udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tóth Imre

2001. szeptember 25.

A budapesti Pont Kiadó tulajdonosai, Szávai Géza és Szávai Ilona (a hetvenes években Gyergyószentmiklóson tanárkodó házaspár) szép könyvajándékkal lepte meg a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárat. A pedagógusok által oly keresett Fordulópont című folyóirat összes száma mellett mintegy 25 címet tartalmazó magyar és román nyelvű könyvcsomaggal is kedveskedtek, olyan szerzők műveivel, mint Mészöly Miklós, Polcz Alaine, Kukorelly Endre, Mircea Nedelciu, Babits Mihály vagy Kölcsey Ferenc. Az ajándékok között Szávai Géza műveiből is található négy, köztük a nagy visszhangot kiváltó Székely Jeruzsálem, továbbá a Párizsban élő, világhírű Tóth Imre matematikus és filozófus Zsidónak lenni Auschwitz után című esszékötete. /Bajna György: Ajándék a szülőföldieknek. = Hargita Népe (Csíkszerda), szept. 25./

2002. augusztus 8.

Nyolcvan tonna teherbírású közúti hidat adtak át aug. 6-án a Békés megyei Mezőgyán és Újszalonta közötti Köleséri csatornán. A mintegy hat kilométeres közút megépítésének költségét 300 millió forintra becsülte Tóth Imre. /Új híd a román-magyar határon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

2003. június 11.

A 2002-es Bolyai-év utórezgéseiként még mindig jelennek meg kiadványok, amelyek Bolyai János életével és munkásságával foglalkoznak. Ilyen például a marosvásárhelyi Mentor Kiadó A tér úttörője c. emlékkönyve. A tizenkét szerző közül tizenegy marosvásárhelyi, egy csíkszeredai, de ő is Marosvásárhelyen született. A tanulmányok három téma köré csoportosulnak: Marosvásárhely a Bolyaiak korában, eredmények a Bolyai-kutatásban és a Bolyai-kultusz Marosvásárhelyen. Néhány hete került ki a nyomdából Budapesten a Természet Világa külön emlékszáma, amely Bolyai János nagysága előtt tiszteleg. A szerzők nagy része magyarországi és erdélyi ismert Bolyai-kutató, de szerepel benne két román akadémikus (Radu Miron és Solomon Marcus), valamint egy orosz tudományos kutató is. V. Alekszandrov cikkének érdekessége, hogy csodálattal ír a Bolyai-rendezvényekről, dicséri a magyarok hagyománytiszteletét, és mindezt szembeállítja az 1992-es, szegényesre sikeredett Lobacsevszkij-évfordulóval. Az emlékszám összeállítója, a folyóirat főszerkesztője, Staar Gyula interjút közöl az erdélyi származású és jelenleg Párizsban élő Tóth Imre tudományfilozófussal, Bolyai-kutatóval. /Borzási Péter: Újabb kiadványok Bolyai Jánosról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11/

2005. március 10.

Kolozsvár huszadik századi arcát mutatta be Kántor Lajos Fellegek a város felett /Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004/ című könyve. A könyvforgalmazás mai helyzetében valószínűtlen, hogy eljut az erdélyi olvasókhoz. Kántor Lajos végigpásztázza a huszadik századi magyar prózát, s kiemeli azon szerzőket, akiket Kolozsvárhoz a születés, a neveltetés, vagy későbbi találkozás folytán maradandó emlékek fűznek, segítségükkel elmondható, mi is történt ezzel a várossal az elmúlt században. A könyvben Bánffy Miklós, Szabó Dezső, Kuncz Aladár, Tamási Áron, Laczkó Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil, Passuth László, Ligeti Ernő, Kacsó Sándor, Ignácz Rózsa, Cs. Szabó László, Hunyadi Sándor, Nagy István, Bálint Tibor, Mester Zsolt, Tóth Imre, Lászlóffy Aladár, Köntös Szabó Zoltán, Kolozsvári Papp László, Csiki László, Kiss János, Orbán János Dénes, Balázs Imre József és Vida Gábor vall a városról. Egy elképzelt Kolozsvár-antológiába nyilván Kántor Lajos is több nevet tudna még bevenni. A könyv végén „hiányjegyzékben” ő maga említ még 21 írót /Nyírő Józseftől Visky Andrásig/. A Kántor könyvét méltató Dávid Gyula hozzátette, a tavaly megjelent, Sass Péter szerkesztette rokon-témájú antológiából /Város a Szamosnál, Noran Kiadó, Budapest/ még 17 írót hozzáírhatnánk. De Kántor könyve nem lexikális teljességre törő antológia. /Dávid Gyula: Fellegek a város felett – Kántor Lajos új könyve. = Helikon (Kolozsvár), márc. 10./

2005. október 15.

Kevesen hallgatták meg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban a révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma szakembereinek előadásait. A magyar honfoglalás fegyver- és viselettörténetéről, valamint a komáromi intézmény múzeumpedagógiájáról Kovács Csomor Endre tartott vetített képes beszámolót, Jókairól és szülővárosáról, Komáromról Mácza Mihály beszélt, a Zobor-vidék népviseletét Tóth Imre ismertette, és végül a felvidéki magyar történelem legsötétebb korszakáról, az 1945–1948 közötti deportálások és kitelepítések kálváriájáról, annak előtörténetéről Trianontól a kassai kormányprogramig és a Benes-dekrétumokig Fehér Csaba, a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának igazgatója tartott előadást, megelőlegezve a korszakról készült dokumentumfilmben az események átélőinek vallomásait. Az előadások október 15-én Kézdivásárhelyen hangzanak el újra, a Céhtörténeti Múzeumban. /(vop): Felvidék bemutatkozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998