udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tódor Erika Mária

2001. szeptember 25.

A Szamoshát folyóirat megszűnése óta a szatmárnémeti magyarságnak nincs állandó rendszerességgel megjelenő kulturális kiadványa. Ezt az űrt is próbálja pótolni a most megjelent folyóirat, az Európai Magyar Valóság. Első számában Nagykároly testvérvárosi kapcsolatairól ír Kádár Ferenc, a zürichi Szent István Misszióról és a szatmárnémeti Szent István Körről olvasható tájékoztató, a népművészeti emlékhelyek közül Bogdándot mutatják be a szerkesztők, a lapot esszék, versek, karcolatok teszik gazdagabbá. A folyóirat kiadását a Münchenben élő Oláh Ilona kezdeményezte, ő a lap tulajdonosa is. Főszerkesztője: Gúzs Imre, a Szatmári Friss Újság volt munkatársa, helyettese a nagykárolyi Kádár Ferenc, a szerkesztőségi titkár: Krilek Sándor, munkatársak: Balogh Imre, Kőkuti K. Szilárd, Paizs Tibor, Szabó Barna, Kovács Piroska, Tódor Erika, Tódor Béla. /(fi): Új kulturális folyóirat Szatmárnémetiben. Megjelent az "Európai Magyar Valóság". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./

2008. június 14.

A két- és többnyelvűségre vonatkozó aktuális kutatások ismertetése, a különböző oktatási modellek és nyelvészeti munkák bemutatása, valamint a kevésbé vagy ellentmondásosan értelmezett nyelvi jelenségek feltérképezése volt a célja a Sapientia Egyetemen tartott nemzetközi neveléspolitikai konferenciának. A kétnapos konferencián elhangzott nyelvpedagógiai, szociolingvisztikai, pszicholingvisztikai, oktatás- és nyelvpolitikai előadásokat kötet formájában is kiadják, nyilatkozta dr. Tódor Erika-Mária egyetemi adjunktus, az összejövetel helyi szakmai irányítója. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karának Humántudományok Tanszéke által szervezett összejövetelen a két- és többnyelvűség szakmaközi megközelítését szorgalmazták. /Neveléspolitikai konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

2009. június 24.

A többnyelvű lét és a kisebbségi oktatáspolitika égető kérdései képezték a témáját múlt hét végén a csíkszeredai Jakab Antal Tanulmányi Házban megtartott tanácskozásnak. A konferenciát a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet és a Sapientia EMTE helyi humán tanszéke szervezte, a két intézmény az együttműködés immár második évi mérlegét vonhatta meg ez alkalommal. Az előadók a beregszászi, budapesti, bukaresti, brassói, csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi, szegedi és veszprémi egyetemek és kutatóintézetek munkatársai voltak. Szó volt a nyelvi egyenjogúsítás sok vonatkozásáról, a román nyelv oktatásáról a magyar iskolákban, de kilátás nyílt az európai horizontra is. Horváth István szociológus, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója a dominancia és nyelvváltás körében folyó hazai vizsgálatokról számolt be, a magyar kisebbség körében a kb. tíz százalékot összesítő csoportok helyzetét taglalva, melyek tagjai a másnyelvi asszimiláció közelébe kerültek, illetve beolvadóban vannak. Sokan közülük magyarnak vallják még magukat, de már a második nyelv dominanciája jellemző rájuk. Tódor Erika adjunktus az anyanyelvi dominancia, a kiegyensúlyozott kétnyelvűség és másodnyelvi dominancia három alapesetének megfelelően a románt a kisebbségi iskolákban három modell szerint tartaná célszerűnek oktatni. Sorbán Angela kutató rámutatott: mennyire fonák, hogy a munkaerőpiacon a több nyelvet ismerő, diplomás kisebbségiek alulreprezentáltak, holott azt valljuk: a több nyelv ismeretének előnyhöz kellene juttatnia őket. Balázs Lajos docens, ismert néprajzos a csíkszeredai tanszéken már két éve kidolgozott románnyelv-oktatási reform dilemmáit taglalta. A reformtanterv immár két éve készen áll, de a román politikum nem hajlandó foglalkozni vele. A negyven dolgozat megvitatása után a kolozsvári intézet bemutatta kétnyelvű formanyomtatványait, melyeket a helyi-megyei közigazgatásban, így Hargita megyében is kezdtek alkalmazni, s az államtitkár a minisztériumoknak is figyelmébe ajánlja. /B. Kovács András: A gyarapodó többnyelvűség védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

2009. július 18.

Az új román tanterv még mindig csupán tervezet. Már két éve kész, de még mindig nem kapott kellő támogatást. Pásztor Gabriella, amikor még tanügyi államtitkár volt, foglalkozott vele, Tariceanu miniszterelnök kabinetjét is megjárta. A tervezet dr. Balázs Lajos, a Sapientia docense vezetésével, Tódor Erika adjunktus és Lajos Katalin tanársegéd, az angol–román tanszék munkatársainak közreműködésével készült el. /B. Kovács András: Két éve a minisztériumban vesztegel (Az új román tanterv). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998