udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tóth Márta

2000. november 22.

Nov. 21-én Nagyváradon, Ady Endre szobránál emlékeztek költő születésének 123. évfordulójára diákok, állami intézmények, civil szervezetek, iskolák képviselői. A koszorúzást a Kőrösvidéki Múzeum és az Ady Múzeum igazgatója, Aurel Chiriac, illetve Tóth János kezdte. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Kapy István elnök, Lakatos Péter alprefektus és Jakabffy László ügyvezető elnök rótta le tiszteletét. Az Ady Endre Középiskolát nagyszámú diáksereg kíséretében Jankó Szép Sándor igazgató és Tóth Márta aligazgató képviselte. Elhelyezték koszorúikat a Szigligeti Társulat, a Kiss Stúdió, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium, az Anna Nőszövetség valamint a Nagyváradi Magyar Diákszövetség képviselői. /Ady születésére emlékeztünk. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

2004. december 20.

„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2008. február 7.

Február 6-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának szatmárnémeti kihelyezett tagozatán a másodéves távoktatáson tanuló hallgatók számára tudományos diákkonferenciát szerveztek. Húsz távoktatáson tanuló diák mutatta be az általa készített tudományos kutatás eredményét. A diákkonferencia első része még január végén lezajlott. A versenymunkákat négytagú zsűri – dr. Bura László, dr. Baranyai Tünde, Szabó Thalmeiner Noémi és Gádrus Andrea – bírálta el. Az első helyezett Czumbil Tóth Márta és Kajtár Török Enikő lett, akik a negyedik osztályosok olvasási szokásait elemezték. /(bodnár): Tudományos Diákkonferencia második része zajlott a BBTE szatmári kihelyezett tagozatán. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 7./

2008. február 12.

A magyar tannyelvű iskolákban oktassák az első osztálytól az érettségiig speciális módszer szerint, külön tankönyvek használatával és saját tanmenettel a román nyelvet, és vizsgáztassák külön kritériumok szerint a diákokat – javasolta Tóth Márta, a nagyváradi Ady Endre Gimnázium igazgatója a tanügyi és felsőoktatási szervezett közvitán. Többek között azt javasolják, hogy a magyarság története ne választható tantárgy legyen, hanem kötelező. Az egyházi iskolák az állami oktatási intézményeknek járó támogatásokkal megegyező anyagi támogatást kérnek. /Fried Noémi Lujza: Oktatási törvény: újabb javaslatok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2008. július 29.

A szomszédos megyékből is jönnek diákok a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumba. Az idegen nyelvek és az informatika hangsúlyos oktatása, illetve számos diákprogram révén próbál megfelelni az új kihívásoknak az Ady Endre Gimnázium, melyben ötödik osztálytól érettségiig tanulhatnak a diákok. Jelenleg közel ezer diák jár az iskolába, őket 74 tanár oktatja, tájékoztatott Tóth Márta igazgatónő. Az Orsolya-rend 2002-ben kapta vissza az épületet. Akkor a római katolikus egyház és az önkormányzat képviselői tíz évre kötötték meg a bérleti szerződést, de a rend képviselőitől ígéretet kaptak arra, hogy 2012 után is az épületben működhet tovább az iskola. A tanulók mintegy 70 százaléka nagyváradi, de sokan jönnek Margittáról, Nagyszalontáról és Érmihályfalváról is, egyre több diák érkezik a szomszédos Szilágy és Arad megyéből. A gimnázium bentlakása 62 férőhelyes. Lehetőségek szerint anyagi támogatást is nyújtanak a diákoknak, a Communitas Alapítvány évek óta segíti őket, de az Egyesült Államokban is akadt támogatójuk. Nyáron is foglalkoznak a diákokkal. Az adysok egyébként nemcsak a tantárgyversenyeken érnek el jó eredményeket. Országos vitaversenyen, Kárpát-medencei vetélkedőkön, nemzetközi matematikaversenyeken vettek részt a tanulók. Az Ady Endre Gimnázium több mint 200 éves múltra tekint vissza, annak az Orsolya-rendi zárdaiskolának a jogutódja, amelynek alapjait 1771-ben Szentzi István kanonok tette le. Az 1989-es fordulatot követően a tanintézet felvette Ady Endre költő nevét, és megalakult Nagyvárad magyar nyelvű középiskolája. /Fried Noémi Lujza: Kielégített diákigények. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

2009. február 18.

A mostani szülők generációját még mindig büszkeséggel tölti el a diákkori tantárgyversenyeken elért jó eredmény emléke, a mai iskolásokat kevésbé villanyozza fel ez a gondolat. Az érdeklődés hiányának az alacsony pénzjutalmazás is az oka. Egy évig havonta kiutalt, az országos bruttó minimálbérnek megfelelő összeggel jutalmazná a részvételt az iskolai tantárgyversenyeken és a tanulók teljesítményét az a törvénytervezet, amely a képviselőházban vár megszavazásra. A törvényre azért lenne szükség, mert a román tantárgyverseny országos szakaszán a részvétel 2006-hoz képest felére csökkent. Tóth Márta, a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatónője szerint viszont a pénzjutalom növelése rossz hatással lenne a diákok értékrendjére. A képviselőház oktatásügyi bizottságának tagjai negatívan véleményezték a törvénytervezetet. Kötő József szakbizottsági tag elmondta, elsősorban pénzhiány miatt döntöttek így. /Oborocea Mónika, Totka László: Nem kellenek a babérok? Elakadt a parlamentben a tantárgyverseny-győztes diákok „bérezési” projektje. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

2009. december 18.

Resicabányán megjelent a református gyülekezet négyoldalas lapja, a KöszöntŐ. A lapban látható Tóth Márta Svédországban élő festőművész Karácsonyi üdvözlet Mikulásföldről című festménye, melyet a szerkesztők kérésére festett, erre az alkalomra. /Megyasszai Bíró Júlia: Megjelent a KöszöntŐ. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998