udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Török Viola

1992. október 29.

A Transinfo hírügynökség jelentése szerint több alkalommal megvertek magyarokat. Zágonban a választást követő napon. Szept. 28-án egy helybeli rendőr, Stefan Chilati behatolt Boros Árpád agrármérnök, RMDSZ választási bizalmi otthonába, és ott úgy agyba-főbe verte a mérnököt, hogy kórházba kellett szállítani. Később egy Dobrita nevű ezredes egy nyilatkozat aláírására kényszerítette Boros Árpád feleségét, anélkül, hogy megengedte volna neki a nyilatkozat elolvasását. Ugyancsak Zágonban, szintén szept. 28-án a helyi rendőrök összeverték Török Violát és Török Dezsőt, sőt pénzbírságra ítélték őket, minden ok nélkül. Erről beszámolt a Háromszék is /okt. 3-i szám/. Több alkalommal rejtélyes gyilkosságok áldozatai voltak magyar fiatalok román kaszárnyákban. Legutóbb Kóródi Gyula /Börvely, Szatmár megye/ halt meg Botosaniban, egy kaszárnyában. Állítólag öngyilkos lett. /Új Magyarország, okt. 29./

1996. október 3.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án tartotta közgyűlését Kolozsváron. A Szabadság (Kolozsvár) napilap nem adott hírt az eseményről. A Romániai Magyar Szó tudósítóját meghívták a közgyűlésre, röviden vázolta a közgyűlés lefolyását. Patrubány Miklós elnöki beszámolója után az alelnökök /Jakab Gábor, Kató Béla, Tor T. Tibor, Vetési László/ tovább árnyalták a VET tevékenységét. Csoóri Sándor költő, az MVSZ elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket. Hozzászóltak: Borbély Imre, az MVSZ választmányi elnöke, Tőkés László püspök, Czirják Árpád római katolikus érseki helynök. Megválasztották az új választmányt , majd az MVSZ okt. 25-27-i tisztújító közgyűlésén a VET-et képviselő 58 fős delegátust. A VET program-meghatározásáról beszélt Fülöp G. Dénes, Török Viola, dr. Tamás Sándor és Demény Attila. A munkálatok elemzésére visszatérünk, fejezte be a lap híradását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./ Az ígért elemzésben a napilap csak ellenérzését fejezte ki. - A VET tagja lehet mindenki, aki a magyarság ügyét felvállalja és a társaság tevékenységében aktív szerepet vállal. Tagdíj is van. Az újságíró ilyen ellenséges megállapítást tesz: "Fennáll hát annak a veszélye, hogy a magyarság lelkiismeretéül szolgáló intézmény a hangsúlyozottan értelmiségi-vállalkozói-pénzcsináló réteg elitklubjává szerveződik, amolyan Rotay- vagy Lion's Internationale-szerű búsmagyaros teadélutánokat, partykat rendező, jótékony exkluzív egyletté, melyre egyházi méltóságaink, a Társaságban való részvételük súlyából, arányából megítélve is áldásukat adják." A cikkíró szabadkozik: nem szóvivője az RMDSZ-nek, de felteszi a kérdést: mi a viszony a VET és az RMDSZ között? Szerint a "lélekhalászás" az erők szétforgácsolódásához vezet. Miklós László azt írja, hogy észrevetette: a VET vezetését az RMDSZ-ből valamiképpen kiszoruló, peremre sodródott személyek vették kezükbe. /Miklós László: Sorsban cselekedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ A gyűlésen megjelent és felszólalt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki a Népújság (Marosvásárhely) napilap szerint sejtetni engedte, hogy azért nem lehet a szövetség ügyeit demokratikusan intézni, mert "a Moszadtól a Securitate képviselőjéig mindenki ott van soraiban". /K.L.: "Kémek férkőztek az MVSZ-be - állította Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. = Népszabadság, okt. 16./

2001. október 8.

Török Viola Szent Kinga gyűrűje című zenés misztériumjátékának mutatta be okt. 6-án, Kolozsváron a sepsiszentgyörgyi együttes. Sipos Zoltán karmester és Kerezsi János kórustag, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum igazgatója elmondta, az ősbemutató 2000 pünkösdjén szólalt meg a csíksomlyói búcsún. Idén augusztusban 12 napos turnén hat magyarországi településen, illetve a vajdasági Magyarkanizsán mutatták be a darabot. A jelenleg 86 személyből álló társulat egyetlen színésze, a fiatal Márdirosz Ágnes, a Csíki Játékszín művésznője sikeresen játszotta Kingának, IV. Béla Árpád-házi király elsőszülött gyermekének a szerepét. Kinga életéből több legenda is fennmaradt. Kinga Boleszláv krakkói fejedelem feleségeként - akivel örök szüzességet fogadtak és Szent Ferenc eszméinek kötelezték el magukat - a lengyel népért nagy áldozatokat hozott, a szegényeket segítette, a betegeket oltalmazta, erős hitével és imával megvédte a lakosságot a tatárok újabb betörései ellen. Vagyonát az ószandeci kolostor építésére fordította. Egyik szülőföldi látogatása alkalmával édesapjától az egyik máramarosi sóbányát kapta ajándékba, a saját kérésére, mivel Lengyelország sóhiányban szenvedett. Szokás szerint a tárnába dobta gyűrűjét. Amikor visszatért hazájába, Krakkó környékén ásatni kezdett, és megtalálta a Máramarosból az angyalok által elköltöztetett sóbányát, és benne a gyűrűt. Ez a legendája Lengyelország legnagyobb sóbányájának, a Wieliczkának. /Gyenge Ágnes: Szent Kinga gyűrűje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2005. május 6.

Balassi Bálint Szép magyar komédiáját mutatja be május 6-án a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, Török Viola rendezésében. /B. A. M.: Szép magyar komédia a Tamási Áron Színházban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

2005. november 29.

A Vitéz lélek, az Ősvigasztalás és A csoda című előadások után a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ Tamási-sorozatának negyedik darabja a Boldog nyárfalevél következik, bemutatója november 29-én lesz, Török Viola végzős rendezőszakos hallgató munkájaként. Ahogyan Tamási is hitt a világot egyensúlyban tartó szent erők ősi elrendeződésében, a havadi emberek életében is egyszerre van jelen a fékeveszettség, az őrület, a kegyelem és a szeretet. /Prezsmer Boglárka: Boldog nyárfalevél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

2006. június 7.

Háromnapnyi vendégszereplésre érkezett Marosvásárhelyre sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Operettől keserédes darabon keresztül a névadó utánozhatatlan hangvételű műveinek egyikéig terjedt a színházi kínálat. Június 2-án láthatta a közönség Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét, ez garancia a biztos bevételre. Másnap John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című darabjának szentgyörgyi adaptációja stúdió-előadásként érkezett Vásárhelyre: Bocsárdi László rendezésében. Június 4-én pedig Tamási 1961-ben írt utolsó drámája, a Boldog nyárfalevél következett, Török Viola rendezésében. /Nagy Botond: Kacagás a majdnem-tragédiákon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2006. november 30.

Bemutatók előtt állnak a csíkszeredai, temesvári és gyergyószentmiklósi hivatásos magyar színházak. Csiky Gergely Ingyenélők című drámáját tűzte műsorára a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a szerző halálának 115. évfordulója tiszteletére. A muzikológusnak indult Török Viola nagyszínpadi bemutatkozó előadása lesz az Ingyenélők, amelynek szövegét Csép Zoltán dramaturggal közösen dolgozták át és rendezték meg modern felfogásban. A Csíki Játékszín Játék Ábrahámról és Izsákról című, Feo Belcari műve alapján készült, a dán filozófus, Soren Kierkegaard szövegeinek felhasználásával írt színdarabot mutatja be. Az előadásban Kövesdy István díszlettervezőként és rendezőként egyaránt megmutatkozik. Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház Abul Hasszán, a rosszcsont című gyerekelőadását Dézsi Szilárd rendezte. /Premierkavalkád. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2006. december 5.

Temesváron névadója, Csiki Gergely Ingyenélők című klasszikus darabjának bemutatójával folytatta az idei évad premierjeinek sorát a magyar színház, Török Viola rendezésében. /P. L. Zs.: Csel, csalás, intrika az Ingyenélőkben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./

2007. február 18.

Kolozsváron él az emlékezetben a Notre-Dame Iskolanővérek vezette Augusteum és Marianum leányiskolák hírneve, és szellemisége. A volt diáklányok családanyaként, majd nagyszülőként megőrizték, továbbadták a nővérektől örökölt tudást, lelki kincseket. Az egykori diáklányokat kereste fel nemrég Nagy Éva M. Vera és Czakó Gabriella, mindketten iskolanővérek, akik három éve telepedtek le Szovátán. Fel szeretnék venni a kapcsolatot a volt marianumistákkal, összegyűjteni a gazdag múlt még fellelhető írásos és tárgyi emlékeit. 2008-ban lesz 150 esztendeje annak, hogy az iskolanővérek letelepedtek Temesváron, majd Aradon, Désen, Nagyszentmiklóson. Elődeik nyomdokaiban járva 2004 óta újra tanítanak a magyar iskolanővérek Erdélyben: a Nyárád mente falvaiban és Szovátán. Faluról falura járva tanítanak, A még élő néphagyomány ápolása mellett munkájuk fontos része a kórusmuzsika, a zenei írás-olvasás, a furulya, a pásztorfurulya, a népi játék, a kamarazene, a liturgia oktatása, sőt misztériumjátékkal is próbálkoztak. Legutóbb Szent Kinga életét vitték színre Török Viola összeállításában. A magyar rendtartomány elindította az Erdélyi Tündérkert Alapítványt a hátrányos helyzetű gyerekekért, amelynek célja többek között az erdélyi magyar gyerekek anyanyelvű oktatása és művészi nevelése. /Fodor György: A műveletlenség luxusát egyetlen magyar sem engedheti meg magának. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 18./

2007. március 30.

Budapesten a Thália Színházban vendégszerepel jövő héten a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek elnevezésű rendezvény részeként a társulat a 2005 novembere és 2006 novembere között bemutatott darabok közül az öt legjelentősebb produkcióját viszi el Budapestre, ezek közül három előadás először látható Magyarországon. Tamási Áron Boldog nyárfalevél című színjátékát Török Viola rendezésében, Apokrif című előadást a középkori magyar boszorkányperek iratai alapján Bicskei Zsuzsanna állította össze és adja elő. Samuel Beckett Godot-ra várva című műve Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója rendezésében, John Millington Synge, A nyugati világ bajnoka című komédiáját Bocsárdi László rendezésében, végül Shakespeare Lear király című tragédiáját szintén Bocsárdi rendezésében mutatják be a. /Válogatás a legjavából. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2007. május 4.

Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művét mutatják be Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színházban, Vörösmarty Mihály művét Török Viola állította színpadra. Az előadás különlegessége az ének: Könczei Árpád nemcsak zeneszerzője, hanem koreográfusa is a produkciónak. /Költészet zenével. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

2007. augusztus 28.

Temesváron társulati üléssel megkezdte a 2007–2008-as évadot a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Könczei Árpád zeneszerző és koreográfus, valamint Plugor Judit táncpedagógus irányításával megkezdődött az első mozgásművészeti mesterkurzus, amelyen nemcsak a temesváriak, hanem más romániai és vajdasági magyar színházak tagjai is részt vesznek. Könczei a Kövesdy István rendezte Ibusár és a Török Viola által jegyzett Ingyenélők színpadra állításánál működött közre a Csikyben, s ekkor támadt az ötlete, hogy fektessenek hangsúlyt a mozgáskultúra fejlesztésére. Szász Enikő igazgató kemény szezont ígér, 9-10 premierrel a műsorban. Az első kettőt mindjárt szeptemberben: 13-án Mátray László egyéni előadóestjére (Az állat is ember…) várják a nézőket a Művészetek Házába, 27-én meg a Gyöngyharmat János című bábjátékra Lábadi Éva rendezésében. Októberben Mátyás Zsolt Imre állít színpadra egy Csehov-adaptációt De mi lett a nővel? címmel, s az év végén bemutatják a Macskák című musicalt. Szász Enikő erősíteni szeretné a térségi együttműködést, ezért “elhozzák” az újvidéki Tanyaszínház Pál utcai fiúk című produkcióját, amelyben öt temesvári színész is játszik. Emellett rendszeresíteni akarja a szomszédos megyékbe a kiszállásokat. /Pataky Lehel Zsolt: Évadkezdés a magyar társulatnál. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

2007. szeptember 6.

A filharmónia épületében és a Szakszervezeti Művelődési Házban tartja előadásait a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, amíg zajlanak a színház felújítási munkálatai, tájékoztatott Meleg Vilmos társulatigazgató. A társulat nyolc bemutatót tervez: Georges Feydeau A hülyéje című bohózatát Meleg Vilmos, Stanisław Ignacy Witkiewicz Az őrült és az apáca című drámáját Vadas László rendezi. Lesz operett, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét Nemlaha György viszi színre, a kortárs drámaíró, Kárpáti Péter Nick Carter, avagy végső leszámolás dr. Quartzcal című detektívtörténetét Pinczés István rendezi; Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékát Kovács Levente állítja színpadra. Kazem Shahryari A nők színei című darabját Meleg Vilmos rendezi, továbbá két klasszikus: Jean Racine Phaedráját Török Viola állítja színpadra, William Shakespeare Tévedések vígjátékát pedig Bodolay Géza. „A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház stratégiai szerepet tölt be a bánsági magyarság megmaradásában. Éppen ezért nem lehet rétegszínház, de a populáris kultúra közvetítője sem kíván lenni” – jegyezte meg Szász Enikő igazgató. Arra törekedtek, hogy minél szélesebb nézőréteget szólíthassanak meg. Egyelőre két produkció próbái zajlanak: a magyar népmese alapján készülő bábszínházi előadást, a Gyöngyharmat Jánost Lábadi Éva, Kiss Csaba De mi lett a nővel… című művét pedig Mátyás Zsolt viszi színre. Szatmárnémetiben a Harag György Társulatnál már megkezdődtek Az ajtó című Szabó Magda-regény adaptációjának próbái. Az előadás rendezője Bereményi Géza, a mű színpadi változatának szerzője. /Babos Krisztina, Rostás-Péter Emese: Kétlakiság és stratégiai szerep. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

2008. május 9.

Ötvenöt éve működik intézményes keretek között magyar színház Temesváron, az évforduló tiszteletére rendeztek ötnapos fesztivált a Bega-parti városban, Eurórégiós Színházi Találkozó címmel. A rendezvényen öt város – Temesvár, Újvidék, Szabadka, Tatabánya Arad – színháza mutatkozik be, és sor kerül dokumentációs kiállításra, színháztörténeti vetélkedőre, valamint Színház a régióban címmel konferenciára is. A találkozó a Temesvári Csiky Gergely Színház bemutatójával kezdődött május 7-én Ödön von Horváth A férfiak nélküli falu című darabjával, Török Viola rendezésében, az előadás zenéje és koreográfiája Könczei Árpád munkája. Balázs Attila, a temesvári színház új igazgatója elmondta: többhónapos munka előzte meg a kiállítást. A kiállítást Szekernyés János, a színház egykori igazgatója ismertette. Száznyolcvan évvel ezelőtt játszott először magyar társulat Temesváron, az akkori kassai társulat vendégszerepelt a városban. /Köllő Katalin: Ötvenöt év színház Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2008. május 16.

Temesváron a színház alapításának 55. évfordulójára szerveztek Eurórégiós Színházi Találkozót. Leginkább kortárs szerzők műveiből készült produkciók szerepeltek a május 7–11 között zajló rendezvénysorozaton. A temesváriak bemutatójával rajtolt az ötnapos találkozó, Ödön von Horváth A férfiak nélküli falu című darabját Török Viola vitte színre. Az Újvidéki Színház László Sándor által rendezett Portugálja teljes értékű színházi élményt nyújtott. /Köllő Katalin: Két színházi fesztivál is zajlott az elmúlt héten: Temesváron és Brassóban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2008. május 24.

Május 26-án Aradon vendégszerepel a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Ödön von Horváth: Férfiak nélküli falu című előadásával, Török Viola rendezésében. /Szekernyés Irén: A Férfiak nélküli falu az aradi színházban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2008. augusztus 28.

Kövesdy István rendező, művészeti igazgató számolt be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata új évadjának repertoárjáról. Az első bemutató a Király testvérek – Kinga és István – által magyar népmesék alapján írt mesejáték, A szerencse fia lesz, amely Király István rendezésében kerül színpadra. Ezt az Ingmar Bergman-darab, a Dúl, fúl és elnémul követi, Kövesdy rendezésében. Tamási Áron Hullámzó vőlegény című téli történetét Török Viola fogja megrendezni. A zenés előadást, Müller Péter Szomorú vasárnapját Kincses Elemér rendezi. Ezt egy kortárs norvég dráma, Jon Fosse Valaki jönni fog című darabja követi, a vendégrendező Sorin Militaru. Móricz Zsigmond Erdély-trilógiáját felhasználva Závada Pál írt egy korszerű, erdélyi vonatkozásokkal telített drámát Bethlen címmel. Ezt is Kövesdy István rendezi majd. Az évad utolsó bemutatójaként Moliére Scapinjét mutatja be a társulat, a kolozsvári Keresztes Attila rendezésében. /Nagy Botond: Évadkezdés küszöbén a repertoárról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2008. szeptember 10.

Nagy klasszikusokkal készül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a 60. évadjára. Bocsárdi László az intézmény rendező-igazgatója elmondta, felújítják a Tamási Áron Énekes madár című színjátékából készült A csoda című előadást, ami Bocsárdi rendezésében a színház 2001-2002-es évadjának egyik legnagyobb sikere volt. Bemutatják Csehov Sirály című darabját Kiss Csaba rendezésében, Veber Balfácánt vacsorára című komédiáját Mircea Cornisteanu viszi színre, Beaumarchais Figaro házassága című művét Zakariás Zalán rendezi, Shakespeare-től Török Viola viszi színre a Szentivánéji álom című drámát. Moliére A mizantróp című művét Bocsárdi László rendezi. Pálffy Tibor egyéni előadása Beckett Az utolsó tekercs című műve alapján állt össze. A hatvanéves évfordulóra a színház bejáratához Tamási szellemiségét tükröző köztéri szobrot terveznek. /Kovács Zsolt: Hatvanadik évadjára készül a sepsiszentgyörgyi színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

2008. szeptember 19.

Jean Racine Phaedra című darabjának bemutatójával nyitja meg az évadot Nagyváradon a színház Szigligeti Társulata szeptember 21-én, vasárnap, a magyar dráma napján, Török Viola rendezésében. A magyar dráma napját 1984-től a Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére minden évben megünneplik szeptember 21-én, annak emlékére, hogy 1883-ban e napon volt Paulay Ede rendezésében Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a budapesti Nemzeti Színházban. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Hogyan születik egy magyar dráma? címmel nyilvános beszélgetésre hívja az érdeklődőket: a kisterem előcsarnokában Kovács András Ferenc költő, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője és Király Kinga Júlia drámaíró, a nemrégiben a folyóirat hasábjain megjelent és hamarosan színpadon is bemutatásra kerülő A szerencsefia című mesejáték szerzője beszélgetnek. Vasárnap tartják a Kolozsváron élő Visky András drámaíró Megöltem az anyámat című, kétszereplős darabjának felolvasó-színházi ősbemutatóját a kecskeméti Katona József Színházban. /Fried Noémi Lujza: Boldognak lenni bármi áron? = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2008. december 30.

December 28-án mutatta be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Tamási Áron Hullámzó vőlegény című darabját, teltházzal, Török Viola rendezésében. /Nagy Botond: /Gurul a kocka (?) = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

2009. május 5.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház William Shakespeare közismert vígjátékát, a Szentivánéji álom című darabot Török Viola rendezésében május 5-én mutatja be. /Bíró Blanka: Szentivánéji bolondozás Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998