udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: T. Kovács Attila

2002. április 13.

Márc. 24-én múlt egy éve, hogy Brassó megye RMDSZ-szervezetének élére országos szinten a legfiatalabb vezetőség került. Kovács Attila, a szervezet elnöke /sz. 1974/ a kolozsvári Babes?Bolyai Tudományegyetem filozófia karán szerzett diplomát, majd ugyanott elvégezte a masteratust, amely francia nyelven folyt, 98-ban végzett, ezután felvételizett a budapesti ELTÉ-re doktorátusra, tanulmányait fél év múlva fogja befejezni. A politikai filozófia érdekli. A filozófia, harcművészetek és más sportágak mind együtt vannak Kovács Attilában. 1998-ban lett a brassói RMDSZ-nél ifjúsági alelnök. Kovács Attila egyik célja volt, hogy a helyi RMDSZ-be a fiatalos lendület tudjon bevezetni. Eredmény, hogy az Áprily Lajos Középiskola kérdése tizenkét év után hivatalos szerződés tárgya lett mind helyi, mind országos szinten. Sikerült elérni a magyar nyelvű televíziózás újraindítását /szombaton kétórás műsoridő/. A megyei nyolctagú elnökségből ketten távoztak: Fülöp Károly tanfelügyelő, tanügyi alelnök és Bíró Sándor tanár, gazdasági alelnök. /Tóásó Áron Zoltán: Filozófiát tanult, karatézott, politikus lett belőle... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2005. január 19.

Január 17-én beiktatták Brassó megye alprefektusának a 30 éves erdészmérnöki diplomával rendelkező Szakál Andrást, a Brassó megyei RMDSZ ügyvezető elnökét, megyei tanácsost. Kovács Attila képviselő, az RMDSZ Brassó megyei elnöke elmondta, meggyőződése, hogy Szakál András a megfelelő személy ennek a tisztségnek a betöltésére. 1996-2000 között Madaras Lázár volt a Brassó Megyei Tanács alelnöke, majd 2000-2004 között Markó Gábor. /Tóásó Áron Zoltán: Szakál András az alprefektus Brassó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2005. október 20.

Brassóban nem akarnak fizetni a bécsi döntés kárvallottjainak. Több mint száz Brassó megyei magyar személy a helyi nyugdíjpénztárnál az őket megillető kárpótlást igényelték a 2000. évi 189-es törvény alapján. Bukaresti utasítások szerint azonban az 1940-es bécsi döntés kárvallottjai csupán Észak-Erdélyben jogosultak kárpótlásra. A diszkriminatív eljárás érintettjei tárgyi bizonyítékokkal is rendelkeztek, ezért a Brassó megyei RMDSZ-szervezet hivatalosan javasolta a helyi Nyugdíjpénztár vezetőségének, hogy hagyja jóvá a kárpótlást. Nádudvary György jogász szerint a törvény nem tesz megkülönböztetést az Észak-Erdélyből elmenekült román és a Dél-Erdélyből elmenekült magyar kárvallottak között. Kovács Attila parlamenti képviselő, Brassó megyei RMDSZ-elnök a parlamentben is interpellált az ügyben. Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter az interpellációra adott válaszában azt hangsúlyozza, hogy az esetleges félreértelmezések elkerülésére a törvény módosítására van szükség. /Bartha Réka: Etnikai megkülönböztetés? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2006. július 5.

Július végén új magyar nyelvű napilap jelenik meg Csíkszeredában Csíki Hírlap címmel. A napilap pártállástól független, közérdekű és információs hírlap kíván lenni. A Csíki Hírlap hasonló című elődje 95 esztendővel ezelőtt, 1911-ben hetilapként jelent meg, mindössze három évig, 1914-ig élt. A két világháború között Csíkszeredában több hetilap is tért hódított, de 1944-ben valamennyi megszűnt. Azóta gyakorlatilag a Csíki medencének nem volt saját regionális lapja, így az új Csíki Hírlap hiánypótló a piacon. Létrehozója egy székelyföldi magyar befektetőcsoport. Kovács Attila felelős szerkesztő közölte, az új szerkesztőség 14 főből áll. Valamennyien fiatalok. (EMH) /Új magyar nyelvű napilap jelenik meg Csíkszeredában. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

2007. június 15.

Az Ajtonyi Leventeként bemutatkozó telefonáló a Csíki Hírlap szerkesztőségének vezetékes telefonján Rédai Botondot kereste június 13-án, majd miután kapcsolták, életveszélyesen megfenyegette. „Már kétszer írtál rólunk, nem tudjuk ki vagy, de megkeresünk és kitekerjük a nyakad” – mondta, majd megszakította a hívást. Rédai még aznap feljelentést tett a rendőrségen halállal való fenyegetés miatt. Kovács Attila vezetőszerkesztő nem tippelt. „Vannak olyan személyek, akiket valamilyen okból sért ez az újság” – mondta. /H. L. : Halálos fenyegetés egy riporternek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2008. május 9.

Nyolc évtized után ismét felcsendült a Beszterce-Naszód megyei Óradnán a római katolikus plébánia orgonája. Takács Noémi besztercei zenetanárnő és orgonista szólaltatta meg az első világháború idején károsodott hangszert. A gróf Zichy Domonkos püspöktől 1873-ban adományként kapott hangszer restaurálását a mintegy hatszázötven katolikust számláló közösség plébánosa, T. Kovács Attila kezdeményezte. „Ebben a hatalmas ortodox román tengerben, az orgona nemcsak a katolicizmus egyik jelképe, hanem egyben olyan eszköz is, mellyel hangosan hirdethetjük: mi, magyarok is létezünk” – vallja a T. Kovács Attilát néhány hónapja felváltó Timár Zoltán plébános. /Szucher Ervin: Kántorért imádkoznak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998