udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Török János

2000. május 24.

Máj. 18-20-a között zajlottak a Kolozsvári Katolikus Millenniumi Napok. Pap Leonárd atya kiemelte: "Előttünk a nagy polihisztor Kájoni János és méltó követőjének, a kincses városban is igen jól ismert s e falak között dolgozó Trefán Leonárd tartományfőnöknek, a Szent Bonaventúra Kiadó és Nyomda alapítójának példája, akik kiemelkedő munkásságuk során nagy hangsúlyt fektettek a népnevelésre is. Legyenek az itt elhangzó - művészi műsorral egybekötött - előadások tisztelgések emlékük előtt." Dr. Czirják Árpád érseki helynök elismeréssel emlékezett a szerzetesrendekre, köztük a ferencesekre, akiknek kétségbevonhatatlan szerepük volt Erdély mindenkori történelmében. A jelenlevőknek bemutatták a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány napokban megválasztott új vezetőségét, nevezetesen Fr. Pál Leó provinciálist és helyettesét, Fr. Bakos Damjánt. Eddig mindketten a dési kolostorban működtek. Fr. Benedek Domokos leköszönő ferences provinciai elöljáró a "Szerzetesrendek szerepe Erdélyben a reformációig" címmel, majd dr. Csucsuja István történészprofesszor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia tanszéke dékán-helyettese a szerzetesek reformáció utáni korszakáról tartott előadást. Befejezésként színvonalas zenei műsor következett. A Báthory István Líceumban dr. Gábor Csilla adjunktus Pázmány Péter: "A szóllásnak módgyát úgy ejteném..." címmel tartott tudományos előadást. A Kolozsvárról elszármazott, Magyarországon élő dr. Török János történészprofesszor Az erdélyi magyar katolicizmus múltja és jelene címen tartotta meg előadását. - Kolozsvárnak 11 római katolikus temploma van, itt él 14 fölszentelt pap, több mint 20 000 önmagát katolikusnak valló hívő, pár száz főiskolás, római katolikus fakultás van az egyetemen, katolikus sajtó működik, katolikus ifjúsági lelkészség teljesít szolgálatot, az egyetlen római katolikus nyomda is itt létezik. /Fodor György: "Ha világosságot gyújtanak, nem teszik véka alá" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2001. június 4.

Jún. 3-án, születésének 195. évfordulóján Török János székely mártírra, a falu szülöttére emlékeztek Bágyban. Török János az 1848-as forradalom és szabadságharc résztvevőjeként, a forradalom leverése után a marosvásárhelyi kollégium tanáraként tevékenykedhetett tovább, de állandó megfigyelés alatt tartották a Monarchia idején. Tanári működése során számos tankönyvet írt. l852-től részt vett a Makk-féle - a Habsburg abszolutizmus elleni - összeesküvésben. Mint az összeesküvés egyik vezéregyéniségét l854-ban, kétévi fogház és vallatás után a marosvásárhelyi Posta-réten kivégezték. Az évfordulós megemlékezés Török János szavaival zárult: "Szabad megtenni mindent, ami nem keveseknek jó, hanem sokaknak, szabad megtenni mindent, ami fogyasztja a boldogtalanságot és megsokasítja az örömet". A megemlékezés után a mártír emlékére emelt kopjafától a bágyi Vár-hegy alá vonult a falu népe és a környék településeiről érkezett tömeg, ahol a hagyományos, pünkösdi Vár-fesztivál zajlott. /Bágyi Bencze Jakab: Török Jánosra emlékeztek Bágyban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

2001. augusztus 13.

Aug. 11-12-én rendezték meg a falunapokat Balavásáron. A fiatalok Eperjesi Mimi színjátszó csoportja bemutatta műsorát. Később a Makk-féle szabadságmozgalom erdélyi vezetői emlékére kopjafát avattak, melyre a volt balavásári tanító, Szigeti László rávéste: "A szabadságért haltak meg". Igét hirdetett Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd Tonk Sándor történész tartott előadást az 1848-1849-es szabadságharcról. Két könyvbemutató során a résztvevők megismerkedhettek Péterfy László Balavásár és egyháza című monográfiájával, amely a település életét ismerteti 1960-ig. Ehhez Székely András írt kiegészítést napjainkig. Bemutatták továbbá Vécsey Zoltán Balavásári szüret című kisregényét, amely eredetileg 1941-ben jelent meg Budapesten, az érdekes regények sorozatban. Aug. 12-én a helyi általános iskola felvette Török János vértanú nevét. Bemutatták a református egyház és a falu újonnan készült zászlaját. /Falunapok Balavásáron. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2003. április 29.

Marosszentgyörgyön zajlanak a kilencedik alkalommal szervezett népszerű Szentgyörgy Napok rendezvényei. Az ápr. 20-án tartott megnyitóünnepségen a helybeli Török János Általános Iskola tanulói léptek föl dalos-táncos-vásári műsorukkal. Ezután a VI-VII. osztályos kis előadók viszontlátogatásra Jászberénybe utaztak iskolai ünnepségre, a jászalsószentgyörgyi testvértelepüléssel kiépített kapcsolatuk alapján. Szimpóziumot tartottak az idén 175 éve működő marosszentgyörgyi felekezeti oktatás, illetve a 75 évvel ezelőtt indult román állami elemi oktatás kapcsán. Megnyitották a Templomok és iskolák Marosszentgyörgyön című kiállítást. A Marosszentgyörgyi Tavasz nevet viselő kórustalálkozó máj. 1-4. között zajlik. A tízéves marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar fogadja a dalos találkozóra érkező jászberényi és marosvásárhelyi vegyes karokat. /Járay F. Katalin: IX. Szentgyörgy Napok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

2003. május 2.

Új épületszárnnyal egészül ki a Marosszentgyörgyi I-IX. osztályos Török János Általános Iskola - közölte Nagy Csaba iskolaigazgató. Előreláthatólag 2005-ben fejeződnek be majd az építkezési munkálatok. Az iskolában több mint 740 diák tanul huszonegy teremben. /Járay F.Katalin: Megoldódnak a beiskolázási gondok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2004. július 21.

Hatnaposra bővítve ünneplik az idén az illyefalviak névadójuk, Illés ünnepét. Sepsiillyefalván júl. 20-án kezdődtek a falunapok. Lesznek gyermekprogramok, sportvetélkedők, fogathajtó verseny, a falutalálkozó júl. 24-én lesz. Kádár Gyula történész Illyefalva a történelem sodrában címmel tart előadást, Török János egykori iskolaigazgató a kuruc mozgalomról beszél a résztvevőknek. Idén az Illyefalvi Napokat a nemrég bejegyzett Villa Sancti Eliae Alapítvány rendezi. /Farkas Réka: Falunapok gulyással körítve. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

2005. január 20.

Gagy faluban minden harmadik ház néptelen, magyarázta Pitó Zsolt fiatal református tiszteletes, aki négy éve a kiöregedő falucska maradék híveinek lelki gondozását vállalta. Négy év alatt szinte negyven hívét temette, s évente jó ha egy újszülöttet tarthat keresztvíz alá. Jelenleg 210-en laknak e valamikori virágzó településen, a múlt század ötvenes éveiben 700 lelket számlált az eklézsia. Török János 1848-as mártírhős falujában jelenleg mindössze 11 nebuló tanul egy tanerő keze alatt, az összevont I–IV. osztályban. Nem jár ide autóbusz, sem orvos, mindössze 5 telefonkészülék van a faluban. Bágy az 5 km-re található községközponthoz, Homoródszentmártonhoz tartozik. Hollandok érkeztek bágyi hittestvéreik megsegítésére. Támogatásukkal 28 fekete-tarka növendék marhát vásárolhattak, a jövőben az állatokat kiosztják a gazdáknak továbbnevelés céljából. /Kristó Tibor: „Erdély sok képlapja innen festődik le”. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 20./

2006. szeptember 25.

Kalotaszentkirály falunapján a Kalotadámosról, Jákótelkéről és a szilágylompérti testvériskolából érkezők is részt vettek. Nagyobbaknak szólt az Ady Endre életéhez és munkásságához kötődő verseny. Több kiállítás közül mindenki találhatott kedvére valót: faragásokat, varrottasokat, felújított guzsalyokat, kendertörőt. Az Ady Endre Kulturális Egyesület a költő életútját mutatta be képekben, a Művelődési Ház pedig Török János hegymászó, alpinista, síző 2004-es Himalája-exepedícióján készült képeit. A gálán felléptek a Kolozsvári Magyar Opera művészei, a szamosújvári Kaláka, a helyi Felszeg Gyöngye néptánccsoport, valamint a szilágysági Ady Endre testvériskola csoportja. /Vincze Judit: Guzsalyok és az elrabolt ara. Színes falunapi forgatag Kalotaszentkirályon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2007. június 19.

Falunapokat tartottak a hét végén Kalotaszentkirály-Zentelke falu és a környékbeli települések lakói. Az Ady Endre életútját bemutató kiállítást június 16-án nyitották meg. Török János, Kalotaszentkirály szülötte tartott vetítettképes előadást a helyi Művelődési Házban pakisztáni hegymászó expedíciójáról. Június 17-én, vasárnap, az ünnepi istentisztelet után az Ady Endre Kulturális Egyesület szervezésében koszorúzási ünnepség következett az Ady-emlékműnél. Lakatos András, az Ady Endre Iskola igazgatója elmondta: több mint egy évtizede gyűlnek össze júniusban a falu lakói, hogy a költőre emlékezzenek. Az gálaműsoron a szilágylompérti Ady Endre Iskola diákjai, valamint a helyi Felszeg Gyöngye nevű néptánccsoport is fellépett. Az idei programsorozatot Kovács Kati koncertje, majd tűzijáték zárta. /Dézsi Ildikó: Kalotaszentkirály-Zentelke. Sport, fotók, néptánc és Kovács Kati. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2007. június 25.

Emlékműavatással egybekötött cseresznyemajális volt május 24-én a Beszterce-Naszód megyei Magyardécsén. A református templom szomszédságában Árpád fejedelem halálának 1100 éves évfordulója alkalmából trachitkőből készült emlékoszlopot avattak, Török János kőfaragómester alkotása. A magyarországi testvértelepülés, Újfehértó önkormányzata döntött úgy, hogy ezt az emlékművet Erdélyben állítják fel. A kulturális műsorban felléptek a Kolozs és Beszterce-Naszód megyei néptánccsoportok, valamint az újfehértói testvértelepülés mazsorett- és néptánccsoportja. /D. I. : Kettős ünnep: emlékműavatással egybekötött cseresznyemajális. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25.

2007. augusztus 28.

Marosvásárhelyen a Református Kollégium fennállásának 450. évfordulója alkalmat nyújt arra, hogy felidézzék azokat, akik életükkel fizettek azért, mert szembeszálltak az önkényuralommal vagy az embertelen diktatúrák végeztek velük. Török Jánost a Mack József által szervezett összeesküvésben vállalt szerepe miatt 1854. március 10-én kivégezték a marosvásárhelyi Postaréten. A Székely Vértanúk emlékműve lett a Maros megyei magyarság március 15-i megemlékezéseinek a színhelye. Az iskola két izraelita vallású volt diákját, Tischler Mártont és dr. Farkas Róbertet Auschwitzba hurcolták és elpusztították. Kincses Előd olyan személyiségekről emlékezett, akiket személyesen ismert és akik a kommunista diktatúra, sőt a posztkommunista utóvédharc áldozatai lettek. Nemes Károlyt az új hatalom az iskola igazgatói székébe ültette. Élete legnehezebb döntését Székely János írta meg A nyugati hadtestben. Nemes Károly azért került a Szekuritáté karmai közé, ahonnan csak halálos betegen szabadult, mert amikor a magyar tábori csendőrök szeme láttára a kivégzőosztag megtagadta halálraítélt katonaszökevény falustársának főbe lövését, jól döntött. Magyar királyi hadnagyként tisztában volt azzal, hogy a parancsmegtagadás valamennyi emberének felkoncolását vonta volna maga után. Ekkor tette meg a sorsdöntő lépést: azért, hogy többi katonájának életét megmentse, ő hajtotta végre a halálos ítéletet. Tanár- és hadnagytársa, Pálffy Antal, a hadbírósági tárgyaláson karakánul védelmezte Nemes Károlyt. A Szoboszlai-kirakatperben 11 embert végeztek ki, köztük Dr. Kónya Istvánt. Moyses Márton Kincses Előd osztálytársa volt, 1959-ben érettségiztek. 1956 őszén nem tudták, hogy miért került osztályunkba Moyses Márton. Csak a rendszerváltozás után tudták meg azt, hogy Kozma Béla igazgató embermentő akciójáról volt szó. Moyses ugyanis Magyarországra próbált szökni azért, hogy harcoljon a magyar forradalomban. 1960-ban, elsőéves egyetemistaként Kincses Előd Emese húgával egy előadóteremben ültek, amikor mindenki szeme láttára elhurcolta Moysest a Szekuritáté. A politikai foglyokat 1964-ben amerikai nyomásra kiengedték, de ő csak 1967-ban szabadult. Szabadulása után tovább üldözték, nem kapott megfelelő állást, kitűnő képességei ellenére nem tanulhatott tovább. A rendszer elleni tiltakozásként 1970-ben a brassói RKP-székház előtt felgyújtotta magát. A felületes kórházi ellátás következtében az égési sérülésekbe belepusztult. Visky Árpád színművészt sokan ismerték és elismerték rendkívüli tehetségét. A sepsiszentgyörgyi színházhoz került, összeszólalkozott két szekus tiszttel. Ezért államellenes izgatásért öt évre ítélték, másfél év után kegyelemmel szabadult. Többet nem engedték színpadra, 1986. január 12-én a városszéli erdőben felakasztva találták. Azóta is kérdéses: önkezével vetett véget életének vagy idegenkezűség is közrejátszott? Hegyi Lajos matematikus 1989. december 22-én a marosvásárhelyi Grand Szálló előtti gyilkos sortűz egyik halálos áldozata volt. Ismerői szerint egy rendkívüli tehetségű fiatalembert pusztítottak el a román hadsereg golyói. A gyilkos sortüzet parancsoló Cojocaru tábornok azóta sem felel a hat halottért. Ugyanúgy nem tesz semmit felelősségre vonásáért a(z) (i)gazságszolgáltatás, mint ahogy 1990. fekete márciusa miatt sem. Ez a helyzet felveti a politika, az RMDSZ felelősségét is! Hogyan lehetséges az, hogy a hét halottal járó bukaresti bányászjárásért és az 1989 decemberi sortűzért folyik a büntető eljárás, a marosvásárhelyi gyilkos sortűzért nem felel senki? Toszó Árpád mérnök 1954-ben érettségizett. Temesváron, 1989-ben, Tőkés László közeli munkatársa és védelmezője volt, ezért a szekuritáté célkeresztjébe került. A fordulat után pedig határozottan követelte anyanyelvi jogainkat, iskoláinkat, a temesvári sortüzek felelőseinek megbüntetését. Azért, hogy elhallgattassák, 1990 május végén tőrbe csalták és félholtra verték. Egy hónapra rá Budapestre került a Honvéd kórházba. Külső kényszerítő körülmények miatt felesége hazaszállította Temesvárra, ahol barátai szerint gyanús körülmények között, 1992 júniusában meghalt. A mártírok megérdemelnék azt, hogy az iskolánk udvarán vagy a Bolyaiak szobra mellett egy, a nevükkel megjelölt kopjafa őrizze emléküket. /Kincses Előd: Az iskola mártírjai. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2008. szeptember 13.

A felekezeti oktatás feladását látja a Báthory-líceum és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium egyesítésében Szabó Árpád unitárius püspök. Elmondta: jó lett volna, ha ilyen horderejű döntés előtt a katolikus egyház más felekezetek vezetőivel is konzultál. /Vitatott iskolaegyesítés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ további vélemények:a/ Matekovits Mihály, az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója elmondta: Kovács Sándor főesperes nem követett el törvénytelenséget akkor, amikor nem kérte ki az iskolaegyesítésről a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumba járó gyerekek szüleinek és igazgatójának véleményét. /(N. -H. D.): Csak az egyházi jóváhagyás szükséges. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ b/ Czirják Árpád pápai prelátus a vele készült interjúban emlékeztetett, a kolozsvári katolikus líceum, a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium az ő kezdeményezésének is köszönhető, a rendszerváltás után lehetőség mutatkozott a katolikus iskola létrehozására. A testvéregyházak képviselőivel összefogva sikerült az iskolát létrehozni, a Báthory István Líceum épületében. Czirják Árpád számára érthetetlen a katolikus líceum felszámolásának kísérlete. Czirják Árpád Jakubiniy György gyulafehérvári érseket teszi felelőssé a katolikus iskola megszüntetéséért. Az érsek után súlyos felelősség terheli a főegyházmegyei főtanfelügyelőt és a helyi plébánost. /Török János: Államosítás egyházi segédlettel. Interjú Czirják Árpád pápai prelátussal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ c/ „Nem tisztem minősíteni a katolikus egyház döntéseit” – nyilatkozta a református püspök, nem kíván a sajtó nyilvánossága előtt véleményt mondani. Véleményét az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek rendszeresített találkozóján fogja elmondani. Kovács Sándor főesperes elmondta: az egyház bérleti szerződést kötött 20 évre a tanfelügyelőséggel. Eszerint az egyház biztosítja, hogy visszaszolgáltatás alatt álló ingatlanában folytatódjék az oktatás, cserébe állami támogatáshoz juthatnak az épület felújításához, korszerűsítéséhez. Nagyenyeden a református egyház kötött 25 évre szóló ilyen típusú szerződést az önkormányzattal. Előzőleg a minisztérium az enyedi kollégiumnak megszavazott és jóváhagyott milliárdos összeget visszavonta, és újabb határozattal más iskolának adta. A nagyenyedi kollégium pedig képtelen volt a megkezdett munkálatokat befejezni. Pap Géza püspök úgy látja, hogy a politikai élet egyes tisztségviselői is el akarják lehetetleníteni az egyházi tulajdonban lévő iskolák helyzetét, s magát a felekezeti oktatást az anyagi eszközök megvonásával akarják térdre kényszeríteni. /N. -H. D. : „Nem tisztem minősíteni a katolikus egyház döntéseit” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2008. október 7.

Marosvásárhelyen október hatodikán a Bolyai Farkas Líceumban vetített képes előadással tisztelegtek a hősök emléke előtt. 1850-ig, Haynau nyugdíjazásáig 4628 magyar forradalmár ügyét tárgyalták. Közülük ötszáznak írták alá a halálos ítéletét, végül 110-et végeztek ki. 1850 után is folytatódtak a kivégzések. Marosvásárhelyen, a Postaréten végezték ki 1854. március 10-én Török Jánost, a Református Kollégium tanárát és társait, a székelyföldi Habsburg-ellenes összeesküvés szervezőit, Váradi Józsefet és Bartalis Ferencet pedig Sepsiszentgyörgyön. /Nagy Botond: Gyásznapi megemlékezés a Bolyai líceumban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

2009. március 30.

A régi Kolozsvár díszeit bemutató, szemet gyönyörködtető fotók kiállítása nyílt meg a Fehér templom galériájában, az Erdélyi Kárpát Egyesület Fotóklubja és az Életfa Családsegítő Egyesület közös szervezésében. A megnyitón Jánki Mária előadóművész népdalcsokorral kedveskedett az egybegyűlteknek, majd Török János Wass Albert: Kolozsvár 1930 című versét olvasta fel. Az EKE Kolozs megyei elnöke, Vekov Károly elmondta: a több szervezet összefogásával létrejött rendezvény is annak bizonyítéka, hogy ezek az emberek nem mondanak le Kolozsvárról. Az Életfa Családsegítő Egyesület nevében Szőcs Márta ismertette az Összefogás az életért programot. /S. B. Á.: Régi Kolozsvár – új célokért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2009. június 26.

Temesváron a polgármesteri hivatal megrendelte a Központi (Scudier) park sétányán felállításra kerülő első hét, a városhoz kötődő személyiség bronz mellszobrát. Olyan személyiségekre esett a választás, akikhez olyan esemény kötődik, amelynek 2009-ben évfordulója van. A magyarok közül szobrot kap Küttel Károly egykori polgármester, akinek idején, 140 esztendeje beindult a temesvári lóvasút és Török János polgármester akinek, 125 évvel ezelőtt része volt az utcai villanyvilágítás bevezetésében. A hét mellszobor alkotói között van Szakáts Béla és Kocsis Rudolf is. A sétányon felállítják a nemrég elhunyt Jecza Péter Bartók Bélát ábrázoló mellszobrát is, amelyet megvásárolnak a szobrászművész családjától. /Pataki Zoltán: Temesvári személyiségek sétánya. Hamarosan elkészül az első hét mellszobor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

2009. július 26.

Digitalizálják a szatmári katolikus egyházmegye Bibliotheca Laurenziana könyvtárának könyveit, melyet az egyházi körökben leginkább keresett kiadványok feltöltésével kezdtek meg. A projektet 2007 novemberében indították el azzal a céllal, hogy a szatmári egyházmegye ritka helytörténeti- és lelkiségi forrásmunkáinak tartalmát elektronikus formában is elérhetővé tegyék. Jelenleg már több mint 30 könyvet, dokumentumot és kiadványt sikerült digitalizálni és közzétenni, köztük a papi névtárak (így a sokat keresett 1904-es schematizmust); történeti munkákat; a szatmári építészetről, templomokról szóló műveket, életrajzi kiadványokat és szentbeszédeket is. A http://www.bibliothecalaurenziana.ro oldalon hamarosan olyan olvasmányokat is elérhetők lesznek, mint a Bukovinai és Csángó Magyarok című könyv Schlauch Lőrinctől. A Szatmári Egyházmegyei Könyvtár az egyházmegye megalakulását követően létesült, alapját pedig az Egerből kapott könyvek képezték. Ez az idők folyamán a szatmári püspökök könyvhagyatékaival és a káptalani könyvtárral gyarapodott. A jelentős előrelépést Schlauch Lőrinc püspök hozta meg azzal, hogy egyesítette a püspöki és káptalani könyvtárat, illetve 1873-ban Török János hírlapíró és könyvgyűjtő könyvtárát megvásárolta, majd azt 1887-ben, Nagyváradra való távozásakor az egyházmegyének ajándékozta. Az egyre gazdagodó kollekciónak Meszlényi Gyula építtetett tágas épületet, a könyvtárat pedig a nagy adományozónak, Schlauch Lőrincnek emléket állítva – a Bibliotheca Laurenzianára keresztelte. A szeminárium államosítása 1948-ban a Meszlényi püspök által felépített intézménynek és értékes állományának a végét jelentette. A közel másfél évszázadig gyarapodó gyűjtemény a felelőtlen, a múltat értékelni nem tudó kultúrvandalizmus áldozata lett. A pusztításból megmaradt könyveket a kolozsvári Román Akadémiai Könyvtárba szállították, ahol „feltárásukat” csak 1990 után kezdték el. Az egyházmegyei könyvtár mai formájában 2004–2006 között jött létre. Ebben az időszakban folyt a szatmári püspöki palota, a Hám János Iskolaközpontnak otthont adó szárny felújítása, s így 2004-ben a szatmári könyvtár is helyet kapott az intézményben. /Józsa János: Egyre több könyvritkaság az interneten. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 26./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998