udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tóth Gyula

2001. szeptember 14.

Az Állampolgár Menedzser Egylet idén is megrendezte a diákszervezetek számára a Diákönkormányzati Szabadegyetemet. A szept. 6-10. között zajlott táborba mintegy ötven résztvevő érkezett, akik különböző középiskolás diákszervezeteket képviseltek. Előadást tartott többek között Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának elnöke, Tóth Gyula a magyarországi Atlanti Tanács titkára és Ladányi László, a székelyudvarhelyi RMDSZ elnöke. A két legsikeresebb témakörnek a diákjog és érdekképviseleti rendszerek, illetve a pályázatírás bizonyult. /IX. Diákönkormányzati Szabadegyetem Marosfőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2002. november 28.

Megjelent Tóth Gyula festőművészről szóló monográfia /Murádin Jenő: Tóth Gyula, Yoyo Only, Kolozsvár, 2002./. Szatmár festőjének nevezték, a háborúk és társadalmi változások kényszerében, bejárja a München-Párizs-Budapest háromszöget. /(Y): Szatmár festője. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2005. március 23.

Magyarózdon a kastély épületét a hozzá tartozó nyolc hektáros birtokkal együtt Jude Mária bárónő, a Bonus Pastor Alapítványnak adományozta., Az alapítvány külföldi és belföldi támogatók segítségével új tetővel befedte a kastélyt. A Református Mentőmisszióból kinőtt Bonus Pastor Alapítvány március 16-án Magyarózdon, ünnepélyesen megnyitotta Terápiás Otthonát, mely szenvedélybetegek, elsősorban alkohol- és drogfüggők számára nyújt terápiás programot. Romániában ez az első magyar nyelven működő, szenvedélybetegek gyógyítására specializálódó intézmény. Csiszér Balázs, a Bonus Pastor Alapítvány vezetője és Bodó Tóth Gyula pszichológus, a megnyílt központ igazgatója tájékoztatott: az alapítvány keresztyén szemléletű szociális szervezet, amelynek célja a szenvedélybetegek elérése és rehabilitációja. A magyarózdi terápiás otthon bentlakásos programot kínál hat hónapos időtartammal, teljes ellátással. A program magyar nyelven folyik. Az otthonba 20-45 év közötti, elsősorban alkohol- és drogfüggő szenvedélybeteg férfiak jelentkezését várják. A június elsejétől életbe lépő, EU-konform törvényrendelkezés értelmében a drogkereskedelemért és/vagy -fogyasztásért elítélt személyek választhatnak a börtön és a terápiás kezelés között. /Bögözi Attila: Az áldássá lett kastély és magtára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2006. február 22.

Asztalos Enikő tanárnőt 1993-ban kérték fel, hogy a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen magyar néprajzi tanfolyamot szervezzen. Ez az egyetlen, azóta is folyamatosan működő, magyar nyelvű tanfolyam az intézményben, az egyetlen tanfolyam Romániában, amely hivatalos oklevelet is nyújt. A Magyar Néprajzi Múzeum pályázatain rendszeresen és sikerrel vettek részt a hallgatók 2005-ig. Népmonda-gyűjtésük megjelent az 1998-ban kiadott „Beszéli a világ, hogy mi magyarok…” Magyar történeti mondák című gyűjteményben. Idén a magyar néprajzi tanfolyam 1997-től végzett hallgatóinak gyűjtő csoportjával ismét küldtek pályamunkákat. Az egyik téma a népi vallásosság és a szakrális emlékek az ezredvégi Erdélyben. Olyan dolgozatok születtek, mint A marosvásárhelyi cseralji református egyházközség rövid története (szerzője Kolumbán Erika), Konfirmáció, a túlélő beavatási szertartás Erdélyben, a modern korban (Törzsök Gyopár), A marosvásárhelyi VII., Szabadság úti református egyházközség megalakulásának története és működése 2004-ig (Törzsök Gyopár), Az úrvacsora néprajza Magyarsároson az unitárius egyházközségben (Tóth Gyula), A templomi ülésrend a marossárpataki református templomban (Bakó Béla Pál). Másik témakör a településkép változásai a 19.-20. században, ide sorolható: Jedd község történeti változásai 2006-ig (Maki Böjte Éva) stb. A falusi és városi közösségek mindennapjai témához tartozik Soós Eszter dolgozata a cserkészéletről, Czirjék Lajos munkája a Maros megyei képzőművészek egyesületének történetéről. Székely Lajos a csittszentiváni faragókörről írt. Van más téma is, Maki Böjte Éva: Hadifogság, munkatábor, internálás Jedd községben az I. és a II. világháborúban és Tóth Katalin: A népi ruházat alakulása, változatai Magyarsároson. /Bölöni Domokos: Néprajzi rajzás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

2006. augusztus 30.

Régen megfogalmazódott a múzeumalapítás gondolata Magyarsároson, de nem akadt, aki időbeni és anyagi áldozatot hozzon a múzeumért. Tóth Katalin tanítónő elhatározta férjével, Tóth Gyula tanítóval, hogy megpróbálkoznak vele. Ezzel fejezik ki hálájukat mindazért, amit a falu neves szülöttétől, Bandi Dezső képzőművész szakirányítótól kaptak. Úgy gondolták, hogy a falumúzeumot leghitelesebben Bandi Dezső neve fémjelzi. A fiatalok segítettek, kijavították és kimeszelték az egykori kántorlak, a múzeumépület szobáit és tornácát. A gyűjtőmunkának szép eredmény lett. Nagy ünnep volt a falumúzeum felavatása. Először Bandi Dezső szülőházához vonultak, ahol Asztalos Enikő tanárnő Bandi Dezső munkásságát méltató beszéde hangzott el, leleplezték az emléktáblát. Ezután az ünneplő közösség a múzeumkertbe vonult, a magyarsárosi Bandi Dezső falumúzeum felavatására. /Tóth Katalin tanító, Magyarsáros: Falumúzeum Magyarsároson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2006. szeptember 12.

Magyarsáros alig ezer lakosú, jobbára unitáriusok lakta falu a Kis-Küküllő mellékén. Itt élt a hírneves fafaragó képzőművész Bandi Dezső, Sároson ma is sokan faragnak. A magyarsárosiak elhatározták: falumúzeumot hoznak létre. Tóth Gyula tanító kifaragta a múzeum tábláját, Szikszai Csaba kovácsmester elkészítette a kovácsoltvas keretet, s néhány nappal ezelőtt megtörtént a múzeumavatás is. Van Sárosnak egy szabadtéri múzeuma is, amit templomkertnek hívnak. Faragott, vasalt kapuját Bandi Dezső készítette, mint ahogyan szinte mindent, ami itt van; a kertben állnak a Magyarsároson évszázadok alatt szolgált unitárius lelkészek emlékeztető kopjafái, egy székelykapu alatt álló honvéd fából faragott szobra vigyázza a templomot, millenniumi emlékmű, s az 1699-ben épült harangláb, amelyre szintén Bandi Dezső faragott emléktáblát. /Bakó Zoltán: Már nem is annyira Sáros. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

2007. június 1.

1996-ban, a millenniumi ünnepen született az ötlet, hogy Magyarsároson falumúzeumot létesítsenek. Az ötletadó Bandi Dezső népművész, a falu szülötte volt. Tóth Katalin és Tóth Gyula tanító házaspár másfél éve nekilátott a gyűjtésnek. Ebből lett a falumúzeum. A gyűjtők büszkék azokra az eredeti ruhadarabokra, amelyeket a múlt század derekán viseltek az emberek. Sáros története belefér a falumúzeumba. Kihalt mesterségek, foglalkozások, elfelejtett tárgyak, ünnepi és hétköznapi viselet, emberi sorsok. /Mezey Sarolta: Múzeumban a falu története. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2007. július 23.

A Nyárádszeredához tartozó Nyárádszentanna református közössége július 22-én tartott ünnepségén az 1442-ben Hunyadi János rendeletéből újjáépített templom előtt felállított, faragott székely kaput avatta fel, s felszentelték a megújított 350 éves haranglábat. Gecző András, Szentanna és Nyárádandrásfalva református lelkésze köszönetet mondott a megyei RMDSZ vezetőségének, az egész település közösségének a segítségért, s nem utolsósorban azoknak a svájciaknak. Korábban ez a svájci közösség igen sokat segített a két falu (melyek mára már csak Nyárádszereda peremkerületei) templomainak, közösségi házának építésében, felújításában. A székely kaput Magyarsároson, Bandi Dezső tanítványa, Tóth Gyula tanító faragta, a vasalását az ugyancsak sárosi Szikszai Csaba végezte. /B. Z. : Svájci kürtszó Nyárádszentannán. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

2008. május 6.

2006 augusztusában Magyarsároson felavatták a Bandi Dezső nevét viselő falumúzeumot. Tóth Katalin tanítónő hangsúlyozta, hogy a névadóban, a falu neves szülöttében régen megfogalmazódott a múzeumalapítás gondolata, de senki sem vállalt áldozatot érte. A tanítónő férjével, Tóth Gyulával beiratkozott a marosvásárhelyi Népi Egyetemre, ahol elsajátították a múzeumszervezés csínját-bínját. A helyi unitárius egyházközség segítette elképzelésüket. Rendbe tették az egykori kántori lakot, ahová berendezték a falumúzeumot. Értékes bútorok, szőttesek, edények, ládák, könyvek, népviseleti darabok kerültek elő gyűjtésük eredményeképpen. A falumúzeum még két évet sem ért meg békességben, április végén vita alakult ki a Tóth házaspár és Kozma Albert unitárius lelkész között. A lelkész kijelentette, hogy a kulcsot nem bocsátja többé a házaspár rendelkezésére, mert a helybeliek szerint unitárius és nem falumúzeum, amit berendeztek. Tóth Katalin sajnálja, hogy kiutasítják őket abból a múzeumból, amelyet nagy lelkesedéssel hoztak létre. Kozma Albert lelkész szerint pünkösdig megtűrik a tárgyakat, de tovább nem. A tanítónő a közösség érdekében a békesség útját szeretné járni, mert szükség van a múzeumra. /Mezey Sarolta: Kié a magyarsárosi falumúzeum? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

2008. december 9.

A Marosvásárhelyi Népi Egyetemen végzett hallgatók néprajzi gyűjtőcsoportja kimagasló sikereket ért el a budapesti 50. Országos Néprajzi Gyűjtőpályázaton. Tóth Katalin és Tóth Gyula magyarsárosi tanítók II. díjat, Bíró Beáta demeterfalvi óvónő IV. díjat nyert pályamunkájáért. A többi pályázat készítői, Czirjék Lajos, Bakó Béla Pál, Koncsag Erzsébet, Barabás Katalin és Bognár Buja Melinda dicsérő oklevelet kaptak. A pályamunkákat Asztalos Enikő tanárnő irányította. /Néprajzgyűjtők sikerei. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2009. december 2.

Negyedik alkalommal szerveztek Húszplusz konferenciát a kolozsvári Bulgária-telepi református templomban, november 13-15. között. Az idei konferencia központi témája a bizalom volt. Visky János helyi lelkész tartott áhítatot, majd Bodó Tóth Gyula pszichológus interaktív előadása következett. A Keresztút zenekar koncertet adott. /Butyka Anna: Hitélet – Húszplusz konferencia a bizalomról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998