udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tóth Szabolcs

2002. március 16.

Március 15. jegyében rendezte meg Győrben a Nyugat-Magyarország Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kara, a Határon Túli Magyarok Hivatalának közreműködésével a kedvezménytörvényt – mint nemzeti kultúránk megerősítésének eszközét – köszöntő Kárpát- medence szinten meghirdetett pályázat díjkiosztó ünnepségét. Jelen volt a magyar Külügyminisztérium, a HTMH, az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium képviselője, valamint Győr város polgármestere, alpolgármestere és más közéleti személyiségek. A pályázat kiírói magyarországi és határon túli iskolák, főiskolák, egyetemek diákjait szólították meg: tegyenek javaslatot múltunk olyan kiemelkedő magyar személyiségeinek számbavételére és megmutatására, akik a mai Magyarország határain túl születtek és alkotásaikkal, tevékenységükkel hozzájárultak nemcsak a magyar, hanem az európai és az egész világ kulturális eseményeihez, civilizációs vívmányaihoz. Külön díjazták azokat a javaslatokat, melyek olyan személyiségek teljesítményére mutattak rá, akik munkásságukkal hidat teremtettek a magyar és a környező országok népei, kultúrái között. Közel kétszáz pályázat érkezett be, ebből 88 Felvidékről, 12 Kárpátaljáról, 8 Erdélyből, a többi az anyaországból. A zömmel határon túli díjazottak közül Erdélyből Tóth Szabolcs Barnabás (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Európai Tanulmányok) kapta – Csutak Vilmos tanárt, múzeumigazgatót bemutató munkájáért – a négy első díj közül az egyiket. A beérkezett pályázatok alapján a tavasz végéig száz jeles személyiség – tudósok, költők, írók, nagy magyarok – kiemelkedő teljesítményét, munkásságát méltató kötetek jelentetnek meg, kiegészítve a pályamunkák angol és német nyelvű összefoglalójával. A kiadványt elsősorban az iskolák könyvtáraihoz juttatják el. /(Guther M. Ilona): /Nagyjainkról, egykori "státusmagyarokról". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2003. május 26.

Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2005. április 9.

Kétéves szünet után most zajlik az Erdélyi Humorfesztivált Kolozsváron. A falakon Tóth Szabolcs képregényei, karikatúrái sorakoztak. Héjanász a színpadon címmel kezdődött viccmondó verseny is volt. /Kiss Bence: Humor a házban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2005. november 7.

November 5-én véget ért a tizenharmadik Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál Marosvásárhelyen. A zsűri különdíját és a Duna Műhely által felajánlott ajándékcsomagot kapta: Vilmos és Arthúr – Tóth Szabolcs, Románia/Magyarország. A Magyar Filmlaboratórium díja a legjobb operatőrnek (500.000 forint értékű laboratóriumi munkálat): Résfim – Kardos Sándor, Magyarország. A Duna TV különdíja a legjobb határon kívüli magyar alkotó számára: A bárányok meghalása – Felméri Cecília, Románia. /Hazamennek a legények (és leányok)... Véget ért a 13. Nemzetközi Alter- Native Rövidfilmfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

2006. november 28.

Alig egy hónap alatt kilenc erdélyi városban kutatta a tehetségeket a Médiabefutó csapata, és nem hiába. Minden helyszínen jócskán akadtak olyan jelentkezők, akik továbbjutottak a regionális döntőkbe. December 3-án Székelyudvarhelyen, december 10-én Marosvásárhelyen folytatódik a megmérettetés. A legjobbak pedig december 18-án Csíkszeredában léphetnek színpadra az országos döntőn. Kolozsváron zsúfolásig telt a Báthory István Gimnázium díszterme a Médiabefutó helyi szakaszán. Hajni és TSZ (Debreczeni Hajnalka és Tóth Szabolcs), a verseny állandó műsorvezetői jelenlétében kezdődött a megmérettetés. Nem hiányzott a tavalyi győztes, Felméri Péter sem. Szatmárnémetiben a Filharmónia épületében folyt a verseny. Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Stúdió Színházának nemcsak az előadóterme, hanem  előcsarnoka is megtelt érdeklődőkkel. A Cinige együttes nem először mutatkozott be. /Regionális döntőkre készülnek. Médiabefutó 2006: véget értek a helyi selejtezők. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2007. április 17.

Indul a 4. Erdélyi Humorfesztivál, mezőnye erősnek ígérkezik, nyilatkozta Tóth Szabolcs, a fesztivál szervezőinek egyike. A fesztivált harmadik alkalommal támogatja az RMDSZ, a szervezés oroszlánrészét még mindig a Szomszédnéni Produkciós Iroda végzi. A rendezvény lehetőséget teremt arra, hogy az amatőr humoristák bemutatkozhassanak. A Humorfesztivál első része, amin majd a hét elődöntős versenyző méri össze tudását, április 21-én Kolozsváron lesz. A döntőbe továbbjutott három személy 22-én, vasárnap lép majd fel a Magyar Operában. /kb: Startol a IV. Erdélyi Humorfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2007. október 12.

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének IV. vándorgyűlése zajlik október 12-13-án Csíkszeredán, a Hargita Megyei Könyvtárban. Tóth Szabolcs Barnabás, a Kovászna Megyei Tanács Európa Információs Központjának vezető tanácsosa az európai uniós pályázatokról tart tájékoztatót, Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi könyvtár igazgatója a romániai magyar könyvtári szaksajtó történetét ismerteti, dr. Hermann Gusztáv Mihály, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója az Örökségünk című folyóiratot mutatja be, majd Németh Péter informatikus ismerteti a bibliográfiai kiadványszerkesztő szoftvert. A további előadások között Kovács Erzsébet és Máthé Izabella, a Hargita Megyei Könyvtár módszertani szakirányítói a megyénk községi könyvtárainak helyzetét mutatják be. Róth András Lajos, a Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője a digitalizálás problémáiról beszél. Kolumbán Gábor egyetemi tanár (Sapientia–EMTE) előadása a kultúrának a globális korban játszott szerepével foglalkozik, Spielmann Sebestyén Mihály, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár munkatársa a XXI. század könyvtárosának léthelyzetéről értekezik. /Könyvtárosok vándorgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

2008. január 18.

A Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat kétszemélyes legénysége, „művésznevükön” BéFé (Bálint Ferenc) és TéEsz (Tóth Szabolcs) néhány év alatt az erdélyi magyar humoristatársadalom élenjáróivá váltak. „Szerencséjükre” munkájukhoz nyersanyagban sosincs hiány. Felgyűltek a három személyre írt jeleneteik, Gáspárik Attilát bevonva fognak ilyeneket is játszani. Együtt írják meg számaikat, műsoraikat. A műegyetemet szerencsésen befejezték. A Kolozsvári Rádió havi rádiókabaréját csinálják, különböző lapoknak írnak, tervrajzokat, designt, műsorlapokat stb. készítenek. Havonta Budapesten is fellépnek. /Ördög I. Béla: Találkoztam sikeres erdélyi magyarokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2008. augusztus 12.

Székelyudvarhelyen a Míves Emberek Sokadalma zárónapján bemutatták Józsa Márta Amíg a nagymami megkerül című kötetét, a szerzővel Tömöry Péter író-rendező beszélgetett. Tömöry szerint a könyv stilárisan szinte semmihez sem hasonlítható, a szerző pedig közép-európai diktatúraregényként határozta meg alkotását. A kolozsvári születésű Józsa Márta 1983-ban települt Magyarországra, jelenleg a Magyar Televízió Az este című műsorának felelős szerkesztője. A színészvetélkedő minden évben a rendezvény-sorozat fénypontjának számít. Idén kilencedik alkalommal szervezték meg a vetélkedőt: 13 résztvevő 12 miniprodukcióját láthatták az érdeklődők. A színészvetélkedő első díját 100 ezer forint értékben Szalma Hajnalka, az udvarhelyi Tomcsa Sándor színház ex-tagja nyerte, a zsűri 40 ezer forintos különdíját pedig Nagy Péter, a zalaegerszegi Hevesi Sándor színház tagja kapta. A szintén 40 ezer forintos közönségdíjat Tóth Szabolcs, alias TSz, a Szomszédnéni Produkciós iroda egyik tagja nyerte el /Köllő Katalin: Színészvetélkedővel zárult a Sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998