udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tók Katalin

2004. szeptember 9.

Megjelent dr. Bartók Katalin, a Babes–Bolyai Egyetem Biológia Kara előadótanárának A növénykórtan alapjai /Ábel Kiadó, Kolozsvár/ című könyve, mely nem csak az egyetemi hallgatók számára készült, hanem haszonnal forgathatják a mezőgazdasággal, gyümölcs- és dísznövénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók is. /Bartók Katalin: A növénykórtan alapjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2004. szeptember 23.

A 2004-es parlamenti választások alkalmával meghirdetett jelölési időszakban Szilágy megyében két szenátorjelölt – Fekete Szabó András Levente jelenlegi alprefektus és Széman Péter orvos, valamint egy képviselőjelölt, Seres Dénes RMDSZ-szenátor nyújtották be a jelölésükhöz szükséges dokumentációt. Az elmúlt négy évben a Szilágy megyei RMDSZ-nek egy képviselője és egy szenátora volt, Vida Gyula, illetve a most képviselőjelöltként induló Seres Dénes személyében. A visszavonuló Vida Gyula 72 éves korára hivatkozott. Az elmúlt négy évben tovább fogyott a magyarság, ezért egyre kisebb az esélye annak, hogy a szövetségnek lesz egy szenátora Szilágy megyében. Fehér megyében négy pályázat érkezett Köble Csaba, Komáromi Attila SZKT-tagok, Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök és Tóth Csaba a gyulafehérvári RMDSZ-szervezet vezetője részéről. A Fehér megyei RMDSZ-nek 1990–1992 között volt egy parlamenti képviselője Brendus Gyula személyében, 1992-től 1996-ig pedig egy szenátora, a marosújvári Incze Tibor. Az idei bejutási esélyek minimálisak. Beszterce-Naszód megyében egy szenátor (Koszorús Zoltán) és három képviselőjelölt (Szilágyi János megyei elnök, dr. Kocsis András megyei tanácsos, és Tók Katalin) jelentkezett, rangsorolásukra október 2-án kerül sor. Noha a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az elmúlt 15 évben egyszer nyert képviselői mandátumot 1992–1996 között, az ügyvezető elnök optimista. /Sz. K.: Csökkenhet az RMDSZ képviselete? Lezárultak a jelölések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2004. december 15.

Elhunyt dr. Kiss István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Régóta küzdött a kíméletlen betegséggel, s az utolsó pillanatig dolgozott. Még megérte utolsó könyvének megjelenését, s nyomtatásra előkészítve hagyta a Studia Universitatis Babes–Bolyai Biológia sorozatának utolsó számát. A kiadványnak évekig a főszerkesztője volt. Kiss István 1950-ben végezte a Bolyai Tudományegyetem biokémia tagozatát kiváló minősítéssel, 1952-től tanított a Bolyai, majd a Babes–Bolyai Tudományegyetemen általános mikrobiológiát, talaj- és ipari mikrobiológiát, mikrobás biotechnológiai tantárgyak keretében. Tudományos tevékenységének fő területe a talajenzimológia volt, ebből doktorált 1964-ben. A biológia, földrajz és földtan kar dékánja volt 1976 és 1984 között. 1991-től professzor és doktorátusvezető, 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Mint kutató, egy új tudományág – a környezeti enzimológia – megalkotója volt, mely magába foglalja a talajenzimológiát is. Tudományos dolgozatainak száma meghaladta a 250-et, amelyeket fő vagy társszerzőként, magyar, román, német, orosz és angol nyelven közölt a világ legszínvonalasabb szakfolyóirataiban. Megjelent könyveinek száma nyolc. Az első és az utolsók magyar nyelven jelentek meg, Kiss István írta a dr. Csapó József Talajtan (1958) című európai színvonalú könyvében a Talajenzimek fejezetet. Utolsó könyveit a Sapientia Kiadó adta ki Az erodált talajok enzimológiája (2003) és A mikroorganizmusokkal beoltott talajok enzimológiája (2004) címmel. Tudományos munkássága annyira elismert volt külföldön is, hogy olyan világhírű kiadók, mint az Elsevier és a Kluwer Academic Publishers kérték fel szakkönyvek megírására (Kiss I., Pasca D.,Dragan-Bularda M., Enzimology of disturbed soils 1988 és Kiss I., Simihaian M., Improving efficienty of urea fertilizers by inhibition of soil urease activity 2002). Román nyelven két mikrobiológiai tárgyú egyetemi jegyzete és egy környezeti enzimológiával foglalkozó 2 kötetes könyve jelent meg. Különleges nyelvtehetség volt, anyanyelve mellett ismerte a román, latin, görög, francia, német, olasz, orosz és angol nyelvet. /Bartók Katalin: Kiss István (1926–2004). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2005. január 4.

A közelmúltban jelent meg dr. Neményi Ágnes /a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékének docense/ „Erdélyi Egyetem” /Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2004/ című könyve. Az 1990-es években az egyetem hallgatói létszám a többszörösére nőtt, ami érvényes a magyar tagozatokra is, bár az arányok nem változtak. Új szakok is beindultak, és legtöbb esetben ezeken magyar részleg is helyet kapott, a közgazdaság és jog kivételével. A magyar népességen belül csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya. Míg az országos átlag 5,5% (ami Európában igen alacsonynak számít), a magyar népességen belül ez 3,5%, vagyis közel 50 000-rel kevesebb, mint ami elvárható. Ez a törés megmutatja a meglévő szellemi potenciál és az intézményi lehetőség hiánya közti ellentmondást. A magyar hallgatók 35–38%-a tanul csak anyanyelvén. Ennek is következménye, hogy olyan fontos területekről szorultak ki teljesen a magyar szakemberek, mint az államigazgatás, jog, pénzügy, gazdaság-irányítás stb. Az 1989/1990-es tanévben a Babes–Bolyai Tudományegyetemen összesen 661 magyar diák tanult, 2002-ben ezek száma elérte a 7486-ot (11,3-szoros növekedés), ami ugyanakkor az 1989-es aggasztó helyzetet is mutatta. A Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tanári karának létszáma 1989-ben 71 fő volt, 2002-re ez 273-ra gyarapodott (7,2 %-os emelkedés), tehát a tanári kar struktúrája nem felel meg a megnövekedett diáklétszámnak. A magyar tanárok státusát összehasonlítva a románokéval, a legszembetűnőbb különbség – 10 %-kal kevesebb – a legfontosabb pozícióban, a professzoroknál van. Az egyetemen dolgozó 37 magyar professzor közül 11 konzulens, vagyis nyugdíjas korú, a helyzet tehát még rosszabb. A magyarok egyetemi karrierje megrekedt középfokon, a romániai magyar értelmiségi elit reprodukciója ezért csonka. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen a döntéshozatal továbbra is a román többségi részleg kezében maradt. Dr. Neményi Ágnes levonta a konklúziót: „Csak önálló intézményben szüntethető meg a magyar egyetemi oktatók és a magyar nyelvű oktatás függő, alárendelt helyzete, csak így lehet autoritása, csak így tehető vonzóvá, egzisztenciálisan biztossá az egyetem mint oktatóhely és mint tudományos kutatóközpont. Ez szüntetné meg, fordítaná vissza a fiatal értelmiségek tovább folytatódó kivándorlását”. /Dr. Bartók Katalin egyetemi előadótanár: Erdélyi Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2005. március 30.

Március 25-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában három biológia témájú szakkönyvet mutattak be. Markó Bálint, az EME Természettudományi Szakosztályának elnöke kiemelte, ritkaság magyar nyelven egyszerre ennyi új kiváló tudományos kötettel, egyetemi jegyzettel szembesülni. Fodorpataki László A növények fotoszintézise című könyvében a szerző a szakirodalmat kiegészítette saját kutatásából eredő ismereteivel. Bartók Katalin A növénykórtan alapjai hézagpótló könyv, melyből a kiadó utánnyomásra kényszerült. Kiss Szidónia Humángenetika című kötete főleg pszichológus és pedagógus egyetemi hallgatók számára készült. /Ö. I. B.: Három új biológiakönyv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2006. május 5.

Dr. Bartók Katalin, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Kar, Taxonómia és Ökológia Tanszék előadótanára oktatja a „Biodiverzitás konzerválása, természetvédelem Romániában” nevű tárgyat. A magyar részleg egyik legnagyobb problémája a helyi szerkesztésű, romániai vonatkozásokat magában foglaló tankönyvek hiánya. Ezen segített Bartók Katalin, amikor az általa oktatott tantárgyakból tankönyveket írt. A növénykórtan alapjai /Ábel Kiadó/ című tankönyve 2004-ben jelent meg, amelyet most követett Az élő természet védelme, a biodiverzitás védelme Romániában /Ábel Kiadó/ című munkája. Bartók Katalin könyve biztos tudományos alapokat nyújt ebben a témakörben. A könyv a legújabb szakirodalomra épül, szerkezete, nyelvezete könnyen áttekinthető, világos. /Prof. Dr. Péterfi Leontin István, a Román Akadémia levelező tagja: „Az élő természet védelme, a biodiverzitás védelme Romániában”. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998