udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tóth Mária

1997. szeptember 17.

A Bihar Megyei Tanfelügyelőség ideiglenes jelleggel Jankó Szép Sándor fizikatanárt és Tóth Mária magyartanárt nevezi ki az Ady Endre Középiskola /Nagyvárad/ élére. István Tibor eddigi igazgató ugyanis nyugdíjba vonult. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./

1998. július 6.

Nagyváradon az Ady Endre Középiskola udvarán negyven évig lomtár volt a hajdani kápolna. Németországi, bambergi testvériskola segített a kápolna felújításában. Júl. 6-án volt az avatóünnepség, Tóth Mária igazgatóhelyettes mondott beszédet, majd Tempfli József püspök kifejezte örömét, hogy lassan minden megújul a hajdani Orsolya rend volt intézményében, majd megáldotta a kápolnát. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 7./

2002. november 13.

A Bukaresti I. Református Egyház-Calvineum kebelében működő, ökumenikus alapon szervezett Koós Ferenc Kör évadnyitó összejövetelét nov. 15-én tartja. A találkozó előadója: Tóth Mária, aki Felsőcsernátoni Bod Péter (1712-1769) egyháztörténeti munkásságáról tart ismertetést. /(Zsold Béla lp.): Évadot nyit a Koós Ferenc Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2003. március 29.

Tóth Mária írónő április 6-án lesz hetvenéves. Aradon született, jelenleg Bukarestben él. Első kötete, A küszöbön túl címmel 1964-ben jelent meg, s azóta 19 kötete látott napvilágot. A huszadik is hamarosan megjelenik a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál: A cukor íze című regénye Aradon játszódik, a cukorgyár államosításának idején. Tóth Mária sokat gondol szülővárosára, minden írásában legalább egyszer, szerepelnie kell Aradnak. Három helyről kap nyugdíjat, de a három összesen nem tesz ki száz dollárt. Az egyik jön a laptól, ahol dolgozott, a másik az Írószövetségtől, a harmadik pedig a politikai elítéltek szövetségétől. /Irházi János: Tóth Mária 70 éves. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

2003. november 15.

Márc. 13-án megnyílt Marosvásárhelyen a kilencedik Nemzeti Könyvvásár. Könyvbemutató rendezvényt tartott a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. Káli Király István, a Mentor igazgatója Bogdán László, Páll Lajos, Tóth Mária és Jánk Károly egy-egy kötetét ajánlotta a hallgatóság figyelmébe Pomogáts Béla a Mentor irodalmi est keretében azt boncolgatta, hogy ma van-e létjogosultsága a transszilván attitűdnek. Szerinte Erdély igenis "külön lelki autonómiával" rendelkezik, és "el kell majd jönnie annak az időnek, amikor Romániában a helyzet oda érik, hogy a politikai autonómia is megvalósul". A Színművészeti Egyetem stúdiótermében négy magyar költő olvasott fel verseiből. Az erdélyi Kovács András Ferenc és Lövétei Lázár László mellé a magyarországi Tóth Krisztina és Kántor Péter csatlakozott. Márc. 14-én az új Ariadné könyvek bemutatásával (Bodó Barna, Demény Péter, Egyed Emese, Selyem Zsuzsa), a Polis Kiadó Diákkönyvtár sorozata új kiadványinak a prezentálásával, a Jelenkor Kiadó, a Koinónia Kiadó, a Kráter Műhely Egyesület, a Móra Ferenc Kiadó, a Kriterion Kiadó, az Erdélyi Magyar Könyvklub rendezvényeivel folytatódott a könyvvásár. Délután a Pallas Akadémia Kiadó mutatta be kilenc új kötetét. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Transszilvanizmus márpedig létezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2003. november 17.

Nov. 14-én harmincnégy fiú és lány ifjúsági és kulturális csoportot alapított Kökényesden, azzal a céllal, hogy összefogják a település fiataljait. Nevet is fognak választani a csoportnak A jelenlévők egy néptánc- és egy színjátszó csoport megalakulásáról döntöttek, és úgy határoztak, hogy a következőkben minden szombat este találkoznak. Kökényesden a diszkózáson és a kocsmázáson kívül másra nem nyílt lehetőség. Tóth Mária, a Faipari Iskolaközpont XII. osztályos tanulója és Filep Erika, a Közgazdasági Líceum X. osztályos tanulója hívta össze az alakuló ülést. Segített nekik Lukács Éva tanítónő, aki az általános iskolásokból álló néptánccsoport egyik vezetője. /Simon Levente: Péntek este ifjúsági csoport alakult Kökényesden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./

2003. december 2.

Nov. 29-én Székelyudvarhelyen az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány munkásságuk elismeréséül irodalmi díjakat adott át a 60-as, 70-es és 80-as éveikben járó íróknak. A meghívottak közül hiányzott Benkő Samu, Domokos Géza és Tóth Mária. Pomogáts Bélát Hídverő-díjjal tüntették ki. Díjat kapott az esten Benkő Samu, Dáné Tibor, Dávid Gyula, Domokos Géza, Gábor Ferenc, Gálfalvi Zsolt, Kiss János és Tóth Mária. A díjátadáson részt vett Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke, aki a magyar intézmény részéről szintén elismerő oklevelet nyújott át az íróknak. /(bb): Munkássága elismeréséül Pomogáts Hídverő-díjat vett át. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./

2004. március 31.

Márc. 22-én Bukaresten, a Petőfi Házban a 110 évvel ezelőtt elhunyt Kossuth Lajosra emlékeztek, akiről Demény Lajos történész tartott előadást. Márc. 23-án a Magyar Kulturális Központban bemutatkozott a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó. Káli Király Istvánt, a kiadó igazgatója elmondta: 1991-ben a volt Igaz Szó, akkor már Látó című folyóiratnál dolgozó kollegákkal hozták létre a kiadót. A kiadó háziszerzőinek minősített Tóth Mária és Bogdán László olvastak fel írásaikból, majd Makkai Gergely mutatta be a Mezőségről írt könyvét. /Gáspár Hajnal: Bukaresti magyar rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2007. szeptember 13.

Idén átadják Kézdivásárhelyen a 17 éve épülő Petőfi Sándor Általános Iskola épületét. Az 1989-ben elkezdett iskolaépületben 24 tanterem várja a diákokat, Tóth Mária iskolaigazgató szerint a kisebb helységekben is osztálytermeket rendeznek be, mivel a tanulók létszáma az elmúlt évekhez képest megnőtt. Az idei tanévet több mint 550 diákkal kezdik. Az iskola lassan épült, mert a mindenkori kormány soha nem különített el elegendő pénzt, hogy az oktatási intézményt be lehessen fejezni. Az építkezés alatt Borbély László fejlesztési középítkezési és lakásügyi miniszter többször megtekintette a munkálatokat, és folyamatos támogatásáról biztosította a céhes város önkormányzatát. /Bartos Lóránt: Tizenhét évig készült. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2008. április 26.

A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium könyvtára Tóth István-emléksarokkal gazdagodott a héten. Az emléksarok-avatón jelen volt Tóth István /Tenkegörbed, 1923. okt. 15. – Marosvásárhely, 2001. szept. 16./ költő, irodalomtörténész, műfordító és pedagógus özvegye, Tóth Mária Erzsébet, aki az elhunyt férje szellemi hagyatékán túl, jelentős anyagi támogatást is nyújtott az iskolának, amelyből az intézmény vezetősége létrehozta a Tóth István-ösztöndíjalapot. Az ösztöndíjat azok a tanulók kaphatják meg, akik legalább négygyermekes családból származnak, tanulmányi átlaguk 8-as fölötti, magaviseletük pedig kiváló. Mirk László magyartanár felvázolta Tóth István életútját. Tóth István Jó reggelt, Párizs című kötetével a modern francia tolmácsolójaként mutatkozott be. Első verseskötete: Ódák és Elégiák (1957). Tóth István részt vett a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola hittantanári képzésében is. /Antal Ildikó: Tóth István-emléksarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

2009. május 10.

A múlt század ötvenes éveiben, az akkori diktátor úgy döntött, hogy Brancusi-szobrokat a Zsil folyó vizébe kell dobni, mert azok dekadens alkotások. Teljesítették a parancsot. Aztán világgá röppent a vandalizmus híre és ki kellett szedni a szobrokat a Zsil folyó vizéből. Kivezényelték a katonaságot, s azok drótkötéllel megkötözve, traktorral vontatták ki a szobrokat. Hol volt akkor a román intelligencia, a művészettörténészek, hogy eltűrték ezt a barbár tettet? A kommunisták szerint, amit ők nem értenek meg, azt le kell törölni a föld színéről. És letörölték. /Tóth Mária: Napok, éjek, hetek, évszakok – Napló. = Helikon (Kolozsvár), máj. 10. – 9. sz. /


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998