udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 93 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-93
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tóásó Áron Zoltán

1997. január 10.

Rangos rendezvényen emlékeztek meg a brassóiak a Reménység Házában a legnagyobb román költő, Mihai Eminescu születésének 147. évfordulójáról január 10-én. Az eseménynek külön jelentőséget adott, hogy 30 éve, 1967-ben jelent meg a Brassói Lapok egykori főszerkesztőjének, Kacsó Sándor írónak és publicistának, neves kiadói szerkesztőnek a gondozásában Eminescu költői műveinek teljes magyar kiadása, ami önmagában is egyedülálló, hiszen a világ egyetlen más nyelvére sem fordították le mindmáig Eminescu valamennyi versét, beleértve a zsengéit is. Kacsó Sándor irányítása alatt az akkori erdélyi magyar irodalom legnevesebb írói-költői, köztük Szemlér Ferenc, Franyó Zoltán, Majtényi Erik, Bajor Andor, Kányádi Sándor, Lőrinczi László, Kakassy Endre, Kiss Jenő, Veress Zoltán, Lászlófy Csaba és Aladár, Székely János és mások vettek részt a 281 verset tartalmazó kötet fordításában. A szimpóziumot rangos vendégek tisztelték meg jelenlétükkel és előadásukkal. Ott volt a meghívottak között Mircea Dinescu költő, az Academia Catavencu című fővárosi hetilap igazgatója és Kányádi Sándor, Eminescu egyik legjelentősebb magyar tolmácsolója, aki 30 év után nemrég ismét lefordította a nagy román költő Száz árbóc közt (Dintre sute de catarge) című versét. A harmincéves magyar Eminescu-kötet történetéről Kiss Éva Mária, a Cenk Rádió főszerkesztője tartott előadást, Házy Bakó Eszter, Elekes Róbert és Tóásó Áron Zoltán Eminescu-verseket szavalt, majd Melania Niculescu, a brassói Sic Alexandrescu Színház művésznője románul, Márton Árpád sepsiszentgyörgyi színész magyarul adott elő a kötet legszebb verseiből. A pódiumműsort Márk Attila Eminescu-versekre írott szerzeményei zárták. Az est megszervezésében Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke vállalt oroszlánrészt. /Brassói Lapok, jan. 17-23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./

1998. október 7.

Először rendezett a bukaresti Kisebbségvédelmi Hivatal és megyei tanács Brassóban Kisebbségi Napokat. Okt. 3-án kezdődött meg, a tanács dísztermében. A rendezvény Carmen Petrescu, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatónője nyitotta meg. Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium kisebbségi hivatalának tanácsosa is tartott előadást. Elmondta, hogy jó ez a kezdeményezés, akkor lesz hasznos, ha lesz folytatása. Csortán is hangsúlyozta a magyar egyetem jelentőségét. /Tóásó Áron Zoltán: Kisebbségi Napok Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1998. október 11.

A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében idén ötödik alkalommal rendezték meg Brassóban a Bartalis János Szavalóversenyt okt. 9-11-e között. A rendezvény az 1997-ben 19 évesen elhunyt Mikó András Befejezetlen történetek című antológiájának bemutatójával, valamint munkásságának méltatásával nyitotta meg Orbán János Dénes, az Előretolt Helyőrség című folyóirat főszerkesztője. /Tóásó Áron Zoltán: Az V. Bartalis János Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1998. november 28.

Kovács Csaba képviselő, a Brassó megyei RMDSZ újonnan megválasztott elnöke szeretné a szervezetben megoldani az elmúlt években kiéleződött ellentéteket. /Tóásó Áron Zoltán: Szeretném, ha erősebb RMDSZ-szervezet lenne. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./

1999. január 13.

Jan. 2-án ismeretlenek kirabolták a brassói RMDSZ-székházat. Benyújtották a panaszlevelet a rendőrségnek, a városi ügyészségen pedig nem voltak hajlandók átvenni a feljelentést, csak a megyei ügyészségen vették át. A rablók minden feljegyzést átnéztek és a földre öntötték az iratokat. /Tóásó Áron Zoltán: Kik rabolták ki a székházat? Interjú Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

1999. május 28.

Reiff István neve ismerős a brassói magyar lakosok között az egykori Magyar Vegyes Líceum igazgatójaként, az RMDSZ volt szenátoraként, cserkészként, népművelőként. Reiff István idén összehívja az általa alapított néptáncegyüttes mindegyik volt és jelenlegi tagját, hogy együtt ünnepeljék meg a Búzavirág félévszázados létezését. Erre az alkalomra jelenteti meg Kék a búzavirág. A mindenkori brassói líceum tánccsoportjának, a mai Búzavirág népi együttesnek története című, fényképekkel illusztrált tanulmányát, visszaemlékezéseit, melyben felsorolja az összes, közel 700 egykori és jelenlegi tag nevét is. Az ünnepségsorozat május 28-án kezdődik az Áprily Lajos Líceum dísztermében megrendezett Emlékkiállítással, díszelőadás is lesz, majd ezt követően kerül sor az Áprily udvarán a baráti találkozóra. /Tóásó Áron Zoltán: Ötvenéves Búzavirág. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1999. augusztus 3.

Augusztus elsején tartották Tatrangon az újonnan épült Szent Veronika templomban az első búcsút. A nemrég elkészült multifunkcionális központ része az 1998-ban felszentelt templom. - A multifunkcionális központot 1996-ban kezdték építeni. Az építkezésben segített a gyulafehérvári római katolikus püspökség, a hétfalusi egyház, több németországi katolikus gyülekezet és a helybéli hívek. Az épület földszintjén van a templom, a sekrestye, egy iroda, az első emeleten a gyűlésterem, az ebédlő és a konyha, három fürdő és négy két-két ágyas szobácska. A második emeleten is van két szoba, a tetőtérben matracokon akár hatvan személy is elaludhat. Ez a központ nem valósulhatott volna meg Gajdó Zoltán hétfalusi katolikus plébános fáradozása nélkül. Elmondta, hogy szórványvidéken, román tengerben élnek, ahol nagyobb az asszimiláció, az identitásvesztés fenyegetettsége. Alig fejeződött be itt az építkezés, elkezdődött egy másik templom építése, Hosszúfaluban. /Tóásó Áron Zoltán: Isten dicsőségére épült. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

1999. augusztus 5.

A júl. 30-aug. 1-je között megszervezett Apácai Napok rendezvénysorozat célja - a helyi polgármesteri hivatal, az Evangélikus Egyház és a helyi Bartalis János Egyesület szerint - a hagyományteremtés. Erre az alkalomra megjelent Apáca története című könyv, szerzője a falu szülöttje, Orbán János. Emlékeztek a falu neves szülöttjeire, megkoszorúzták Apáczai Csere János szobrát és Bartalis János kopjafáját. Ritkán kerül sor színházi előadásra, képkiállításra, szimpóziumokra, díszpolgáravatásra egy ilyen kis faluban. /Tóásó Áron Zoltán: Mindennapok ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2000. március 15.

A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./

2000. március 29.

A Brassói Magyar Diákszövetség (BMD) a Brassóban tanuló magyar főiskolai és egyetemi hallgatók érdekvédelmi szervezete. 1990. január 19-én alakult BMDSZ néven. 1992 áprilisában átszervezték, azóta BMD rövidítést használják. 1994 márciusában székházat vásároltak az Illyés Közalapítvány támogatásával, melyben információs irodát, számítógépes szobát, könyvtárat, filmklubot működtetnek. A BMD-nek több szakosztálya van /Tanügyi, Közgazdasági, Erdészeti-Vadászati, Turisztikai és környezetvédő, Sport, Ifi , Kutatás és Fejlesztés/. A BMD elnöke Ágoston Pál. A BMD-könyvtár - 5000 kötetével és 150 videokazettával - nyitva áll minden brassói fiatal előtt. Havonta megjelenik a BeMonDó nevű információs kiadványuk. A BMD védőszárnyai alatt működik a Harag György színjátszó csoport, amely 18 éves múltra tekint vissza. /Tóásó Áron Zoltán: Bemutatkozik a Brassói Magyar Diákszövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2000. május 12.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ szervezésében máj. 12-én köszöntik a városban élő Lendvay Éva költőnőt 65 év a gyermekkor útvesztőiben címmel. Lendvay Éva (Szemlér Ferenc leánya) költő, szerkesztő. Brassóban született 1935. április 24-én. 1959-ben szerzett oklevelet a Kolozsvári Babes-Bolyai TE magyar szakán. 1959-63 között az Utunk, 63-65 között pedig az Új Idő szerkesztője, majd 1968-77 a Brassói Lapok szerkesztője, a bukaresti Művelődés munkatársa. Verseskötetei: Bájoló ének (Forrás-sorozat, Buk. 1967), A második kérdés (1977), A földtől a homlokunkig (1981) Felszálló füst(1986), Árnyék a falon (Br. 1993). I.Grigorescu, H.P. Bengescu, Ana Blandiana, Anghel Dumbraveanu, Mircea Ciobanu műveit fordítja magyar nyelvre. A Magyar Írószövetség fordítói szakosztályának díjában részesült 1991-ben, valamint a Brassói Írótársaság díjában 1984-ben. /(Tóásó Áron Zoltán): Lendvay Éva köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ Lendvay Évát ünnepelte a brassói magyar közösség máj. 12-én a Reménység Házában. A találkozó váratlan vendége volt Markó Béla, aki bevallotta: Lendvay Éva volt az, aki kinyitotta számára a versírás kapuját. Markó Béla rögtönzött laudációjában elmondta: "Azt hiszem, Lendvay Évának a legnagyobb öröme az lehet, hogy ekkora közönség gyűl egybe ma még itt Erdélyben, Brassóban a költő tiszteletére. Ez a tíz esztendő, s mi magunk mindent megtettünk azért, hogy leszoktassuk az embereket a versről, s rászoktassuk más, kevésbé fontos dolgokra. Én dicsérem a brassóiak konokságát, vers iránti szeretetét." /Brassói Lapok (Brassó), máj. 12./

2000. május 19.

Tóásó Áron Zoltán, a lap munkatársa a Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével készített interjúját úgy kezdte, hogy eleve minősített: Simon Sándor, egykori ügyvezető elnök, az RMDSZ brassói szervezetének tanügyi alelnöke "háborút indított párttársai ellen", így Madaras ellen, de másokat is feljelentett, többek között Nedeczky Lászlót, a megyei RMDSZ egykori elnökét és Aranyosi István tanfelügyelőt. Madaras Lázár szerint egy bukott helyi politikus bosszújáról van itt szó. Simon Sándor a katedráról egyenesen beleült az ügyvezető elnöki székbe, anélkül, hogy előtte bármikor is végzett volna közösségi munkát. Simon Sándor belebukott a munkába, le kellett őt váltani. Madaras szerint ekkor nem volt ember, aki ellássa az elnöki tisztséget. Simon tevékenysége ellen a legfőbb kifogás a hozzánemértés volt. Most van egy új ügyvezető elnök, Fetykó Zoltán, de senki sem áll mellé. Madaras Lázár betegsége miatt visszavonul, felmentését kérte az országos alelnöki beosztásból, s itt helyi szinten sem jelöltette magát. Madaras szerint azért, hogy a töredék szavazatok ne vesszenek el, tárgyalni kell a többi párttal. - Apácán megtartották az urnás előválasztást, az eddigi polgármester és néhány tanácsos, akik a listán nem kerültek befutó helyre, Simon Sándor biztatására átálltak a liberális pártba. Madaras szerint Simon Sándor megpróbálja az RMDSZ-t, a magyarságot megosztani. Simon feljelentésében írta, hogy Madaras országos RMDSZ ügyvezető alelnökként használta a Megyei Tanács autóját. Valójában Madarasnak az RMDSZ elnöksége kocsit bocsátott a rendelkezésére. Madaras nem tesz törvénysértő dolgokat, beperli Simont becsületsértésért. Simon táplálja a román közösség bizalmatlanságát a magyarokkal szemben. /Tóásó Áron Zoltán: A megosztás jegyében. Beszélgetés Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Simon Sándor, a megyei RMDSZ tanügyi kérdésekért felelős alelnöke a brassói Számvevőszéken feljelentette Madaras Lázárt, a Megyei Tanács alelnökét. Simon Sándor a Brassói Lapoknak elmondta: Madaras Lázár egyéni érdekeinek megfelelően használja fel a Megyei Tanács által rendelkezésére bocsátott személygépkocsit. Ezzel utazott rendszeresen Kolozsvárra, sőt Magyarországra is. Simonnak bizonyítékai vannak arra, hogy a Madaras Lázár által irányított Cenk Alapítvány több mint 719 millió lejnyi támogatást kapott. Az összegek egy része külföldről, másik része a Tulipán Kft.-től származott. Tisztázni kell, miként lehetséges, hogy a Kézdivásárhelyről érkezett pénzeket a Tulipán Kft. nevében kapták, de a Cenk Alapítvány számlájára folytak be. A pénzekkel el kell számoltatni őket. - Ezzel kapcsolatban Madaras Lázár elmondta: Az egész akció egy bukott politikus bosszúja.Az RMDSZ által rendelkezésére bocsátott személygépkocsit használta. - A román közvéleményben most az tudatosul, hogy az RMDSZ-t külföldről pénzelik. /Simon Sándor feljelentette Madaras Lázárt. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./ Máj. 12-én a brassói Városi Bíróság itéletet hirdetett a Nedeczky László és Aranyosi István városi, illetve megyei tanácsos-jelöltek ellen indított választási perben. A két jelölt ellen Simon Sándor, Orbán Géza, Roska Sándor és Pánczél Péter nyújtott be óvást. Az óvás megindoklásakor Simon Sándor kiemelte, hogy a két jelölt az önálló ügyvitelű vállalatok igazgatótanácsi tagjaként szerzett többletjövedelme meghatározott hányadát nem utalta át az RMDSZ-szervezet kasszájába. Kifogásolta, hogy Aranyosi István szaktanfelügyelői tisztsége összeférhetetlen a tanácsosjelöltséggel. Nedeczky László pedig - megyei elnökként - az RMDSZ számára hátrányos albérleti szerződést kötött a Cenk Alapítvánnyal és az általa működtetett rádióval. Kiemelte, hogy ő - ügyvezető elnökként - nem írta alá a kérdéses szerződést. Simon Sándor kitért az április 15. előválasztások során történt visszaélésekre is, és kérte a bíróságtól az előválasztásokat követően kialakult jelöltlista módosítását. A két tanácsosjelölt képviseletét Kovács Csaba képviselő, megyei RMDSZ-elnök látta el. Beszédében kiemelte, hogy a Simon Sándor által előadott vádak az RMDSZ belső ügyeire vonatkoznak, s nem sértik a választási törvényt. A két jelöltnek a tanügyben betöltött funkciója - a tanügyben dolgozók jogállására vonatkozó törvény alapján - nem összeférhetetlenségi ok. Kérte az óvás elutasítását. Daniel Cosma, a brassói Városi Bíróság elnöke megalapozatlannak találta és elutasította a Nedeczky László és Aranyosi István elleni óvást. Az ítélet jogerős. /Választási pert nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./

2000. május 24.

A Romániai Magyar Szó munkatársa készített interjút Simon Sándorral, aki feljelentett több RMDSZ-tagot, illetve tisztségviselőt. Simon sérelmezte, hogy több mint egy hónap telt el a megyei közgyűlés óta és a szabályzatfelügyelő bizottságnak még nincs elnöke. Óvásukban két nevet említettek. Sem az ügyvezető elnök, sem az operatív tanács szintjén nem ellenőrizték az óvás tárgyát. - A jelöltlistákat senki nem ellenőrizte. Megóvták Nedeczky László (az Áprily Középiskola igazgatója) és Aranyosi István tanfelügyelő (az RMDSZ brassói szervezetének szóvivője) jelölését. Simon szerint Aranyosi főállásban a tanfelügyelőségnél dolgozik, ezért összeférhetetlenségi gond van. Aranyosi István továbbá nem fizette be a juttatások megfelelő hányadát az RMDSZ-nek. Nedecky László volt RMDSZ megyei elnök nagy anyagi károkat okozott a szervezetnek. Az 1997-ben aláírt szerződésről van szó, amelyben a két szerződött fél az RMDSZ és a Cenk Alapítvány. Ez utóbbi 1993 óta, ingyen az RMDSZ költségén él. Simon megtagadta egy ilyen szerződés aláírását. Madaras Lázár, a Cenk Alapítvány elnöke ezért ököllel rátámadt, Nedecky László pedig aláírta az előnytelen szerződést. Idén márciusban az említett szerződés miatt az ingatlankezelő vállalat felszólította az RMDSZ-t, hogy költözzön ki a székházból. Ennek oka, hogy albérleti szerződést írtak alá a Cenk Alapítvánnyal. Simon felhívta a figyelmet a szerződés megsemmisítésére, de ez nem történt meg. Simon az országos etikai bizottsághoz is fordult, de választ nem kapott. Személyesen Markó Bélának is kezébe adta az iratcsomót mindezekről, de nem kapott választ. Simon helytelennek tartja továbbá, hogy a városi és megyei tanácsos jelöltek listájára olyanok kerülnek, akiknek nincsen felsőfokú végzettségük. Az országos felügyelő bizottság elnöke pl. érettségi oklevéllel rendelkezik. - Simonnak két feljelentése is van az ügyészségen. Az egyiket a Tulipán érdekében tette a hamis szerződések, hamis bélyegzők, kiszakított nyugták miatt. A második feljelentése a Cenk Alapítvány ellen van. Kivizsgálását kérem az alapítvány pénzvitelének. /Tóásó Áron Zoltán: Beszélgetés Simon Sándorral a Brassó Megyei RMDSZ tanügyi alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ Előzmény: - Tóásó Áron Zoltán: A megosztás jegyében. Beszélgetés Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ - Választási pert nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./

2000. május 25.

A Visszhang, a brassói Áprily Lajos középiskola diáklapja máj. 20-án ünnepelte tíz éves születésnapját. Erre az alkalomra jubileumi díszpéldányt adtak ki. Idén három lapszám jelent meg. Az első számot még írógéppel készítették. /Tóásó Áron Zoltán: Tíz éves a Visszhang. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2000. június 7.

Brassóban a lakosságnak több mint fele nem élt szavazati jogával, két hét múlva ezért újra az urnákhoz kell járulnunk. A jelenlegi polgármester, Ion Ghise, a liberálisok jelöltje a listaelső 40,89% -kal, a negyedik Nádudvary György lett 5,5%-kal. A városi tanácsban az SZDRP-nek kilenc, a NLP-nak nyolc, a SZRP-nak három, az RMDSZ-nek, a DP-nak és a NRP-nak három-három, míg a DK-nak két tanácsosa lesz. A tanácsban az RMDSZ-t Nádudvary György, Nedeczky László és Zakariás Károly képviselik. Brassó megyében RMDSZ tanácsosok lesznek Keresztváron (3), Szásztyúkoson (3), Tatrangon (6), Sárkányon (2), Ürmösön (3), Homoródon (3), Olthévízen (5), Höltövényen (3), Kacán (2), Alsórákoson (7), Apácán (6). Első fordulóból győzött Ürmösön a DP-s Gál Julianna, aki eddig is polgármester volt. Alsórákoson és Apácán második forduló lesz. Apácán Bölöni Gyula RMDSZ-jelölt a Roma párti Dragannal fog versengeni a polgármesteri székért, Alsórákoson az RMDSZ-es Gáspár Tamás pedig az SZDRP-s Kozocseával. /(Tóásó Áron Zoltán): Választási eredmények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2000. június 26.

Brassóban Aristotel Canescu DP-s szenátort választották a megyei tanács elnökének, az alelnökök pedig: Markó Gábor József /RMDSZ/, Iancu Vespasian /SZDRP/, valamint Adrian Taropa /eddigi tanácselnök, RNP/. Eddig három alelnökös tanácsra nem volt még precedens. Markó Gábor József építészmérnök /sz. 1940. nov. 8./. /Tóásó Áron Zoltán: Markó Gábor a Brassó Megyei Tanács alelnöke! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2000. június 27.

Jún. 25-én tartották Brassóban a Úrnapján szokásos körmenetet. A körmenet minden évben a keresztet és a zászlókat követve az utcára vonul, majd vissza a templomba. A Brassóra jellemző háromnyelvűséget megőrizve, két utcai oltárnál magyar nyelven, a másik kettőnél pedig német, illetve román nyelven folyt a szertartás. A közúti forgalmat a menet elvonulása idejéig le kell állítatni. A rendőrség, bár az egyház beadta a szükséges kérvényeket, nem tett eleget feladatának. Sőt, az egyik rendőr azt kiáltotta oda a buszsofőrnek: hajtson a tömegbe! Ezt hallva, még több ember állt a busz elé. A rendőr kiabált, de hasztalan, az emberek nem mozdultak. Végül két pap sietett a rendőrhöz, de ez sem használt, a rendőr tovább ordítozott. A körmenet után az újságíró megkérdezte a rendőrt: miért nem állította le a forgalmat? Ordítva válaszolt: neki senki nem nyújtott be semmiféle kérvényt, ő nem tudja, hogy ki szervez itt ilyesmit. Senkinek sincs joga arra, hogy leállítsa a forgalmat. Az egyik pap is odajött, s megkérdezte: miért parancsolta a buszsofőrnek, hogy gázoljon a békésen imádkozó tömegbe? A rendőrt ez sem hatotta meg. Az újságíró megkérte a rendőrt, mutatkozzon be. Erre a rendőr előkapta maroktelefonját, s jelentette, bizonyára fölöttesének az esetet, ígérve, hogy büntetést fog kiróni a menet szervezőire. Végül megmondta a rangját és a családnevét: Pacuraru kapitány. - Csiszér Albert pápai prelátus, főesperes elmondta, hogy a rendőrségnek és a polgármesteri hivatalnak is időben beadta az átiratokat, kérve, a körmenet idején irányítsák a forgalmat. A polgármesteri hivataltól meg is kapták a választ. Meglepő volt, hogy a rendőrfőnök büntetéssel fenyegetőzött. - A rendőrfőnök magatartása a kommunista, a sztálini idők brutalitására vall. /(Tóásó Áron Zoltán): Hajtson busszal az Úrnapi körmenetbe! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2000. július 18.

Júl. 15-én tartották Brassóban az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának soros ülését. Gábor István dr., az MKT elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Fetykó Zoltán ügyvezető elnök elmondta, hogy az 1996-os választásokhoz képest idén az RMDSZ tanácsosokat veszített, de alpolgármestereket nem. Apácán és Alsórákoson van magyar polgármester (Bölöni Gyula, illetve Gáspár Tamás személyében), alpolgármesterek Tatrangon, Apácán, Rákoson, Keresztváron, Szásztyúkoson és idéntől Négyfaluban is. Idén mintegy 10 000 szavazattal kevesebbet kapott a Brassó megyei RMDSZ a helyhatósági választásokon, mint 1996-ban. Nádudvary György kérésére felolvasták azt a beadványt, amelyben az aláírók kérik a helyi felsőbbvezetőség, valamint a tanácsosok azonnali lemondását. Madaras Lázár vélekedése szerint ez az irat bizonyítja, hogy a brassói RMDSZ-be, ha burkoltan is, de be kíván törni a Reform Tömörülés. A gyűlésen vita volt, végül egyetértettek Kovács Csaba Tibor képviselővel, hogy"egységben az erő", a szennyest ildomosabb egyelőre félretenni és a közelgő őszi választásokra kell összpontosítani. /(Tóásó Áron Zoltán): Brassói mérleg, választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2000. szeptember 13.

A Brassóban működő, Apáczai Csere Jánosról elnevezett Közművelődési Egyesület elnöke, Házy Bakó Eszter elmondta, hogy idén hetedik alkalommal szervezik meg a Bartalis János szavalóversenyt okt. 20-22. között. A verseny irodalmi anyaga egy szabadon választott Bartalis vers és egy XX. századi magyar költő verse. Magyarországról 10, Szlovákiából, Felvidékről, Kárpátaljáról, Szlovéniából és a Vajdaságból 2-2 versmondót várnak. A verseny megrendezéséhez támogatást nyújtott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Alapítvány. Szeretnének kisgyerekeket foglalkoztató, úgynevezett játékházakat létrehozni, ahol táncot, nemezelést, társasjátékot tanulhatnának. /Tóásó Áron Zoltán: A VII. Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2000. október 17.

Brassóban okt. 14-én megnyílt 0a VII Nemzetközi Fotószalon, melynek témája Kereszténység kétezer éve volt. A kétezredik jubileumi év ezüst érméje volt a fődíj, amelyet II János Pál pápa ajánlott fel. A szervezők külön megköszönték Csiszér Albert római katolikus esperes, pápai prelátus szíves segítségét. Molnár Zoltán marosvásárhelyi fotográfus, a brassói kiállítás zsűritagja elnyerte a brassói fotóklub tiszteletbeli tag címét. /(Tóásó Áron Zoltán): Kereszténység képekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

2000. október 18.

Az RMDSZ brassói szervezetének legutóbbi sajtóértekezletén Kovács Csaba képviselő, a helyi szervezet elnöke minősíthetetlennek tartotta ama rendőrjárőr magatartását, aki a megvert magyar egyetemistáknak azt tanácsolta, keressenek egy taxit, ahelyett, hogy megpróbálta volna felderíteni a tetteseket. /(Tóásó Áron Zoltán): Morális fiaskó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2000. november 2.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében Brassóban okt. 28-án hetedik alkalommal rendezték meg a Bartalis Jánosról elnevezett versmondó vetélkedőt. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetője elmondta: az idei versenyt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Alapítvány, az EMKE kisebbségi részlege, a Művelődési Minisztérium és egyes vállalkozók támogatták. Banner Zoltán a negyedik éve a zsűri elnöke megállapíthatta, hogy nőtt a tehetséges versmondók aránya. /Tóásó Áron Zoltán: Versünnep a Cenk árnyékában. Beszámoló az VII. Bartalis János Szavalóversenyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2000. november 14.

Varga Tiborné Hoffmann Erzsébettel, az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesületének elnöke Brassói Magyar Evangélikusok Iskolájában tanított 36 éven át, nyugdíjazásáig. 1985-ben nyugdíjba vonult, öt évre rá megalakult a Nőegylet, őt választották elnöknek. A Nőegylet négy területen fejt ki tevékenységet. Először is lelki téren, továbbá karitatív téren. Tizedik éve szervezik a rászoruló gyerekeknek való ruhaosztást. Öreg, ágybanfekvő betegek ellátásában segítenek. Öregotthonokat látogatnak, a brassói papi otthon idős lakóit gondozzák. Az önművelésre is gondot fordítanak. Kulturális rendezvényekre is járnak. A nőszövetség irodalmi köre bejárja Erdély szórványait. - A Fürge-ujjak köre házi konyhakötényeket készít. A kötények eladásából bejött pénzt karitatív célra fordítják. A nőszövetség dalköre és színjátszó köre is aktív. Nagyon fájt neki, hogy az országban szétszórva létező nőszövetségek nem szervezkednek. Ezen változtattak, Brassóban megalakult az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesülete. Ő lett az elnöke. /Tóásó Áron Zoltán: Együtt hitben, szeretetben, jóra törekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2000. november 16.

Az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábja által szervezett Beugró nevű országos körút keretében Brassóban nov. 16-án tartottak találkozót, amelyen részt vettek Kötő József államtitkár, Nagy István RMDSZ oktatási alelnök, Lászlófy Pál RMPSZ-elnök, Nedeczky László iskolaigazgató és városi tanácsos, Markó Attila, a helyi RMDSZ tanügyi alelnöke is. Kötő József leszögezte, hogy az RMDSZ az óvodától az egyetemi oktatásig törekszik biztosítani az anyanyelven folyó oktatást. "A következő iskolai évben majd minden téren lesz magyar nyelvű tanítás" - mondotta. A közeljövőben a posztliceális képzést is felsőiskolai tanulmánynak ismerik el, s bővül a három éves kollégiumi oktatás is. Nagy István alelnök beszámolt az erdélyi Iskola Alapítvány 1999-es eredményeiről. Nagy István a brassói Áprily Lajos, egykori Római Katolikus Gimnázium áldatlan helyzetére emlékeztetett: a társbérlőktől már évek óta nem tudnak megszabadulni és ebből konfliktushelyzetek adódnak. Aradon a Csiky Gergely Iskolaközpontban is hasonló gondok vannak. A helyi hatalmasságokban nincs meg a politikai akarat a rendezésre. - A Világbank támogatná egy országos projekt keretében a brassói Andrei Saguna, a Johannes Honterus, valamint az Áprily Lajos középiskolák feljavítását. /Tóásó Áron Zoltán: Első Beugró Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2000. november 17.

Nov. 9-11-e között tartották meg Felsőtömösön a Brassói Magyar Diákszövetség (BMD) által szervezett műhelytábort. A magyar diákok tanultak pályázatot írni, előadásokat hallottak az emberi jogokról, az RMDSZ működéséről és az ifjúságpolitikájáról. A Diákszövetség BeMonDó című lapja tábori különszámot adott ki, a BeMűHely-t. Magdó Levente, a BMD alelnöke, a műhelytábor koordinátora elmondta, hogy hangsúlyt fektettek a tagsággal és a külvilággal való kapcsolattartásra. Az Illyés Közalapítvány képviselői a pályázás lehetőségét ismertették. Haller István az emberi jogokról és a Pro Európa Liga Emberjogi Irodájának tevékenységéről beszélt, Csíki Emese a Csíki Alapítványról, Póti Csaba és Melinda a Pro Juventutis Alapítványról, míg Kovács Attila, a brassói RMDSZ ügyvezető elnökségének ifjúsági alelnöke az RMDSZ struktúráját és annak brassói ifjúságpolitikai tevékenységét ismertette. /Tóásó Áron Zoltán: Felsőtömösi Diákműhely tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2001. január 19.

Magyarországról, a Duna Televízió, az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jóvoltából Brassó megyéből több iskola is részesült a tananyag elmélyítését szolgáló videókazettákból. Ajándékcsomagot kapott Alsórákos, Apáca, Kőhalom, Szecseleváros, valamint Brassó magyar iskolája. Az utóbbi, az Áprily Lajos Középiskola igazgatója, Nedeczky László hangsúlyozta, hogy örömmel fogadták az ajándékcsomagot. Az elmúlt év végén az iskola kapott a tanácstól pénzt, amelyet központi fűtés beszerelésére fordítanak. Ez a pénz a város hozzájárulása a Világbank által finanszírozott projekthez, amelynek keretében sor kerül az iskola épületének korszerűsítésére is. /Tóásó Áron Zoltán: Mi újság a brassói magyar középiskola háza táján ? Beszélgetés Nedecky László városi tanácsossal, az Áprily Lajos gimnázium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2001. február 22.

Brassóban a TVS-Holding kábelhálózat decemberben kivette műsorrácsából az Rtt-t, így a nézők már nem láthatják az itt közvetített magyar adást. Febr. 13-ától újra látható a hét végén magyar nyelvű adás a kábelen. Kovács Csaba Tibor képviselőt, a közigazgatási, közmunkálati és környezetvédelmi bizottság titkára lépett ez ügyben: a brassói RMDSZ és a Német Fórum is írásban folyamodott a TVS-Holding kábeltelevíziós társasághoz. /Tóásó Áron Zoltán: Újra van magyar nyelvű adás a brassói kábeltévén! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2001. március 6.

Márc. 3-án, Brassóban tartották az Európai Nyelvek Éve rendezvénysorozat megnyitóját. Fellépett többek között a brassói görög közösség hagyományőrző együttese, az Áprily Lajos Középiskola Reiff István által vezetett Búzavirág együttese, a Német Fórum és a Johannes Honterus Középiskola ifjúsági csoportja. Az Európai Unió a 2001-es esztendőt az Európai Nyelvek Évének nyilvánította. Ennek keretén belül mintegy 15 országban szerveznek különböző rendezvényeket. Brassóban a rendezvényen Brüsszelből az Európai Unió is képviseltette magát. Aranyosi István tanfelügyelő és Brassó megyei tanácsos hangsúlyozta, hogy Brassó megyei magyarság számára is lényeges esemény volt ez, mert a megjelent követségek és konzulátusok képviselői láthatták az Áprily Lajos Középiskola Búzavirág együttesét. Badau Tünde, az Áprily Lajos Középiskola aligazgatója arról tájékoztatott, hogy a rendezvényhez kapcsolódó kiállításon az iskola egy kis standdal jelent meg, amelyen Pásztori Klára magyarszakos tanárnő segítségével nagyenyedi szőtteseket, cserép- és faedényeket, csángószőtteseket, gyergyó-medencei ruhát állítottak ki. Hochbauer Gyula, a négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskola magyar tanára nyilatkozta, hogy iskolájuk néhány szőttessel jött el a rendezvényre azon sok száz közül, amelyeket a tavaly februárban állítottak ki Négyfaluban. Rövidesen indul idén a középiskolájuk által nyolcadik éve folyamatosan megszervezett tojáshímző tanfolyam. /Tóásó Áron Zoltán: Elkezdődött az Európai Nyelvek Éve - a rangos rendezvénysorozat megnyitójára az interkulturalitásáról híres Cenk alatti városban, Brassóban került sor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2001. március 26.

Márc. 24-én tartotta az RMDSZ a Brassó Megyei Küldöttek Gyűlését, tisztújítás is történt. Az RMDSZ megyei elnökégi tisztségre öten jelentkeztek: Gábor István, a MKT elnöke, orvos; Simon Sándor, az oktatásügyi alelnök, tanár; Kovács Attila, ifjúsági alelnök, filozófus; Markó Attila kisebbségvédelmi államtitkár-helyettes, jogász; Orbán Géza, a szabályzat-felügyelő bizottság tagja, mérnök. Később Orbán Géza, majd Markó Attila is visszalépett, s a legtöbb szavazatot a legfiatalabb jelölt, Kovács Attila kapta. Az új elnök, Kovács Attila /sz. Brassó, 1974. Dec. 27./ 1997-ben szerezte meg a diplomát, 1999-től doktorandus a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, 1999-től a Brassó megyei RMDSz Ügyvezető Elnökségének ifjúsági alelnöke. Egyik legfontosabb teendőnek tartja, hogy feltérképezzék a vidék problémáit. /(Tóásó Áron Zoltán): Tavasz a brassói RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2001. március 28.

Az Európai Nyelvek Évének keretén belül a román kormány által szervezett Nyelvi sokféleség című program második napja is eseménydús volt. A résztvevők meglátogatták a bolgárszegi múzeumot, majd a Brassói Lapok és a Karpaten Rundschau szerkesztőségét. Az Áprily Lajos Középiskola Búzavirág együttese bemutatkozása sikeres volt. A rendezvényeken egyetlen helyi román nyelvű médiától sem jelent meg senki, az országos román sajtó sem számolt be az eseményről, annak ellenére, hogy meghívták a sajtót. Sebesi Karen-Attila, a kolozsvári Tonik Média Alapítvány elnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnökségének ügyvezető elnöke elmondta, hogy a kulturális programokkal és a sajtóval való kapcsolattartással foglalkozó munkacsoport volt a legnépesebb, a török, tatár, magyar, német, zsidó, orosz, szerb, szlovák közösségek is képviseltették magukat. Rengeteg ötlet, javaslat hangzott el. A központi román sajtó monitorizálásának szükségessége is fölmerült, a roma kisebbséget érintő diszkriminatív jellegű anyagok közlése miatt, a romániai magyar nemzeti közösségről nem is beszélve. /(Tóásó Áron Zoltán): Európai Nyelvek Éve - második nap Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-93




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998