udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: T. Szabó Levente

1994. március 9.

Márc. 9-én Kolozsváron EMKE-értekezlet volt Dávid Gyula országos elnök és Kötő József EMKE-főjegyző részvételével, megjelent Szabó Levente, a Pallas Kulturális Egyesület elnöke is. Szó esett a szórványmagyarságról. Megkezdődött a szórvány iskolaközpontok kialakításának folyamata. Iskolabuszokra és bentlakási lehetőségre van szükség, hogy gátat vessenek a magyar diákok elrománosodásának. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

1995. szeptember 8.

Sorra megcáfolták Kiss Kálmánnak, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökének a Rompresnek adott nyilatkozatát arról, hogy Holló László Leventével, pártja külügyi kapcsolatokkal foglalkozó vezetőjével Budapesten folytatott tárgyalásokat, ezt a nyilatkozatot több bukaresti lap /Vocea Romaniei, Jurnalul National/ szept. 5-i számában átvette. A hírrel kapcsolatban az RMDSZ Sajtóirodája a következőket tudta meg: Kiss Kálmán és Holló Szabó Levente Magyarországon sem a Fidesz, sem az MDF központjában nem folytatott tárgyalásokat, és alkalmilag sem találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel. A Magyarok Világszövetsége székházában Csoóri Sándor elnök a folyosón véletlenül összetalálkozott velük, néhány szót váltottak, de az nem volt tárgyalás. Szabó Vilmos, az MSZP külügyi titkára közölte: Horn Gyula miniszterelnök nem tárgyalt Kiss Kálmánnal, az MSZP nincs kapcsolatban a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párttal. Király András, a Fidesz külügyi titkára elmondta, hogy Holló László Levente valóban besétált a Fidesz székházába és Nagy Andortól, Orbán Viktor kabinetfőnökétől kért tízezer forintot, saját vállalkozására. Holló László Levente nem is Romániában él, hanem Magyarországon, Martonvásáron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2001. október 23.

A Szatmárnémeti Szent István Kör, a Szatmárnémeti RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés szervezésében, a Scheffler János Lelkipásztori Központban okt. 23-án tartják az idei 1956-os ünnepi megemlékezést. Az ötvenhatos eseményekről Danku Pál és Szabó Levente, a Szent István Kör tagjai tartanak előadást, ezt követi a MIK irodalmi összeállítása Délczeg Csongor irányításával. /E. Gy.: Október 23-i megemlékezések Szatmárnémetiben = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 23./

2002. április 21.

Arany János születésének 185., halálának 120 éves évfordulójának állított emléket az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv-, és Irodalomtudományi Szakosztálya által szervezett tudományos konferencia ápr. 19-én Kolozsváron, az EME-házban. Szabó Levente doktorandus a szemlélődő, kritikus Arany Jánost idézte fel, Ile Erzsébet tanárnő a szalontai Arany János-emlékmúzeum könyvtárában található széljegyzetekről (a nyelvtani megjegyzések, fordítások, számolások sokat elárulhatnak) írott dolgozatát olvasta fel, a költő életművének egy kevésbé ismert részét tárta fel Török Zsuzsa diák: a töredékeket, a félbehagyott műveket. Szilágyi N. Sándor, a BBTE professzora nyelvész-szemszögből mutatta meg Arany Jánost, annak "nyelvi hitelét" keresve. Olosz Katalin marosvásárhelyi néprajzkutató a költő Koszorújának három erdélyi munkatársáról tartott előadását Nagy Magdolna tanárnőé követte, amelyben Arany balladáiról beszélt hiedelemkontextusuk tükrében. /(benke): Arany János és kora (1817?1882). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2003. január 13.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke jan. 10-én megrendezte az első Könyvesnapot. "A cél nyilvánossá tenni, jobban megismerni egymás munkáit." - jelentette be a diákoktól zsúfolt bölcsészkari teremben Egyed Emese tanszékvezető. A könyvesnapon a tanszék tanárai (Horváth Andor, Cs. Gyimesi Éva, Egyed Emese, Gábor Csilla, Józsa István, Kozma Dezső, Orbán Gyöngyi, Balázs Imre József, Berszán István, Kányádi András, Selyem Zsuzsa, Szabó Levente, Tóth Zsombor) által a 2000-2002-es időszakban írt, fordított, szerkesztett, verseket, esszéket, tanulmányokat, szövegértelmezéseket tartalmazó könyveket és tankönyveket mutatták be, miközben véleménycserére, vitára is sor került. Este a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat (Kozsik Ildikó, Maier András, Kozsik József) Levél helyett címmel kortárs erdélyi költők műveiből összeállított műsorát mutatta be. /Ö. I. B.: Magyar Irodalomtudományi Tanszék: Első Könyvesnap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./ Negyvenre tehető a kiadványok száma /22 egyéni kötet és számos, általuk szerkesztett kiadvány/.Berszán István (Kivezetés az irodalomelméletből), Egyed Emese (Mennyei barátom! és Adieu, édes Barcsaym), Gábor Csilla (Káldi György prédikációi), Horváth Andor (fordításkötetek - Andrei Plesu: Tescani napló és A madarak nyelve), Józsa István (Orth István. To Vizualize Time, szerk: Andrei Plesu: Robinson etikája), Kányádi András (szerk. Loránd Orbók: Casanova), Kozma Dezső (Eleven örökség, Ady Endre, Arany János, Petelei István publicisztikája), Orbán Gyöngyi (Megértő irodalomolvasás I., II., III. és Ígéret kertje), Selyem Zsuzsa (Valami helyet) könyveit ismerhették meg az érdeklődők. Ezután a tanszék tagjai által szerkesztett kiadványokat, kötetsorozatokat mutatták be. A tanszékhez kapcsolható konferenciakötetek közül három került részletesebb bemutatásra: a Romániai Magyar Doktoranduszok Konferenciájának irodalomtudományi kötete, a Vörösmarty-konferencia, valamint a Dialógus és retorika elnevezésű hermeneutikai tábor anyaga. A Sapientia Alapítvány által finanszírozott csoportos tanulmánykötetekből a Theátrumi könyvecskét és a Kegyesség, kultusz, eltávolítás című irodalomtudományi kiadványt emelték ki, majd Szabó Zoltán professzor az Antal Árpád-emlékkönyvről szólt. A maratoni bemutatót a Láthatatlan Kollégium kiadványai zárták, a Vissza a Forrásokhoz című interjúkötet és az Lkkt. irodalomtudományi folyóirat./Gál Andrea: Maratoni Könyves Nap Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2003. április 12.

A Korunk folyóirat 3. számát a hiedelmeknek szentelte. A hiedelemnek szerepe van az egyén és a társadalom életében. T. Szabó Levente a tudományosság kritériumainak és terminológiájának a 19. században való szerveződését rekonstruálta. Párhonyi Tímea azt a tudást, azokat a cselekvési módokat és szolgáltatásokat, emberi viszonyokat elemezte, amelyek egy klasszikus szerepkört (javasasszony) építenek fel és működtetnek. István Anikó a templomi búcsú szertartásában érvényesülő rituális viselkedés jelentéseket hordozó, vallásos igényekhez igazodó komponenseit vizsgálta. /Hiedelmek kora. Korunk 3. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2004. március 1.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke munkatársainak könyveit mutatták be február 28-án, a Könyves Napon Kolozsváron. A rendezvényen a Berszán István által szerkesztett Tudomány-egyetem-diszciplína című konferenciakötet, illetve a tanszék tanárainak – Horváth Andor, Molnár Bodrogi Enikő, Selyem Zsuzsa, Orbán Gyöngyi, Fóris-Ferenczi Rita, Nagy Zsófia Borbála, T. Szabó Levente, Balázs Imre József – tudományos tárgyú könyvei kerültek terítékre. A kötetbemutatókat követően kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők. A Scientia Kiadót képviselő Tőkés Gyöngyvér elmondta: a kiadó szerzői az egyetem oktatóinak, illetve kutatóinak köréből kerülnek ki. A Scientia kiadványai: tudományos könyvek, tankönyvek, egyetemi jegyzetek és úgynevezett műhelykiadványok. /P. A. Zs.: A tudomány és terjesztése. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. április 19.

A magyarul megszólaló tudomány címmel tartottak szakmai konferenciát ápr. 17-én, Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiája megjelenésének 350. évfordulója alkalmából Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházának tanácstermében. Szervezők: az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság és a BBTE Magyar Nyelvészeti Tanszéke. Péntek János professzor Magyar nyelvű tudományosság – kezdet és vég? című előadásában érzékeltette a magyar nyelv tudományban, tudományos szakirodalomban való használatának fontosságát. Az érdeklődők meghallgathatták Juhász Dezső, Szabó T. Attila, Kabán Annamária, Fazakas Emese, Wanek Ferenc, Gráfik Imre, Gál László, Dede Éva, Kovács György, Szabó Zoltán, Murvai Olga, Muzsnay Csaba, Révay Valéria, Gábor Csilla, Tóth Zsombor, Molnár Szabolcs, Tamás Csilla, T. Szabó Levente, Luffy Katalin és Máthé Dénes előadását. /Oláh Levente: Magyarul megszólaló tudomány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2004. június 23.

Szászrégenben Nagy András, Mezőcsáváson Szabó Levente, Mikefalván Szilágyi Sándor, Vajdaszentiványon Dani József, Lukafalván Iszlai Tibor, Gernyeszegen Incze Jenő, Backamadarason Csíki József, Nyárádgálfalván Karácsonyi Károly, Gyulakután Gál Sándor lett RMDSZ színekben a polgármester, s ezzel a helyhatósági választások második fordulójában szerzett újabb kilenc mandátummal 37-re emelkedett a megválasztott RMDSZ-es polgármesterek száma Maros megyében – összegezte a tényállást dr. Kelemen Atilla, a szövetség megyei szervezetének elnöke. Veszteség az RMDSZ-nek volt például Küküllőszéplak, ahol a belső viszályok miatt nem lett RMDSZ-es polgármester. Balavásáron az eddigi RMDSZ-es polgármester indult független jelöltként és nyert az RMDSZ mostani jelöltjével szemben. Maros megyében 2000-ben az RMDSZ-nek 29 polgármestere volt, 2004-ben 37 tisztséget sikerült megszereznie, a négy évvel ezelőtti 40 alpolgármesterrel szemben ma 47 alpolgármestert tudhat magáénak a szövetség; 459, azaz 14-gyel több a megye önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok száma, összességében pedig 558 RMDSZ-es képviselő van a megye helyhatóságaiban. Országosan az RMDSZ most 185 polgármesteri helyet szerzett meg, a 2000-es 148-cal szemben. /(Bögözi Attila): Szászrégen mint trófea. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2004. június 30.

A határon túli magyar írók és irodalmárok számára első alkalommal meghirdetett ösztöndíjpályázat nyerteseinek járó emléklapot jún. 29-én adta át Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ösztöndíjjal a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak kíván támogatást nyújtani a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremteni a magas színvonalú alkotótevékenységhez – mondta a helyettes államtitkár. A Székely János költészeti és drámaíró ösztöndíjban évente hat személy részesülhet; felét a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket még be nem töltött alkotók kapják. Elnyerte az ösztöndíjat Orbán János Dénes kolozsvári, Csehy Zoltán dunaszerdahelyi, Balla D. Károly ungvári, Danyi Zoltán zentai, Polgár Anikó dunaszerdahelyi és Hatházi András Attila kolozsvári alkotó. A Gion Nándor nevét viselő prózaírói ösztöndíjban évente négyen részesülhetnek. Az ösztöndíjak 50 százaléka a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket be nem töltött írókat illeti meg. A támogatást Lovas Ildikó szabadkai, Láng Zsolt és Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi, valamint Szakmány György omoravicai (Vajdaság) író kapta. A Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjban az 1990-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére nyerhető el támogatás. Évente négy kritikusi ösztöndíjat ítélnek oda. A Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat T. Szabó Levente kolozsvári, Németh Zoltán ipolybalogi (Felvidék), Szerbhorváth György kishegyesi (Vajdaság) és Selyem Zsuzsa kolozsvári pályázó nyerte el. Az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarabíró Benedek Elek- ösztöndíjat szintén négy személynek ítélik oda. A támogatást Fekete Vince kézdivásárhelyi, Berniczky Éva ungvári, Beszédes István zentai és Z. Németh István csicsói (Felvidék) alkotó kapta. A tíz hónapra szóló ösztöndíj összege havonta bruttó 60 ezer forint. A kuratórium elnöke Ilia Mihály irodalomtörténész, tagjai között van például Kalász Márton (Magyar Írószövetség), C. Tóth János (Határon Túli Magyarok Hivatala), Hodossy Gyula (Szlovákiai Magyar Írók Társasága), Szálinger Balázs (Erdélyi Magyar Írók Ligája), valamint a kulturális tárca képviselői. A Csángó Kultúráért díjat az idén Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke vehette át. Pozsony Ferenc 1991-től tanártársaival és diákjaival rendszeres alapkutatásokat végzett a moldvai csángóság körében, ezáltal Kolozsvárott a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában megteremtette a legnagyobb csángó archívumot. Tavaly hozta létre a zabolai Csángó Múzeumot. A csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért tavaly egy finn asszony, Tytti Isohookana-Asunmaa vehette át a Csángó Kultúráért díjat. /Határon túli irodalmi ösztöndíjak átadása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

2004. szeptember 4.

Szept. 3-án Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban irodalomtörténeti előadásokkal elkezdődött a Kárpát–medencei Petőfi–emlékhelyek ifjú küldötteinek ötödik találkozója. Előadást tartott Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a két kiadást is megélt Petőfi Erdélyben című dokumentumkötet társszerzője, Margócsi István budapesti egyetemi tanár, Szabó Levente kolozsvári tanársegéd, valamint Ratzky Rita, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. /E. Gy.: Szatmárnémeti. Tegnap elkezdődött a Kárpát–medencei Petőfi–emlékhelyek küldötteinek V. találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./

2005. január 17.

Január 14-én tartották meg Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék idei Zenés-Könyves Nap elnevezésű rendezvényét, amelyen a tanszéktagok 2004-ben kiadott köteteit mutatták be. Egyed Emese tanszékvezető megköszönte Kötő József EMKE-elnöknek az adományokból származó ajándékkönyveket. A hazai és anyaországi kiadók gondozásában megjelent kötetek listája meglehetősen hosszú: Balázs Mihály (szerk.): Bibliotheca Dissidentium c. sorozat; Balázs Imre József–Selyem Zsuzsa: Humor az avantgárdban és a posztmodernben; Bartalis János: Ujjaimból liliomok nőnek (Válogatott versek); Berszán István (szerk., Rodica Baconskyval): Symposion; Egyed Emese (szerk.): Az emberarcú intézmény; Egyed Emese (szerk.): Néző, játék, olvasó; Egyed Emese (szerk.): Szabadon fordította…; Gábor Csilla (szerk.): Devóciók, történelmek, identitások; Gábor Csilla (szerk.): Mindennemű dolgok változása; M. Bodrogi Enikő – Varga P. Ildikó: Finn nyelvkönyv kezdőknek; Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a líceumok/szakiskolák IX. osztálya számára (T3); Pál apostol: Levelek. Konkordáns fordítás. (ford. Balázs Károly); Selyem Zsuzsa: Szembe szét; Szabó Levente (szerk., Virginás Andreával): Új narratívák?; Szabó Levente: Debreceni Márton; Tar Gabriella Nóra: Gyermek a 18–19. századi Magyarország és Erdély színpadjain; Vass László Levente: Üvegmezők (Összegyűjtött versek, szerk. Balázs Imre József). /Ördög I. Béla: Bölcsészek zenés-könyves napja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2005. március 19.

Március 18-án tartott közgyűlést Kolozsváron a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ). A Szabó Levente vezetésével zajlott találkozón mintegy félszáz államvizsgázott fiatal kutató, magiszteri hallgató, doktorandusz beszélte meg az őket foglalkoztató kérdéseket. A VI. RODOSZ-konferencián társadalomtudományi és közgazdasági szekcióüléseket is tartottak. /Ö. I. B.: VI. RODOSZ-konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2006. január 17.

Az utóbbi évtizedekben központba került a kollektív és individuális életpályák, valamint az életpályák narratív reprezentációjának vizsgálata. Alig van olyan tudományterület, amely a maga terminológiájával ne definiálta volna újra az élettörténetet, a biografikus történetet, annak műfaji, ontológiai és pragmatikai specifikumait. A kolozsvári BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke január 20-án tart konferenciát erről a kérdésről. Néhány cím az előadásokból: Niedermüller Péter (Humboldt Egyetem, Berlin): Élettörténet, emlékezet, emlékezetpolitika; Tóth Zsombor (BBTE, Kolozsvár): Homo scribens. Megjegyzések a kora újkori magyar és latin élettörténetekhez; Keszeg Anna (ELTE, Budapest): Az irodalmi jelenség és az önéletírás a kortárs franciaországi történeti kutatásokban; Szabó Levente (BBTE, Kolozsvár): Az irodalmi élettörténetek piacosítása és a vizualitás piacszerző ereje a XIX. század közepének magyar irodalmában; Mohay Tamás (ELTE, Budapest): Egyének és életutak; Keszeg Vilmos (BBTE, Kolozsvár): Biografikus narratívumok populáris regiszterekben. /Emberek, életpályák, élettörténetek. Mire használható az élettörténet? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2006. július 19.

A román polgármestereket hibáztatják a Maros-Mezőségi Kistérségi Társulás kudarcáért. A régió magyar elöljárói remélik, hogy a közeljövőben mégis sikerül jogi személyiséget szerezni az egyesületnek. Brassai Zsombor, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke – aki jelenleg a Székelykövesden bejegyzett Pro Regio Egyesületet irányítja – elmondta, hogy azok az elöljárók, akik a 2004-ben rendezett, első ülésen még igent mondtak, időközben pártot váltottak. A Székelykövesdre kiköltözött Kelemen Atilla sokat segítette a térséget. A Marosvásárhellyel összenőtt Marosszentkirályon még a közigazgatási törvény betartását is leszavazta a helyi román többségű tanács. Miután a faluba költözött Markó Béla támogatásával sikerült új községházát építeni, a település elöljárói leszavazták az épület homlokzatára szánt kétnyelvű felirat kifüggesztését. Amikor néhány évvel ezelőtt a Kárpát-medencei Szentkirályok első találkozóját szervezték, egy kifüggesztett magyar zászlóért és egy kiplakátolt Szent István-koronáért meghurcolták a nagy-romániás tanácsosok, emlékezett Kádár György, a községközpont alpolgármestere. A székely-mezőségi térségben három erős szervezet is működik: a 2002-ben létrejött Pro Regio a Kéve című kistérségi hetilapot adja ki, a másik két egyesület és alapítvány gazdagabb megvalósítást mondhat magáénak. A Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület alkotótáborokat szervez, idéntől pedig hangszertábor rendezésére készül. A Mezőpanitban bejegyzett Monográfia Alapítvány a hagyományőrzés mellett évi tíz-tizenöt pályázattal bombázza a Communitast és az anyaországi közalapítványokat. Július 22-én szervezik meg Mezőpanitban az első székely-mezőségi hagyományőrző folklórtalálkozót. /Szucher Ervin: Összefog a székely-mezőségi régió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./ Brassai Zsombor, a Pro Regio Egyesület elnöke szerint a megrendezendő fesztivál és az új régió immár a jövőt jelképezi. A létrejött Székely-Mezőségi Régió Sámsondtól Mezőmadarasig fedi le a településeket, Marosszentkirályt is beleértve, ugyanakkor magyar kulturális térséget jelöl, nem közigazgatási régiót. A helyi önkormányzatok segítségével három civil szervezet, illetve az RMDSZ mezőcsávási és mezőbándi szervezete rendezi a fesztivált. A Kéve című hetilapot 1500 példányban terjesztik. A gróf Bethlen Anikó elnökletével működő civil szervezet, a Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület öt vendégszobás, konferenciateremmel rendelkező székháza nemrég épült fel, és idén immár az ötödik képzőművészeti alkotótábort szervezik, tájékoztatott Szabó Izolda igazgató. Szabó Levente, Mezőcsávás polgármestere szerint a községben az utóbbi tíz évben semmilyen kulturális rendezvényt nem tartottak. Ezért nemrégiben két tánccsoportot hoztak létre, felépítették a sportcsarnokot, felújítottak, illetve újjáépítettek három kultúrotthont, Szabédon bevezették az ivóvizet. Ez a térség még nem a Mezőség, már nem a Székelyföld, lóg valahol a közigazgatási, önazonossági éterben. /Nagy Botond: Székely-mezőségi hagyományőrző találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2006. december 21.

December 19-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem irodalomtudományi szakkollégiuma, a Láthatatlan Kollégium (LK) szervezett estet, melyen négy kiadó – Komp-Press, Koinónia, Kriterion, Polis – képviseltette magát, és meghívást kapott két lap, a Helikon, valamint a Krónika is. A Szabó Levente, az LK szakmai vezetője, és Selyem Zsuzsa által moderált eseményen könyvajánlóra is sor került. Fontos, hogy írjanak a kötetekről – egyeztek meg a felszólalók. Probléma, hogy a recenziók és kritikák megjelenése esetleges. /Köllő Katalin: Könyvkiadók estje a bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2008. március 10.

Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet elnöke, a BBTE Szociológia Tanszékének tanára kifejtette: a Kárpát Panel premiernek számít, hiszen öt országra terjed ki. A kérdőíves kutatás során magyarországiak mellett szlovákiai, ukrajnai, szerbiai és romániai, kisebbségben élő magyarokat kérdeztek meg. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a Kárpát Panel három pozitívumáról beszélt. Elsőként a kutatásba bekapcsolódni hajlandó külföldi intézményekkel való együttműködés fontosságát emelte ki. Papp Z. Attila szociológus, a budapesti Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központjának kutatója a kérdőív oktatással foglalkozó részéről beszélt. Veres Valér szociológus, a BBTE Szociológia Tanszékének adjunktusa a Kárpát Panel kutatás által használt fogalmakat elméleti kontextusba helyezte. Kiemelte: a nemzeti identitás sajátosan valamely nemzet meglétét feltételezi, továbbá azt, hogy „a magyar állam nemzetépítési politikájának eredményeként egységes nemzeti ideológia, egységes oktatási rendszer segítségével a nemzeti egységet ténylegesen létre lehetett hozni”. Papp Z. Attila a kutatás eredményeinek a nyilvánosságra hozásáról beszélt. Egyrészt a Transindex internetes portál a történelmi hősöket és az előítéleteket tárgyaló kérdésekre adott válaszok különbözőségét mutatja meg, másrészt a Duna Televíziónak és a Magyar Távirati Irodának a kutatásra vonatkozó anyagát tárgyalta. Szabó Levente, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa és Kiss Tamás szociológus a kutatás hiányosságait említette. Befejezésként Horváth István a kommunikáció kontextualizálásának fontosságát emelte ki, továbbá elmondta: ezen kutatások kapcsán elsődlegesen „a valóságra ráhelyezett rácsokról kellene beszélni”. /Kárpát Panel – közvélemény kutatás a kárpát-medencei magyarok körében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2008. április 23.

A Communitas Alapítvány idei ösztöndíjasairól döntött az alapítvány alkotói ösztöndíjbizottsága. 41 tehetséges fiatal részesül a támogatásban. Az ösztöndíjak egy évre szólnak, havi 850 lejt jelentenek. Irodalom kategóriában Nagy Pál, Demeter Zsuzsa, Karácsonyi Zsolt, Szabó Levente, Gáll Attila, Murányi Sándor Olivér, Jancsó Noémi, Zólya Andrea Csilla és Farkas Wellmann Éva pályázata részesült kedvező elbírálásban. /Communitas alkotói ösztöndíjak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

2008. augusztus 26.

A Komp-Press, Korunk Kiadó elsősorban a Korunk folyóirat kiadója, tájékoztatott Balázs Imre József, a kiadó főszerkesztője. A könyvek szerzői is gyakran a lap munkatársai közül kerülnek ki. Az 1993 óta megjelentetett munkáik közül egyik a tudományos könyvek vonulata, az Ariadné Könyvek című sorozat. A sorozat most készülő könyvei T. Szabó Levente A tér képei és Virginás Andrea Az erdélyi prérin című tanulmány- és esszékötete. A másik erős vonulat a művészeti jellegű könyveké, idén Székely Sebestyén György összeállításában a Korunk galériának egyfajta történetét készítik elő kiadásra. A Komp-Press a Polis Könyvkiadótól átvette a Prospero Könyvek című sorozatot, amely művészinterjúk, színészek és előadóművészekkel készült életútinterjúk füzére. Sikeres volt tavaly A gyermekirodalom változatai című Végh Balázs Béla-könyv és Szilágyi Júlia Lehet-e esszét tanítani? könyve. A sztálinizmus irodalma Romániában (Balázs Imre József) című könyvükről vitacikkek születtek. A Komp-Press tudományosan akkreditált kiadó, továbbra is fontosnak tartják a tudományos jellegű könyvek megjelentetését. /Varga Réka: Komp-Press, Korunk Kiadó. A könyvek útja. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

2008. szeptember 30.

Tanár és hallgató számára egyaránt nagyobb jövedelmet ígér a megkezdődött tanév. A képviselőház elfogadta a tanári fizetések 50 százalékos emelését, az ösztöndíjak tízszázalékos emelését ígérte január elsejétől a tanügyminiszter. Kevesebb óraszámot és gyakorlatiasabb oktatást ígérnek az idei egyetemi tanévben a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetői. Csökken az órák száma, ami más munkamódszer kidolgozását követeli, tájékoztatott Magyari Tivadar, az intézmény rektor-helyettese a szeptember 29-i kolozsvári tanévnyitón, mely háromezer elsőéves diák számára jelentette az egyetemi év kezdetét. A rektor-helyettes elmondta, idén tavasszal kapták meg a magyar karok a tantervi önállóságot, ami azt jelenti, hogy ők dolgozzák ki a saját munkaprogramjukat. Ugyanakkor élhetnek az önálló pénzügyi gazdálkodás nyújtotta lehetőségekkel is. Nagy László, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke kiemelte: az elméleti szakképesítés európai szintű az egyetemen, a gyakorlati tanulásra az idei tanévben nagyobb figyelmet fordítanak. Alapképzésben a magyar tagozat 61 szakon működik, idén területfejlesztés, televízió és film szak, földméréstan, mérnöki geológia szakok indulnak új képzésekként a BBTE-n. Cristian Adomnitei tanügymiszter az ösztöndíjak tízszázalékos emelését ígérte, az egyetemista szervezetek viszont százszázalékos növelést követelnek, és amennyiben ez nem történik meg, tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. /Varga Melinda: Önállóság karnak és diáknak. Egyetemkezdés béremeléssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Magyari rektor-helyettes közölte, az elmúlt tanévben az egyetem diákjai sikeres Tudományos Diákkonferenciát szerveztek a Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel együtt, amelyhez hasonló a ’90-es években volt utoljára. Sikernek könyvelte el, hogy tavasszal kiemelkedő számú, többségében fiatal szakember pályázott meg egyetemi oktatói állást. Tavaly ilyenkor nyolc új magyar tagozatos oktatót köszönthettek, idén 27-tel bővült a tanári csapat. Ugyanakkor nyárára sikerült engedélyeztetni az összes tervezett mesteri programot. Az idei tanév első előadását Szabó Levente, a magyar irodalmi tanszék adjunktusa tartotta az ünnepélyes megnyitó keretén belül. Ugyancsak szeptember 29-én volt a BBTE magyar közgazdasági karának tanévnyitója, amelyen Pete István adjunktus elmondta: az elmúlt 8 év bebizonyította, hogy minőségi oktatás folyik a karon képzett szakemberekkel. – Öt szakirány működik a karon. /D. I. : Közel 3000 magyar elsőéves kezdi a tanévet a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./ Közel állunk ahhoz a pillanathoz, amikor egy összetettebb egyetemi autonómiatervezet benyújtása előtt a magyar tagozatnak el kell döntenie minden tanszéken, hogy élni kíván-e az önálló pénzügyi gazdálkodásnak már a tavasszal felkínált lehetőségével. Vannak már helyi, azaz kari szintű tagozatok, ahol ezt kipróbálták, és működik – jelentette ki szeptember 29-én a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának ünnepélyes tanévnyitóján Magyari Tivadar rektor-helyettes. Közölte: a magyar diákok több mint ötven százaléka tandíjmentesen tanulhat, az arány viszont csalóka, mert az érdeklődők inkább csak a tandíjmentes helyeket töltik be. A legfájdalmasabb fejleménynek tartotta, hogy az egyetem nem tudott kettős képzést igazoló oklevelet adni a teológia–idegen nyelv és a néprajz–idegen nyelv szakos hallgatóknak, bár ezt beiratkozáskor megígérték. /Benkő Levente: Magyar tagozati autonómia? = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2009. március 30.

A színház emeleti előcsarnokában szervezett kerekasztal-beszélgetéssel zárult március 27-ém a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak a színházi világnap alkalmából szervezett programja. A Média és politika című fórumon a délután folyamán előadott III. Richárd című drámát több nézőpontból értelmezhette a nagyközönség. Hatalmas taps követte William Shakespeare III. Richárdját, a Tompa Gábor által rendezett, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház művészei által előadott produkciót. Tompa Gábor, a színház igazgatója színpadra hívta a társulat legidősebb színészét, a 95 éves Senkálszky Endre érdemes művészt. Ezt követően nevezte meg az idei Bánffy Miklós Vándordíj díjazottját, Bíró Józsefet. A fórumon a BBTE oktatói közül Ungvári Zrínyi Imre etikatanár, Szabó Levente irodalomtörténész, Salat Levente politológus, Keszeg Anna szerkesztő volt jelen, a házigazda szerepét pedig Tompa Gábor és Visky András töltötte be. /Ferencz Zsolt: Színházról, a média és a politika tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2009. május 23.

Gyulai Pál költő, prózaíró, irodalomtörténész, egyetemi tanár (1826-1909) halálának századik évfordulója alkalmából emlékülésre került sor május 20-án Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén. Gaal György Gyulai Pál és Kolozsvár című előadásában Gyulainak a kincses városban töltött éveiről beszélt. Olosz Katalin néprajzkutató Gyulai és egy Varga László nevű régi diákja közötti konfliktust fejtegette, amely egy népköltészeti gyűjteményben szereplő balladák szerzői jogai körüli huzavonát ölelte fel. T. Szabó Levente, a BBTE adjunktusa Gyulai politikai szerepvállalásáról, irodalom és politika viszonyáról beszélt. /Potozky László: Gyulai Pál emlékülés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2009. augusztus 3.

„Jöhet idő, hogy emlékezni / bátrabb dolog lesz, mint tervezni – / bátrabb új hont a mult időkben / fürkészni, mint a jövendőben – ?” – kérdezhették Illyés Gyulával a 25. Petőfi-emlékhelytalálkozó résztvevői augusztus 1-jén Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. A magyarországi Petőfi Sándor Társaság másodszor választotta Erdélyt a negyed évszázados múltidézés színhelyéül. Tagjai először tíz évvel ezelőtt Segesváron rótták le kegyeletüket a fehéregyházi csatában elesett költőóriás előtt. Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta: – 160 év hangja hívott ma össze minket, erdélyi és magyarországi magyarokat Marosvásárhelyre és a Nyergestetőre, ahol 1949. augusztus elsején 200 székely próbálta meg a lehetetlent. 160 év múlva nemcsak erdélyi és magyarországi, hanem elsősorban európai magyarokról kell beszélnünk, akiknek létfontosságú feladata biztosítani, hogy az egyesült Európában Petőfi szerelme és szabadságharca magyar nyelven adódjék tovább. Szabó Levente irodalomtörténész A megszelídített Petőfi címmel tartott előadást az 1870-es évek legnagyobb irodalmi vitájáról, amely az első Petőfi-díszkiadás körül keletkezett, majd Dávid Gyula Petőfi-kutató, irodalomtörténész a szabadságharcos lírikus erdélyi emlékhelyeit térképezte fel. Reményik Sándor 1922–ben írta: „Az ország elvétetett tőlünk, / Elvétetett a hatalom / és a dicsőség is elvétetett, / Felbontatott és eltöröltetett / Közöttünk minden földi kötelék. / Térdig porban és övig hamuban / Mi mégis a te nemzeted maradtunk/ Petőfi nemzete” 1956-ban magyar–román akadémiai együttműködéssel ásatások kezdődtek Fehéregyházán, azon a helyen, ahol utoljára látták Petőfit, két év múlva azonban börtönbe vetették a költőre emlékező fiatalokat. Egy politikai fordulat révén az ispánkút Hunyadi László féldomborművével ékesített emlékhellyé válhatott, 1973-ban Székelykeresztúron egész alakos Petőfi-szobrot állíttattak, majd egy újabb politikai fordulat következtében, a ‘80-as évek második felében ugyanaz a hatalom nem kívánatos személlyé nyilvánította Petőfit. 1989 után jött el az az idő, amikor végre szabadon kinyilváníthatták kötődésüket Petőfihez, újraindulhattak a költő nevét viselő egyesületek és a hagyományos emlékhelyek száma kevésbé ismertekkel bővült – emlékezett Dávid Gyula. /Nagy Székely Ildikó: „Mégis a te nemzeted…” Emlékdélelőtt a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2009. augusztus 20.

Augusztus 29-én tartják Nagyszalontán az Arany János Emlékmúzeum fennállásának 110. évfordulójának ünneplését. Arany János Nagyszalontán látott napvilágot 1817. március 2-án. A költő fia, az író, országgyűlési képviselő Arany László 1899. augusztus 20-án ajándékozta az Arany Emlékegyesületnek édesapja tárgyait, hogy azokból múzeumot rendezzenek be a Nagyszalonta jelképévé vált épületében, a ma is Csonkatoronyként ismert épületben. A közgyűjteményt 1899. augusztus 27-én nyitották meg. Augusztus 29-én tudományos ülésszakon elevenítik fel Arany János szellemiségét. Az előadók között lesz Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Irodalomtudományi Tanszékének professzora, Szabó Levente, a BBTE adjunktusa, a 19. század második felének magyar irodalma elnevezésű alaptantárgy állandó előadója és Keszeg Vilmos, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének vezető professzora. Bemutatják a helybéli Dánielisz Endre két kötetét (Nagyszalonta jeles szülöttei és Nagyszalonta népköltészeti hagyományaiból), majd este a Kaláka együttes koncertezik. /110 éves a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum – Arany János életműve a keret. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 20./

2009. november 7.

A Súrlott Grádics irodalmi kör október 29-én Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius templom Bözödi Görgy termében tartotta őszi évadnyitó ülését. Maga a Súrlott Grádics öt éve működik. A kör tagjai alkotásaikból olvastak fel. A névsor: Baricz Lajos, Bölöni Domokos, Bögözi Attila, Csifó János, Fülöp Kálmán, Gáspár Sándor, Komán János, Kuti Csongor, Kuti Márta, Nagy Attila, Nagy Miklós Kund, Székely-Benczédi Endre, Sebestyén Péter. A szerzőket a körvezető Bölöni Domokos jelentette be. A fellépők verset, karcolatot, paródiát, színházi anekdotát olvastak fel. Külön színt hoz mindig a Cantuale énekegyüttes ötösfogata, valahányszor megtiszteli jelenlétével a kör rendezvényeit, ezúttal pompás ízelítőt nyújtott barokk dalműsorából. Tagjai: Nyilas Szabolcs, Biró Péter, Márton Zsolt, Szabó Levente, Ferencz Örs. /Büki S. Mihály: Jól dobbantott az irodalmi kör. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998