udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tóth Zoltán

1990. szeptember 23.

Szatmárnémetiben az Élelmiszeripari Líceum udvarán ácsorgott harminc magyar gyermek, a februárban újonnan indult X-es magyar tagozat tanulói, akiket most román osztályokba szétosztottak. Tóth Zoltán aligazgató ismertette helyzetüket: a 30 tanulóból 12 élelmiszeripari tagozaton van, 18 pedig elekrotechnikán. Tavaly ez nem okozott gondot, idén viszont a két profil eltérő tanterve az iskola vezetője szerint lehetetlenné teszi az osztály megtartását. Végül a sztrájkoló diákok elfogadták a felkínált megoldást: ha az elekrotechnikára járó tanulók átjelentkeznek az élelmiszeripari tagozatra, maradhat a magyar osztály. Azonnal átjelentkeztek. /Gál Éva Emese: Sztrájkoló diákok Szatmáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

1990. október 7.

Marosvásárhelyen okt. 7-én öt ittas fiatal /négy magyar és egy román, Bálint Gyula, Nagy Csaba, Tóth Zoltán Lehe, Ughi István és Bantila Carmen/ rugdosta az Avram Iancu lovasszobra előtti virágvázákat, állítólag fel akartak mászni a szoborra, hogy felülhessenek a lóra. Valójában nem másztak fel a lóra és nem tépték le a zászlót. A szobor négy méter magas alapzatára csak létrával lehetne feljutni. A rendőrség őrizetbe vette őket. Este a román tévében már azt állították, hogy öt magyar felmászott a szoborra és ledobta a román zászlót. A román sajtó ezt vette át, hiába cáfolta a Romániai Magyar Szó, a rendőrségre hivatkozva. /Bodolai Gyöngyi: A zászlótépés híre - torzítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ A parlamentben okt. 9-én Borbély László képviselő is cáfolta a zászlótépést, hivatkozva a Maros megyei rendőrkapitányság október 8-i jelentésére.

1993. április 1.

Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./

1995. január folyamán

Miért éppen Tőkés László? - tette fel a kérdést Dr. Ernyes-Tóth Zoltán. A püspök elleni támadás 1992-től erősödött fel, amikor az RMDSZ Kolozsváron a belső önrendelkezés elvéről határozott. A vörös posztó az autonómia. /Kapu, jan./

2001. május 25.

Máj. 23-án Kolozsváron tartották az Apostrof és a Korunk folyóirat közös szervezésében a magyar-román kulturális kapcsolatrendszer előadássorozat újabb értekezletét. Elsőként Ovidiu Pecican, a Provincia folyóirat társszerkesztője tartott előadást Románok a középkorban, identitástudat és politikai cselekvés címmel. Zárszavában Tóth Zoltán munkásságát méltatva elmondta, ő is nagymértékben hozzájárult a románság középkori történelmének felderítéséhez. Dávid Gyula Tóth Zoltán munkásságát méltatta, aki az 1956-os forradalom áldozata lett. Végül kötetlen beszélgetés alakult ki a nacionalizmusról. /Borbély Tamás: Nacionalizmus a harmadik évezredben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2001. november 24.

A Magyarok Világszövetsége Magyarok Háza és az MVSZ Szent László Akadémiája rendezésében mutatták be Kocsis István Magyarország szent koronája című könyvének új (javított, bővített) kiadását. A kötetről dr. Tóth Zoltán József jogász, politológus beszélt. /Magyarország szent koronája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2002. március 26.

Torján márc. 22-én tartotta az RMDSZ helyi szervezete beszámoló és tisztújító közgyűlését, újra dr. Tóth Zoltán családorvost választották elnöknek. Az Apor Péter Művelődési Egyesület is megtartotta évi közgyűlését, melynek keretében Bokor Béla elnök beszámolójában elsősorban a múlt évben állított Hősök emlékművének pénzügyi kiadásait ismertette, majd elmondta, hogy a közeljövőben egy Árpád-mellszobor felállítását tervezik. A szobor elkészítésével Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművészt bízták meg. /(Iochom): Torja. Árpád-szobor is lesz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

2002. december 7.

Tóth Zoltán magyar alezredes a román katonai létesítményekben tett szemle után Nagyváradon megjegyezte: ha már úgyis katonai szövetséges lesz Magyarország és Románia, a bukaresti katonai illetékeseknek el kellene gondolkodniuk azon, hogy elköltöztessék a katonákat a magyar határ közeléből. Egy ilyen lépés megtétele száz év román katonai doktrínájával jelentene gyökeres szakítást. Román szempontból a legfőbb potenciális ellenség mindig is Magyarország volt, a román hadsereg védelmi stratégiája mindig is egy nyugatról érkező támadás kivédésére épült. A nyugati határszélen a legnagyobb a román katonai jelenlét, és Székelyföldön épülnek az újabb és újabb laktanyák. /Balogh Levente: Stratégiai hátraarc. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2003. július 29.

Fiatal magyar közgazdászok, egyetemi hallgatók tartanak felkészítőt a vállalkozás különböző fogásaiból csíkszeredai középiskolásoknak ezen a héten. A Calasantius Ösztöndíj Alapítvány által szervezett Üzleti kommunikáció programra a Márton Áron Gimnázium és a Kájoni Szakközépiskola tizenegyedik osztályt végzett diákjai jelentkeztek. A Calasantius Ösztöndíj Alapítványt azért hozták létre 12 éve az Egyesült Államokban élő magyarok, hogy magyar diákok szakmai képzését segítsék. Tóth Zoltán programvezető ismertette a diákokkal a programot. /Üzleti képzés középiskolásoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

2005. szeptember 13.

Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, Szakács Ferenc közölte: két első osztály indult 31 kisdiákkal, az ötödik osztályban 40, a kilencedikben 86, a három szakosztályban 66 diák kezdte el a tanévet. Az aradi magyar iskola 31 osztályában összesen 783 diák tanul. Az iskola tanévnyitóján részt vett Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke is. A belvárosi katolikus templomban a tanévnyitó folytatásaként misét celebrált Horváth János atya, az erdélyi minorita rend tartományfőnöke, jelen volt Baracsi Levente református lelkész, Tóth Zoltán, az evangélikus-lutheránus egyház segédlelkésze, dr. Vass Gergely, a baptista gyülekezet prédikátora. /Nagyálmos Ildikó: Piros betűs hétköznap. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2007. február 10.

Február 14-én, Aradon az Evangélikus imateremben bemutatják a tizenötödik Fecskés Könyvet, egyben költőt is avatnak. A szerző Tóth Zoltán Csaba evangélikus segédlelkész, aradi származású, a múlt esztendő őszén egy Beszterce-Naszód megyei kis faluba, Zselykre került szolgálni. A zselyki élet, egy pusztuló falu belső tragédiájának szemlélése, azé a falué, ahol csak temetnek, de nem esketnek, nem keresztelnek már évek óta, ez tette Tóth Zoltán Csabát költővé. Így született meg Egyperces megváltás /Kölcsey Egyesület, Arad/ című kötete. /Újabb Fecskés Könyv bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

2007. február 15.

Február 14-én Aradon bemutatták a tizenötödik Fecskés Könyvet, az evangélikus imateremben. A tágas termet szinte teljes egészében betöltő érdeklődő közönségnek Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke és Ruja Ildikó magyartanár mutatta be Tóth Zoltán Csaba Egyperces megváltás című kötetét, a Kölcsey Stúdió tagjai az abban megjelent költeményekből szavaltak. Tóth Zoltán Csaba evangélikus segédlelkész tavaly őszig Aradon szolgált, jelenleg a Beszterce melletti Zselyk evangélikus megbízott lelkésze. A verseskötet szerzője 1999-ben érettségizett Aradon, a Csikyben. /(Kiss): Egyperces megváltás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

2007. március 8.

Tóth Zoltán Csaba Besztercén, illetve a Beszterce-Naszód megyei Zselyken szolgáló evangélikus lelkész-költő Egyperces megváltás című verseskötetét mutatták be a besztercei Magyar Házban. Tóth Zoltán első kötetét Sárkány Panna, a helyi Andrei Muresanu Főgimnázium magyar szakos tanára ismertette. /Gusztáv István: Júdás monológjával kezdődött. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2007. július 9.

Tizenkettedik alkalommal gyűltek össze Kalotaszegen a Vasvári Pálra emlékezők a hét végén. A szabadságharcos születésének 181., halálának pedig 158. évfordulója tiszteletére megszervezett emlékünnepség három helyszínen zajlott: Kőrösfőn, Magyarvalkón és a jósikafalvi gyűjtőtónál. Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kulturális Egyesület elnöke mondott beszédet. Magyarvalkón a cintermi kopjafa-koszorúzás előtt Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kiss Péter elmondta, a Rákóczi Szövetség alapítványának célja a határon átnyúló nemzetegyesítés. A szövetség már 200 tagszervezetet számlál 9000 taggal az egész Kárpát-medence területén. Július 9-én Kőrösfőn a Vasvári Pál Emlékház falán elhelyezett Bartók Béla emléktáblát leleplezték, annak emlékére, hogy Bartók száz éve kezdte el a népdalgyűjtést Kőrösfőn. Az idei Vasvári Pál-díjat Tóth Zoltán nyírvasvári polgármester kapta, továbbá ketten kaptak díszpolgári címet: Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára és Okos Márton újságíró. A Művelődési Házban Péntek János Kőrösfő (Kalotaszeg) szerepe a népművészet felfedezésében, a magyar kultúra gyarapításában címmel tartott előadást. Sebestyén Kálmán történész bemutatta Kőrösfői Részeg alatt avagy Egy kalotaszegi település évszázadai című frissen megjelent könyvét. Kovács Pali Ferenc bútorfestő Kalotaszegi festett népi bútorok című előadása zárta a sort. Este kalotaszegi néptáncokkal léptek fel a Kalotaszegi Rákóczi Hagyományőrző Néptánccsoport fiataljai. /Dézsi Ildikó: Vasvári Pálra emlékeztek Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2007. szeptember 20.

Újra kiadták Bíró Sándor Kisebbségben és többségben /Pro Print, Csíkszereda/ című könyvét a Magyar Kisebbség Könyvtára sorozatban. Alcíme: Románok és magyarok 1967-1940. „A magyar szakirodalom nagyon sokáig feltűnően elhanyagolta a kiegyezési korszak nemzetiségi kérdéseinek tárgyalását. Ennek az volt az oka, hogy maguk a magyar szakkörök is az ellenséges propagandaművek egyoldalú felfogásának hatása alatt álltak, és a túl kényesnek tartott kérdésekhez általában óvakodtak hozzányúlni. Később, különösen az első összeomlás után, hozzáfogtak az ún. „magyar” elnyomás mentegetéséhez. A mentőkörülmények felsorolása természetesen csak polemikus formában történhet, ami végeláthatatlan és mindinkább elmérgesedő vitákra adhat alkalmat. A kérdés igazi megoldása nem a „magyar elnyomás” mentegetése, hanem megmagyarázása a délkelet-európai (sőt európai) nacionalizmus keretei között. Bíró Sándor tanulmánya lényegében a mentegető irányzathoz tartozik, de ennek eddig legértékesebb hajtását képezi. Módszerének legfontosabb vonása az, hogy a magyarországi románság helyzetét annak saját megnyilatkozásai alapján mutatja be. Forrása elsősorban a legújabb kori történetkutatás kimeríthetetlen kincsesbányája: a hírlapirodalom, ami mellett esetenként felhasználja a tudományos és adatközlő publikációk vonatkozó részeit is. ”(I. Tóth Zoltán) /Bíró Sándor: Kisebbségben és többségben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 20./

2007. október 11.

A Magyar Tudományos Akadémia első határon kívüli területi szervezete, a Kolozsvári Területi Bizottság létrehozása után megalakult ennek bánsági munkacsoportja is. Október 9-én a temesvári magyar egyetemi oktatókat és kutatókat tömörítő Techné Egyesület égisze alatt ültek össze a professzorok, tudományos fokozattal rendelkező kutatók, hogy lerakják a testület alapjait. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság /KAB/ megalakulásáról Toró Tibor atomfizikus, az MTA külső tagja és Preitl István szabályozástechnikai professzor, az MTA köztestületi tagja számolt be. A bánsági munkacsoport célja összefogni a tudományosságot, az MTA elveit alkalmazni és pályázatokban részt venni (körülbelül 30 köztestületi tagja van az MTA-nak a térségben). Elnöke – mint egyedüli akadémikus – Toró Tibor, társelnöke Preitl István, az ügyvezetői teendőket Jánosi Endre, a Techné elnöke látja el. Terveik között szerepel egy Bolyai János-emlékszoba kialakítása, amelyhez az anyag nagy részét Toró magángyűjteményéből szolgáltatná, és néhai I. Tóth Zoltán történésznek, akadémikusnak, egykori temesvári piarista diáknak, az 1956-os budapesti forradalom mártírjának is állítanának egy mellszobrot a katolikus középiskolában. /P. L. Zs. : Bánsági akadémiai munkacsoport alakult. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2009. szeptember 4.

Tóth Zoltán másfél évtizede foglalkozik üzleti tanácsadással Magyarországon, főként a szervezetfejlesztés és az üzleti folyamatok korszerűsítése terén. Erdélyi barátai egy csíkszeredai tanulmányi ház és szálloda /a csíksomlyói kegytemplom mellett működő Hotel Salvator/ anyagi helyzetének átvilágítására, üzleti jövőjének megtervezésére kérték fel. Tóth Zoltán e feladatot ingyen vállalta el. Önkéntesként a Calasanctius Training Program keretében tíz éve egy ifjúsági üzleti programot vezet, Csíkszeredában évente huszonöt-harminc középiskolás fiatallal foglalkoznak. Tóth Zoltán mellett mintegy 20 szakember dolgozott a szálloda fejlesztésének programján. Az intézmény 14 éve épült, és a katolikus egyház tulajdonában van. Az Európa egyik leghíresebb búcsújáró helyét fenntartó ferencesek és a szálloda között alig volt kapcsolat. A Mária út tervei Mariazelltől Csíksomlyóig már elkészültek. A Hotel Salvator fekvésének köszönhetően óriási versenyelőnyre tehet szert. Jelenleg hiányzik még a vendégek professzionális fogadásához szükséges tudás. /Csermák Zoltán: Jószolgálati menedzsment a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998