udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tóthfalussy Veress Éva

1996. szeptember 25.

A Romániai Bálint Társaság szept. 21-22-e között Sepsiillyefalván rendezte meg IV. Országos Találkozóját. A társaság tagjai 17 megyében élnek, azonban most csak nyolc megyéből jöttek össze a rendezvényre. A találkozó egyben tisztújító közgyűlés volt, újraválasztották elnöknek dr. Veress Albert orvost és dr. Veress Évát titkárnak. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2000. szeptember 14.

Tasnádon a volt Cserei udvarház jelenleg múzeumként használatos épülete előtti parkban szept. 16-án szobrot állítanak a város nagy szülöttének, Bíró Lajos természettudósnak. A Petkes József tasnádi születésű, Magyarországon élő festőművész kezdeményezése nyomán, Nagy Lajos Imre magyarországi szobrászművész által elkészített 55 centis (Kovács Albert lázári mester által kifaragott 1,25 méter magas talapzatra helyezett) mellszobrot fogják leleplezni. Ebből az alkalomból szimpóziumot tartanak, ennek keretében ökológiai témájú előadások hangzanak el. Az előadók Tóthfalussy Veress Éva, Stier Izabella és Benedek Zoltán. Ugyanaznap nyílik Petkes József alkotásaiból festészeti, Nagy Lajos Imre gyűjteményéből érmekiállítás. Megnyitóbeszédet tartanak: Demeter Ervin magyarországi miniszter és George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa. /Boros Ernő: Tasnád: Szombat délután szoboravató. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

2000. szeptember 18.

Szept. 16-án Tasnádon, a volt Cserei udvarház, jelenlegi városi múzeum épülete előtti parkban felavatták azt a város nagy szülöttéről, Bíró Lajos természettudósról mintázott bronz mellszobrot, amelyet Petkes József tasnádi születésű, Nyíregyházán élő festőművész ösztönzésére Nagy Lajos Imre ismert nyíregyházi szobrászművész térítésmentesen készített el. Jelen volt többek között Demeter Ervin tárca nélküli miniszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az Erdély Kultúrájáért Alapítványt képviselő Kulcsár Edit, Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Szatmárnémeti alpolgármestere, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa, Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere, és Benedek Zoltán, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke. /Boros Ernő: Szoboravatás Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ Tasnádon először 1991-ben a református templomban avattak emléktáblát Biró Lajos nevével. A következő tábla Harag György rendező szülőházára került 1993-ban, majd Tasnád szülötte, a közkedvelt író, kabarészerző Nóti Károly emlékét idéző felirat a művelődési otthon falán olvasható 1999-től. Biró Lajos /1856-1931/ természettudós hat évet töltött a pápuák földjén. Madár-, rovar- és ásványtannal, de nem utolsósorban néprajzzal is foglalkozott. Biró Lajos hagyatéka több mint 50 tudományos és ismeretterjesztő cikkben, két könyvben, valamint az Új-guineai utazásaim emlékei című gyűjteményben maradtak fenn. Több mint 2 ezer olyan állatfaj van, amit ő látott és figyelt meg, látta el biológiai jegyzetekkel. A tudományos ülésszakon Benedek Zoltán nagykárolyi nyugalmazott tanár, a Biró Lajos Ökológiai Társaság elnöke és T. Veress Éva tartott előadást. . Ugyanezen a napon a múzeum kiállítóterme Petkes József festőművész és Nagy Lajos Imre szobrászművész munkáinak nyújtott otthont. A tárlatot Demeter Ervin Budapestről érkezett miniszter nyitotta meg. /S. Muzsnay Magda: Biró Lajos-szobrot avattak Tasnádon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2004. február 18.

Dr. Pap Istvánra, a Mezőgazdasági Főiskola (a mostani Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem) néhai tanárára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjára emlékeztek halálának 10. évfordulóján a Házsongárdi temetőben. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Kolozs megyei szervezetének visszaemlékezésén részt vettek a Pap család tagjai, a professzor egykori munkatársai, tanítványai és tisztelői. Az emlékülésre Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) dísztermében került sor. Az összejövetelt Egyed Ákos történész, az EME elnöke nyitotta meg. Dr. Cseke Péter szerkesztő, majd dr. Csetri Elek akadémikus, az egykori pályatárs emlékezett Pap István agrártudós életútjára, tudományos munkásságára és tudománynépszerűsítő szakírói tevékenységére. Az egykori jeles tanárhoz fűződő emlékeiről szólt Farkas Zoltán, dr. T. Veress Éva, Veress István, dr. Tamás Lajos, dr. Jakab Samu, Antal András és mások. /Z. A.: A jeles agrártudósra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2006. január 23.

Január 21-én tartotta idei első összejövetelét az EME Agrártudományi Szakosztálya Kolozsváron. A rendezvényen Farkas Zoltán mérnök bemutatta Gidófalvy István Önéletrajz című, a Művelődés kiadásában, Sas Péter művészettörténész szerkesztésében nemrég megjelent könyvét. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságírói szakának előadótanára elmondta: már Kelemen Lajos írt idősebb Gidófalvy Istvánról, írásából az erdélyi magyar középosztály életét ismerhetjük meg. Dr. T. Veress Éva professzor Bodor Kálmán gyógynövényszakértő munkásságáról beszélt. Bodor Kálmán népművelő munkát is folytatott, ugyanakkor kiemelkedő szakírónak számít. Életének utolsó éveiben gyógynövénykönyvet írt, amely 1957-ben jelent meg, halála után másodszor is kiadták. Dr. Csávossy György borszakértő az erdélyi borokról tájékoztatott. /T. Á. R.: Agrártudományi rendezvény az EME székházában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Január 22-én, vasárnap mutatták be Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében Gidófalvy István frissen megjelent Önéletrajzát, egyben kiállították felesége, Pataky Etelka festőművész képeit. A városban sokan emlékeznek még dr. Gidófalvy Istvánra, akinek kényszerlakhelyet jelöltek ki 1949. március 2-án. A nagy tudású Gidófalvy István, a történettudós, Kelemen Lajos egykori tanítványa, majd barátja akkor is felvállalta a népszolgálatot, amikor szinte minden ilyen lehetőségétől megfosztották. G. Pataky Etelka pedig, aki tehetségét jeles müncheni, budapesti és nagybányai mesterek irányításával teljesítette ki, akkor is festett, amikor a hivatalos tárlatokon mellőzték őt. A budapesti művelődéstörténész Sas Péter, Kelemen Lajossal foglalkozva találkozott Gidófalvy István nevével, önéletírásával. Azelőtt Kelemen Lajos ugyancsak Gidófalvy Istvánról és családjáról szóló kötetét is kiadták. A két kultúrtörténeti kiadvány egymást kiegészítve nyújt átfogó, igaz korrajzot Erdély társadalmáról, az itteni középosztály és a velük érintkező magyar társadalmi rétegek zaklatott sorsáról. A Gidófalvy házaspár 1984-ben hunyt el, hat hét különbséggel. /N. M. K.: Sohasem késő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

2006. március 8.

A száz éve született akadémikus professzora dr. Péterfi Istvánra (1906-1978) emlékezett és az erdélyi növényélettani kutatásról tartott emlékülést az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) természettudományi szakosztálya az elmúlt hét végén Kolozsváron. Dr. Nagy Tóth Ferenc professzor (EME, MTA külső tagja) előadásában részletesen bemutatta a híres tanár életútját, kutatási és gazdag közéleti tevékenységét. Dr. Fodorpataki László a Babes–Bolyai Tudományegyetem előadótanára beszélt Péterfi könyveiről, didaktikai és kutatási érdemeiről. Szígyártó Lídia a Sapientia EMTE tanára az algakutatás területén elért, messze földön híres eredményekről szólt, amelyekkel Péterfi professzor beírta nevét az európai tudósok közé. Dr. Veress Éva professzor és Gábor Dénes nagy szeretettel, és elismeréssel emlékeztek egykori nagyra becsült tanítómesterükre. /Barazsuly Emil: Péterfi István professzorra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2007. szeptember 18.

A piliscsabai Sárközy Péter Emlékérem kuratóriuma, méltányolva az erdélyi biogazdálkodás elindításában és elterjesztésében, továbbá a kolozsvári Bioklub megszervezésében betöltött szerepéért, oktatói, kutatói és ismeretterjesztői munkásságáért Sárközy Péter Emlékérmet adományozott dr. T. Veress Éva professzornak. /Sárközy Péter Emlékérem T. Veress Évának. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2007. december 20.

Megjelent a kolozsvári Erdélyi Gazda 2007. december–2008. januári összevont száma. Advent van, gyönyörű címmel vezércikket Sebestyén Katalin főszerkesztő írt. A biotermék kiállításáról dr. T. Veress Éva számolt be. Dr. Márkus István talajszerkezet-javító és -kímélő művelésről közölt. A 97 éves korában elhunyt Veress István professzortól dr. Csávossy György és Györffy István, valamint szerető lánya, Éva búcsúzott. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2008. augusztus 25.

A kolozsvári Erdélyi Gazda augusztusi számában Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke írt a gazdálkodásról. Az RMGE udvarhelyszéki szervezetének tevékenységéről Bodó Géza számolt be. Fellendülőben a biogazdálkodás Romániában – állapította meg írásában dr. T. Veress Éva. A Kárpát-medencei tájtörténeti tudományos konferenciáról dr. Jakab Sámuel tudósított. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2009. november 12.

Kalotaszegi önépítkezés, kolozsvári ódon házak, a tudomány szolgálatába állított élet, második világháborús fogolytábor, a magyar és a lengyel nemzet sorsközössége – egyebek mellett ilyen témákban kínál olvasnivalót a kolozsvári Művelődés folyóirat októberi száma. A lap az 1989-es rendszerváltozás utáni erdélyi újraépítés egyik példájaként a magyarvistai református gyülekezet kulturális központját, a Kalotavárat építő igyekezetét mutatja be, Gáspár Attila a szeptemberben Budapesten lezajlott XIV. Kárpát-medencei napokról számol be. Bakó Botond a 70. életévét betöltött Tóthfalussyné dr. Veress Éva biológus, kutató, feltaláló, egyetemi tanár, Takács Gábor pedig Barcsay Jenő tanár és festőművész életpályáját mutatja be. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2009. november 28.

Kolozsváriak és nagyenyediek együtt emlékeztek és ünnepeltek november 26-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi házban, az Áprily-estek keretében, Veress István professzor /Nagyenyed, 1909. nov. 5. – Kolozsvár, 2007. nov. 2./ születésének századik évfordulójára. A vendégek között ott volt T. Veress Éva nyugalmazott egyetemi tanár, a professzor leánya. Dr. Csávossy György, a Magyar Gazdák Egyesületének tiszteletbeli elnöke ismertette Veress István életművét. Ennek a hosszú időszaknak egy jelentős része Nagyenyedhez, illetve Csombordhoz kötődik, ahol a hajdani mezőgazdasági iskola tanára, rövid ideig igazgatója és aligazgatója volt. Filmet is bemutattak Veress István életéről, majd Bartók Árpád nyugalmazott csombordi tanár Veress Istvánnal átélt vadászkalandjaira emlékezett. /B. B. : Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Veress István, a kolozsvári Mezőgazdasági Intézet nyugalmazott tanszékvezető professzora a gyümölcstermesztés szakembere volt.


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998