udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: T. Mészáros András

2002. július 25.

A XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen júl. 24-én Önkormányzat-regionalizmus, jogok és eszközök címen hangzottak el előadások. Előadást tartott T. Mészáros András, a Pest Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, Lázár Mózes, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés szintén fideszes elnöke, Viorel Coifan, a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője, Cristian Anghel, Nagybánya liberális párti polgármestere, Nagy István, Pécska nagyközség RMDSZ-es alpolgármestere. A legnagyobb érdeklődés Szász Jenő, Székelyudvarhely független polgármestere, a Reform Tömörülés alelnöke előadását övezte. Szerinte fel kell térképezni a Székelyföld, Erdély gazdaságát, sajnálkozott afölött, hogy a székeket már nem tekintik valóságos kisrégióknak, és felvetette, hogy vissza kellene térni ehhez a viszonyuláshoz. Szász Jenő szerint a kisebbségi politizálást nem a szórványmagyarságból kellene irányítani, hanem a Székelyföldről. "Ha pedig Brüsszelben régiónak nevezik, mi mondhatjuk területi autonómiának" - tette hozzá. Előrevetítette annak lehetőségét, hogy 2004-ben önkormányzati szinten a székelyföldi tömbmagyarságban az Erdélyi Polgári Egyesület megméretkezik az RMDSZ-szel, és megnyeri a voksolást. Ezen az alapon esetleg népszavazással lehetne aztán dönteni arról, hogy a Székelyföld, mint természetes régió megalakuljon. "Mi fogalmazzuk meg végre, hogy mit akarunk, s ne az legyen a szempont, hogy ehhez mit szól Bukarest, az anyaország, az EU" - jelentette ki. Kifejtette, hogy az egész romániai magyarság megmaradásához a három szintű autonómia megvalósítása lenne szükséges, azonban csak a Székelyföld rendelkezik olyan paraméterekkel, amelyek a területi autonómiát lehetővé tennék; a többi, magyarok által is lakott vidékeken a közösségi autonómia lenne a megfelelő keret. "Székelyföldön keresztül kell megfogalmazni az erdélyi magyarság jövőképét, mert itt a legnagyobbak a lehetőségek" - zárta mondandóját Szász Jenő udvarhelyi polgármester. /"Székelyföldön keresztül kell megfogalmazni az erdélyi magyarság jövőképét". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998