udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 84 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Török Ferenc

1992. október 21.

Józsa Benjámin helyi magyar szakos tanár tanulmányában megállapította, hogy Nagyszeben magyarsága a XIX: század folyamán komoly politikai és kulturális életet élt. Szombatfalvi Török Ferenc egyetemi tanár, a Szeben és környéke RMDSZ szervezetének elnöke szerint Szeben megyében jelenleg 18 ezer magyar él, zömük Medgyesen és környékén, Nagyszebenben mintegy 5 ezer magyar nemzetiségű lakik, a városi RMDSZ-nek 1100 tagja van. /Ferencz L. Imre: Szebeni szigetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1997. augusztus 12.

Aug. 12-én ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Elnöksége és a Megyei Képviselők Tanácsának /MKT/ Állandó Bizottsága. Az ülésen a szept. 6-ára tervezett, a kongresszusi küldötteket megválasztandó megyei küldöttközgyűlés előkészületeiről, valamint a Kolozs megyei RMDSZ szervezési és oktatási problémáiról folyt tanácskozás. A küldöttközgyűlésre a Kolozs megyei prefektúra nagytermében kerül sor. - A megyei oktatási stratégia kidolgozása érdekében, valamint a nemrég kinevezett és beiktatott megyei főtanfelügyelő-helyettes, Török Ferenc munkájának megsegítése céljából Boros János megyei elnök aug. 14-ére összehívta az oktatási tanácsadó testületet, melynek tagjai a megyei oktatási alelnök, a főtanfelügyelő-helyettes, a szaktanfelügyelők, a Megyei Tanács oktatási szakbizottságának RMDSZ-tagja, a Pedagógusszövetség megyei elnöksége, valamint az MKT oktatási szakbizottsága. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./

1997. szeptember 6.

Aug. 1-jével kinevezték a kolozsvári Török Ferencet helyettes vezértanfelügyelővé. Azt nyilatkozta, hogy a románok teljes megelégedésére kell dolgozni, a román tanüggyel is törődik, nemcsak a magyarral. "Jelenleg Kolozsváron, de az egész országban még csak most tanuljuk az európai gondolkodást." - állapította meg. Az embert lássák benne, kérte a tanfelügyelőségen, és ne a magyart. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1998. március 5.

Febr. 28-án Kolozsváron tartotta éves tanácskozását az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek tanácsa. Boros János megyei RMDSZ elnök elmondta, hogy a Funar féle városvezetés mellett az RMDSZ munkáját akadályozza a parasztpárti túlzó dominancia, emiatt az RMDSZ nem jutott hozzá bizonyos tisztségekhez. - A legeredményesebben a kalotaszentkirályi, bánffyhunyadi, szamosújvári, tordai, aranyosgyéresi körzetek dolgoznak. Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök felháborítónak tartotta, hogy több vegyes iskolában a román igazgatók utasítására nem egy magyar tanár románul tanította a földrajzot és a történelmet, holott az érvényes kormányrendelet előírja a két tantárgy anyanyelven való oktatását, majd a megyei tanügy helyzetéről szólva a munka összehangolására figyelmeztetett. A törvények kellő ismeretének hiánya miatt megyei szinten csak 50 %-os arányban használják ki a magyar oktatási lehetőségeket. Előfordult az is, hogy reál-szakos megyei tanfelügyelői állást hirdettek meg és egyetlen jelentkező sem akadt. Örömmel kell viszont elkönyvelni, hogy Török Ferenc személyében helyettes megyei tanfelügyelője van a magyar oktatásnak. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2., Kisgyörgy Réka. Hatalom nélküli hatalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1998. május 14.

Török Ferenc Kolozs megyei tanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy ősztől, Kolozs megyében beindul a magyar nyelvű egyetem előtti szakoktatás. Úgy állították össze a tíz Kolozs megyei szakiskolát, szaklíceumot, illetve inasiskolát, ahol mintegy 300 hely áll a magyar diákok rendelkezésére, hogy a olyan szakmát tanulhassanak magyarul, amellyel a legkönnyebben boldogulhatnak. A tanfelügyelőség dolgozik a mérnökök-tanárok névsorának véglegesítésén. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1999. április 1.

Márc. 31-én Kolozsvárott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezett tanácskozást az 1999-2000-es tanév beiskolázási tervéről. Török Ferenc, Kolozs megye főtanfelügyelője kiemelte, hogy a nyolcadikosok 65 %-a elméleti líceumokban akar továbbtanulni, annak ellenére, hogy érettségi után nehéz lesz elhelyezkedniük azoknak, akik nem folytatják tanulmányaikat egyetemen. /Szabó Csaba: Az 1999-2000-es tanév beiskolázási terve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1999. szeptember 25.

Kolozsváron szept. 23-án, az Apáczai Csere János Líceum dísztermében megtartott hagyományos tanévnyitó pedagógusgyűlés fő témája a magyar nyelvű szakoktatás volt. A pedagógusszövetség Kolozs megyei elnöke, Székely Géza tanár hangsúlyozta: az idén még hamarabb fognak elindulni a nyolcadikosok továbbtanulási terveit felmérő űrlapok, mint tavaly. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes figyelmeztetett: a magyar nyolcadikosok 80 százaléka foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy elméleti líceumban folytassa tanulmányait, ez sok tanügyi szakember számára nem megnyugtató. - Azok a nyolcadikosok, akik épphogy átcsúsztak a képességvizsgán, nem valószínű, hogy időközben meg fognak táltosodni az elméleti líceumokban. Bálint Kelemen Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének oktatási alelnöke hangsúlyozta: a hazai pedagógustársadalom sok gondjára-bajára hozna gyógyírt a lelkiismeretes tanári-nevelői munka. Sajnos - mondta -, igen sokan panaszkodnak az RMDSZ-nél arra, hogy a magyar anyanyelvű tanárok, igazgatók nem végzik dolgukat úgy, ahogyan azt kellene. - A Könnyűipari Líceum PHARE-segéllyel kialakított géphálózatát - mondta - bármelyik iskola megirigyelhetné. Az olyanszerű jelszóval, hogy "elvtársak, szakoktatást kell csinálni", már nem lehet semmit elérni. Révész Erzsébet mérnök-tanár - akinek fontos szerepe volt a magyar tannyelvű szakoktatás beindulásában - határozottan kiállt a magyar szakoktatás továbbfejlesztésének terve mellett. /Szabó Csaba: Élénk vita a pedagógusok évnyitó gyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1999. október 15.

A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának múlt heti bukaresti kongresszusán a párt Kisebbségi Tanácsot is alakított, amelynek alelnöki tisztségébe Török Franciscot választották. Hogy milyen feladatkör vár ez utóbbi testületre? Nos, összekötő kíván lenni a TDRP politikai szervezetei és a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségek között. Etnikai jellege nincs - erre ott van az RMDSZ, valamint a Német Demokrata Fórum. /Á. M. [Ágopcsa Mariann]: A TDRP készül a választások megnyerésére: Kisebbségi Tanács, Török Francisc alelnökkel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 15./

2000. február 12.

Febr. 11-én Kolozsváron folytatódott az a kétnapos szimpózium, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezett Kolozsváron, melynek témája az anyanyelvű egyetemi és posztliceális oktatás megszervezése. A kisebbségi tanulók számára nagy gondot jelent a képességvizsga és az érettségi megszervezése is, mivel a tételek lefordítása órákat vesz igénybe. A bizottság tagjai azt szeretnék elérni, hogy ezek a tételek már a minisztériumból lefordítva érkezzenek. - Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy egy tankönyv román nyelvű kiadása 30 000 lejbe kerül, addig ez, fordítási költségekkel együtt, a 110 000 lejt is meghaladja. A probléma annál súlyosabb, minél kisebb közösségről van szó. A kisebbségi osztály indításához legalább tíz gyermekre van szükség, Mariana Dragomir főtanfelügyelő azonban kijelentette, hogy ettől az évtől hét fő elégséges ehhez. - Nagy Anna, a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetője beszámolt a civil szervezetek által kezdeményezett programokról, de hozzátette, hogy még nincs idei költségvetési keretük. Szeretnék elérni, hogy év elején pontosan tudják a rendelkezésükre álló összeget /Tamás Kinga: Folytatódott az eszmecsere az anyanyelvű oktatásról. Négy helyett hét fővel terveznek kisebbségi tannyelvű osztályokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2000. július 15.

Júl. 13-án Csíkszeredában megnyílt a székelyudvarhelyi képzőművészek, Bencze László, Bodó Judit, Bíró Gábor, Siklódi Zsolt és Török Ferenc munkáinak tárlata. Az alkotók, az Udvar művészcsoportosulás tagjai. /Kultúrházban a Várudvar. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

2000. szeptember 1.

Szept. 1-jén az ország valamennyi iskolájában ünnepélyes tanévnyitóval veszi kezdetét a 2000-2001-es tanév, amelynek első féléve január 26-án ér véget. Török Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes arról tájékoztatott, hogy Kolozs megyében jelentősen csökkent az első osztályba iratkozók száma, ezért idén sem a 3-as Iskolában sem a 8-asban nem indul magyar első osztály. Az 1-es Iskolában is eggyel kevesebb első osztály indul, mint tavaly. A 16-os Iskolában az ötödik osztályok fogyatkoztak meg: egyetlenegyre csökkent az említett osztályok száma. - Megkapta ideiglenes igazgatói kinevezését Kósa Mária a Brassai, Csuka Rozália pedig a Báthory Líceumba. Kinevezésük menedzseri versenyvizsgáig tart. /Szabó Csaba: Megfogyva bár, de reformra törekedve. Ma megkezdődik országszerte az iskola. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2000. szeptember 4.

Homoródszentmártonon a több mint két évtizede folyamatosan működő nyári festőtábor mellett szept. 3-án megnyílt újabb tábor Homoródmente építészeti és tárgyi-szellemi életformája által kínált lehetőséggel kíván élni. A gyergyószárhegyi Alkotóközpont által finanszírozott, szeptember 17-ig tartó közös munka tájalakításként, tájberendezésként határozható meg. A táborvezető Bodó Judit ötletét Banner Zoltán művészettörténész elemezte: Valamennyi résztvevő - olvashattuk a közös alkotásra invitáló levélben - egy gyakorlatban kinyilvánított szellemiség képviselőjeként kapcsolódhat be a közös mű megteremtésébe, megfogalmazva egyéni élményanyagának mitológiáját. (A személyes lét, élettörténet, emlékek, kulturális történelmi- és művészettörténeti idézetek, felidézések stb. motívumaiból.) Nem illúziókat, hanem a valóság által megszentelt anyagokat, köveket, gerendát, boronát, deszkát, géproncsokat, habarcsot, rögzítő, szigetelő masszákat, festéket, vásznat stb. használnak az "építkezéshez". A homoródmenti tábor meghívottjai: Bencze László, Bíró Gábor, Bott Mária (Szlovákia), Siklódy Zsolt, Suhajda Zita (Kis-Jugoszlávia), Szemán Ferenc (Ungvár) és Török Ferenc. Az egészet filmen rögzítik Imets Márton és Nagy P. Zoltán segítségével. /Tájberendező alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

2000. október 6.

A múlt évhez képest mintegy négyszázzal csökkent a Kolozs megyei közoktatási alkalmazottak száma. A tavalyi fizetésemelések feltételét képező kötelező leépítéseket - az állandó és tragikus méreteket öltő demográfiai csökkenés segítségével - feszültségkeltés nélkül sikerült megoldani. A 2000-2001-es tanévben Kolozs megye 9470 közoktatási főállásában 9535 alkalmazott keresi kenyerét. Tavaly még 9853 főállást tartottak nyilván, de ez a szám az április elsejei kötelező létszámcsökkentéssel - összevonások és átszervezések által - mintegy 9600-ra esett vissza. Az idei tanév normacsökkenései már nem a leépítések, hanem a gyereklétszám visszaesésének következményei. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a fogyatkozás a magyar közösségeket érinti a legsúlyosabban. A gyerekfogyás miatt csak Kolozsváron több mint húsz tanítónőt volt kénytelen a tanfelügyelőség máshova áthelyezni. Ezzel évekre lezárul a frissen végzettek előtt a kinevezés lehetősége. A demográfiai hullámvölgy miatt csökkent a helyettesítő (érettségi okleveles) pedagógusok létszáma: a tavalyi 868-hoz képest az idén csak 431-en voltak. - Kolozs megye magyar nyelvű tankönyvellátásával kapcsolatban Török kijelentette, hogy lényegesebb hiányok csak líceumi szinten tapasztalhatók, ahol a fordítások stb. miatt késések állnak be. /Demográfiai hullámvölgyben Kolozsvár. Tovább csökken megyeszerte a magyar gyerekek száma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2000. október 23.

Okt. 21-én Kolozsváron tanácskoztak az ország magyartanárai. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint Trianon óta nem volt még Erdélyben a magyartanároknak ilyen fajsúlyú tanácskozása. A mostani változó világban meg kell találni a magyar nyelv és oktatás új szerepkörét. A magyartanároknak fontos szerep jut az oktatási reformfolyamatban. Az összejövetelen az új kilencedikes magyar nyelv és irodalom tantervről volt szó. A szerzők ismertették az általuk írt tanterv sajátosságait. Kötő József államtitkár közölte, hogy két-három hónap alatt írják ki az új kilencedikes magyar nyelv és irodalom tantervre épülő tankönyv elkészítésének pályázatát. /Szabó Csaba: Magyartanárok országos tanácskozása. Nem tananyag-, hanem követelményközpontú az új kilencedikes tanterv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2001. január 9.

Nagyszebenben, az erdélyi szászok egykori fellegvárában mára a 170 ezres lakosság alig egy százaléka vallja magát németnek. Nagyobb számban élnek magyarok a városban, mint szászok. Mintegy 4100 magyar lakik Nagyszebenben, a lakosság 2,6 %-a, Szeben megyében pedig 4,29 % a magyarok aránya. A megyében a 13 ezer szavazati joggal rendelkező magyar személy közül 3600-an választották az RMDSZ jelöltjét a választáson, tájékoztatott Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeni RMDSZ elnöke. A medgyesi magyarságnak egynegyede sem voksolt az RMDSZ-re. Keresztes Kálmán, a nagyszebeni Goga Octavian Gimnázium matematikatanára, egyben aligazgatója elmondta, hogy a városban mindössze egyetlen óvodában működik magyar tagozat, az elemi és gimnáziumi osztályokat pedig csak minisztériumi engedéllyel lehetett megindítani. A Goga Octavian Gimnáziumban 45-en tanulnak magyarul, a 15-ös általános iskolában 64-en. A VIII. osztályban 14 magyar tanuló van, az első osztályt idén két magyar tanulóval kezdték. Az új polgármester valamikor tanfelügyelő volt, az ő jóindulatának köszönhetően indulhatott az első osztály. Medgyesen azonban 11 tanulóval nem indulhatott meg a magyar első osztály. Az Illyés Közalapítvány segítségével vásárolhattak a nagyszebeniek iskolabuszt, amely a környék falvaiból és a város különböző negyedeiből szedi össze a magyar gyermekeket. A bentlakók költségeinek egy részét szintén a magyarországi közalapítvány fizeti. Valamikor három-négy párhuzamos magyar osztály is indult és az érettségizettek szinte mind bejutottak az egyetemre. Talán épp ez volt a vesztünk, vélte Kazinczy Jenő, aki 1955-től az 1989-es fordulatig volt a gimnázium igazgatója. Aki egyetemet végzett, Ceausescu intézkedéseink megfelelően, nem kerülhetett vissza a városba. Lassan magyar értelmiség nélkül maradt a város. Ötven évvel ezelőtt tizenegy vállalat élén állt magyar igazgató. Mára egy sincs. - Még a kommunizmus idején is gazdag magyar művelődési élet zajlott Nagyszebenben, emlékezett vissza a múltra Kalmár Ferenc, az újjáalakult Polgári Kör vezetője. Színdarabokat, vígjátékokat adtak elő. A helybeliek büszkék újságjukra. A Nagyszeben és Vidéke sokáig havonta jelent meg, később negyedévenként. Ezelőtt egy évvel pénzhiány miatt leállt, de most újraindítják. A lap ezerkétszáz példányban jelenik majd meg és a dévai Corvin Kiadónak köszönhetően ingyen terjesztik. - A nagyszebeni magyarok az RMDSZ főtéri, korszerűsített helységeiben szinte hetente tartanak összejöveteleket. Az ifjúsági szervezet élén Szántó Csilla tanárnő áll. - A városban egyetlen könyvesboltban sem árulnak magyar könyveket. /Szucher Ervin: Túlélni próbál a nagyszebeni magyarság. Két gyermekkel indítottak osztályt az elemiben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2001. január 13.

A bukaresti Cotidianul értesülései szerint az RMDSZ és az RTDP között titkos egyetértés született arról, hogy az új kormány nemcsak magyar alprefektusokat, megyei igazgatókat és felügyelőket tartana meg eddigi tisztségükben, hanem olyan volt államtitkárok is valamilyen fontos beosztást kapnának, mint például Erős Viktor, az Állami Vagyonalap leköszönt alelnöke,РVarga Gábor, az Országos Szabványhivatal volt vezetője, vagy Birtalan József, a kis- és középvállalatok fejlesztéséért felelős kormányhivatal egykori tisztségviselője. Markó Attilát, az egykori Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának volt igazgatóját bíznák meg a kisebbségi ügyekkel, és áll rangot kapna. Kónya-Hamar Sándor képviselő megerősítette: rendeződött Erős Viktor és Birtalan József helyzete, az előbbi az időközben megszüntetett ÁVA utódjaként létrehozott hivatalban tevékenykedik majd, az utóbbi pedig a kis- és középvállalatokért felelős minisztériumban, azonban egyikük sem államtitkári tisztségben. Az ún. "titkos″ RMDSZ-RTDP függelék különben tartalmazza a Kolozs megyeiek azon javaslatát, hogy tartsák meg tisztségükben Pető Zsigmondot a megyei kataszteri hivatal élén, illetve Török Ferenc tanfelügyelőt, és Szép Gyulát a művelődési felügyelőségen. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Régi RMDSZ-es kormánytisztségviselők új fontos beosztásokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2001. június 5.

Jún. 3-án Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony tájékozódó jellegű tanácskozáson vett részt Kolozsváron a megyei tanfelügyelőségen. Az értekezleten mintegy 70-80 iskolaigazgató, illetve tanfelügyelő volt jelen. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes úgy látta, hogy Ecaterina Andronescu elégedett a tanfelügyelőség, illetve a megye iskoláinak munkájával. Wolf Rudolf, az Apáczai Csere János Líceum igazgatója megkérdezte Andronescut, hogy az érettségi tételeket idén lefordítják-e magyar nyelvre Bukarestben. A tanügyminiszter asszony azt felelte, hogy idén nem lesznek gondok a fordítással. /Szabó Csaba: Ecaterina Andronescu nem váltani jött. A tanügyminiszter elégedett a megyei tanfelügyelőséggel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2001. augusztus 9.

Aug. 10-én lovas felvonulással kezdődnek Gyergyószárhegyen a Szárhegyi Napok. A közös szervezésében lesz versmondó-délután, Ki mit tud?, fellép a mátraderecskei tánccsoport és a népszerű énekes, Koós János. Dr. Ambrus Zoltán polgármester arról is tájékoztatott, hogy Dombóvár, Jászszentlászló, Mátraderecske, Nagybajom, Öcsény testvértelepülések küldöttei is bejelentették részvételüket a falunapokon. Aug. 11-én Matei László és Török Ferenc fotókiállítását nyitják meg, a helyi színjátszó csoport is bemutatkozik. Aug. 12-én a fúvószenekar előadásával párhuzamosan, Márk Attila verses-zenés előadására kerül sor a plébániatemplomban. Játszóház, Kiss László fényképkiállítása, bábszínház, íjászbemutató, Oláh Gyárfás és Kristó Róbert ruha- és fotókiállítása, továbbá az Amarillys együttes előadása teszi még színesebbé a rendezvényeket. /Bajna György: Szárhegyi Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./

2001. szeptember 15.

Az elemi iskolák, szakiskolák, magyar líceumi diáklétszámában kedvező változások történtek. Nemcsak beteltek a líceumi kilencedikes helyek, de lényeges létszámnövekedés is volt. Az elsősök számának növekedése látható volt. Ebben az évben beindult az Apáczai Közalapítvány illetve a Romániai Magyar Pedagógusszövetség jóvoltából a magyar tanszercsomag-mozgalom is, melynek első gyümölcseit minden olyan szülő érezte, aki magyar tagozatra íratta be elsős gyerekét. A szórványban különösen nagy örömmel fogadták a csomagokat. Szabó Csaba szerint az RMDSZ egyre kisebb szerepet fog a jövőben betölteni az erdélyi magyarság életében, és a magyarság érdekeinek képviseletét fokozatosan átveszik a civil szervezetek: alapítványok, egyesületek, társaságok. Jó hírek érkeznek a magyar szakiskolai hálózat portájáról is: a Kolozs megyei szakiskolák magyar osztályai ismét beteltek. Az újságíró hangsúlyozta, hogy vannak, akiknek az önzetlen támogatása nagyon fontos volt az elért sikerekben, köztük van Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke és Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes. /Szabó Csaba: Elérkezett a nap. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2002. január 20.

Jan. 19-én ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes ismertette a jövő évi Kolozs megyei beiskolázási tervet. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy nem egy magyar tannyelvű intézményben számos tantárgyat román nyelven tanítanak, például a kolozsvári Posta és Távközlési Szakiskolában a magyar tannyelvű osztályban csak a földrajzot és a magyar nyelvet és irodalmat tanítják magyarul. Török Ferenc szerint a megoldás egy tiszta magyar szakoktatási központ létrehozása lenne. Kónya-Hamar Sándor beszámolt arról, hogy még mindig tart a Kolozs megyei magyarság összeírása. Korábban a megyében csupán 37 RMDSZ-szervezet működött, ezek száma mára 93-ra tehető. Lakatos András megyei tanácsos javasolta: az MKT bízza meg a megyei elnökséget, hogy a februári küldöttgyűlésre az RMDSZ csúcsvezetőségéhez, személyesen Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett állásfoglalás-tervezetet dolgozzon ki. Ebben Kolozs megye fejezze ki tiltakozását azon mód ellen, ahogyan a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) etikai bizottsága elmarasztalta Tőkés László református püspököt, továbbá fogalmazzák meg fenntartásaikat és aggodalmaikat a kormánypárttal létrehozott protokollum megkötésével, illetve annak felújításával kapcsolatban, végül pedig az RMDSZ csúcsvezetősége foglaljon egyértelmű és határozott állást a jelenlegi magyar kormány mellett az őt ért ellenzéki támadások miatt a státustörvény kapcsán. Lakatos indítványára reagálva Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette: az utóbbi javaslatot egyszerűen veszélyesnek tartja, mivel ez a magyar választásokba való beavatkozást jelenti. /Papp Annamária: Több konkrétumot az új protokollumba. Megyei küldöttgyűlés februárban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2002. március 20.

Albison márc. 15-én az Irinyi József Iskola udvarán emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. Ünnepi beszédet mondott Török Ferenc, az albisi iskola igazgatója. Az ünnepi irodalmi összeállítás előtt a diákok egy csoportja népviseleti ruhában idézte vissza az 1848-as napokat, karddal kivonva vonultak az esemény színhelyére. A megjelentek megkoszorúzták az iskola falán elhelyezett Irinyi József-emléktáblát./D. F.: Albisi március 15. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 20./ Márc. 17-én Albison megalakult az Irinyi József Társaság. Az alakuló gyűlésen részt vett dr. Pete István szenátor, valamint Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is. Az alakuló gyűlés előtt a vendégek megtekintették azt a helyet, ahol minden feltételezés szerint egykor állt Irinyi József szülőháza. A telek mostani tulajdonosa, Mészáros Etelka húsz négyzetméter területet ajánlott fel egy emlékmű felállításához. Érbogyoszló alpolgármestere, Bakó Lajos albisi lakos kezdeményezésére elkészült egy terméskőből kivitelezett építmény, melynek közepén egy márványtáblát helyeztek el, jelezve, hogy a falu nagy szülöttének egykor itt állt a szülőháza. Bakó Lajos ismertette a társaság szervezeti szabályzatának tervezetét. Fő célkitűzésük Irinyi József emlékének az ápolása. Megválasztották a társaság vezetőit. Az elnök Bakó Lajos, az alelnök Szabó László, a titkár Török Ferenc lett. /Dérer Ferenc: Megalakult az Irinyi József Társaság. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 20./

2002. május 29.

A magyar gyermekek számának csökkenésével egyre jobban fenyegeti a megszűnés veszélye a kolozsvári lakótelepi/külvárosi iskolákat. A feszült interetnikus viszony legkisebb jele is arra ösztönözheti a szülőket, hogy a belvárosba írassák gyereküket. Az idén például a vegyes iskolák ünnepségén a magyar tagozatért felelős aligazgató nem mert magyarul felszólalni. - A megyei tanfelügyelőség senkinek nem tiltotta meg, hogy a románon kívül más nyelven is beszéljenek tanárok, diákok, szülők az iskola egészét érintő ünnepségeken - nyilatkozta ez ügyben Török Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes. A vegyes tagozatú Györgyfalvi negyedi 1-es Számú Iskolában 1990-től kezdve mindig kétnyelvű volt a tanévnyitó és az évzáró egyaránt. Ez most is így van, mondta az iskola aligazgatója, Tonder Ilona. Az évzárókon mindig jelen van valamilyen kis műsorral a magyar tagozat — mondta Vas András, a Horea úti 14-es Iskola aligazgatója. Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos alelnöke szerint a magyar tagozatért felelős aligazgatónak kötelessége magyarul is felszólalni az iskolaünnepélyeken. Hasonlóan vélekedett Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke. Demeter Mária, a kerekdombi 7-es Számú (Emil Isac) Iskola aligazgatója óvatosabb: nem kellene-e ennek a kérdésnek a megválaszolását az iskolára és annak diákjaira, szülői bizottságaira hagyni? – tette fel a kérdést. Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője leszögezte: a multikulturalitás azt is feltételezi, hogy a többségi nemzet is elsajátítja minimális szinten a kisebbség nyelvét, így amikor magyarul beszél egy aligazgató, akkor nem pisszegnek, unatkoznak. /Szabó Csaba: Egynyelvű multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2002. május 31.

A népszámlálási adatok szerint Kolozs megye lakossága mintegy ötvenezerrel csökkent, ez borúlátóvá tette mindazokat, akik a magyar nyelvű oktatás stratégiai rendszerén dolgoznak. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint ősszel szinte ugyanabban a felállásban kezdi a tanévet a magyar közoktatás, mint tavaly. Három osztállyal kevesebbet hirdettek meg az idén, hiszen időközben 25-ről 28-ra emelkedett a maximális beiratkozási létszám. Emiatt ősszel a Brassaiban egy kilencedik osztállyal kevesebb indul, és nem hirdettek magyar kilencediket sem az Elektrotechnikai Líceumban, sem a Maranatha Adventista Kollégiumban. Újdonság viszont: az idén meghirdettek szakiskolai osztályt a Könnyűipari Líceumban, valamint a Posta és Távközlési Iskolaközpontban is. /Szabó Csaba: A románság is elkezdte az egykézést. Egy osztállyal kevesebb a Brassaiban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2002. június 5.

A Krónika cikke nyomán elkezdődött a párbeszéd az önkormányzat és a katolikusok között Feloldódni látszik a mikházi római katolikus egyház, illetve a Ferenc-rend és a helyhatóságok közötti feszültség, amelyről a Krónika május 25–26. számában írt. Birtok György nyárádremetei polgármester ígéretet tett az egyháznak arra, hogy két ingatlant is visszajuttat jogos tulajdonosának. Bakó Pál házfőnök megnyugtatta a mikháziakat, hogy a kolostor visszajuttatása után az erdélyi ferences rendtartomány nem záratja be a helyi elmegyógyintézetet. A kolostor egyik részébe természetesen vissza fognak térni a szerzetesek, az épület többi részében megmaradhat az elmegyógyintézet. Birtok György polgármester megígérte, hamarosan szerződést bont a kocsma működtetőjével, Török Ferenccel, és az óvoda egy részét is átköltözteti a mikházi iskola épületébe. /Szucher Ervin: Ragaszkodik mikházi vagyonához az egyház. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2002. június 25.

A kisérettségire beiratkozott mintegy nyolcezer Kolozs megyei nyolcadikos közül 762-en végezték tanulmányaikat magyar nyelven. A megyei általános sikerarány a tavalyihoz volt hasonló - 77 százalék -, a magyar diákok teljesítménye viszont tíz százalékkal gyengébb, 67,5 százalékos. Ezek szerint a kisérettségiző magyar nyolcadikosok egyharmada megbukott. Részletezve: román nyelv és irodalomból 168-an, magyar nyelv és irodalomból 62-en, matematikából 87-en, történelemből 29-en, földrajzból 53-an buktak meg. Török Ferenc főtanfelügyelő nem értékeli katasztrófaként az eredményeket, viszont elismeri, hogy idén lényegesen gyengébben teljesítettek a magyar nyolcadikosok. Másrészt a pótkisérettségi még hátravan, és ott még eredmények is születhetnek. /Szabó Csaba: Megbukott a kisérettségin a nyolcadikosok egyharmada. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2002. szeptember 10.

Erdély több városának iskoláiban összevonják a magyar tannyelvű elemi osztályokat. Évről évre csökken a magyar osztályok száma az erdélyi tanintézményekben. Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen magyar első osztály indul az idén, 16 tanulóval. Kolozs megyében Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a csökkenés folyamatos ugyan, de nincs ok az aggodalomra, hiszen a román osztályok aránya ennél sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutat. A beiskolázási terv szerint Kolozsváron húsz magyar első osztály indulna, a tanfelügyelő szerint azonban végleges adatokat a tanév megkezdésekor lehet mondani. Mint elmondta, a gimnáziumi oktatás terén jónak mondható a helyzet, ugyanis a Természettudományi Gimnázium 15 új helyet kapott. A szakiskolákban azonban a tervezett négy osztályból mindössze kettő indul. Maros megyében a gyermeklétszám-csökkenés főleg a községi és falusi iskolákban hangsúlyos. Wellmann Richárd, a koronkai általános iskola igazgatója elmondta, 60 óvodás és 120 iskolás jár a koronkai iskolába, ahol minden pedagógus szakképzett. Egyes osztályok 10-11 tanulóval indulnak, ez az iskola fennmaradását is fenyegeti, holott a megyében elismerik a koronkai tanintézményt. Míg Szatmár megye falvaiban növekszik, Szatmárnémetiben drasztikusan visszaesett az idén első osztályba beiratkozottak száma. Az elmúlt tanévben a megyeközpontban feleannyi első osztályos kisdiák volt, mint amennyi nyolcadikos végzett. A 14-es számú általános iskolában, például pár évvel ezelőtt még 13 párhuzamos (ebből 3-4 magyar tannyelvű) osztály működött, az idén pedig három elsőt - ebből egy magyar tannyelvűt - indítanak, de ehhez is két iskolából vonták össze a diákokat. Eddig az alacsony létszám miatt a megyeközpont három iskolájában nem indul magyar első osztály, az ezekbe beiratkozottakat a szomszédos oktatási intézményekbe csoportosítják át. Az elsősök létszáma az elszigetelt településeken viszont növekszik, így például Géresen, Széren, Darán, Atyán. Még nem tisztázott, hány magyar első osztály indul Nagyváradon. A 18 általános iskola közül kettőben már eldőlt, hogy összevont első osztály fog működni, négyben pedig még függőben van a dolog, mivel a beiratkozottak száma kisebb, mint a minimális, tizennyolcas osztálylétszám. A 10-es és 18-as iskola esetében lehet, hogy megadják az engedélyt a létszám alatti osztály beindításához, hiszen eddig 13, illetve 12 gyermeket írattak be. Három évvel ezelőtt kezdett érződni a magyarság létszámának csökkenése Beszterce-Naszód megyében. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, többek között azért is szüntették meg az V-VIII. osztályokat azokon a településeken, ahol a létszám csupán 20 körül van, mert szeretnék, hogy szakképesített pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Hargita megyében ősztől Székelydályán, Hargitafürdőn és Marosfőn szüntetik meg a magyar tannyelvű, illetve Csicsóban a román tannyelvű V-VIII. osztályokat. A gyerekeket kisbusszal fogják közeli, jobban ellátott és szakképzett személyzettel rendelkező iskolákba szállítani. - Jobb volna kevesebb, de ütőképesebb tanárközösséggel rendelkező iskolákat fenntartani, állapította meg Murvai László tanügyminisztériumi igazgató. Az Oktatásügy Minisztérium asztalára az idén négy olyan kérés került, ahol a magyar tagozat megszüntetése ellen emeltek szót. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón sikerült megszerezni a tanfelügyelőség beleegyezését, és a 24 magyar gyerekkel működő V-VIII. osztályt a tervek ellenére nem szüntetik meg. Hasonló a helyzet a Fehér megyei Becében is, ahol a 18 magyar gimnazista nem vállalta a Magyarlapádra történő ingázást. A nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatán összesen 34 diák jár a IX-XII. osztályba, a megyei tanfelügyelő ígéretet tett rá, hogy egyelőre nem számolják fel a kis létszámú osztályokat. A Szilágy megyei Ilosva és Magyarboroszló iskoláinak ügyében jelenleg folynak az egyeztetések. /L. J.: Egyre kevesebb az iskolakezdő diák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

2002. december 14.

Lakatos András oktatási alelnök, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnökségének tagja, minden egyetem előtti oktatással kapcsolatos kérdés a hatáskörébe tartozik. A romániai magyar közoktatás válságban van. Lakatos határozattervezetet nyújtott be az SZKT-nak, amelyet az el is fogadott. Ennek lényege az, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetése valóban tegyen azért, hogy a reformfolyamat újra beinduljon. A közoktatást ugyanis továbbra is egy olyan centralizált rendszer működteti, amelyet a diktatúrától örököltek. Magyar iskolaközpontokat kell kialakítani, mert hatékony, minőségi és versenyképes oktatást csak akkor lehet biztosítani. Adatbázisra van szükség, melynek s létrehozását az EMKE ifjúsági szárnya vállalta magára, azonban a megpályázott 42 millió lejt az RMDSZ nem biztosítja. - Lakatos a megyében segít jóváhagyatni osztályokat, óvodai csoportokat. Amikor jelezték, hogy Válaszúton probléma van, mert a bonchidai polgármester nem akarja engedélyezni a magyar osztály beindítását, akkor Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettessel intézkedtek. Ugyanez történt Kajántón és Magyarpalatkán. Lakatos az RMDSZ-kongresszuson a tanüggyel kapcsolatos problémák megvitatását fogja kérni. Az RMDSZ vezetésének arra kellene figyelnie, hogy egy iskola létesítése ne lokális kezdeményezés, ne partizánakció legyen, hanem egy tudatos, megtervezett folyamat része. - Lakatos úgy látja, válság van az RMDSZ-en belül. Óriási szakadék van aközött, ahogy az RMDSZ munkáját megítéli maga a vezetés, és ahogyan ez lecsapódik a hétköznapi emberek szintjén. Lakatos kételkedik abban, hogy azokkal az emberekkel, akik Markó Bélát körülbástyázzák, képes lesz-e váltani. /Sándor Boglárka Ágnes: Válságban a romániai magyar közoktatás. Interjú Lakatos András oktatási alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2003. január 15.

Legalább négy magyar gimnáziumi osztályt meg kell szüntetni a 2003-2004-es tanévben a kolozsvári középiskolákban. A Kolozs megyei magyar tagozatos tanárok képviselői és Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes jan. 14-én tárgyaltak Vekov Károly RMDSZ-es képviselő jelenlétében, hogy a beiskolázási tervről döntsenek. Török Ferenc elmondta, a 2003-2004-es tanévtől a minisztérium a középiskolai osztályok esetében osztályonként harminc tanulóban szabta meg a helyek számát a tavalyi 25-höz képest. Mivel a tervek szerint a nyolcadikos diákoknak ezentúl csak 65 százaléka juthatna gimnáziumba, a jelenlegi 24 magyar kilencedik osztályból négyet meg kellene szüntetni a megyében. Mivel Désen, Hunyadon, Tordán amúgy is kevés magyar osztály működik, ezért Kolozsváron kell megszüntetni osztályokat. A tanárok szerint több szakközépiskolai osztályra lenne szükség, sőt felmerült egy szakiskola-központ létrehozása is. Török Ferenc szerint a korlátozással a minisztérium túllépi hatáskörét. /Lepedus Péter: Magyar osztályok szűnnek meg? = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2003. május 28.

A közhiedelemmel ellentétben Vízaknát nem szászok alapították- mondta Szombatfalvi Török Ferenc, a Szeben megyei RMDSZ elnöke. Vízakna ősrégi magyar település. Sokat nyom a latban az 1848-49-es szabadságharc egyik legnagyobb csatája is, a Petőfi emléktábla még mindig hirdeti az óvodaépület falán, hogy itt lakott a költő azokban a napokban. A szabadságharc idején mintegy ezerötszáz magyar lakos élt Vízaknán. Jelenleg a református egyháznak 340 tagja van. Az óvodában kb. húszan vannak, az elemiben kilencen. Ötödiktől csak román tagozat működik: ide jár gyerekek egy része, a többiek - négyen - Nagyszebenben tanulnak a még működő magyar tagozaton. Amennyiben ősztől nem lesz elegendő gyermek a szebeni magyar kilencedik osztályban, akkor elkezdődik egy olyan leépülési folyamat, amely az egész megye magyar nyelvű közoktatását negatívan érintheti. Ma az ötezer lakosú Vízaknán 410-en vallják magukat magyarnak. Évtizedek óta létezik a magyar dalárda. Az Árvácska Gyermekotthon 2000-ben épült. /Szabó Csaba: Ahol négy nap dörgött az ágyú. Vízaknai magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2003. június 6.

Székelyszentmihály a Nyikó mente egyik legéletesebb faluja. A fiatalok nem költöznek el, inkább ingáznak, műveletlenül nem sok föld marad. 1992-ben 452 (5 cigány, a többi magyar), 1995-ben 467, múlt évben 452 személyt számláltak a faluban. A falu unitárius vallású, Kiss Gergely unitárius lelkész szólt arról is, hogy szüreti bálkor istentisztelet után viseletbe öltözve ülnek szekérre a fiatalok, bejárják és mulatságukra meghívják a Nyikó mentét. Egyháztörténetet Balázsi Dénes (1961, lelkészképesítői dolgozat) és Török Ferenc (1972) készített. Beindult a Szalon Kft. és a faragóműhely amely több családnak biztosít megélhetést. Itt van a környék legnagyobb unitárius temploma. Egykor a két Kadács, Kobátfalva, a két Bencéd is ide tartozott egyházilag, ma csak Bencéd. Ám a kobátfalviak helyét most is üresen hagyják... A vértanúk oszlopának környékén március elején betonlapos lépcsőt raktak le. Az egykori Ugron-kúria (az iskola mellett) udvarán 1848. november 6-án négy fiatalt végeztek ki. 1995-ig élt a citerazenekar, gondolkodnak azon, hogy újra kellene indítani. /P. Buzogány Árpád (Hargita Megyei Kulturális Központ, Udvarhelyszéki Iroda): Az ember örökké ne mondjon egyformát. Citerások, szószólók és a vízkeresés mestere. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998