udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tóth Gabriella

2005. november 3.

Felszámolják Fehér megyében a magyarbecei általános iskolát, jelezte Tóth Gabriella tanfelügyelő. A kormány összevonással felszámolja a kis létszámú középiskolákat, függetlenül attól, hogy magyar vagy román tagozatról van szó. A magyarbecei V- VIII. osztályban mindössze 10 gyermek van. A legközelebbi iskola Magyarlapád községben van. /T. A.: Megszűnő iskolák. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./

2006. február 8.

Február 1-jétől Szabó Hajnal a kisebbségi ügyekkel foglalkozó helyettes tanfelügyelő Fehér megyében. Kinevezése augusztus 30-ig érvényes, de helyét átadja, ha a betegsége miatt hiányzó, kinevezett tanfelügyelő, Tóth Gabriella hamarabb térne vissza. Szabó Hajnal 17 éve a Bethlen Gábor Kollégium franciatanárnője, 8 évig aligazgatója is volt a neves intézménynek. Jelenleg ő felel a magyar tannyelvű iskolahálózatért, részmunkaidőben. Elsődleges problémát a megszűnőben levő magyar iskolák jelentenek. A gyereklétszám csökkenése miatt összevont I–IV. osztályok tanulóit, ha lehetőség van rá, áthelyezik olyan közeli iskolákba, ahol külön osztályokban folyik az oktatás. Jelenleg a felsőújvári I–IV. osztályos és a magyarbecei V–VIII. osztályos iskola van ebben a helyzetben. Ígéretet kaptak, hogy a becei gyerekeket egy 20 személyes kisbusz fogja a magyarlapádi iskolába szállítani. /Takács Ildikó: Helyettes nemzetiségi tanfelügyelőt neveztek ki.= Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

2006. július 20.

Nagyenyedre hívta össze az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya Fehér megye magyar tagozatos oktatási intézményeinek vezetőit. Lakatos András ügyvezető alelnök a kistérségi iskolaközpontokról beszélt, Tóth Gabriella Fehér megye kisebbségi tanfelügyelő részvételével. “Illúzió csupán, hogy meg tudjuk tartani az iskolákat. A 6-8 gyerekkel működő iskolák nem felelnek meg sem anyagi, sem pedagógiai szempontból és a minőségi oktatás követelményeinek sem tesznek eleget” – mondta az alelnök. Ki kell alakítani egy oktatási adatbázist, kollégiumok létesítéséről, iskolabuszok beszerzéséről kell gondoskodni. Nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ-nek nincs meghatározott stratégiája, csupán adatokat gyűjt. A vidéki iskolák nem lelkesednek az iskolaközpontok kialakításáért. Amennyiben nem engedélyezik az V–VIII. osztályos szimultán oktatást, 4-5 év múlva, a magyarlapádi és torockói iskola is bezár. A helyzeten a kötetlen megbeszélések és a 16 éve folyó adatgyűjtések nem segítenek. Lépni kell, célirányosan cselekedni, áldozatot hozni és felelősséget vállalni, írta Takács Ildikó. /Takács Ildikó: Kötetlen egymás mellett való elbeszélés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2006. november 11.

Fehér megyei oktatási tanácskozást tartottak Erdei Itala oktatáskutató munkaanyaga alapján Nagyenyeden. A megbeszélésre a megyében működő magyar tannyelvű iskolák egy részének bizonytalan helyzete szolgáltatott okot. A problémára iskolaközpontok létrehozása jelentené a megoldást. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium már lépett egyben az ügyben, hiszen bentlakásában már 15 vidéki kisiskolás lakik. A tanácskozáson megjelent Kerekes Hajnal, a Fehér megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője, dr. Demény Piroska, a Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója, Gál László, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szeminárium igazgatója, Bárócz Huba református esperes, Tóth Gabriella kisebbségi tanfelügyelő és Stáb Ildikó megyei RMPSZ-elnök. Általános vélemény szerint az I–IV. osztályok hosszabb távon is fenntarthatók, de az általános iskolák V–VIII. osztályos tagozatainak egy része nehéz helyzetbe került. Bár az utóbbi időben javult a szaktanári ellátottság, a felvinci, a balázsfalvi, a marosújvári, a gyulafehérvári tagozatok komoly létszámgondokkal, osztályösszevonásokkal küzdenek. Szilárdabb a helyzete a bethlenszentmiklósi, magyarlapádi, torockói, és természetesen a nagyenyedi kollégiumi osztályoknak. Kötő József volt oktatási államtitkár néhány éve oktatási mikrorégiók kialakítását kezdeményezte. A tanulmány két megyei iskolaközpont működtetését feltételezi Nagyenyeden és Gyulafehérváron. Új lehetőség a gyulafehérvári és a környékbeli gyermekek számára az, hogy a katolikus érsekség tulajdonában található ún. Fogarasi-féle épületcsoport felújítását tervezik. Decemberben megérkeznek a mikrobuszok (iskolabuszok) is, amelyekkel jövőtől több mint 400 román és magyar tanuló fog ingázni különböző iskolaközpontokba. A tervek szerint Magyarlapádra szállítják a megszűnt becei iskola V–VIII. osztályos diákjait és a Bethlenszentmiklós környéki tanulókat. /Bakó Botond: Válsághelyzetben a magyar tannyelvű iskolák= Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2007. március 13.

A Fehér megyei magyar tagozatos iskolák igazgatóit hívta össze március 9-én Tóth Gabriella nemzetiségi tanfelügyelő a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba. A legnagyobb gondokkal küszködő balázsfalvi iskolát egész küldöttség képviselte. Bethlenszentmiklós, Felvinc, Magyarlapád, Marosújvár, Székelykocsárd és Torockó iskoláinak igazgatói, illetve aligazgatói voltak jelen. Komoly aggodalomra ad okot a megyében, hogy az említett iskolákban, Bethlenszentmiklós, Magyarlapád és Torockó kivételével, szimultán V–VIII. osztályos oktatás folyik. A tanügyi törvény értelmében azonban a következő tanévtől ez megszűnik. A gyerekek ingáztatása megoldatlan, mivel magyar iskolaközpontok nem alakultak, iskolabuszokat sem igényelhettek. Az eddigi tapasztalatok alapján a szülők még a felkínált ösztöndíj-lehetőségek ellenére sem hajlandók bentlakásba küldeni gyerekeiket, inkább a román tagozatot választják. Balázsfalva viszont ragaszkodik magyar tagozatához. Itt a román iskola olyan kemény meggyőző munkát végez, hogy a szülők a plusz magyar órák miatt is nehezen íratják magyar tagozatra a gyerekeiket. Az iskola tanárai egy olyan védőprogram kidolgozását várják az RMDSZ-től, mint amilyennel minden a Hargita vagy Kovászna megyei román tannyelvű oktatást is védeni fogják. /Takács Ildikó: Elkallódnak-e a magyar gyerekek? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998