udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-30 | 31-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tódor Albert

1991. október 3.

Nagyszalontán megalakult az Arany János Művelődési Egyesület, feltámasztva a régi hagyományt. Elnök: Tódor Albert mérnök, alelnök: Fekete Pál református segédlelkész, titkár: Fekete Pál tanár. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./

1992. március 1.

Nagyszalontán ünnepélyesen felavatták Arany János szobrát, a költő születésének 175. évfordulója alkalmából. A szobor a nagyszalontai születésű, Budapesten élő Kiss István alkotása. A református templomban az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szobrot a város leköszönő polgármestere leplezte le, beszédet mondott Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere, a román művelődési minisztérium részéről Horváth Andor államtitkár, továbbá Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter, Radu Enescu a Román Írószövetség részéről, aki pár szóban magyarul is köszöntötte az egybegyűlt többezer embert, Kiss János, Nagykőrös polgármestere, Ioan Ardelean, a Familia főszerkesztője, Kiss István szobrászművész, aki beszédét románul is megismételte, valamint Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Arany János életműve, szelleme kettévághatatlan, mondta Csoóri Sándor, ez az egységes szellem kössön össze bennünket, magyarokat továbbra is, bárhol élünk a világon. Az ünnepség az "Arany János portánál" folytatódott, ahol márványtábla hirdeti: "Ezen a telken állott a bogárhátú öreg ház, amelyben Arany János született 1817. március 2-án." Itt Jókai Anna a Magyar Írószövetség képviseletében szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4., Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5., Részletek az elhangzott beszédekből: Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./

1997. február 28.

Nagyszalontán márc. 1-jén tudományos tanácskozás folyt a szórványról. A kezdeményező a temesvári Szórvány Alapítvány, Bodó Barna elnökkel az élén, ehhez csatlakozott a nagyszalontai polgármesteri hivatal, anyagiakkal pedig a budapesti Bocskai Szövetség segítette a tanácskozást. Bakk Miklós /Lugos/ szerint két út áll a szórványban élők előtt: integrálódik a többségi népbe vagy hű marad nyelvéhez, hagyományaihoz. A magyar értelmiség, a lelkész, a pedagógusok felelősségét hangsúlyozta. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere megállapította, hogy nem működik a beolvadást visszaverő, önmegtartó folyamat. Többek között Bodó Barna is felszólalt, az utóbbi évtizedben a Bánságba bevándorló mintegy 8800 székely helyzetét elemezte. Kezdetben megőrizték önazonosságukat, az 1989-es fordulat után viszont elhanyagolták ezt. A szórványban élők körében a magyar iskolákban tanulók aránya elkeserítően alacsony. Az elemi iskolákat tekintve Temes megyében a magyar iskolások 75 %-a jár román iskolába, Hunyad megyében ez az arány 69,4 %, Szeben megyében 46,8 %, Arad megyében pedig 42,2 %. /Dánielisz Endre. Tudományos tanácskozás a szórványokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./

1997. április 30.

Nagyszalontán feszültség van a helyi RMDSZ és Tódor Albert polgármester között. A Duna Tv küldöttsége máj. 29-én Nagyszalontára látogatott. Hegyesi Imre RMDSZ-elnök, alpolgármester a késve érkező Tódor Albertet elmulasztotta bemutatni a küldöttségnek, Tódor Albert ezen elháborodott és elhagyta a székházat.Tódor Albert bejelentette, hogy máj. 1-vel kilép az RMDSZ-ből. Több dolgot fölrótt a helyi RMDSZ-nek, ezek között volt a kétnyelvű feliratok ügyében tapasztalt RMDSZ-bizonytalanságot is. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 30./ Tódor Albert egy hét múlva kijelentette, hogy meggondolta magát, mégsem lép ki a szervezetből. Cselekedetét jelzésnek szánta, ezzel kívánt figyelmeztetni arra, hogy több támogatást vár el az RMDSZ-től. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 7./

1997. október 1.

Szept. 28-ról 29-re virradó éjjel ismeretlen személyek kidöntötték Nagyszalonta kétnyelvű helységnévtábláját, melynek magyar feliratát előzőleg festékkel bemázolták. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere felhívást intézett Hava Ioan századoshoz, a város rendőrparancsnokához, kérve az elkövetők kézre kerítését. - A táblákat lefestve hagyjuk, hátha jó példája leszünk annak, hogy így nem lehet Európába jutni. Kiadott nyilatkozatában elítélte a történteket a város négy pártot - RMDSZ, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Nemzeti Liberális Párt, Demokrata Párt - tömörítő Politikai Egyeztető Tanácsa. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1998. szeptember 10.

Végh Ferenc magyar honvédség vezérkari főnöke szept. 9-én Aradra látogatott, ahol megbeszélést tartott Constantin Degeratu altábornaggyal, a román vezérkari főnökkel. Degeratu megelégedéssel állapította meg, hogy már negyedízben találkoznak. A román-magyar békefenntartó alakulat létrehozásának részleteiről tárgyaltak. A két vezérkari főnök szept. 10-én Nagyszalontára látogatott, ahol Tódor Albert polgármester fogadta őket. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 10., 11./

1999. szeptember 20.

Az Arany János és Tompa Mihály közötti barátságra emlékezve alakult ki az a testvérvárosi kapcsolat, amely néhány éve összeköti Nagyszalontát és a szlovákiai Rimaszombatot. A hétvégén Nagyszalontán Tódor Albert polgármester és Hegyesi Imre alpolgármester rimaszombati küldöttséget fogadott. A rimaszombati és a nagyszalontai városvezetők közötti hét végi eszmecsere mindvégig magyarul folyt. Kiderült, a gazdasági-társadalmi átalakulás útján található két ország hasonló gondokkal küzd, és ez észlelhető a települések szintjén is. Rimaszombaton az idei tanévtől indították be újra a magyar középiskolai oktatást, egy olyan épületben, amelyet visszakapott a református egyház. A 24 ezres település lakosságának felét kitévő szlovákok nem nézik jó szemmel ezt a kezdeményezést. A párhuzam adott, hisz Arany János városában évek óta nem sikerül megvalósítani a tervet, hogy Szalonta legnagyobb szülöttének nevét viselhesse a 90 éves középiskola. /Rimaszombati vendégek Szalontán. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20./

1999. december 6.

A negyed százada elhunyt íróra, Zilahy Lajosra emlékezett szülővárosa, Nagyszalonta magyarsága. December 4-én az Arany János Művelődési Egyesület tudományos ülésszakon idézte fel az író munkásságát. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Kötő József államtitkár és Indig Ottó irodalomtörténész tartott előadást. Bemutatták Dánielisz Endre helytörténész új könyvét: "E város minden messzeségen át ragyog", ebben Zilahy Lajos munkáiból, gondolataiból adott válogatást. Dec. 5-én volt a szoboravató. Tódor Albert polgármester emlékeztetett: "Szégyenkezve kell elmondanunk, hogy vannak ma is olyanok, akik ellenszegülnek a szobor felállításának, de örömmel tölt el, hogy népesebb azok tábora, akik támogatják kezdeményezésünket." Nagyszalontán áll már Kossuth, Arany és Sinka, s mától Zilahy szobra, hangzott el a szobor leleplezésénél. /Pálfy Török László: Szalontai szoboravatás advent szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6./ . Zilahy Lajos 1948-ban hagyta el az országot és távozott az Amerikai Egyesült Államokba. 1891-ben Nagyszalontán született és 25 évvel ezelőtt hunyt el Jugoszláviában. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. December 2-án megtörtént az újratemetés, az urna átkerült a Nemzeti Panteonba. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere tíztagú küldöttség élén vett részt a gyászszertartáson, amelyen beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke és Dánielisz Endre nyugalmazott tanár, helytörténész. A megemlékezés december 4-5-én a szülővárosban, Nagyszalontán folytatódik. Zilahy szobrát a magyarországi Túrkeve alapítványa ajándékozta testvérvárosának, Nagyszalontának. /S. Muzsnay Magda: Zilahy Lajos hazatérése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Zilahy Lajos /1891. márc. 27. - 1974. dec. 1./

2000. június 6.

Az RMDSZ színeiben Bihar megyében 23 városi és községi polgármester-jelölt méretett meg jún. 4-én. Tizenegyen már az első fordulóban nyertek. A június 18-i második fordulóban újabb tíz községben érdekelt az RMDSZ. Az RMDSZ megválasztott polgármesterei: Nagyszalonta: Tódor Albert , Bors: Bátori Géza, Szalárd: Berényi András, Bihar: Nagy Gizella, Kiskereki: Dienes István, Érsemjén: Balazsi József, Érbogyoszló: Vékony Mihály, Hegyközcsatár: Papp György, Érszőlős: Szabó Lajos, Vedresábrány: Barcui Barna, Értarcsa: Lukács Sándor. Az RMDSZ jelöltjei a június 18-i második fordulóban a következő községekben érdekeltek: Székelyhíd, Érmihályfalva, Bihardiószeg, Szalacs, Berettyócsohaj, Kőröstárkány, Várasfenes, Bályok, Érkörtvélyes, Illye (Erdőgyarak, Mezőbaj). /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

2000. június 27.

Ruzsa György méhkeréki polgármester meghívására Gyulán tartott munkamegbeszélést Tódor Albert, Nagyszalonta első embere. Az eszmecserén Tódor Albert találkozhatott Petre Roman külügyminiszterrel, akinek több problémát is felvetett. A Határ Menti Kistérségi Együttműködés Operatív Tanácsában, amely Sarkad és Nagyszalonta központokkal működik, már egy fél éve szorgalmazzák a helyi közúti vám bővítését, tehát a 3,5 tonnás teherforgalmi korlátozás megszüntetését. Tódor Albert arra kérte a román diplomácia vezetőjét: járjon közben annak érdekében, hogy a 20 tonnánál könnyebb teherjárművek átmehessenek ezen a határátkelőhelyen, továbbá, hogy indítsák be a határon át a vasúti teherforgalmat. A Szeged-Békéscsaba-Sarkad-Nagyszalonta-Nagyvárad szakaszon egykoron hasznos vasúti teherforgalmat bonyolítottak le. /Nagyszalonta. Bővítenék a határátkelőhelyet. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./

2001. június 1.

Máj. 31-én ünnepi tanácsülést tartott Nagyszalonta önkormányzati testülete, a város alapításának 395. évfordulóján. Magát az alapító oklevelet a háromszáz hajdú Bocskai Istvántól, Erdély fejedelmétől 1606. június 3-án vette át. E dátum évek óta a város napja Nagyszalontán. Az ünnepi ülés előtt koszorút helyeztek el a fejedelem köztéri szobránál. Koszorúzáson részt vettek a magyarországi testvértelepülések: Sarkad, Túrkeve, Hajdúböszörmény, Csepel és Méhkerék polgármesterei is. A rendkívüli tanácsülésen átadták a díjakat azoknak a szalontaiaknak, akik az utóbbi években sokat tettek a hajdúváros fejlődése érdekében. Egy Pro Urbe-díjat is kiosztottak, melyet a köztiszteletben álló tanár, közíró, Dánielisz Endre vehetett át. Csepel polgármestere, Tóth Mihály az egykori Bocskai-zászló másolatát nyújtotta át Tódor Albert polgármesternek. /Nagyszalonta napja. Bocskai-zászlót kapott a hajdúváros. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./

2001. szeptember 1.

Romániai körútja végén a nagyváradi római katolikus püspökségre látogatott el Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, ahol Tempfli József megyéspüspök fogadta őt, több helyi RMDSZ-vezető társaságában. Medgyessy Péter közölte: az Adrian Nastase kormányfővel folytatott megbeszélésekor kérte, adják vissza a váradi püspöki palotát a katolikus egyháznak. A román miniszterelnök ígérte: megfontolják a dolgot. Hangsúlyozta, fontos számára a határon túli magyarság sorsa, Magyarország pedig jószomszédi viszonyra törekszik Romániával. Medgyessy a jelenlegi magyar kormány határon túli politikáját nem volt hajlandó kommentálni. Tódor Albert nagyszalontai polgármester meghívásának eleget téve Nagyváradról a hajdúvárosba, romániai látogatásának utolsó állomására látogatott az MSZP miniszterelnök-jelöltje. (Balla Tünde): Medgyessy Péter Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2002. január 18.

Jan. 20-án dönt az RMDSZ Bihar megyei választmánya a Nagyszalontán kialakult konfliktus ügyében. A megyei önkormányzati szakbizottság jan. 16-i kihelyezett ülésén nem közeledtek az álláspontok, előfordulhat, hogy az RMDSZ megvonja bizalmát Nagyszalonta polgármesterétől. Nem sikerült kibékítenie az RMDSZ Bihar megyei szervezete önkormányzati szakbizottságának Tódor Albert polgármestert az RMDSZ nagyszalontai szervezetével. A városi tanács RMDSZ-frakciója, a polgármester és Török László alpolgármester nézeteltérése tovább mélyült. Tódor továbbra sem hajlandó együtt dolgozni Törökkel, az alpolgármester nem kíván lemondani, Szíjjártó Zoltán pedig bejelentette: kilép az RMDSZ városi frakciójából. A válság 2000-re vezethető vissza, amikor harmadik megválasztása után Tódor Albert polgármester leszögezte: helyettesének Szíjjártó Zoltán tanácsost javasolja. Ezzel szemben az RMDSZ-többségű tanács Török Lászlót választotta meg alpolgármesternek. Tódor és Török konfliktusa tavaly decemberben kiéleződött, amikor a polgármester bejelentette, nem tud együttműködni helyettesével. Az önkormányzat azonban kétszer is leszavazta Tódor bizalmatlansági indítványát. Tódor Albert úgy véli, harmadik mandátuma küszöbén megérdemelt volna annyit az RMDSZ városi szervezetétől, hogy kikérjék a véleményét az alpolgármester-jelöléssel kapcsolatban. Szíjjártó úgy látja, az RMDSZ-frakció már 2000-ben is csak azért javasolta Török Lászlót alpolgármesternek, hogy borsot törjön Tódor orra alá. Az RMDSZ-frakció ugyanis 2000-ben neki megtiltotta, hogy Tódor javaslatára elvállalja az alpolgármesteri tisztséget. Székely Ervin parlamenti képviselő szerint a szalontai feszültség saját pozícióit is gyengíti. /R. Sz.: RMDSZ: megvonják a bizalmat Tódortól? = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2002. január 23.

A Bihar megyei RMDSZ választmánya hét végén több vitás kérdésben igyekezett közös nevezőre jutni. Kiss Sándor választmányi elnök például napirenden kívül javasolta egy öttagú sajtószakbizottság megalakítását, amely felügyelje az információáramlás, azonban a javaslatot egyelőre elvetették. A nagyszalontai elöljárók békítési ügye függőben maradt. Török László alpolgármester kompromisszumot ajánlott, Tódor Albert polgármester viszont fönntartotta, hogy helyettesével képtelen együtt dolgozni. A Bihar megyei MIDESZ és a nagyváradi Diákszövetség egyetnemértéséből fakadóan a területi választmány ifjúsági bizottságának összetételét nem véglegesíthették. /(Balla Tünde): Vitás kérdéseket tárgyalt a Bihar megyei RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2002. január 28.

Néhány héttel ezelőtt indult Nagyszalontán aláírásgyűjtés, mellyel Tódor Albert polgármester leváltását, új választások kiírását kérik a hajdúváros elégedetlen lakói. A legfőbb elégedetlenséget a tömbházak fűtés nélkül maradása váltotta ki. /C. Patócs Júlia: Aláírásgyűjtés Nagyszalontán. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./

2002. február 1.

Nagyszalonta alpolgármestere továbbra is Török László marad annak ellenére, hogy Tódor Albert polgármester harmadszor is indítványozta helyettesének leváltását. A helyi tanács jan. 31-én is bizalmat szavazott Török Lászlónak. "Addig indítványozom a leváltását, míg el nem érem a célomat" – jelentette ki Tódor Albert polgármester. Ezúttal azzal vádolta helyettesét, hogy a téli napokon nem gondoskodott a jeges utak letakarításáról. /C. Patócs Júlia: Szalontán marad a patthelyzet. Nem menesztette Török Lászlót a Tanács. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1./

2002. március 9.

Márc. 2-án zarándokhely lett Nagyszalonta, az anyaországból, Erdélyből érkeztek a 185 éve, 1817-ben e napon született nagy magyar költőnek adózni, verseit szavalva. A hetedik Arany János Nemzetközi Szavalóversenyen résztvevőket Tódor Albert polgármester köszöntötte. Nagy-György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszélt arról, hogy pár hete az általános iskolát, amelynek helyén Arany hajdani öreg iskolája állt, a költőről nevezték el, és Zilahy Lajos nevét kapta a város kultúrotthona. A mostani jubileumra az egyesület Arany Koszorú címmel irodalmi folyóiratot adott ki. A megjelentek megkoszorúzták az emlékhelyeket: az Arany portán álló házon az emléktáblát, majd a nagyszalontai születésű Kossuth-díjas magyar szobrászművész Kiss István 1992-ben felavatott Arany János szobrát. Dánielisz Endre, a helyi Arany János Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke ismertette a költő életútját A városközpontbeli park mint egy nemzeti panteon, a városka igazi büszkesége, benne Kossuth Lajos és Bocskai István fejedelem bronzszobra, Arany János monumentális mását, Zilahy Lajos, Sinka István és Kulin György busztja koszorúzza. Nagyszalontán százméteres körzetben van Arany, a Sinka és a Zilahy szülőháza. /Balla Tünde: Arany János ünnepségek. Pár napra a magyar nyelv, a míves beszéd fővárosa lett Nagyszalonta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2002. szeptember 24.

Nagyszalontán szept. 19-én Kossuth Lajosra emlékeztek. Az ünnepséget Kossuth Lajos egészalakos bronzszobra előtt a város önkormányzata az Arany János Művelődési Egyesülettel közösen szervezte. A sarkadi múzeum jóvoltából időszaki Kossuth Lajos emlékkiállítás nyílt, köszöntőt mondott Tódor Albert polgármester. A helyi magyar házban tudományos értekezések idézték meg Kossuth Lajos alakját. Az Arany János Művelődési Egyesület nevében Nagy György József elnök köszöntötte a hallgatóságot, dr. Egyed Ákos a politikusról, míg dr. Erdmann Gyula levéltáros a lapszerkesztő géniuszról beszélt. Dánielisz Endre helyi magyar tanár a Kossuth kultusz szalontai eredetét mutatta be. A szobornál zajló megemlékezésen a románság képviseletében egyik városi tanácsos méltatta Kossuthot, Tokay György képviselő beszélt a magyarságát a történelem viharaiban is megőrző személyiségről, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke pedig a magyar kormány támogatásáról biztosította a szalontaiakat és minden összesereglettet - a megmaradásban és az építkezésben. /(Balla Tünde): Nagyszalontán Kossuth Lajosra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

2002. október 3.

Beadványban fordul Tódor Albert nagyszalontai polgármester a Bihar megyei prefektushoz a helyi Arany János Általános Iskola ügyében. Teodor Nes igazgató ugyanis nem hajlandó elhelyezni az iskola falán a kétnyelvű táblát. Tódor Albert sérelmezte, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének helyi szervezete semmit sem lépett az ügyben. Nagyszalontán évtizedekig az egyik helyi gimnázium viselte Arany János nevét, amit azonban a rendszerváltáskor megváltoztattak; a város legnevesebb szülöttének nevét jelenleg csak az 1-8. osztályos általános iskola viseli. /Rostás Szabolcs: Nem kell Arany? = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2002. október 4.

Nagyszalontán a magyarországi támogatással felújított Magyar Házat október 5-én avatják fel. A délutáni ünnepség keretében Lovassy László sírjánál koszorúznak a városi köztemetőben, majd Budapest fejlődését bemutató vándorkiállítás nyílik a Magyar Házban. Az avatóünnepségre Budapest főpolgármesterét, Demszky Gábort díszvendégként várják, a színházterem átadásakor mond ünnepi beszédet Varga Gábor helyettes államtitkárral egyetemben. Ezután Amint élő kövek című műsorral emlékeznek meg az aradi vértanúkról. A házavató ünnepséget Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere az Arany János Művelődési Egyesülettel és az RMDSZ-szel közösen szervezi meg. /(Balla Tünde): Magyar Ház avató Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

2002. november 22.

A nyolcvanas évek végén nem volt ajánlatos tiltott könyvet, kiadványt olvasni és terjeszteni, de ez mégis megtörtént, mégis volt. A rendszerváltás rövidesen meghozta a közlések nyilvánosságát, és úgy tűnik, a szamizdat kiadványok bátor, kockázatot vállaló értelmiségei a háttérbe szorultak, már a széles olvasóközönség megfeledkezett róluk. A Teleki László Alapítvány kiadásában (Budapest, 2001) megjelent egy több mint 400 oldalas gyűjtemény, amelynek szerkesztői Nóvé Béla és Szűcs György. A könyv címe: Határ/idő/napló 1987-89. - A Határ/idő/napló - erdélyi figyelő 1987-1989 márciusa között az egyetlen olyan cenzúrázatlan magyar nyelvű folyóirat volt, amely kizárólag e célra alapítva rendszeresen hírt adott a terror és nyomor sújtotta Románia megpróbáltatásairól a Ceausescu-diktatúra utolsó éveiben. A Budapesten szerkesztett, Magyarországon, Erdélyben s a nyugati magyarság körében egyaránt terjesztett, és esetenként 3-5 íves lap e két év alatt összesen 9 számot ért meg - az első 150, az utolsó 2000 példányban készült fénymásolatban, illetve nyomtatásban - olvasható a bevezető írásban. A könyv gazdag anyagot sorakoztat fel, a függelékben az S.O.S. Transsylvania szolidaritási mozgalom és a Pro Domo Dei műemlékmentő akció dokumentumait olvashatjuk, az In memoriam fejezet pedig emléket állít Gyurkó Jánosnak és a homoródalmási Tódor Albertnek. /Ferencz Imre: Volt egyszer egy szamizdat... = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2002. december 27.

Közel két évvel ezelőtt folytak a viták Avram Iancu szobrának nagyszalontai elhelyezéséről. Végül idén dec. elsején felavatták Avram Iancu márványtalapzaton álló bronzba öntött mellszobrát, Cornel Durgheu szobrászművész alkotását, Nicolae Marian ortodox pap tervei szerint. Tódor Albert Nagyszalonta polgármestere méltatásában hangsúlyozta: Románia nemzeti ünnepe és a Iancu szobor avatása mérföldkő a település történelmében. Iancu és Kossuth szobra a város, Szalonta parkjában szinte "kéznyújtásnyira" egymás mellett állnak, hirdetvén a nemzetiségek egymás melletti élésének békés eszméjét. /Sára Péter, Nagyszalonta: Avram Iancu Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2003. február 24.

Nagyszalontán egész estét betöltő műsorral tisztelegtek a magyar kultúra hétköznapjai előtt a hajdúváros amatőr színjátszói és előadóművészei. Tódor Albert nagyszalontai polgármester volt az előadás rendezője. A fellépők között volt a Fürge hangyák, a Talentum csoport, a Bokréta tánccsoport és a Dioptrió együttes. /C. Patócs Júlia: Évezreden átívelő magyar kultúra. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 24./

2003. augusztus 14.

A legutóbbi rendkívüli tanácsülést követően kiújult Nagyszalontán a polgármester és az RMDSZ-frakció közötti konfliktus. Tódor Albert az önkormányzati munka szabotálásával vádolta a szövetség tanácsosait. A polgármester felháborodását az váltotta ki, hogy a helyi tanács az RMDSZ-frakció szavazatainak köszönhetően nem vonta vissza a költségvetés-kiegészítésre vonatkozó, áprilisban hozott határozatát. Ezt a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon, ami a pótköltségvetést képező 1,7 milliárd lej zárolását vonta maga után. Tódor Albert elmondása szerint a pénz zárolása miatt a polgármesteri hivatalnak 600 millió lej értékű kifizetetlen számlái vannak. Illyés Lajos, az RMDSZ-frakció szóvivője úgy látja, alaptalanok a polgármester vádjai. Szerinte a prefektúra formai okokra hivatkozva szeretné érvényteleníttetni a határozatot. /Pengő Zoltán: Szabotál az RMDSZ? = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

2003. augusztus 19.

A közigazgatási törvény immár két éve lehetővé tette a magyar nyelv használatát azokban az önkormányzati testületekben, amelyekben a tanácsosok több mint egyharmada magyar nemzetiségű, ennek ellenére ezzel a joggal csak a színmagyar települések tanácsosai élnek. A vegyes lakosságú települések magyar tanácsosainak többsége ódzkodik az anyanyelvhasználattól. Egyesek a tolmácsolás költségeire, mások az időveszteségre hivatkozva mondtak le a magyar megszólalásról. Markó Béla RMDSZ-elnök viszont úgy véli: élni kell a kiharcolt joggal.Szatmárnémeti "Szimbolikus esetekben tartjuk indokoltnak a magyar nyelv használatát a szatmárnémeti tanács ülésein. Erre már volt is példa, ünnepélyesebb alkalmakkor voltak felszólalások magyar nyelven is" - jelentette ki Ilyés Gyula, a város alpolgármestere. Ilyés nem tartja indokoltnak a magyar nyelv használatát a határozattervezetek megvitatásakor. "Engem személy szerint zavarna, ha arra kellene várnom, hogy valaki minden mondatomat lefordítsa. Ráadásul legfeljebb a Hivatalos Közlöny fordítói ismerik kellőképpen magyarul azt a jogi nyelvezetet, amelyen a határozattervezeteket meg kell szövegezni" - jelentette ki Ilyés. A 25 tagú testületben 11 tanácsos magyar. A Szatmár megyei tanácsban is hasonló a helyzet, bár a tanácsosok számaránya alapján használhatnák a magyar nyelvet, erre csak kivételes esetekben kerül sor.Ilyés, aki az RMDSZ megyei elnöki tisztségét is betölti, elmondta, a megyében nem készítettek statisztikát arról, hogy melyik településen használják a magyar nyelvet tanácsüléseken. "A csak magyarok által lakott településeken természetes a magyar nyelv használata, ez már korábban is gyakorlattá vált" - jelentette ki Ilyés. Nagyszalonta A hajdúváros önkormányzati képviselői közül elsőként Mikló Ferenc tiszteletes szólalt fel anyanyelvén, a testület egyik tavalyelőtti ülésén. Mikló Ferenc előbb magyarul, majd románul adta elő mondandóját, mire az egyik kormánypárti tanácsos megjegyezte, hogy a törvény fordított sorrendet ír elő. A szalontai tanácsüléseken annak ellenére sem lett bevett gyakorlat a magyar nyelvű megszólalás, hogy az önkormányzati képviselők kétharmada magyar, s egyikük-másikuk igencsak töri a román nyelvet. Tódor Albert polgármester néhányszor maga vállalta a tolmács szerepét, majd hozzáteszi: "Röhej az egész." Illyés Lajos, az RMDSZ-frakció szóvivője úgy látja, a polgármester és a polgármesteri hivatal hanyagsága miatt nem szólhatnak anyanyelvükön a tanácsüléseken a magyar önkormányzati képviselők.Sepsiszentgyörgy Háromszéken a többségi magyar lakosság arányának tükrében nem kellett volna gondot okoznia az anyanyelvhasználatnak a tanácsüléseken, ám az elmúlt két évben több vitát kavart a téma. A sepsiszentgyörgyi tanács például elindította a testvérváros Ferencvárostól ajándékba kapott tolmácsgépet, ám a három román önkormányzati képviselő visszautasította a fülhallgatók használatát. Nem voltak hajlandóak érdemben részt venni az üléseken, nem értették a magyarul elhangzó szövegeket, és minden esetben a határozatok ellen szavaztak. Végül majdnem két év elteltével született meg a kompromisszum, a három román tanácsosnak kis hangfalakon hangosítják ki a tolmács fordítását, ha pedig közülük kerül ki a gyűlésvezető, románul zajlik a soros ülés, ám a magyar tanácsosok magyarul mondják el felszólalásukat.A megyei tanácsban a törvény életbelépése óta kétnyelvűen zajlanak az ülések. A határozatokat románul és magyarul egyaránt felolvassák, és a magyar hozzászólók is elmondják mindkét nyelven mondanivalójukat. Gondot okoz a szövegek fordítása, sok esetben helytelenül, bikkfanyelven hangzanak a határozatok. Kovászna Kovászna város lakosságának 68 százaléka magyar, a tanácsülések a mai napig románul zajlanak. Hosszas viták és egyeztetések után tavaly tavasszal született egy határozat, amely szerint a magyar tanácsosok magyarul is felszólalhatnak, és tolmács fordítja románra hozzászólásukat. Öt tanácsülés után azonban visszatért a régi rend, így ma csak akkor hangzik el magyar szó a kovásznai tanácsban, ha egy-egy képviselőnek eszébe jut anyanyelvén hozzászólni, és ugyancsak ő fordítja románra mondanivalóját. A kovásznai városháza rugalmasan kezeli az értesítők kétnyelvűségét is. Alkalmanként kiadnak magyar értesítőt is a tanácsülés aktuális napirendi pontjaival, de van, amikor csak románul értesítik a képviselőket.Székelyudvarhelyen a helyi tanács minden tagja, a polgármester és a városházi alkalmazottak túlnyomó többsége magyar anyanyelvű, vagy folyékonyan beszél magyarul. Ennek köszönhetően már az önkormányzati törvény életbelépése előtt is magyarul folytak az ülések munkálatai, az itt hozott határozatokat pedig - akárcsak most - románul fogalmazták meg. Már első mandátuma idején Szász Jenő polgármester bevezette az elektronikus ülésvezető berendezés használatát, és azóta - a nagyobb hitelesség kedvéért - a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül. A 95 százalékban magyarok lakta település önkormányzati testületének nincsen román anyanyelvű tagja, így szinkronfordításra nem mutatkozott igény. Előfordul, hogy a testület RMDSZ-es frakciója és a független polgármester között elmérgesedett politikai viták rábírják Mircea Dusát, a megye prefektusát az udvarhelyi tanács egyes ülésein való részvételre - ilyenkor mindenki megpróbál románul fogalmazni. Zavaró viszont, hogy a magyarul folytatott viták során a székely városatyák román közigazgatási kifejezéseket udvarhelyszéki tájszólással, különösebb magyarítás nélkül használnak. "A komiszió elolvasta az amplaszamentről szóló anekszát, és hozott egy decsíziót" - hangzott el.Szováta Maros megye városai közül a törvény mindössze Marosvásárhelyen és Szovátán teszi lehetővé az anyanyelv használatát. Míg az etnikai összetétel rendkívül egyszerűvé teszi a helyzetet a fürdővárosban, a megyeszékhelyi önkormányzatban többször is ajtócsapkodással végződő kirohanásokat váltott ki a törvény érvényesítése. Szovátán a 19 tanácsos mindegyike magyar nemzetiségű, az önkormányzati ülések magyar nyelven folynak. Hegyi Mihály szovátai alpolgármester elmondta, hogy a határozattervezeteket két nyelven ismertetik, a vita viszont magyarul folyik. "Abban az esetben, ha a teremben románok is tartózkodnak, lefordítjuk az elhangzottakat. Határozataink is mindkét nyelven napvilágot látnak a hivatal által kiadott Szovátai Hírmondó című, havonta megjelenő lapunkban" - nyilatkozta Hegyi.Marosvásárhely Vásárhelyen eddig jóformán csak Ráduly Levente élt az anyanyelv-használati joggal, ami kezdetben a kisebbségben lévő román tanácsosok egy részének felháborodását váltotta ki. Az egységpárti Mircea Stefanovici többször is kirohant a teremből, becsapva maga mögött az ajtót. Példáját időnként a PRM tagjai is követték. Szintén Ráduly az, aki több ízben is szorgalmazta a már szinte két éve megszavazott, de a mai napig is "várakozó listán" szereplő fordítógép beszerzését. Az RMDSZ frakcióvezető-helyettese, Kolozsváry Zoltán kijelentette, hogy ő soha nem fog magyarul beszélni a tanácsüléseken. Operativitás szempontjából Fodor Imre alpolgármester is indokolatlannak tartja az állandó kétnyelvűséget. "Vannak olyan dolgok, amit magyarul kell elmondani, de nem mindent. Az átlagos harminc napirendi pont nem is teszi lehetővé, hogy beférjünk az időbe" - állítja Fodor. A volt polgármester viszont azt sérelmezi, hogy utódja leszűkítette az anyanyelv-használatot a hivatalban. /Ódzkodnak az anyanyelvhasználattól. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

2003. augusztus 25.

Arany János szellemisége belengi Nagyszalontát, és kötelez. Romániában civil szerveződésként az Arany János Művelődési Egyesületnek sikerült elsőként visszakapnia régi tulajdonát, az Arany-portát, amely nemzeti örökségünk becses darabja, még ha a rajta levő szülői ház le is égett, amikor gyermek volt a költő. Arany-relikviák tucatjai, szobrok és képek, emléktáblák, múzeum, jelzett és jeltelen épületek sora vezeti az Arany nyomán lépkedő zarándokot. Az újságírót Tódor Albert polgármester, Nagy György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke, Dánielisz Endre magyartanár, Arany János és Nagyszalonta egyik legavatottabb helyi ismerője és Zuh Imre muzeográfus várta. A Csonka-torony a romániai nemzeti örökség listáján szerepel. Azt visszaszerezni sokkal nehezebb lesz. A kommunizmus államosította az egyesület vagyonát. Csak 1991-ben alakultak újra, 2003-ban perben kellett bizonyítaniuk a jogfolytonosságot, hogy visszakaphassák az ingatlant. Az egyesület nyolc esztendeje Arany János szavaló- és hat éve Arany László mesemondó versenyt szervez, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, előadásokat, negyedévente az Arany Koszorú művelődési folyóiratot adják ki, igyekeznek kapcsolatot teremteni minden Arany nevét viselő szervezettel. A művelődési egyesület felkérésére született meg 1992-ben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Arany János ülőszobra, amely a református templom szomszédságában uralja a szoborparkot, Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György és az időközben elhunyt Kiss István busztjával kiegészülve alkotnak koszorút. "Kevesen tudják, hogy Arany János kétszer is megbukott, bár lángelme volt. Már hat évesen írt, olvasott és latinul tudta a Miatyánkot. Arany Györgyné Megyeri Sára tizedik gyereke gyenge fizikumú volt, azért kellett évet ismételnie" - Dánielisz Endre meséli el az Arany-út második stációján. "E helyen állott az az iskola, amelyben Arany János tanult és tanított 1823-1833 és 1836-1839 között" - őrzi a költő emlékét az iskola falán a kétnyelvű felirat. A múzeumban van Arany János dolgozószobája és a fotel, ahol 1882. okt. 22-én Arany János csendesen elszenderült. Öt kiállítóteremben mutatják be Arany János életét és munkásságát. 1899. aug. 27-én nyílt meg, így most lesz 104 éves az Arany János Emlékmúzeum. /Balla Tünde: "Volt bár Kánaán, nem lett honom a föld" Arany János nyomában Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23., folyt.: aug. 25./

2004. március 10.

Márc. 2-án emlékeztek Nagyszalontán az 1817-ben ezen a napon született Arany Jánosra. Az Arany János Művelődési Egyesület felhívására a kései utódok esztendőről esztendőre felkeresik a bölcsőhelyet és elhelyezik a megemlékezés virágait az Arany- portán. A művelődési egyesület immár azt is ünnepli, hogy az Arany-portát tavaly visszakaphatta. A szavalatok után Tódor Albert polgármester a város nevében, majd az Arany János Általános Iskola vezetői és a szalontaiak helyeztek el virágot. Márc. 6-án rendezték meg Nagyszalontán a kilencedik Arany János Nemzetközi Szavalóversenyt, melyre Székelyföldről, Bánságból és Magyarországról egyaránt érkeztek versenyzők. /(Balla Tünde): Arany János ünnepség Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2004. december 30.

Ébresztő, írta a határon inneni magyarokhoz írt nyílt levelében, félre kell tenni a sértődöttséget. Legyünk megbocsátók. /Tódor Albert: Ébresztő. Nyílt levél a határon inneni magyaroknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2005. január 27.

Az egészségügyi tárca államtitkárává kinevezték Székely Ervint, aki az elmúlt 10 évben Bihar megye parlamenti képviselője volt. A parlamenti választásokon kiesett az RMDSZ parlamenti jelöltjei közül a jogász végzettségű politikus. Székely Ervin kinevezésével immár a harmadik államtitkári tisztség jutott Biharnak, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes lett, Varga Gábor pedig az országos szabadalmi és védjegyhivatal államtitkári rangú vezetője. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ önkormányzati tanácsának alelnöke kiemelkedőnek értékelte ezt az eredményt. Azt szeretnék – mondotta –, hogy a megyei igazgatóságon és felügyelőségeken is vezetői, illetve döntéshozói feladatkörbe helyezzenek magyarokat. A megyei prefektúrán Tódor Albert, a korábbi nagyszalontai polgármester a prefektúra főtitkára lesz. /(Balla Tünde): Három államtitkár Biharból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2005. december 23.

Nagyszalontán a Zilahy Lajos Művelődési Házban december 21-én bemutatták be az évkönyvet, melyet Tódor Albert volt polgármester, a prefektúra főtitkára szerkesztett. A bemutatót Zuh Imre, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója nyitotta meg, majd átadta a szót Dánielisz Endre helytörténésznek, aki méltatta a kiadványt. Ez az évkönyv négyszáz évre tekint vissza, mondta, történelemkönyvként is forgatható. Ez mér a harmadik évkönyv, amely Tódor Albert gondozásában megjelent. /Papp Gy. Attila: Évkönyvben a történelem. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 23./


lapozás: 1-30 | 31-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998