udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tófalvi Géza

2002. október 27.

A római Collegium Germanicum et Hungaricum alapításának 450. évfordulóját készülnek megünnepelni mindazok, akik e kollégiumban lakva folytathatták római tanulmányaikat. Az ünnepi alkalomra Rómába utaznak az itt tanult erdélyiek volt, köztük Jakubinyi György érsek, Székely Dénes, Tófalvi Géza, Oláh Zoltán, valamint Váncsa Csongor. Az október 25-27. között sorra kerülő ünnepség után október 28-án II. János Pál pápa audiencián fogadja őket. /Római ünnepség. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

2006. augusztus 8.

Tófalvi Géza plébános 2004 szeptemberében került Segesvárra, a Szent József római katolikus plébániatemplomba. Közepes egyházközség a segesvári, közel 2000 a hívek száma, többnyire magyar nemzetiségűek a tagok. A plébániához jó pár filia is tartozik, hat templommal és két imaházzal. Tavaly a keresztelések száma (11) fele volt az elhalálozásokénak, és sokan külföldről is hazatérnek megkeresztelni a gyereket, tehát nem a segesvári egyházközség tagjainak számát gyarapítják. A fogyás érezhető, főleg a szórványmagyarságban rosszak a kilátások. Tíz évvel ezelőtt a keresztelések száma a mostaninak kétszerese, 20 volt. De nem hagyják magukat, rendezvényeket szerveznek, vallásos előadásokat, jótékonysági koncerteket (legutóbb az árva gyerekek megsegítésére), a Kolping mozgalmat éltetik. A tavaly felújított Kolping-ház otthonos, kellemes termeiben szemináriumokat lehet szervezni. Könyvbemutatókat, előadásokat, továbbképzőket, havi találkozókat, farsangi bált szerveznek. A katolikus egyház Segesváron még mindig nem kapta vissza ingatlanjait. A jelenleg Miron Neagu néven működő zeneiskola épületéről van szó, amely 1948-ig katolikus felekezeti iskolaként működött. Marossárpatakon a földek egy részét visszakapta az egyház, de egy omladozófélben levő iskola visszaszolgáltatása még várat magára. Almakeréken szeptember 8-án áldják meg a felújított templomot. Bár itt csak két híve van a katolikus egyházközségnek, a Charles brit trónörökös által patronált Mihai Eminescu Trust Alapítvány vállalta a renoválás költségeit. Ugyancsak az alapítvány újíttatja fel az Apafi-kúriát, annak fejében, hogy a mellette levő kis plébánia ingyenes használati jogát 25 évre megkapták. /Antalfi Imola: Segesvári vendégoldal. Fogy a magyar – főleg szórványvidéken. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

2007. január 21.

Kerüljön előtérbe a háttér címmel szervezte meg szórványpasztorációs konferenciáját Csíkszeredában az erdélyi főegyházmegye szórványbizottsága. A tanácskozáson az egyházmegye szórványtelepülésein szolgáló plébánosok, az érsekség főtanfelügyelője, gazdasági igazgatója és érseki helynöke vett részt. A főegyházmegye 80 szórványplébániájának helyzetjelentését Darvas Kozma József csíkszeredai esperes-plébános, a szórványbizottság titkára ismertette. Míg a székelyföldi megyékben az egyházközségek az önkormányzatoktól is kapnak segítséget, addig a szórványplébániák kevésbé számíthatnak helyi költségvetési támogatásra. A szórványközösségekben a legtöbb gondot az anyagiak hiánya okozza. Sok közösségnél hiányzik a helyben lakó lelkipásztor, hitoktató, a megfelelő hittanterem. Az egyházi épületek állaga is egyre romlik. Az erdélyi főegyházmegyében a papok több mint 10 százaléka dolgozik szórványban. Tófalvi Géza segesvári lelkész elmondta, hogy egyházközsége többszörösen is szórványban van: nyelvi és felekezeti szempontból is. Az anyaegyházközségben, Segesváron, a hívek többsége kétnyelvű. Az egyházközség másik problémája a hívek egyre fogyatkozó száma. A segesvári anyaegyházközséghez tartozó településeken: Erzsébetvároson, Héjjasfalván, Fehéregyházán, Sárpatakán, Hidegkúton azzal kell szembesülni, hogy belátható időn belül kihalhatnak ezek a magyar katolikus közösségek. A felsorolt problémákkal küzdenek a protestáns gyülekezetek is, derült ki Vetési László református lelkész előadásából. A konferencián Bakó Béla ferences szerzetes a liturgia fontosságáról, Böjte Csaba a szórványiskolákról, Horváth István marosújvári plébános a szórványban zajló hitoktatásról tartott előadást. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet szórványban ilyen eredményeket elérni, Böjte Csaba dévai ferences hangsúlyozta: „Amit teszünk, vidáman kell tegyük!” „Azt hiszem, nem számolgatni kell az embereket, hanem szeretni! Jézus Krisztus nem azért küldött, hogy én leltározzak, hányan vagyunk és hányan nem, hanem szeretettel öleljük át, akikkel közösségben vagyunk. ” Böjte Csaba olyan karácsonyi misét is mondott már, hogy senki nem volt a templomban. Árpád-kori templom volt ez Kackón, helyben lakó hívő már nincs abban a közösségben. /Csúcs Mária: Kerüljön előtérbe a háttér. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./

2007. november 5.

Tíz évvel azt követően, hogy II. János Pál pápa Rómában boldoggá avatta, a vértanú püspök, Apor Vilmos segesvári szülőházán emléktáblát /Hunyadi László, marosvásárhelyi szobrászművész alkotása/ helyeztek el. A római katolikus templomban megtartott szentmisén november 4-én Jakubinyi György érsek hangsúlyozta: Boldog Apor Vilmos püspök vértanúsága örökké ragyogó példa, amely mindig időszerű. Az 1892-ben Segesváron született báró Apor Vilmost 1915-ben szentelték pappá Nagyváradon, 1941-ben foglalta el a győri püspöki széket. Szembeszállt az erőszakkal, segített az üldözötteknek. Vértanú halálát is az okozta, hogy a város elfoglalása után védte a püspöki vár pincéjébe menekült asszonyokat és lányokat. II. János Pál pápa 1997. november 9-én avatta boldoggá. A három nyelvű – magyar, román és német – templomi szentmisén Tófalvi Géza plébános hangsúlyozta, egy többnemzetiségű város lakosainak egyetértését, az egymás iránti tiszteletet jelképezi az emléktábla-avató ünnepség is. Jakubinyi György érsek Boldog Apor Vilmos vértanúságát és székelységét emelte ki. A szentmisét követően a polgármesteri hivatal épületének homlokzatán, Boldog Apor Vilmos püspök szülőházán leleplezték le az emléktáblát. /Antalfi Imola: Emléktábla-avatás Segesváron. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

2009. július 25.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében újabb áthelyezésekre kerül sor. A kolozsvári Szent Mihály-templomtól Csibi Sándor plébánost Sinfalvára helyezték, ahol az onnan Gyimesfelsőlokra távozó Hatos Mihály plébános helyét foglalja el. Oláh Dénes, a kolozsvári Szentpéteri templom lelkésze Marosvásárhely belvárosába távozik, a marosi és küküllői kerület főesperesi tisztségét látja el, kinevezését követően helyére a Szent Péter plébániára Tófalvi Géza érkezik, Segesvárról. Marosvásárhelyi belvárosból a kolozsvári Szent Mihály plébániára helyezték át Szőcs Csaba segédlelkészt. /Marosvásárhelyen lesz főesperes Oláh Dénes. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998