udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tóth Erzsébet

1993. január 6.

Lészpeden százan aláírtak egy kérvényt: szeretnék, ha gyermekeik néhány órát magyarul tanulhatnának az iskolában. Nincs akadálya, nyilatkozta a minisztériumi felelős a román tévé magyar adásában. Ennek ellenére nem kapták meg az engedélyt. Lészpeden Fehér Katalin munkásnő lakásán tizenkét, Fazakas József, szintén otthonában negyven gyermeket tanít magyarul írni, olvasni. Fehér Katalin elmondta, hogy kis gyermekcsoportját meghívták Borszékre kirándulni, útjukat a borszéki plébánia fizette. Bákó megyében kellene a csángó értelmiségi sejteket kiépíteni, állapította meg Sylvester Lajos, az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület /EMKE/ ügyvezető igazgatója, de nincs helyben magyar értelmiség. A legértelmesebb csángó gyermekeket elhozzák Sepsiszentgyörgyre tanulni, külön foglalkoznak velük. Nem sajnálni kell a csángókat, hanem segíteni, vallja Ősz Erőss Péter, a csángó szövetség vezetője. /Tóth Erzsébet: Lesz-e magyaróra Lészpeden? = Magyar Nemzet, jan. 6./

1993. március 6.

Magyari Lajos RMDSZ-szenátor nyilatkozott a tanügyi törvénytervezetről. A kormánypárt diszkrimináló tervezetet készített és ez került a képviselőházi szakbizottság elé. A tervezet értelmében nem lehet szó magyar egyetemről. A szakbizottság visszaküldte a tervezetet a tanügyminisztériumnak, mint tárgyalásra alkalmatlan anyagot. Az RMDSZ képviselői - az ellenzéki képviselőkkel együtt - kidolgoztak egy másik tervezetet, amely az anyanyelvi oktatást minden fokon garantálja. Mindez előrelépést jelent, mert a Demokratikus Konvenció korábbi tervezete ugyanolyan szűkkeblű volt, mint a kormánypárti. A románságba erősen beivódott, hogy a román nemzetállam eszméje a nyelvi egyneműsítésre is alapozódik. /Tóth Erzsébet: Magyari Lajos: Az egyik legfontosabb törvény. = Magyar Nemzet, márc. 6./

1993. április 10.

Az RMDSZ újabb beadványt készít az 1989. decemberi események és az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres incidens kapcsán elítéltek ügyében, mondta el Hajdú Gábor szenátor. A mai napig nem kellően tisztázottak a történtek. A Nemzeti Megmentési Tanács 1990. januári közkegyelmi rendeletét kellene alkalmazni. /Tóth Erzsébet: RMDSZ beadvány készül a hargitai vádlottak ügyében. = Magyar Nemzet, ápr. 10./

1993. április 27.

Romániai parlamenti küldöttség vendégeskedett az Egyesült Államokban, köztük volt Hosszú Zoltán RMDSZ-szenátor, aki elmondta, hogy Amerikában a szakértők igen tájékozottak Romániát illetően. Találkoztak kormányhivatalnokokkal, szenátorokkal is. Tőkés László kijelentését úgy fogadják el, ahogy a püspök kifejtette: burkoltabb formában történő nemzettelenítés. Amerikában tudnak a kisebbségi gondokról, a zsidóellenes kirohanásokról. Az amerikaiak a román kormány számlájára írták a nemzeti feszültségeket. /Tóth Erzsébet: Az Egyesült Államokban Bukarestet hibáztatják a kisebbségi feszültségekért. = Magyar Nemzet, ápr. 27./

1993. október 9.

Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor elmondta, hogy levelet írt Vacaroiu miniszterelnöknek, kérve, helyezzék hatályon kívül a Kovászna megyei prefektusnak a román iskolák kötelező felállítására vonatkozó rendeletét. - Romániában a nemzetiségi statútum, az 1945. évi 86-os törvény ma is érvényben van, egy 1991-es alkotmányjogi egyetemi tankönyv is megemlíti. /Tóth Erzsébet: A jognak kosra Háromszéken. = Magyar Nemzet, okt. 9./ Az 1945-ös nemzetiségi statútum szövege, egyben Rozsnyai Sándor értékelése: Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

1996. január 10.

Ötéves a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola. Pártolói közé tartozik a Széchényi Könyvtár, az amerikai Kossuth Klub, az ausztráliai Magyar Alap és sok magánszemély Clevelandtől Kaposvárig. "A romániai magyar nemzeti közösség csak úgy tud fennmaradni, ha megőrzi, sőt fejleszti kultúráját, nyelvét, önazonosságát" - állapította meg Mester Zsolt, a főiskola rektora. Tőkés László püspök személyesen szorgalmazta a főiskola indítását. Az akkreditációs bizottság nem engedélyezte a főiskolán már működő jogi szakot. A joghallgatók nagy részét elhelyezték az aradi és kolozsvári magánegyetemen, a legjobbaknak ösztöndíjat adtak, mert a magánegyetemen magas a tandíj. A főiskola fellebbezett, miután az akkreditációs bizottság nem adta meg a főiskola működési engedélyét, olvasható Tóth Erzsébet tudósításában. /Magyar Nemzet, jan. 10./

1999. október 26.

Budapesten a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában, az 1956-os forradalom hőseire és áldozataira emlékező koszorúzás után, az idén negyedik alkalommal adták át az Arany János-díjakat és jutalmakat. A hat díjazott író között (Kabdebó Tamás - Nagy-Britannia, Rákosy Gergely, Kertész Ákos, Olasz Sándor, Tóth Erzsébet - Magyarország) Erdélyből Lászlóffy Csaba vehette át Jókai Annától szépirodalmi munkássága szakmai elismeréséért a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa kuratóriumának jutalmát. /Kiosztották az Arany János-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. január 25.

Január 22-e, a magyar kultúra napja alakalmából Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium a Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal együtt a Magyar Kultúra Lovagja címmel négy erdélyit is megjutalmazott: dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/ tanár, néprajzkutató - a néprajztudomány szolgálatáért, dr. Fodor Ferenc /Marosvásárhely/ szemészorvos, egyetemi tanár - gyógyító és tudományos munkásságáért, Kerekes Tóth Erzsébet /Marosvásárhely/ népdalénekes, előadóművész - a zenei anyanyelv megőrzéséért, Mészáros József /Marosvásárhely/ bibliográfus - könyvtárszervező és kulturális értékmentő munkásságáért. A díjkiosztás, illetve a lovaggá ütés szertartása jan. 21-én történt Budapesten, a Stefánia Palotában. /Erdélyi kitüntetettek a Magyar Kultúra Napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25.

2000. október 14.

Sepsiszentgyörgyön megkezdődött a Szenzor román-magyar filmszemle. A rendezvényt okt. 12-én Kántor László, a Budapest Filmstúdió Kft stúdióvezetője nyitotta meg. A két patronáló szakminisztérium részéről Tóth Erzsébet miniszteri biztos és Kelemen Hunor államtitkár beszélt a rendezvény fontosságáról. Okt. 15-ig Sepsiszentgyörgy két mozijában és a Tamási Áron színház stúdiótermében román és magyar filmek követik egymást. /(Éltes Enikő): Megnyílt az első román-magyar filmszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2004. május 12.

Emlékezetes volt a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület Édesanyám sok szép szava című anyák napi ünnepélye. Jelen volt az 1999-ben A Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett Kerekes Tóth Erzsébet énekművész is, aki 12 évig vezette a Lorántffy egyesületet. Visszavonulása alkalmával az egyesület Kerekes Tóth Erzsébetet emberi, ill. előadóművészi érdemeiért Lorántffy Zsuzsanna-díjjal jutalmazta. Kerekes Tóth Erzsébet a magyar nyelvterület legfontosabb gyűjtéseiből válogatva ment el énekelni évtizedeken át a legeldugottabb falvakba. /Járay Fekete Katalin: Lorántffy Zsuzsanna-díj Kerekes Tóth Erzsébetnek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

2004. június 7.

Tóth Erzsébet két új CD-felvételét mutatták be jún. 5-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Tóth Erzsébetet az erdélyi népdal nagyasszonyának nevezik. Kettőszáznegyven hangfelvétel őrzi a hangját. Erdély minden szegletét bejárta, gyűjtötte, majd énekelte a népdalokat, és énekli őket a mai napig. /Nagy Botond: Fél évszázad népzene. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2004. június 25.

Jún. 23-án a nyolcadik Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye volt a díszpolgárok avatása valamint a Pro Urbe díjak adományozása. Idén hét díszpolgári címet osztottak ki, hármat magyar, négyet (közülük egyet post mortem) román nemzetiségű személyiségeknek. Az idei három magyar nemzetiségű díszpolgár: Fülöp G. Dénes nyugalmazott lelkész, Kerekes Tóth Erzsébet és Virág György politikus. Rájuk büszke lehet a város. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze. 1956-ban politikai elítéltként 11 év szabadságvesztésre ítélték, miből hetet börtönben töltött. A Vártemplom lelkészeként több mint húsz évig szolgálta a közösséget. Nevéhez fűződik több intézmény alapítása, mint a Lídia gyermekotthon, egy öregotthon, az idegen nyelvű népfőiskola, valamint a Kántor- Tanítóképző Intézet, a többgyerekes családok önsegélyző egyesülete (mely szervezet országos elnöke), az utcagyerekeket támogató alapítvány, de nyugdíjasként is felelős szerkesztője még a Vártemplom gyülekezeti lapjának. Kerekes Tóth Erzsébet 1954-58 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznál volt színésznő. 1958-85 között a Maros Művészegyüttes szólistája, ahol rövid ideig igazgatói tisztséget is betöltött. Nyugdíjazása után a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnökeként széleskörű jótékonysági tevékenységet folytatott. Virág György, a Maros Megyei Tanács (napokban visszavonuló) elnöke 1992-től megyei tanácsos, egy évvel később a megyei tanács alelnöke. 2000 – 2004 között a testület elnöki tisztségét töltötte be. Pro Urbe kitüntetésben részesült: Györffy Ilona, Hans Hoogevern, Kathy Tedd és Pomogáts Béla. /(Bögözi Attila): Díszpolgári címek, Pro Urbe díjak a Marosvásárhelyi Napokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2006. június 26.

Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius esperest, a marosvásárhelyi civil szervezetek egyik nagy mecénását, aki az erdélyi közművelődés szolgálatában állt, alkotott, tevékenykedett, nyolcvanéves születésnapja alkalmából köszöntötték június 23-án Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban az intézmény vezetői, az EMKE, lelkésztársak, a szabédi gyülekezet tagjai, barátok és ismerősök. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület fél évtizede jelöl díszpolgárokat, ünnepli, tiszteli meg Marosvásárhely egy-egy neves nagy öregjét a város napjai keretében – hangsúlyozta Ábrám Noémi. Eddig Haáz Sándort, Kövesdi Kiss Ferencet, Kerekes Tóth Erzsébetet, és Széllyes Sándort köszöntötték közösen, idén pedig a nyugalmazott unitárius esperesre, Kolcsár Sándorra esett a választás. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke átnyújtotta a születésnapi ajándékokat, emléklapot, emlékplakettet, könyvet, majd a szervezet credójával zárta a gondolatmenetét: Ki a köznek él, annak élni érdemes. Kolcsár Sándor 1926 májusában látott napvilágot Olthévízen. A teológia elvégzése után Szabédon kezdte el a lelkészi szolgálatot. Marosvásárhelyi lelkészsége, esperessége során, a közel harminc év alatt, a város megbecsült tagjává vált, aki hozzájárult ahhoz, hogy az unitárius tanácsterem a megyeszékhely egyik kulturális központjává alakulhasson, kiállítások, előadások helyszínéül szolgálva. Az ünnepség záróakkordjaként megnyílt Novák József címerkiállítása. /Mészely Réka: 80 év az erdélyi közművelődés szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

2007. június 27.

A Marosvásárhelyi Napok keretében a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, a polgármesteri hivatal és az EMKE megyei szervezetének közös rendezvényén Hamvas Béla gondolataival megismerkedhettek meg a résztvevők. Szekeres Erzsébet, az LZSKE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, Kozsik József színművész Hamvas Béla A bor filozófiája c. művéből részleteket adott elő. Az erre az alkalomra Budapestről hazaérkezett Kerekes Tóth Erzsébet népdalénekes is fellépett. /Bernád Ilona: Hamvas Béla borfilozófiájáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

2009. június 27.

Kerekes Tóth Erzsébet 80 éves, de tele van energiával. Budapesten él, de tudja, hogy fellépéseinek emlékét örökre megőrizte kedves marosvásárhelyi, erdélyi közönsége. Lélekben most is ott él, vallja. Budapesten van egy Székely Kör, továbbá az Erdélyi Gyülekezet, ezeknek tagjaként is igyekszik erdélyi lenni. Tóth Erzsébetre úgy emlékezik a közönség, mint kiváló énekesre, a népdalok színpadi tolmácsolójára, kezdetben mégis színésznő volt a Székely Színházban. Népdalénekes volt, népdalgyűjtésekben is részt vett. /N. M. K. : Minden Erdélyhez kapcsol. Kerekes Tóth Erzsébet 80 éves. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

2009. november 30.

Zsúfolásig telt november 28-án Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagyterme a legendás Székely Népi Együttes egykori szólistájának, Tóth Erzsébetnek a születésnapi ünnepsége, amelynek keretében műsorral köszöntötték a 80 éves művésznőt. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület és a Székely Színház Egyesület által szervezett esten Kilyén Ilka színművésznő beszélgetett az ünnepelttel pályájáról, életéről, amelynek szakaszait különböző műsorszámokkal elevenítették fel. Lokodi Edit megyei tanácselnök oklevelet adott át Tóth Erzsébetnek. Az ünnepelt elmondta, a népdal szeretete a szülői háztól kísérte egész életén keresztül. A színművészeti elvégzése után a Székely Színházhoz szerződött, innen került azután a Székely Népi Együtteshez, amelynek létrehozását Hajdú Zoltán és Sütő András harcolta ki. Birtalan Judit nyugalmazott zenetanár, karnagy hangsúlyozta, hogy Tóth Erzsébet a magyarság kiemelkedő művésze, nagyban hozzájárult népzenei kincsünk ápolásához, terjesztéséhez. /Nagy Botond: Végigénekelt élet. Tóth Erzsébet 80 éves. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998