Winkler Gyula maga is elismerte: nem ment könnyen a jelölt megtalálása, mert a miniszteri tisztség nem kecsegtető. A Borbély Károly távozásával megüresedő ANT-elnöki tisztségre szintén az RMDSZ tesz javaslatot a miniszterelnöknek. A tisztséget valószínűleg Kovács Péter, a Miért társelnöke kapja meg. /Cs. P. T. : Két Borbély, két tárca. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2007. december 10.

A november 25-i európai parlamenti választások eredményét elemezte december 8-án a Marosvásárhelyen ülésező RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A felszólalók többsége úgy értékelte, a szövetség megnyerte ugyan a választást, az erdélyi magyarság hűséges maradt a szervezethez, ám helyenként – az RMDSZ-szel szemben elégedetlen közösségek protesztszavazata révén – Tőkés László püspök ért el jobb eredményt. A fórum az alulmaradt szervezetek vezetőinek lemondását sürgette. Bírálatok hangzottak el magyarországi önkormányzatokkal, politikai erőkkel, testvértelepülésekkel, cégekkel és médiaintézményekkel szemben, amelyek az erdélyi kampányba pártosan beavatkoztak. Az elmúlt hónapokban megújult SZKT-ba sok fiatal képviselő is bekerült, s a testület Bíró Rozália nagyváradi alpolgármestert választotta elnökévé. Három jelölt indult az SZKT elnöki tisztségért, amelyet az utóbbi években Frunda György töltött be: Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Szabó Károly szenátor, volt EP-képviselő. Megalakultak a testület platformjai és frakciói is: Szociáldemokrata Platform, Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Nők a nőkért, illetve Nemzeti Szabadelvű Kör. Az új SZKT frakciói (zárójelben a frakcióelnök): Partiumi (Lakatos Péter), Novum Forum (Kelemen Atilla), Kereszténydemokrata (Frunda György), Székelyföld (Tánczos Barna), Tulipán (Borboly Csaba), Szórvány (Winkler Gyula), Közép-Erdély (László Attila). Ezután az EP-választások eredményeinek értékelése következett. Markó Béla gratulált a győzelemhez, a választók többségben az RMDSZ-re szavaztak, és azt üzenték, hogy „magukénak vallják és szeretik az RMDSZ-t”. Markó szerint le kellett győzni például a Fideszt és a Demokrata Pártot, de helyenként a csalást is. Markó élesen bírálta azokat a magyarországi önkormányzatokat, amelyek „az RMDSZ ellen nyújtottak támogatást”, de az RMDSZ ellen kampányoló magyarországi politikusokat, az erdélyi kampányba „beavatkozó” magyarországi testvértelepüléseket és cégeket nemkülönben. Elítélte, hogy a választás napján a Hír TV egész nap kampányolt, és nem az RMDSZ mellett. Toró T. Tibor a kampányban látványosan Tőkés László püspök mellett állott. Az SZKT napirendjén volt, hogy a szövetség Torótól vonja meg a politikai bizalmat, de a testület ennek vitáját, időhiány okán, elhalasztotta. Markó megoldásként az összefogást említette, és kifejtette, hogy a székelységnek csak a szórványban és a kisebbségben élő magyarsággal együtt van esélye a célkitűzések elérésére. Markó nem zárkózott el az alakuló Magyar Polgári Párttal (MPP), illetve a Tőkéssel folytatandó dialógus elől sem, de ezt feltételek teljesítéséhez kötötte. Szerinte az MPP-nek előbb tisztáznia kell a viszonyát a román pártokkal és a román államelnöki hivatallal, Tőkésnek pedig le kell mondania az RMDSZ „mocskolásáról és rágalmazásáról”. Másfelől az RMDSZ-nek át kell gondolnia, hogy szükséges-e tárgyalnia olyan párttal, mint az MPP, amelynek sem statútumában, sem alapszabályzatában nincs egyetlen szó sem az autonómiáról. Frunda György szerint az RMDSZ túlságosan elment jobbra, vissza kell térnie jobbközépre. Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ két képviselőjét mégis az EPP-be küldi, ahelyett, hogy Sógor a liberálisok, Winkler pedig a szocialisták frakciójába menne. Toró T. Tibor elutasította a személyével kapcsolatos bírálatokat, és közölte: ezentúl tényként kell kezelni, hogy a romániai magyar közélet plurális. /Tibori Szabó Zoltán: Párbeszédet hirdet az RMDSZ az erdélyi magyarsággal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Elhangzott a hozzászólásokban: „Szeretem Erdélyt! Szeretem Európát” (Frunda György, Winkler Gyula), „Szeretem Erdélyt! Szeretem a Székelyföldet” (Sógor Csaba, Korodi Attila), „Szeretem Partiumot! Szeretem Európát” (Bíró Rozália) – Markó leszögezte: szereti az RMDSZ-t. „Azt senki se állítsa, hogy nálam autonómiapártibb lenne, ám az önrendelkezést nem magyarországi pártok és önkormányzatok támogatását élvezők megosztó politikájával, hanem az egység megtartásával, következetes lépésekkel lehet megvalósítani Erdélyben” – mondta Markó Béla. Kelemen Hunor szerint Tőkés Lászlóék a jövő évi önkormányzati választások előtt sem kívánnak egyezségre jutni a szövetséggel, sőt már a külön listaállítás is folyamatban van a Székelyföldön. Eckstein-Kovács Péter: „Ízlésemhez képest az EP-ben túl kevés az erdélyi magyar jogász és túl sok a pap. ”Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő szerint Frunda becsapta választóit, „lelépett a listáról”. Toró javasolta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mihamarabbi létrehozását. /Lokodi Imre: Az RMDSZ harmadik embere lett Bíró Rozália. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Markó hangsúlyozta: az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel is kell tárgyalni, többek között Tőkéssel is, de nem ez a párbeszéd lényege, hanem az, hogy a szövetség megszólítsa a magyarság azon egyharmadát, amely valamilyen okból elégedetlen az RMDSZ-szel – mondta. „Ahelyett, hogy dolgoznánk érte, azzal butítjuk, azzal áltatjuk magunkat, hogy itt van az autonómia. Orbán Viktor óriási hibát követett el, és felelőtlen volt, mert amikor hozzájárul az egységes érdekképviselet megbontásához, akkor vállalnia kellene annak a felelősségét is, hogy megoldja helyettünk az erdélyi magyarság problémáit. Ha a magyarság a saját közös döntései helyett a prófétákra hallgat, akkor nagy bajba fog kerülni: nekünk nem szabad ilyen próféták kezére hagynunk a magyarságot. ” – hangsúlyozta Markó Béla. /Elemzés, következtetések és sértegetések. SZKT Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Az SZKT-n egyértelművé vált: az RMDSZ erős, felülről irányított párttá kíván alakulni. A most meghatározott irányvonal a kompromisszum legkisebb esélyét is ellehetetleníti. Ők tudják a legjobban, mit, milyen úton, hogyan lehet elérni – derült ki Markó Béla politikai beszámolójából. A székelyekkel szembeni harag többször visszaköszönt, nem csak a szórványból, Partiumból érkezettek felszólalásából, de Markó, Kelemen Hunor és más székelyföldi politikusok beszédeiből is. A ,,hamis próféták” által elvakított székelység nem érzékeli az igazi veszélyt. Többen a sajtót, az egyházak, illetve a pedagógustársadalom egy részét, az identitásukat vesztett városlakókat, a különc értelmiségieket okolták a székelyföldi vereségért. A csúcsvezetés legfeljebb azért hibás, mert nem büntette meg idejében a más véleményt megfogalmazókat. /Farkas Réka: Torz kérdések és válaszok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2007. december 11.

Az új elnök, Bíró Rozália megválasztása mellett struktúrájában alig alakult újjá a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az RMDSZ politikai döntéshozó testületében a csoportok csak a platformok egy részét képviselik. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör platformvezetője ideológiai alapon szerveződő frakciókban tudja elgondolni az SZKT-t. A megújult Szövetségi Képviselők Tanácsa kilenc frakcióval működik: Keresztény-Demokrata frakció (elnök: Frunda György), Közép-Erdély Frakció (elnök: László Attila), Nemzeti Szabadelvű Kör platform (elnök: Dénes István), Novum Forum frakció (elnök: Kelemen Atilla), Partium frakció (elnök: Lakatos Péter), Szabadelvű Kör platform (elnök: Eckstein-Kovács Péter), Székelyföldi frakció (elnök: Tánczos Barna), Szórvány frakció (elnök: Winkler Gyula), Tulipán frakció (elnök: Borboly Csaba). Nincs frakciója a Demokratikus Új Baloldal, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Nemzetépítő Platform, a Nemzeti Szabadelvű Kör, a Nők a Nőkért Szövetség, a Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, a Szociáldemokrata Tömörülés, a Romániai Magyar Vállalkozói platformoknak, viszont Erdély valamennyi régiója frakcióval képviselteti magát. Ellenzéki csoportosulás sincs az SZKT-ban. Az ezt a szerepet betöltő, Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Vekov Károly vezette Nemzetépítő Platform nem alakított frakciót. /Simon Judit: SZKT: platformok, frakciók – képviselet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

2008. január 3.

“Nagy kihívás volt számomra, hogy 2007 májusában kineveztek a szállításügyi minisztérium államtitkárának” – mondta évértékelőjében Tánczos Barna, kifejtetve: a szállításügy jelenleg Románia számára prioritást élvez. “Romániával Erdély is az Unióhoz csatlakozott 2007 januárjában. A mi feladatunk pedig jelenleg az, hogy mind Erdély, mind a romániai magyarság számára megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek megléte nélkül a magyarok lakta régiók nem fejlődhetnek az elvárható ütemben” – fogalmazott Tánczos. “Brüsszelben már folytak tárgyalások a kelet-nyugat irányban Moldovát Európával összekötő, a Székelyföldet érintő Marosvásárhely–Iasi autópálya szükségességéről. ” Tánczos szerint óriási eredmény, hogy például a Maroshévíz–Kökös útszakaszt felújították. /Útálmok 2008-ra. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./

2008. január 10.

Valószínű, hogy Magyarország autóutat tervez majd a román-magyar határig, amit majd bővítenék, ha az szükségessé válik – nyilatkozta Tánczos Barna, a román szállítási minisztérium államtitkára azt követően, hogy román és magyar autópálya-építő szakemberek Nagyváradon folytattak megbeszélést. A megbeszélés célja az volt, hogy a felek megállapodjanak a két ország autópálya és gyorsforgalmi úthálózatának csatlakozási metszéspontjairól. Ezeket sikerült véglegesíteni – mondta Tánczos – s január végén vagy február elején várhatóan a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve a román Szállításügyi Minisztérium tárcaközi megállapodásban rögzíti a technikai paramétereket. Románia hónapok óta szorgalmazza, hogy Magyarország is autópályát építsen a határig azért, hogy az észak- és a dél-erdélyi autópályán áthaladó járművek, hasonló minőségű úton folytathassák útjukat. Magyarország ennek a feltételnek nem akart eleget tenni, s ezért a román szállítási minisztérium intenzív lobbit kezdett. /Borbély Tamás: Magyarország várhatóan nem épít autópályát a határig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Nagyváradot, és így a leendő észak-erdélyi autópályát közvetlenül Budapesttel összekötő sztrádát szeretne a román közlekedési tárca – jelentette be Tánczos Barna minisztérium államtitkár, aki a magyarországi delegációval tárgyalt Nagyváradon. Magyarországon viszont a Nyíregyháza és Budapest között kapcsolatot teremtő M3-as autópálya Debrecen felé leágazó szakaszát, az M35-öst fejlesztenék tovább úgy, hogy azt kiépítenék Nagyváradig. /Nagyvárad–Budapest-sztrádát terveznek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2008. január 28.

Január 26-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, melyen elfogadták az önkormányzati választásokon alkalmazandó jelöltállítási és rangsorolási kritériumokat. A helyi RMDSZ-szervezetekre bízzák, hogy titkos (álló- avagy mozgóurnás) szavazással vagy pedig küldöttgyűlésen rangsorolják a helyi és a megyei tanácsosjelölteket. A jelölteknek nyilatkozniuk kell múltjukról, vállalniuk kell, hogy az RMDSZ-előválasztások után, a helyhatósági választásokon, sem függetlenként, sem pedig más párt vagy szervezet színeiben nem indulnak, RMDSZ-ellenes tevékenységet nem folytatnak, jövedelmük egy részét a szövetség kasszájába befizetik. Az SZKT jóváhagyta a Szövetség Állandó Tanácsának (SZÁT) november 30-i határozatát, amelynek értelmében Toró T. Tibor képviselőtől a politikai bizalmat megvonják. Az SZKT-ülés kezdetén adta át Markó Béla a szervezeti és közösségi tevékenységet elismerő Ezüstfenyő-díjakat. A hatodik éve kiosztott díjat az idén huszonöten kapták meg, köztük Borsos K. László, a szövetség bethleni szervezetének ügyvezető alelnöke, Józsa Miklós nagyenyedi nyugalmazott tanár és Molnos Lajos kolozsvári városi tanácsos. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy a 2008–2013 időszakra vonatkozó RMDSZ önkormányzati stratégia megvitatását és elfogadását a testület halassza el más alkalomra, mert a néhány nappal korábban kézhez kapott tervezetet a képviselőknek nem volt idejük alaposan tanulmányozni. A javaslatot elvetették. A fórum elfogadta az SZKT módosított működési szabályzatát, majd megválasztotta az SZKT Állandó Bizottságának a tagjait. Az SZKT alelnökei lettek Birtalan József, Olosz Gergely, Erdei István, Péter Ferenc. A testület két titkári posztjára Bölöni György és Budai Richárd került, a szövetségi szabályzat-felügyelő bizottság tagjai pedig Dósa Szilárd, Biró Enikő és Botházi Nándor lettek. A megalakult SZKT-szakbizottságoknak a közeljövőben kell vezetőiket megválasztaniuk. Markó Béla elnök kijelentette, a legfontosabb politikai feladat az idei két választáson (helyhatósági és parlamenti) való minél sikeresebb részvétel. Elmondta: az RMDSZ két EP-képviselője már dolgozik, fontos feladatokat kaptak az Európai Néppárt (EPP) frakciójában és az EP szakbizottságaiban. Winkler Gyula felvetette a bizottságában a romániai gazdasági fejlesztési régiók kérdését, és jelezte, hogy ezt a problémát az RMDSZ mielőbb meg szeretné oldani. Miközben tehát az RMDSZ EP-képviselői dolgoznak, a másik EP-képviselő, Tőkés László „egyelőre harcol”. Egyelőre azért, hogy tagja lehessen az EPP-frakciónak. Markó szerint tanulságos, hogy Tőkés László a román állam elnökéhez és a demokratákhoz fordul támogatásért. Markó úgy vélte, tragikomikus, hogy a romániai politikai elit micsoda rövidlátásban szenved, amikor az ország prioritásai helyett vakon egymással harcol. A kisebbségi törvényről nem esik szó, de a többségi lakosság problémáiról sem. Ilyen körülmények között az RMDSZ-nek szem előtt tartania a közösség valós prioritásait. A szövetségi elnök értékelte, hogy közvita bontakozott ki fontos kérdésekről, például a Székelyföld jövőjéről, a tanügyi törvénycsomagról. A frakciók nevében Lakatos Péter (Partium), Magyari Nándor László (Liberális Koalíció), Kereskényi Gábor (Tulipán), Tánczos Barna (Székelyföld), László Attila (Közép-Erdély) szólalt fel. Bakk László (Kézdivásárhely) ezúttal is élesen bírálta a szövetség vezetőségét, akik szerinte „tévútra terelték az RMDSZ-t”, súlyos belső válságot idéztek elő. Szabó Ödön (Nagyvárad) azért bírálta Markó Bélát, mert szerinte beszámolójában az elnök elhallgatta, hogy Tőkés László január elején kijelentette: az államfő kérésére lemondott az autonómia képviseletéről Brüsszelben, viszont folyamatosan támadja az RMDSZ-t, miközben most azzal érvel, azért illeti őt meg az EPP-frakciótagság, mert ő RMDSZ-tag. Az SZKT leszavazta a nők és a 35 éven aluli fiatalok kötelező 15 százalékos részarányára vonatkozó javaslatot. Vita volt arról is, hogy bukás esetén a szövetségi elnöknek, az ügyvezető elnökségnek vagy esetleg az egész SZKT-nak is le kellene mondania. Markó Béla leszögezte: ahol gyengék lesznek az eredmények, ott vállalni kell majd a felelősséget, s ebben a szövetség vezetőinek is lesz majd részük. Felszólította a székelyföldi képviselőket, hogy mielőtt a szövetségi vezetők menesztését követelnék, „nézzenek mélyen magukba”. Vita volt Toró T. Tibor képviselő elmarasztalása ügyében. Többen javasolták, hogy az ügy megtárgyalását a testület ismét napolja el, mert Torónak feltörték a gépkocsiját, és ezért nem lehetett jelen az ülésen. A halasztásra vonatkozó javaslatot elutasították. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta, Toró T. Tibor az RMDSZ ellen dolgozott, ezért meg kell vonni tőle a politikai bizalmat. Ez az RMDSZ „szövetségi filozófiája” szerint elfogadható – magyarázta. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a képviselőházi frakció próbálta Torót „jobb belátásra bírni”, de nem sikerült. Bárányi Ferenc is úgy vélte, hogy Toró elárulta az RMDSZ-t. A testület végül 6 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta, Toró T. Tibortól megvonják a politikai bizalmat. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-dilemmák választások után, választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Megszavazta az SZKT, hogy az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek ki kell tölteniük a felekezeti hovatartozást jelölő adatlapot, annak ellenére, hogy a liberális frakció tagjai ezt ellenezték. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint „teljesen privát ügy”, hogy a kérdőívvel megszólított személy melyik egyház tagja. /Lokodi Imre: Vallás mint „kritérium” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ / „Az RMDSZ novemberben azért kampányolt, hogy a szövetség képviselői bejussanak az Európai Parlamentbe, Tőkés László pedig ne jusson be” – jelentette ki Markó Béla elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa január 26-i ülésén. Az elnök azt kérte az SZKT-tól, hogy vonja meg a politikai bizalmat Toró T. Tibor képviselőtől, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökétől. A képviselők padsoraiban tapasztalható ellenérzések miatt Markó kétszer is kiment a szónoki pulpitushoz, elismételve, a feladat kellemetlen, de nem halasztható el. A bizalommegvonás ellen csak Antal Árpád képviselő érvelt. Bárányi Ferenc, Kelemen Hunor és Lokodi Emőke voltaképpen Markó Béla érveit ismételték meg. „Azt jelzi, hogy a szövetség konfrontatív stratégiával kíván nekivágni a helyhatósági választásoknak” – értelmezte a döntést Toró. /Gazda Árpád: SZKT: kipipált feladatok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ / Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem hagyják abba a tárgyalásokat az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal, hozzátéve: ,,amíg ezek a szerveződések a konfrontáción kívül egyebet nem tudnak elképzelni az erdélyi magyar politikai életben, nehéz velük párbeszédet folytatni”. Az elnök beszámolóját ezúttal nem követte vita. Az ülésen célként határozták meg: a 2004-es választási eredményeknél jobbat kell elérni. Az előzetes napirenden nem szerepelt, és sokakat váratlanul ért, hogy vitára került Toró T. Tibor képviselő decemberben elhalasztott megrovása. Markó Béla ragaszkodott a politikai bizalom megvonásához, láthatóan idegesen követelte ,,egy minimális politikai és morális kritériumrendszer” alkalmazását. Az SZKT-n bemutatták az RMDSZ következő öt évre szóló önkormányzati stratégiáját, módosították a testület alapszabályzatát, és megválasztották az állandó bizottságot. /Farkas Réka: Döntöttek a jelöltállítás módjáról (Ülésezett az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998