udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tóth Csaba

1996. május 7.

Gyulafehérváron van a székesegyház, mellette a hatalmas ortodox bazilika, ez jelzi, hogy a várost mindkét nép szimbólumának tekinti. A különbség csak annyi, hogy a székesegyház alapjainak lerakása Szent István király nevéhez fűződik, a bazilikáé pedig ehhez az évszázadhoz. Gyulafehérvár Fehér megye központja, a megye magyarságának szellemi központjának mégis Nagyenyedet tekintik, vallja az RMDSZ gyulafehérvári elnöke, Tóth Csaba. A nyolcvanezer lelkes megyeközpontban 2830 magyar él. Az utóbbi időszakban nem apadt nagyobb mértékben a magyarság, inkább a város román lakossága nőtt meg, a hatvanas évek elején húszezer lakosú volt a város, 3200 magyarral.- Az RMDSZ-nek sikerült összefogni Gyulafehérvár magyarságát. felvették a kapcsolatot a magyar színházakkal. 1993-ban sikerült beindítani a magyar óvodát, ahol tizennyolcan vannak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1996. október 15.

Magyarellenes röplapokat dobáltak be okt. 13-án ismeretlen személyek Gyulafehérváron lakossági postaládákba. A röplap Göncz Árpád köztársasági elnök Erdéllyel kapcsolatos állítólagos nyilatkozatai címén támadja a magyarokat és az RMDSZ-t. Az utóbbi időben Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte, hogy Göncz Árpád vonja vissza az Erdély múltjára vonatkozó kijelentéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ A röplap az alapszerződésben szereplő 1201-es ajánlásról azt sugallja, hogy a kisebbségi jogok veszélyeztetik az ország egységét. Az uszító röplap "Göncz Árpád és a magyar revizionizmus" címmel, forrás megjelölése nélkül, de oldalszámok bejelölésével mintegy húsz sort idézet olvasható arról, hogy Erdélyt "egyetlen megbonthatatlan egységként vissza kell helyezni a magyar Szent Korona uralma alá". Az okt. 13-án végrehajtott röpcédulázást megelőzően okt. 10-én Funar egy televíziós műsorban szóról szóra így fogalmazott. Borbély László nem tartotta kizártnak, hogy Funar tv-adásának és a röplapnak valami köze van egymáshoz. Tóth Csaba, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke az Új Magyarország tudósítójának elmondta, hogy az RMDSZ feljelentést tett a megyei ügyészségen. Hitegea Fehér megyei főügyész ígéretet tett az ügy kivizsgálására. /Új Magyarország, okt. 16./ Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár okt. 15-én az MTI munkatársának elmondta, hogy minisztérium tájékozódik és - ha szükséges - megteszi a szükséges lépéseket azzal kapcsolatban, hogy Gyulafehérváron olyan röpcédulákat terjesztettek, amely Göncz Árpád köztársasági elnök állítólagos Erdéllyel kapcsolatos nyilatkozatai alapján támadta a magyarokat. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy a romániai választási kampány részeként magyarellenes hangulatkeltés is megjelenik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ Bagi Gábor szerint ez nem lenne összhangban az alapszerződés aláírása utáni reménytkeltő légkörrel. /Népszabadság, okt. 16./ A röpcédulázásról beszámoló magyarországi lapok nem jelzik, hogy milyen könyvből valók az idézetek. Az idézetek Bajcsy-Zsilinszky Endre könyvében találhatók. Göncz Árpádot hamisítás szerzőnek tekinteni, ő csak fordító. Göncz Árpád fordításában jelent meg Bajcsy-Zsilinszky Endrének az eredetileg angolul írt, Svájcban kiadott könyve: Transsylvania Past and Future /Kundig, Geneve, 1944/. Magyar kiadása: Bajcsy-Zsilinszky Endre: Erdély múltja és jelene /Tinódi Könyvkiadó, Budapest, 1990/. Bajcsy-Zsilinszky valóban írt Erdélynek a magyar Szent Korona uralma alá való visszatéréséről. A könyv magyar kiadásának utószava és jegyzetei Vígh Károlytól valók.

2000. december 14.

Mintegy háromhónapos RMDSZ-elnöki interregnum után Rácz Levente személyében újra van vezetője Fehér megyei RMDSZ-nek. Dec. 13-án Nagyenyeden, az RMDSZ-székházban a fiatal politikusra a megye 34 elektora közül 29-en szavaztak, Molnár Irén 4 szavazatot kapott és Tóth Csaba visszalépett. /Rácz Levente az új Fehér megyei RMDSZ-elnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2004. március 18.

Márc. 15-én Szovátán a Petőfi-szoborhoz vonuló tömegben két egyetemista diák, szovátai lakosok, egyikük piros-fehér-zöld, a másikuk fekete alapon fehér, nagy Magyarország, benne ugyancsak fekete, jelenlegi Magyarország zászlókkal vonult. Az út szélén álló csendőrök a két diákot kiszólították a tömegből. A tömeg nem engedte, hogy a két fiút elvigyék, így kiabálás kezdődött. Látva a körülöttük megszaporodott tömeget egy kivételével a csendőrök odébbálltak. Az egyedül maradt csendőr hol románul, hol pedig magyarul tovább folytatta a veszekedést, és kitépte az egyik piros-fehér-zöld zászlót a diák kezéből. Megjelent az alpolgármester. A csendőrökkel folyó vita közben elmagyarázta nekik, hogy ez egy rendőrségen bejelentett rendezvény, semmi joguk senkivel kötekedni. /Tóth Csaba, Szováta: Csendőrök magyar zászló ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

2004. április 19.

Fehér megyében az RMDSZ választmányi gyűlés legfontosabb feladata a megyei tanácsosi lista összeállítása, mondta Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban összegyűltek előtt. A megyei testületben sokszor a magyar tanácsosok képezték a mérleg nyelvét. A szavazás eredményeként Köble Csaba a megyei RMDSZ tanácsos-jelöltjeinek élén szerepel, második Tóth Csaba, harmadik Ladányi Árpád. Dr. Brendus Gyula nem indult. /N. T.: A magyarságon múlik tanácsosainak száma. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

2004. szeptember 23.

A 2004-es parlamenti választások alkalmával meghirdetett jelölési időszakban Szilágy megyében két szenátorjelölt – Fekete Szabó András Levente jelenlegi alprefektus és Széman Péter orvos, valamint egy képviselőjelölt, Seres Dénes RMDSZ-szenátor nyújtották be a jelölésükhöz szükséges dokumentációt. Az elmúlt négy évben a Szilágy megyei RMDSZ-nek egy képviselője és egy szenátora volt, Vida Gyula, illetve a most képviselőjelöltként induló Seres Dénes személyében. A visszavonuló Vida Gyula 72 éves korára hivatkozott. Az elmúlt négy évben tovább fogyott a magyarság, ezért egyre kisebb az esélye annak, hogy a szövetségnek lesz egy szenátora Szilágy megyében. Fehér megyében négy pályázat érkezett Köble Csaba, Komáromi Attila SZKT-tagok, Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök és Tóth Csaba a gyulafehérvári RMDSZ-szervezet vezetője részéről. A Fehér megyei RMDSZ-nek 1990–1992 között volt egy parlamenti képviselője Brendus Gyula személyében, 1992-től 1996-ig pedig egy szenátora, a marosújvári Incze Tibor. Az idei bejutási esélyek minimálisak. Beszterce-Naszód megyében egy szenátor (Koszorús Zoltán) és három képviselőjelölt (Szilágyi János megyei elnök, dr. Kocsis András megyei tanácsos, és Tók Katalin) jelentkezett, rangsorolásukra október 2-án kerül sor. Noha a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az elmúlt 15 évben egyszer nyert képviselői mandátumot 1992–1996 között, az ügyvezető elnök optimista. /Sz. K.: Csökkenhet az RMDSZ képviselete? Lezárultak a jelölések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2004. október 4.

Hat erdélyi megyében rendeztek a hét végén előválasztásokat. Beszterce-Naszód, Fehér és Hunyad megyékben a magyarok kis számára való tekintettel csakis a közvetett előválasztások jöhettek szóba. Maros megyében viszont, ahol a magyarok aránya 39 százalék, és Szilágy megyében, ahol közel 28 százalékban élnek magyarok, adottak voltak a feltételek, mégsem vállalkoztak a közvetlen választások megszervezésére. Fehér megyében igen kicsi az esélye annak, hogy az RMDSZ szenátort vagy képviselőt jutasson a parlamentbe, de a töredékszavazatok visszaosztásakor bármi lehetséges. Az okt. 1-jei küldöttgyűlés rangsorolása következtében az első helyen Rácz Levente megyei elnök végzett, aki a képviselőházi listát vezeti majd, a szenátorlista első helyére a második helyezett Tóth Csaba gyulafehérvári RMDSZ-elnök került. Beszterce-Naszód megyébe az RMDSZ-t Kocsis András, a képviselőlista első helyezettje, vagy Koszorús Zoltán szenátori listavezető képviselheti. Hunyad megyében igazán csak a képviselőjelöltnek van esélye, erre a tisztségre a küldöttek a jelenlegi képviselőt, Winkler Gyulát javasolták. A Maros megyei RMDSZ képviselőjelöltjeinek listája első öt helyére Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Attila, Benedek Imre és Jakab István került fel. A szenátor-jelöltek első helyén "hivatalból", az SZKT döntésének következtében Markó Béla szövetségi elnök szerepel, a másodikra pedig Frunda György SZKT-elnököt választották. Szilágy megyében Seres Dénes szenátor képviselőjelöltként indul. Bihar megyében a szenátori listát a jelenlegi szenátor, Pete István vezeti. A befutó helyen levő képviselők: Lakatos Péter, Sóki Béla és Székely Ervin. Az RMDSZ nem válaszolt pozitívan a Magyar Polgári Szövetség azon megkeresésére, hogy Biharban is állóurnás előválasztásokat tartsanak, sőt az együttműködés más formáira sem voltak hajlandók, Szilágyi Zsolt, az MPSZ jelöltje úgy döntött, nem vesz részt az RMDSZ-előválasztásokon. Szilágyi szerint az elektoros rendszer nem kellően átlátható, ellenőrizhető. Nem tartotta kizártnak, hogy függetlenként indul az őszi választásokon. /Sz. K.: Közvetett előválasztások hat megyében. Töretlen remény a töredékszavazatokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2004. október 4.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete okt. 2-án megtartotta a megyei parlamenti képviselő jelöltjeit rangsoroló küldöttgyűlést. A képviselőlistán a következő sorrend alakult ki: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Az egyedüli szenátorjelölt  Koszorús Zoltán volt. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete okt. 1-én, megtartotta képviselő-, és szenátorjelöltjeinek rangsoroló küldöttgyűlését. A szavazás eredménye: Seres Dénes képviselő, és Fekete Szabó András szenátorjelölt egyformán 217 szavazatot kapott. Fehér megyében Rácz Levente megyei elnök áll a képviselői lista élén, őt követi Köble Csaba. Tóth Csaba a szenátori lista első helyére került. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 4., 2826. sz./

2005. május 13.

Május 12-én tartotta RMDSZ Arad megyei szervezete megyei választmányának alakuló ülését. A tisztújítás során Bognár Leventét megerősítették a választmány elnöki tisztségében, Tóth Csaba alelnöki, Almási Vince titkári megbízatást kapott. Bölöni György ügyvezető elnököt megerősítették tisztségében, Tóth Csaba ügyvezető alelnöki tisztséget nyert. /(balta): Megújult Megyei Választmány. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

2005. június 10.

Június 9-én Aradon a Jelen Házban aradiak és Arad-környékiek meghallgatták Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő törvényismertetőjét. A képviselő a kisebbségi, míg Tóth Csaba jogász a visszaszolgáltatási törvény tervezetét ismertette. /(balta): Törvényismertető, konstruktív vita. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2006. május 23.

A szórványban nehéz megmaradni, ez hivatás, sőt elhivatottság kérdése. Ennek egyik legszebb példája több mint évtizede Borosjenőben, a város szülöttéről, Horváth Béla művészről elnevezett szavalóverseny. Itt, “a szórványok szórványában”, ahogyan azt a verseny főszervezője, dr. Vajda Sándor mondta, nincs mindig lehetőség anyanyelven tanulni, itt a szó szoros értelmében a részvétel a fontos. Megrendezéséhez, a nyeremények, ajándékok beszerzéséhez anyagi fedezetre van szükség, aminek nagyobb hányadát évek óta az anyaországi támogatók biztosítják, köztük elsősorban Tasnádiné Jilling Erika, a Budapesti Hölgyek Egyesületének vezetője és férje, dr. Tasnádi Lajos. Május 20-án a rendezvényen megjelent Matekovits Mihály tanügyminisztériumi vezérigazgató és Tóth Csaba, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke is, átadták a terepet a főszereplőknek, mintegy nyolcvan kisebb-nagyobb versmondónak. /Dr. Brauch Magda: Májusi ünnep a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2006. július 3.

Arad megyében, Németszentpéteren nagyon rég óta nem gyűlt egybe annyi magyar, mint június 29-én, a templom búcsúnapján, amikor több mint 50 ember találkozott, hogy az RMDSZ Arad megyei vezetőivel, néhány befektetővel együtt gondolkozva megpróbálják kilendíteni a kátyúból a település és a közösség szekerét. Az egykor virágzó településből mára alig maradt valami. Erről az évek óta csorgó fedelű templom, bezúzott ablakokkal, leszakadt mennyezettel éktelenkedő községháza, az utcákon részben megcsonkított köztéri szobrok tanúskodnak. A Németszentpéteren élő közel 250, a községbeli 400 magyar több választási ciklus alatt sem tudott tanácsost állítani a községi önkormányzatba. Tóth Csaba megyei ügyvezető RMDSZ-elnök a németszentpéteri és a Székesút községbeli magyarság körében beindítandó közösségépítést sürgette. Ígéretet tett a februárban lezajlott és Németszentpéter községi rangjának visszaszerzése ügyében pozitív döntést hozott referendum hivatalos érvényesítésére. A megbeszélésen gyűjtést kezdeményeztek a templom felújítására. Javasolták a magyar nyelvű fakultatív oktatás beindítását, Fazakas Ágnes és Nicolaiciuc Katalin felvállalták a gyermekek felkutatását. /Balta János: Sorsforduló Németszentpéteren. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2007. május 8.

Május 6-án Borosjenőn tartották a XIII. Horváth Béla-szavalóversenyt. Tasnádiné Jilling Erika, az Erdélyi Szórvány Magyarság Egyesület elnöknője hosszú évek óta támogatója a Fehér-Körös-vidéki szórványmagyarság gyermekeit megmozgató, Borosjenő színész-szülöttéről elnevezett versenynek. Dr. Vajda Sándor, a helyi EMKE elnöke, az immár mozgalommá nőtt szavalóverseny elindítója megnyitójában üdvözölte a rendezvény vendégeit, köztük Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, aki kimondottan erre az alkalomra jött, Búza Gábor megyei tanácsi alelnököt és Tóth Csabát, az Arad Megyei RMDSZ ügyvezető elnökét és a többi vendéget. Idén két kategóriába osztották a versmondókat: a magyar iskolába járókra és a fakultatív magyar oktatásban résztvevőkre, a két kategórián belül korcsoportokra. Összesen 92 versmondó lépett közönség elé. A győztesekre és helyezettekre: könyvjutalom, aradi, magyarországi és svájci táborozás vár. /Jámbor Gyula: XIII. Horváth Béla-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2007. szeptember 14.

Június vége óta első ízben tartott sajtótájékoztatót az Arad megyei RMDSZ vezetősége. Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő az RMDSZ szeptember 8-án elfogadott európai parlamenti jelöltlistájáról elmondta: nehéz kampányra számítanak. A választás premier is lesz: a hazai magyarság valóban választhat az RMDSZ jelöltjei és Tőkés László között. A megyei elnök elégedetten közölte, hogy a megye magyar, vagy magyar szekciókkal is működő iskolái jelentős pénzeket kaptak az előkészületekre, felszerelésre. Az SZK-tagságra négyen jelentkeztek – Albert László, a megyei ifjúsági igazgatóság aligazgatója, Bognár Levente aradi alpolgármester, Búza Gábor megyei tanácsi alelnök és Tóth Csaba, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke –, az aradi kongresszuson megalakult Kulturális Autonómia Tanács tagságára Matekovits Mihály tanügyminisztérumi igazgató és Szabó Mihály, a megyei RMDSZ alelnöke pályázott. /J. Gy. : Megvannak az SZKT- és KAT-jelöltek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./

2007. december 20.

Valószínűleg Pécska lesz az egyetlen olyan település Arad megyében, ahol karácsonykor élő betlehemesben gyönyörködhetnek az arra járók. Az M-KIDSZ ifjúsági szervezet Tóth Csaba tornyai agrármérnökkel közösen – a pécskai római katolikus plébánia támogatásával – a templomtéren, a szobor szomszédságában december 24-én mutatja be betlehemesét. Denut Evelin, az M-KIDSZ elnöke elmondta: eredeti és maradandó módon szeretnék megünnepelni a karácsonyt. /(ij): Élő betlehemes Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

2007. december 27.

Pécskán a magyar ifjúsági szervezet az M-KIDSZ /Pécskai Magyar Kulturális Ifjúsági Demokrata Szervezet/ december 24-én bemutatta a nagy érdeklődéssel várt élő betlehemest. A fiatalok – Tóth Csaba közreműködésével és a római katolikus plébánia támogatásával – nagyméretű sátrat rendeztek be a Jézus születését idéző elemekkel, kívülre színes égők, fáklyák és egy feldíszített karácsonyfa is került. A betlehemi barlangot idéző sátor két oldalán angyalok és pásztorok álltak, bent Szűz Máriát és Szent Józsefet alakító fiatalok kaptak helyet. /(-i -s): Élő betlehemes Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./

2008. február 15.

Február 14-én Aradon az RMDSZ székházában Király András képviselő, megyei elnök, Tóth Csaba ügyvezető elnök és Bognár Levente alpolgármester ismertette a szövetség stratégiáját a helyhatósági választásokra. – Mivel az RMDSZ nem politikai párt, belső választásokon dől el, kik lesznek a jelöltjeink – mondta Király. Várják a jelölteket a civil szféra vagy az egyházi személyek köréből is. Egyetlen feltétel, hogy az illető az RMDSZ tagja legyen. Király András leszögezte, nem állítanak közös listát a Magyar Polgári Párttal, de nem is zárkóznak el a velük való tárgyalásoktól. Urnás előválasztás csak két településen, Kisiratoson és Nagyperegen (illetve Kisperegen) lesz. /Irházi János: Választási stratégia ismertetője az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

2008. március 31.

Teljes őrségváltás lesz az RMDSZ Arad városi önkormányzati frakciójában, mert a hivatalból első helyre rangsorolt Bognár Leventén kívül egyetlen jelenlegi tanácsosnak sem sikerült bejutó helyre kerülnie. Bognár Levente tartotta a város önkormányzati csoportjának beszámolóját. Nem minden esetben sikerült pénzt szerezni a magyarság identitásának megőrzése. „A négy éve kitűzött célokat nagyjából megvalósítottuk, de van még mit tenni a következő négy évben is” – sommázott. Király András képviselő, megyei elnök szerint „sokkal többet tett ez a csapat, mint amennyi most elhangzott”. A küldöttek szavaztak, ennek eredménye teljes gárdacserét hozott. Itt a listavezető hivatalból Bognár Levente, őt követi Tóth Csaba, Pénzes Gyula, Faragó Péter, Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Tusz Ferenc Jelenleg Bognár alpolgármester mellett három RMDSZ-es tanácsos (Cziszter, Nagy, Tusz) ül az önkormányzatban, őket a szavazás eredményeképpen várhatóan a Tóth–Pénzes–Faragó trió válthatja. /Irházi János: RMDSZ rangsorolás a városi önkormányzatba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

2008. április 1.

Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter az RMDSZ jelöltje a Hunyad megyei tanácselnöki tisztségre, döntött a Hunyad Megyei Képviselők Bővített Tanácsa. A Hunyad megyei tanácsosjelöltek listáját Burján Gergely, a dévai szervezet képviselője vezeti, őt Széll Lőrincz, a lupényi, Naszódi Andrea, a vajdahunyadi és Kacsó Roland, a petrozsényi szervezet képviselője követi. Hunyad megyében a 2002-es népszámlálási adatok szerint 4,8 százalékos a magyarság számaránya, azonban becslések szerint az elmúlt hat évben tovább csökkent a magyarság lélekszáma. A Hunyad Megyei Tanácsban csupán 2004-ig volt a magyarságnak képviselete, a négy évvel ezelőtti választásokon az RMDSZ-nek nem sikerült mandátumot szereznie. Vajdahunyadon Győrfi Jenő, Horváth Zoltán és Naszódi Géza, Petrozsényben pedig Wersánszki Eduárd, Tóth János és Varga Éva pályázik helyi tanácsosi mandátumra. Lupényban Széll Lőrincz a polgármesterjelölt, míg Benedekfi Dávid és Antal Amália a helyi döntéshozó testületbe szeretne bejutni. Déván Pogocsán Ferdinánd polgármesterjelöltet Karda Róbert és Makkai István követi a helyi tanácsosjelöltek listáján. Rangsorolták a megyei, illetve helyi tanácsosjelölteket Máramaros megyében is. Az RMDSZ Nagybánya területi szervezetének közgyűlésén a megyei tanácsosjelöltek között a következő sorrend alakult ki: Capusan Edit, Szentgyörgyi Sándor, Hitter Ferenc, Miklós Csaba, Dávid Erzsébet és Valdman István. A történelmi Máramaros területi szervezetének küldöttgyűlése Béres Ildikót és Debrovszky Károlyt jelölte megyei tanácselnökjelöltnek. Máramarosszigeten az RMDSZ színeiben Béres István László indul a polgármester-választáson, Sebestyén Magdolna. Aradon Bognár Levente polgármesterjelölt mellett Tóth Csaba, Pénzes Gyula, Faragó Péter, Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc szeretne bejutni a helyi tanácsba. Az aradi önkormányzatban jelenleg Bognár Levente alpolgármester mellett három tanácsos képviseli az RMDSZ-t. Pécskán a négy polgármesterjelölt közül Csepella Jánosnak sikerült megszerezni a legtöbb szavazatot. Fehér megyében Komáromi Attila az RMDSZ tanácselnökjelöltje, azonban a megyei tanácsosjelölt-listán csak második helyen szerepel, őt Köble Csaba előzi meg. /A szórványban is mandátumokat szerezne az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2008. április 7.

Akárcsak a megyeszékhely, Arad esetében, az Arad megyei önkormányzati rangsoroló is szinte teljes gárdacserét vetít előre, a régiek közül senkinek sem sikerült bekerülő helyet kiverekednie magának. A megyei önkormányzat négyéves munkájáról Búza Gábor, a testület alelnöke beszélt. Csepella János a Békés és Arad közötti, most már intézményesített kapcsolatokat emelte ki. Király András képviselő, megyei elnök jelezte, indul az Arad megyei önkormányzat elnöki tisztségéért. Ezt követően a nyolc megyei tanácsos-jelölt beszélt programjáról. A szavazás Király András jelölését megerősítette. A megyei önkormányzati választásokra az alábbi rangsor alakult ki: Tóth Csaba, Sipos György, Bölöni György, Faragó Péter, Búza Gábor, Albert László, Nagy István és Bognár Erzsébet. /Irházi János: Megyei rangsoroló Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2008. június 5.

Tóth Csaba ügyvezető elnök bejutott Arad megye és Arad város önkormányzatában is. Tóth Csaba lemondott helyéről a városi önkormányzatban, helyét Pénzes Gyula foglalja majd el. Arad város önkormányzatában tehát Bognár Levente és Pénzes Gyula képviseli az RMDSZ-t. /Irházi János: Tóth lemondott Pénzes Gyula javára. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

2008. június 12.

Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke, Tóth Csaba ügyvezető elnök és Bognár Levente alpolgármester elemezték a június elsejei helyhatósági választások eredményét. Király András emlékeztetett a kampány elején tett ígéretére, miszerint megelégedne, ha megismételnék a 2004-ben elért eredményt. Ez nagyjából sikerült, négy tanácsosi hely elvesztése mellett Király elégedetten nyilatkozott. A második fordulóval kapcsolatban bízik a zimándi sikerben, Kocsis József az első helyről várja a megmérettetést. Nagyiratoson az esélyeket kisebbnek látja. /Irházi János: Mérleg az aradi RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12/

2008. július 14.

Az Arad megyében fellelt honvédsírokról az ügy lelkes támogatója, Tóth Csaba megyei tanácsos elmondta, amit tud, az négy településhez – Gyorok, Pankota, Borosjenő és Borossebes – kötődik. Gyorokon a második világháborúban, amikor a magyarok visszavonultak, körülbelül 30-40 katonát lelőttek, közülük 17-18 személyt lehoztak a temetőbe, és közös sírt emeltek nekik. 2000–2001-ben az emlékmű teljesen tönkrement, akkor eldöntötték, kialakítanak egy sírkertet. Az ő segítségét is kérték, dicséret illeti Lőrincz Istvánt és társait, akik pénzt gyűjtöttek és minden sírt külön kiöntöttek betonnal. Tóth Csaba akkor megkereste Magyarországon a Honvédelmi Minisztériumot, onnan a Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz tartozó Hadisírgondozó Intézethez irányították. Félévnyi levelezés után értesítették, hogy az ügyet 100 ezer forinttal támogatják. A pénzt azóta sem kapták meg. Ennek ellenére megpróbálják befejezni a Gyorokon megkezdett munkát. Reménytelen a borossebesi helyzet. Itt van egy legelő, ahol nyolc-kilenc honvéd halt meg. Tóth Csaba ismét megkereste a Hadisírgondozó Intézetet, de a nyilvántartásukban ott nem szerepel halott, csak sok eltűnt. A magyar jogszabályok alapján eltűntről nem adhatnak ki adatokat. Borosjenőben öt-hat honvéd sírja a temetőben található, jó állapotban vannak a sírkövek. Pankotán nyolc-kilenc honvéd sírhelye van. /Irházi János: Rögös utak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./

2008. július 22.

Aradon volt a következő állomása az EU által támogatott „Út a demokrácia felé” nevű ifjúsági projektet bemutató karavánnak, amelyen román, vajdasági, illetve magyarországi fiatalok találkoztak egymással, illetve az aradi önkormányzati vezetőkkel. A DKMT (Duna-Körös-Maros-Tisza) Eurorégión belül zajló programról a városháza dísztermében beszélgettek, a vendégeket Bognár Levente alpolgármester köszöntötte. Rajta kívül, az aradi ifjúsági problémákat felkaroló Albert László, az Arad Megyei Ifjúsági Igazgatóság elnöke, Szabó Mihály, az AMISZ vezetője, illetve Tóth Csaba, megyei önkormányzati tanácsos is jelen volt. /Sólya R. Emília: Eurorégiós találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

2008. szeptember 1.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete augusztus 30-án szervezte a szenátor- és képviselő-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlését. Megjelent Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is, aki hozzászólásának nagyobbik részét az MPP és Szilágyi Zsolt szapulására fordította. Király András megyei elnök beszámolt négyéves képviselői tevékenységéről. Amint várható volt, a képviselőjelölteknél Király András kapta a legtöbb szavazatot, 77-et. A második Tóth Csaba 20, Pénzes Gyula 17, Albert László 15 voksot kapott. A szenátorjelölteknél Bölöni György 80–70 arányban nyert Cziszter Kálmán előtt. /Irházi János: Rangsoroló az aradi RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2009. április 23.

Még húsvét előtt vitafórumot szerveztek a Nyugati Jelen honlapján arról, ki, mit javasol az RMDSZ-nek Arad megye magyar közösségével való kapcsolatuk javítására. A vitafórum következtetéseit Király András megyei elnök, Tóth Csaba ügyvezető elnök, Cziszter Kálmán alelnök vonta meg. Király András szerint szükség van arra, hogy megtudják, hogyan képzelnének el a tagok egy jobban működő szervezetet. A 37 hozzászólás egy része kapcsolódik a témához. Elfogadják, hogy kommunikációs problémái vannak a szervezetnek. Ezért hivatalos szóvivőt fognak kinevezni. Ugyancsak fontos a nyitás. A szociális kérdéssel a nagyobb pártok sem tudnak foglalkozni. Elhangzott, hogy az RMDSZ vezetői vidékre csak pénzért mennek ki. Király András ezt visszautasította. Az sem helytálló, hogy csak négyévenként járnak ki, mert évente mennek a szervezetekhez. Cziszter Kálmán szerint a vitakultúra alacsony, az emberek álnevek mögé bújnak. Felmerült több hozzászólásban a fiatalítás igénye. Ez megtörtént. Tóth Csaba szerint fontos a kommunikáció kérdése, az RMDSZ a hétköznapokon elhanyagolja a sajtójelenlétet. /Irházi János: RMDSZ-reagálás a vitafórumra. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

2009. június 22.

Június 20-án zsúfolásig megtelt Bélzerinden a református templom a két világháború helybeli hőseire való megemlékezésen. Petrucz János helybeli lelkész köszöntötte a jelenlévő lelkészeket, a világi meghívottakat. Megköszönte a községi tanácsnak az emlékmű felállításában nyújtott segítségét. Haász Tibor polgármester köszönetet mondott a hősök azonosításának hosszadalmas munkáját felvállaló szervezőknek, Szívós László kőfaragónak az emlékmű megépítéséért, Brittich Erzsébet képzőművésznek a magyar honvéd kopjafájának az elkészítéséért. Tóth Csaba az Erdély-szerte létező honvédsírok ápolásának, a kegyeletük megőrzésének a fontosságát ecsetelte. Ezután leleplezték a feketemárványból készült emlékművet, amelyiken feltüntették a két világháborúban elhunytak névsorát. Az emlékműre vésték Illyés Gyula sorait: „áll az én hazám már, védőbben minden magasságnál. ” Az egyházaikkal az élen a tömeg átvonult a temetőkertbe, ahol Petrucz János ismertette Jugola Jánosnak, a bélzerindi híd védelme közben bekövetkezett hősi halála körülményeit. /Balta János: Világháborús hősökre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998