udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tófalvi Zselyke

1998. november 16.

1996 karácsonyán fényképezőgépek villogtak, amikor Cseresznyés Pál kilépett a marosvásárhelyi börtön kapuján. Sokan felajánlották a segítségüket, azután lassan mindenki eltűnt. Hónapok óta a most vele interjút készítő az egyetlen ember, aki érdeklődik a sorsa felől. Senkit sem érdekel, hogy kevés a betegnyugdíja. A szeme alatti sebet egy szegedi szemorvos sem tudta eltüntetni. - Mihaila Cofariu a magyarok "megleckéztetésére" jött Marosvásárhelyre. Bűn, ha valaki saját népét védelmezi? - kérdezte Cseresznyés Pál. Szabadlábra került ugyan, de Mihaila Cofariunak fizetnie kell az életjáradékot. Cseresznyés Pál 1941-ben született Vármezőn. Munkavállalásnál csak előjön: börtönviselt. A románok szemében pedig ő a legnagyobb ellenség. - Cseresznyés Pál keserűen állapította meg, hogy ma nem mennének el az emberek tüntetni, "Ilyen erkölcsi erózió ritkán zajlik le egy népcsoport életében..." /Tófalvi Zselyke: A szabadság börtöne. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Előzmény: Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, azzal vádolták, hogy 1990. márc. 20-án Marosvásárhelyen belerúgott Cofariu Mihaila libánfalvi lakosba. Cseresznyés Pált rettenetesen megverték, így vették rá a beismerő vallomásra. Az akkori események miatt 1992. márciusáig 43 személyt ítéltek el, kizárólag magyarokat és cigányokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. márc. 17./ Marosvásárhelyen a Maros Megyei Törvényszék 1992. júl. 7-én 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./

1999. február 10.

Az Állami Vagyonalap /FPS/ az elmúlt év legsikeresebbnek a Román Fejlesztés Bank és a RomTelecom privatizációját tartotta. Az ellenzék szerint viszont nagyon olcsón adták el a telefontársaságot /RomTelecom/, az egyik legjobban működő állami monopóliumot. A görög OTE fizette ki a kormány által kért minimumot, 675 millió dollárt a 35 %-os részvénycsomagért. A RomTelecom 53 ezer alkalmazottat foglalkoztat és 3,6 millió telefonvonallal rendelkezik. Az utóbbi idők fejlesztésének köszönhetően a hálózat 42 %-a digitális, a többi vonalat nagyrészt még a háború előtti kéziközpontok működtetik. /Tófalvi Zselyke: Román privatizáció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

1999. június 14.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű újságírói szakán idén tíz hallgató végez. A diákok szervezte vasárnapi, jún. 13-i ballagási ünnepségen, a szokásostól kissé eltérő módon, néhány tanár kiselőadása hangzott el. Cseke Péter, a politikatudományi és közigazgatási kar dékán-helyettese és Albert Júlia színművésznő egy-egy szakkönyvet mutatott be, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a kis ünnepségnek teret biztosító Egyetem utca eleji volt jezsuita rendház történetéről beszélt, de útra való jó tanácsokkal látta el a ballagókat Csép Sándor, a Kolozsvári Televízió magyar adásának vezető szerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke is. A hallgatók átvehették a MÚRE, az Anyanyelvi Konferencia és az Erdélyi Magyar Műemlékrestaurátorok Egyesületének díjait, valamint az elsőévesek ajánlotta "fegyvert": egy-egy lúdtollat. A ballagók neve mind ismert már a lap hasábjairól: Agyagási Levente, Boni Csilla, Illyés Ágota, Járai Albert, Nyéki Judit, Szőke Katalin, Tamás Kinga, Tófalvi Zselyke, Vass Enikő, Zsugán Gyula. Mind a megnyitóbeszédet mondó Cseke Péter, mind pedig az egyetemtől búcsúzó Zsugán Gyula - megjegyezte, hogy ez a fajta újságíróképzés, ami ma Kolozsváron magyarul folyik, még mindig nem a legtökéletesebb. /Újságíró szakosok búcsúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998