udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Töttösy Istvánné

1991. augusztus 3.

Az MDF küldöttsége aug. elsején indította el segélyszállítmányát a moldvai árvízkárosultaknak. /Kétszer segít, ki gyorsan segít.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./ Két autóbuszt megtöltöttek élelemmel, azzal indult el az MDF küldöttsége, tagjai között volt Furmann Imre, az MDF alelnöke, Töttösy Istvánné dr., művelődési minisztériumi főosztályvezető. Visszafelé az árvízkárosult családok gyermekeit hozzák egy kis üdülésre. A napokban újabb segélyszállítmányok indulnak Magyarországról. /Magyarországi segély az árvízkárosultaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1992. február 22.

Febr. 22-én az RMDSZ Székelyföldi Koalíciós Csoportja Gyergyószentmiklóson tanácskozott. A tanácskozás vendégei, meghívottjai között volt Töttösy Istvánné dr., magyarországi nemzetiségi főosztály vezetője, Atzél Endre, a csángó szervezetek magyarországi megbízottja, Verestóy Attila szenátor és több RMDSZ-es parlamenti képviselő. A tanácskozás Beder Tibor elnökletével zajlott le. A tanügyi törvénytervezet, a magyar pedagógusok érdekvédelmi szervezetének működése, a székelyföldi csoport és a csángómagyarok viszonya, a népszámlálás eredményeinek föltérképezése, a helyhatósági választások eredményei képezték a vita tárgyát. Lászlófy Pál ismertette a magyar pedagógusok érdekvédelmi szervezetének gondjait, Ősz Erőss Péter a moldvai csángók helyzetéről beszélt. A tanácskozáson pontokba szedték a Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ elé terjesztendő javaslataikat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1992. május 31.

Máj. 31-én Zabolán emlékeztek arra, hogy egy évvel ezelőtt avatták fel gróf Mikó Imre szobrát, Petrovits István szobrászművész alkotását. Mikó Imre tevékenységét méltatta beszédében Magyari Lajos költő, a Háromszék főszerkesztője, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Domokos Géza RMDSZ-elnök, dr. Egyed Ákos történész és Töttösy Istvánné dr. Budapestről, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében. Ezután műsoros összeállítás következett. /Egy év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1993. január 28.

A csángó szervezetek közötti ellentétet, ellenségeskedést akarta megszüntetni a minisztérium azzal, hogy a vitázó feleket egy asztalhoz ültette, béküljenek meg egymással. Budapesten, Andrásfaly Bertalan oktatási miniszter hívta meg a két csoport képviselőit. Az egyik oldalon a Moldvai csángó Magyar Szövetség vezetői ültek, Erőss J. Péter elnök, Katyi György titkár, Kosa Borbála pénztáros. Az asztal túloldalán ült Töttösy Istvánné dr., a minisztériumi etnikai és kisebbségi főosztály vezetője és Atzél Endre, a főosztály jogtanácsosa. A Magyar Hírlap munkatársa birtokában van Szőcs Anna, a csángók két évvel ezelőtti magyarországi képviselőjének levele, aki meghallgatást kért Töttösynétől. Erőssnek és társainak Atzél Endrével van vitájuk. Mindenki csak a legnagyobb elismeréssel vallotta, hogy Atzél mindent megtett a csángókért /szállást ad nekik lakásában, utakat szervez az anyaországba, adományokat gyűjt, alapítványával csángó fiatalok oktatását készíti elő/, azonban később nem volt hajlandó elszámolni az adományokkal, állította Erőss J. Péter. Atzél akciót szervezett a pápa magyarországi látogatására, ennek eredményeképpen ezer moldvai csángó jött át Romániából, felét ő, felét a Piarista Diákszövetség finanszírozta. Atzél Endre nem tartotta megfelelőnek a csángó szervezetet, a Magyar Hírlap munkatársa szerint az ő segítségével megalakult 1992. aug. 28-án a Bákó Megyei Csángó Magyar Szervezet. - A minisztériumi megbeszélés hosszúra sikerült, az ellentétek valószínűleg megmaradtak. Erőss J. Péter szervezetét védte Némethi Gábor budapesti ügyvéd, aki szerint Atzél Endrének kritikusan kellene látnia saját tevékenységét. A megbeszélés végén a miniszter megjegyezte: aki ilyen ügyekkel foglalkozik, az mind egy kicsit őrült is. Nélkülük nem mennének előre ezek a dolgok. /Rejtő Gábor: Szenvedő szerkezetben - avagy csángó magyarok Budapesten. = Magyar Hírlap, jan. 28./

1993. július 10.

Töttösy Istvánné dr., a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezetője a Kárpát-medence tájain, főleg oktatási rendezvényeken gyakran megfordul. Elmondta, hogy 1985-ben készített bölcsészdoktori disszertációja a Romániai Magyar Népi Szövetség története volt, abban is központi kérdés volt az erdélyi magyar oktatásügy. Amikor 1990-ben a minisztériumba került, arra gondolt, hogy kötelesség határtól függetlenül nyelvhatárban, kultúrhatárban, nemzeti összetartozásban gondolkodva segíteni, hogy megmaradjon a magyar nyelv a Kárpát-medencében. Elmondta, hogy jelenleg mintegy ezer erdélyi tanul magyarországi egyetemeken, rajtuk kívül egyre több szakközépiskolás is itt tanul, mert otthon a szakoktatás csak államnyelven lehetséges. Szinte minden magyarországi egyetemen és főiskolán tanulnak erdélyiek, többen vannak Békéscsabán, Szegeden és Debrecenben. Az erdélyi egyetemistáknak mintegy fele Budapesten tanul. Magyarország nem készült fel arra, hogy ennyi erdélyi fog itt tanulni, nem volt elegendő kollégiumi férőhely. Nagyon gyorsan kellett kollégiumot teremteni. A sebtében kialakított kollégiummal sokan elégedetlenek voltak. A határon túli magyar főiskolások taníttatása 127 millió Ft-ba kerül, ez benne van a költségvetésben. Az erdélyi egyetemisták nagy többsége nem akar hazatérni. A jövőben csak húsz erdélyi diákot vesznek fel magyarországi egyetemekre, viszont posztgraduális képzést biztosítanak. Eddig a Bolyai Társaság ajánlás alapján kaphattak ösztöndíjat a Magyarországon tanuló egyetemisták, ez most változik, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget is bevonják a döntésbe. Eddig mindent pénzt elvitt az egyetemisták képzése, posztgraduális képzésre nem futotta. Mostantól ezt is lehetővé teszik, mintegy 140150 jelentkező számíthat kérése elfogadására, három hónaptól egy évig terjedő támogatást kaphatnak. /Sylvester Lajos: Erdélyi diákok ? "odaát". Beszélgetés dr. Töttösy Istvánnéval, a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériumának főosztályvezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

1993. július 18.

Júl. 18-án ünnepélyes keretek között Szentegyházán megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medenci magyar pedagógusok szakmai továbbképzője. Mintegy ezer erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági pedagógus fogja Erdély különböző városaiban gyarapítani szakmai ismereteit és erősíteni magyarságtudatát. Több magyarországi egyetemi, főiskolai tanár is tart előadásokat. A megnyitón beszédet mondott többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok elnöke, Sántha Pál, Hargita megyei tanácselnök, Töttösy Istvánné dr., a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, Murvai László, a román Tanügyminisztérium osztályvezetője, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Ivan Truter, a Romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsának titkára és Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

1993. július 29.

A Kodolányi János Egyetemi Előkészítő Intézetben külföldi diákokat készítenek fel magyarországi egyetemi tanulmányok folytatására. A magyar diákok külön intézetben laknak. Az újságíró elkülönítésről beszélt, viszont Töttösy Istvánné dr., a Művelődési Minisztérium etnikai és nemzeti kisebbségügyi főosztályának vezetője tisztázta, nem elkülönítésről van szó. A magyar diákszálláson olyan vendégszobák vannak, ahol a látogatók szüleit elhelyezhetik. Más épületben erre nincs lehetőség. /Kodolányi János Magyar Nyelvű Előkészítő Intézet. = Magyar Narancs, júl. 29./

1993. október 8.

Töttösy Istvánné dr., a magyarországi Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium Etnikai és Nemzetiségi Főosztályának vezetője nyilatkozatában ismertette a magyarországi helyzetet: a nemzetiségek szabadon, ellenőrzés nélkül tarthatják a kapcsolatot az anyanemzetekkel, a nemzetiségi iskolákba a szomszédos országokból érkező képviselők, iskolaigazgatók szabadon mehetnek be. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kiváló munkát végez, ezt bizonyítja a Bolyai Nyári Akadémia megszervezése: 1400 pedagógust /1000 erdélyi, 200 határon túli és 200 előadótanár/ mozgattak meg a Kárpát-medencében. /Tóth Hajnal: Az anyanyelv használatának joga. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 8./

1994. május 11.

Kolozsváron tanácskoztak a felsőoktatásban dolgozók, az RMDSZ kezdeményezésére. Vitaindítónak kiosztották az RMDSZ oktatási- és ifjúsági főosztálya Felsőoktatásunk jövőképe című összeállítását. Románia 328 ezer főiskolásából és egyetemistájából mindössze 12 ezer magyar nemzetiségű. A Bolyai Egyetem visszaállítási terve mellett új irányvonalat jelent a szakképesítésre összpontosító főiskolák terve. Töttösy Istvánné dr. magyarországi oktatási minisztériumi főosztályvezető is emellett érvelt. A fórumon döntöttek a Felsőoktatási Tanács létrehozásáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./

1994. július 30.

Töttösy Istvánné dr., a magyar művelődési minisztériumi etnikai és kisebbségi főosztályt vezette négy évig. Utolsóelőtti munkanapján Csíkszeredában részt vett a Bolyai Nyári Egyetem ünnepélyes megnyitóján. Szakmai főosztály volt, célja a magyar nyelvű művelődés és oktatás támogatása . Reméli, hogy ez a főosztály megmarad. Magyarország 1100 éves fennállására olyan iskolatörténeti kiállítás megrendezését javasolja, melyből kiderülhet, hogy a történeti magyar állam területére betelepedők számára hogyan biztosították - a kor színvonalán - az iskolát. Akkor kiderül, hogy miközben az állam hivatalos nyelve a latin, minden nemzetiség anyanyelvén tanul az iskolában. Helyére kerülhet a sokat szidott Apponyi-törvény is. nem igaz, hogy kötelezővé tette a magyar nyelv tanulását, hanem azt írta elő, hogy négy tárgyat az állam tanterve /és nem nyelve/ alapján kell tanítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30-31./

1994. október 29.

Okt. 29-én ért véget Nyírbátorban a Kárpát-medencében élő magyarság harmadik közoktatási fóruma. A konferencia befejezéseként állásfoglalást írtak alá. Fontosnak tartják, hogy a jól bevált támogatási rendszerek fennmaradjanak. /Kelet-Magyarország (Nyíregyháza), okt. 31./ A rendezvényt Lezsák Sándor országgyűlési képviselő nyitotta meg, majd Dobos Krisztina, képviselőtársa szólt a magyar közoktatás helyzetéről. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium feladatvállalásai a határon túli magyar közoktatás helyzetéről című előadásában Töttösy Istvánné elemezte az elmúlt négy évet, majd utóda, Egyed Albert, az MKM osztályvezetője ismertette a tárca koncepcióját. Biztosította a fórumot, hogy az Etnikai és Nemzetiségi Főosztály folytatni kívánja a határon túli magyar oktatási intézmények támogatását, de helyesebbnek látják ezt egy közalapítványi rendszer segítségével megoldani. A kiadott állásfoglalásban értékelték az elmúlt négy év minisztériumi segítségét, és azt, hogy a döntésekbe bevonták őket. A Magyarok Világszövetsége indítványozta a Magyar Pedagógusok Társasága létrehozását, a fórum pedig javasolta, hogy a pedagógusszövetségek képviselői vegyenek ebben részt. /Új Szó (Pozsony), nov. 29./

1996. június 18.

A nemzetnek meg kell emlékeznie történelme nagy napjairól -írta Gerendás Lajos. "A magyar nemzetnek ilyen jeles napja volt 1988. június 27-e, az Erdélyi Tüntetés a Hősök terén. A szerző a tüntetés szervezője volt, így a krónikás a szemtanú hitelességével próbálja meg az eseményeket felidézni." A tervezett falurombolás óriási felzúdulást váltott ki Magyarországon. A tüntetés gondolatát 1988. május 15-én Buda Géza vetette fel az MDF egyik ülésén. Máj. 23-án Dragon Pál szentendrei lakásán összejövetelt tartott az Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, ahol - Bereczky Vilmos javaslatára - megállapodtak abban, hogy a tüntetés Szent László napján, jún. 27-én legyen, a Hősök terén. A bizottság ezt felhívásában a máj. 27-i bős-nagymarosi vízierőmű elleni demonstráción jelentette be, közölve, hogy a tüntetés az elnyomott romániai kisebbségek és a lerombolásra ítélt magyar, sváb, ukrán, szerb és román falvak fennmaradása érdekében történik. A tüntetést jún. 6-án hivatalosan bejelentették, Csurka István elvállalta, hogy beszédet mond a tüntetésen.Elkészült a felhívás sokszorosítása, amely tartalmazta a felhívást aláíró szervezetek névsorát: Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, Magyar Demokrata Fórum /MDF/, Klubtanács, Szabad Kezdeményezések Hálózata, Széchenyi Casino Hagyományőrző- és Művelődési Társaskör, Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, Bibó István Szakkollégium, Veres Péter Társaság, Szabó Dezső Emléktársaság, Forrás Kör, Erdély Művészetéért Alapítvány. Jún. 13-án dr. Gehér József, dr. Zétényi Zsolt és dr. Nagy László megfogalmazták a román nagykövetségnek átadandó memorandumot.Egy hétre rá Csurka István, Bíró Zoltán másokkal együtt járt az MSZMP titkáránál, bejelenteni a tüntetést, kiderült, hogy a hatalom nem támogatja, de nem is tiltja a demonstrációt. A két fő szervező Dragon Pál és Szekeres László volt. Jún. 27-én Nagy László, Fónay Jenő és Töttösy Istvánné bevitték a nemzeti lobogót a Bazilikába, s meghajtották a Szent Jobb előtt, így tisztelegve Szent István király előtt. Négy órakor feltűzték a nemzeti zászlót a hangszórókkal felszerelt autóra, amely elindult a Hősök tere felé, útközben felcsendült a székely himnusz. Este hét órára a tömeg elborította a hatalmas teret, lehettek százötvenezernél is többen. A táblákon a pusztulásnak ítélt falvak nevei szerepeltek és ilyen feliratok: "Nem Erdélyt akarjuk vissza, hanem életet az erdélyi embereknek!" , "Nem Õk lépték át a határt, hanem a határ lépte át Õket!", "Éljen a román-magyar barátság!". A tömeg elénekelte a Himnuszt, majd Csurka István beszédét Bubik István színművész olvasta fel. Néhány gondolat a beszédből: "Évtizedek óta először történik meg, hogy magyar ügyért, önként és szabadon állunk ki..." "...ma este erre a térre figyel a fél világ. Itt most egy nemzet mutatja meg igazi arcát a népek családjának." "...fogadjuk meg, hogy nyugton addig nem maradunk, amíg minden magyar számára ki nem vívjuk a méltó emberi élet lehetőségét, fogadjuk meg, hogy az összes érvényben lévő nemzetközi szerződés és alapokmány tiszteletben tartása mellett minden lehetségest elkövetünk magyar testvéreink megmentése érdekében! Isten minket úgy segítsen!" A sokaság újra elénekelte a Himnuszt, majd fáklyákkal, gyertyákkal a kézben elindult a Thököly úti román nagykövetség felé. A memorandumot dr. Nagy László, dr. Zétényi Zsolt és Töttössy Istvánné dr. próbálták átadni, mindhiába. Az ajtó zárva maradt. Dr. Nagy László ismertette ezt a tényt a tömeggel, a válasz füttykoncert volt. Lassan oszlott el a tömeg. Este tízkor a Hősök terén felolvasták az amerikai magyarok, Lech Walesa és az ausztráliai magyar egyesületek táviratait. Fiatalok még sokáig a téren maradtak, népdalokat énekeltek, a tér tele volt letűzött égő gyertyákkal. /Gerendás Lajos: Az Erdélyi Tüntetés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6, 11, 18./

1996. november 11.

Kolozsváron szept. 14-e és okt. 26-a között ünnepségsorozattal emlékeztek az ezeréves magyar iskolára. Kolozs megyei és a kolozsvári RMDSZ-szenátorok és képviselők, de a jelöltek, továbbá a városi tanácsosok egyetlen rendezvényükre sem jöttek el, jegyezte meg írásában Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Kolozs megyei elnöke. A záróünnepségre sem jöttek el, ahol jeles pedagógusokat tüntettek ki. A Báthory Líceum díszterme megtelt, sok fiatal hallgatta meg Páldi János szolnoki tanár előadását. A Budapestről érkezett Töttösy Istvánné dr. előadását az ezeréves magyar iskoláról szintén figyelmesen hallgatták. Szőcs Judit kérte a vezetőket: legyenek velük, ha ünnepelnek. /Szőcs Judit: Elvárások. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

1997. február 10.

A Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozat alkalmából anyaországi kulturális és közéleti személyiségek látogattak Marosvásárhelyre, az Erdélyi Szövetség felkérésére. A házigazda, Tófalvi Zoltán bemutatta a meghívottakat: Székelyhídi Ágoston író, történész, az Erdélyi Szövetség elnöke, Bokor Sándor, a Kárpátok Alapítvány elnöke, Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Dobos Krisztina MDF-es képviselő és Töttösy Istvánné dr. főiskolai tanár. Átadták a Magyarok Világszövetsége 56-os Bizottságának emlékplakettjét a szilágysomlyói Szabó Zakariásnak é a csíkszeredai Orbán Péternek. Bemutatták a közönségnek a Székelyhídi Ágoston szerkesztésében megjelent Magyar 56 című kétkötetes monográfiával. A könyv erdélyi társszerzői Tófalvi Zoltán és Gagyi Balla István. A jelenlevők megismerhették még Kósa Csaba Alhattál-e, kisfiam? című könyvét, melyben a szerző a 16 éves Mansfeld Péter tragédiáját örökítette meg, továbbá Fónay Jenő Kálvária 1956 című kötetét. /Adamovits Sándor: "Isten házába menekül a szép szó". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

1997. június 27.

A Kőrösi Csoma Sándor Főiskola /Békéscsaba/ évek óta oktat Erdélyben kihelyezett tagozaton. Idén Székelyudvarhelyen 54 végzett tanítónő és tanító vehette át az oklevelet. Dr. Köteles Lajos, a főiskola főigazgatója a Duna Televízióban elmondta, hogy először a továbbképzésben vettek részt, majd amikor Töttösy Istvánné dr. megkérdezte őket, hogy vállalnák-e a távoktatást, akkor elvállalták. Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, hogy Hargita megyében 1200-zal kevesebben vannak, akik diplomával rendelkeznek. Tehát hosszú távon szükséges a képzés. "Alapvetőnek tartjuk azt, hogy egy kétmilliós nemzeti közösség saját főiskolai hálózattal, sőt egyetemmel rendelkezzen." - szögezte le dr. Egyed Albert, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. A korábbi román vezetéssel nem tudtak megállapodni abban, hogy kiépüljön a magyar felsőoktatás, emiatt nem maradt más mód, mint az, hogy 1993 táján elinduljon a távoktatás, legyenek kihelyezett tagozatok, mert nagy a pedagógushiány, azonkívül Székelyföldön jelentős értelmiségi hiány lépett fel. /Duna Televízió, jún. 27., Közép-Európa Magazin/

2005. április 11.

,,Együtt Európában – ez megint olyan jelige lehet, amely megdobogtatja a szíveket, és nem találkozik a románok ellenkezésével” – hangsúlyozta Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke április 9-én a sepsiszentgyörgyi Eurocenter Amőba Oktatási Központ által szervezett magyarságkonferencián. Előadás hangzott el Magyarország soknemzetiségűvé válásáról, Wass Albert életművének szerepéről a jelenkori magyarság identitásának megerősítésében, valamint arról, hogy a magyar politikai elit a nemzet érdekei helyett saját érdekeit követi. Pomogáts leszögezte: ,,nekünk, magyarországi magyaroknak kell megadnunk minden politikai, anyagi és szellemi támogatást erdélyi nemzettársaink számára, hogy az új magyar nemzetstratégia kialakulhasson és valóra válhasson”. A kettős állampolgárság ügyében kiírt referendum kudarcot hozott, de a magyar állampolgárság kiterjesztése továbbra is felelős nemzeti tennivaló marad – hangsúlyozta az előadó, aki szerint ,,a másik stratégiai feladat az erdélyi magyarság önigazgatási intézményrendszerének felépítése, beleértve ebbe, ahol lehet, tehát a Székelyföldön, a területi autonómiát, másutt pedig a kulturális autonómiát”. A történelmi folyamatok megértése lehetetlen a valós magyar történelem ismerete nélkül – szögezte le Töttössy Istvánné dr. történész, a budapesti Lónyai Református Gimnázium tanára, aki szerint a nyílt diktatúra idején mindenki tudta, hogy mi ellen védekezzék, jelenleg ellenben az agymosás rejtetten történik. Takaró Mihály, a budapesti Károlyi Gáspár Református Egyetem előadó tanára Wass Albert életművét példaként hozta fel, mint ami az ilyen időkben a csonka identitás kiegészítését szolgálja. Ha a pénz- és hatalomszerzés útját állja, ha valaki magyar, akkor az illető az egyéni érvényesülés és gazdagodás érdekében lemond identitásáról – jellemezte a jelenkori politikai elit magatartását Beder Tibor, a csíkszeredai Julianus Alapítvány elnöke. /Fekete Réka: Nemzeti öntudatra, hitre és akaratra van szükség (Magyarságkonferencia Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998