udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Túri László

1999. december 16.

Dec. 15-én Temesváron ökumenikus istentiszteletet tartottak az ünnepi rendezvénysorozat záróakkordjaként a Mária-téri református imaházban. Résztvett Corneanu temesvári ortodox érsek személyes küldöttje, Ioan Budea esperes, a görög-katolikus egyház részéről Nicolae Teodorescu vikárius, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Túri László temesvári róm. katolikus kanonok, a szerb ortodox egyház részéről Vladimir Markovics helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Bálint Pál, a magyar baptista gyülekezet lelkipásztora, Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus tiszteletes, eljött Budapestről Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Patrubány Miklós alelnök, de ott volt Dumitru Gant, Temes megye főispánja is. Tőkés László püspök a gyülekezet fontosságát hangsúlyozta. Beszélt a hagyományos közösségek megtartó erejéről, hatalmáról, amelyeket a diktatúra megpróbált minden eszközzel bomlasztani, szétverni. Az egyházak utolsó menedékként őrizték a közösséget. Tőkés László figyelmeztetett, hogy a kommunizmusnak vége, de "talán még gyilkosabb a hétköznapi anyagelvűségen alapuló ateizmus". - Németh Zsolt bejelentette, hogy Tőkés László a Magyar Köztársaság legnagyobb kitüntetését, a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét kapja meg. Ennek átadására a magyar Országgyűlésben december 20-án kerül sor. Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyarországi társadalom számára is katartikus élményt jelentett a temesvári forradalom, amilyent egyetlen másik forradalom sem jelenthetett. "Részben talán azért, mert a mi nemzettestvéreink voltak ennek a forradalomnak az alanyai, részben azért, mert kétmillió magyar nemzetiségű embert érintett..." Ez egyidőben jelentette a magyar nemzetnek egymásra találását! - Az Európába vezető út Temesváron keresztül vezet Románia számára. /(Pataki Zoltán): "Az út Európába Temesváron keresztül vezet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2006. szeptember 23.

Kisiratoson a római katolikus templomban az aradi és a vingai esperességek papságának jelenlétében szeptember 22-én tartották a tíz évvel ezelőtt elhunyt páter Godó Mihály /1913-1996/ jezsuita szerzetesre emlékező szentmisét. Közreműködött Túri László nagyprépost, volt kisiratosi plébános, valamint páter Ferencz Ervin ferences szerzetes, Godó atya volt börtöntársa és barátja. Godó Mihály összesen 18 évet ült börtönben. Dobogókőn az egykori Kádár-villát – amit a jezsuita rend visszaigényelt – páter Godó Mihályról nevezték el. A szertartás végén Balczó András többszörös öttusa olimpiai bajnok, 12 gyermek édesapja, jó barát is méltatta Godó atya érdemeit. /(b): Godó atyára emlékeztek Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2009. július 6.

A Temesvárhoz tartozó Újkissoda temetőjében július 5-én felavatták az 1945 elején jeltelen tömegsírban eltemetett második világháborús magyar hadifoglyok síremlékét. A magánadományokból állított obeliszket Szilvágyi Zsolt püspöki helynök szentelte fel. A 116 magyar hadifogoly – közöttük honvédek és internált civilek, katolikusok és reformátusok, magyarok és más nemzetiségűek egyaránt voltak – emlékére Túri László újkissodai plébános és dr. Higyed István ny. tiszteletes mondtak beszédet. A méltó emlékjel állítás egyik kezdeményezője, Túri László hangsúlyozta: a második világégés itt eltemetett áldozatainak hozzátartozói minden bizonnyal nem is tudnak róla, hogy szeretteik hamvai egy temesvári tömegsírban nyugszanak. Szilvágyi Zsolt a katolikus püspöki levéltárban talált néhány adatot a katolikus szertartás szerint Újkissodán eltemetett hadifoglyokról: a fogolytáborban 1945 elején 116 áldozatot szedett a tífusz, akiknek többnyire csak a nevét, életkorát, esetleg származási helyét, édesanyja nevét jegyezték fel. Az emlékjel-állítás fő kezdeményezője és kivitelezője, Radó János elmondta: annak ellenére, hogy tavaly március óta magyar-román kormányközi megállapodás létezik a két ország területén található katonasírok, emlékművek gondozásáról, az egyezmény csak egyoldalúan működik. A magyar területen elhantolt román katonák emlékének megadják a méltó tiszteletet, miközben az újkissodai hadifoglyok síremlékének állítását egy lejjel sem támogatták a hivatalos intézmények, ugyanakkor az újszentesi hadifogoly-tábor 2000-ben állított emlékművét sem gondozzák. Radó János a kilencvenes évek eleje óta azon dolgozik, hogy méltó emlékjeleket állítson a temesvári hadifogolytáborok magyar áldozatainak. /Pataki Zoltán: Felavatták az újkissodai fogolytábor áldozatainak síremlékét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998