udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Takács Gyula

2000. április 17.

Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./

2000. november 8.

Kétnapos tanácskozást tartott /nov. 3-4./ a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság és a Xantus Nemzetközi Koordinációs iroda Magyar Kisebbségek a Kárpát-medencében témakörben Kaposváron. Takács Gyula Kossuth díjas költő, a Társaság elnöke nyitotta meg a közel százötven résztvevős tanácskozást, majd Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet munkatársa tartott részletes beszámolót a témakörben. Kifejtette: nincs tizenötmillió magyar, ahogy ezt a közhiedelem tartotta, már csak alig tizenhárom és fél millió mutatható ki hitelesen. Magyarországon tízmillióan élnek, Erdélyben 1 667 ezren. A magyarság lélekszáma az utódállamokban megoszlik. Romániában a legnépesebb a székelyföldi tömb /több mint 780 000 magyar/, a többi megoszlik a Mezőség és Partium között. A legszomorúbb a helyzet a Mezőségen, ahol az egykézés és az elvándorlás egyre erősebb jelei látszanak. Ezzel szemben növekedőben van a magyarság létszáma Kárpátalján, és bizonyos helyeken Szlovákiában, de rendkívül erősen fogy a Vajdaságban. A vegyes házasságok Erdélyben is terjedőben vannak. Tóth Károly, a galántai Fórum Intézet igazgatója számolt be a szlovákiai helyzetről, majd az ugyancsak szlovákiai Fuksz Sándor a vállalkozók és vállalkozások helyzetéről. Kárpátaljáról Dupka György író, költő, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke beszélt, kiemelve az egyházak szerepét a fennmaradásban. Nagy szerepe van a beregszászi magyar Tanárképző Főiskolának a tanár-utánpótlásban. Kolozsvárról dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke beszélt az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törekvésekről. Vofkori László, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző tanára, a gazdaságföldrajz ismert szakembere a Székelyföld hiányos gazdasági fejlesztésének okait és következményeit taglalta. Mirnics Károly, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke az asszimiláció előretöréséről számolt be, Muzsnay Árpád /Szatmárnémeti/ tartott helyzetjelentést a művelődési eredményekről. - Az idei Berzsenyi-díjat Pávai Gyula /Arad/ kapta. /Pávai Gyula: Már csak tizenhárom és fél millió. Magyar kisebbség a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2003. december 2.

Nov. 29-én tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kolozsváron, tisztújítást is tartottak. Dr. Kötő József leköszönő EMKE-elnök kifejtette: az EMKÉT-t a kultúra intézményesítésének szándéka vezérelte. Az EMKE saját székházba került, saját munkatársi gárdával. Ugyanakkor megalakult a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Könyvescéh, a Dalosszövetség, a Népfőiskola stb. Az intézményesítés területén a másik fő szempont a Magyar Ház láncolatának kiépítése. Példaként említette a zilahi, és a visói Magyar Házat, saját székházzal. Javasolta az alapszabályzat korszerűsítését. A vezetőség együttműködési megállapodást írt alá az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével és a Temesvári Nőszövetséggel. A tisztújításra eredménye: elnök - Kötő József, ügyvezető elnök - Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tagok - Guttman Mihály, Zahoránszky Ibolya, Tófalvi Zoltán, Beder Tibor. Alelnökök, régiók szerint: Bánság - Matekovits Mária; Partium - Muzsnay Árpád; Belső Erdély - Ábrám Zoltán; Székelyföld - Ördög-Gyárfás Lajos. Társadalmi és civil kapcsolatok tartása: Szép Gyula. Gazdasági funkcióba visszaválasztották Katona Rékát, az ellenőrző bizottság két tagja pedig Takács Gyula és László Edit közgazdászok. A díjkiosztás során tizennégyen vehették át a közművelődési egyesület kitüntetéseit. /Köllő Katalin: Régi-új elnöke van az EMKÉ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2004. április 19.

Ápr. 17-én rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati képviselőjelöltjeit. A rangsort a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsából (MKT) és a Megyei Önkormányzati Tanácsból (MÖT) álló testület volt hivatott megállapítani. A jelöltek rangsora a következő: 1. Pethő Zsigmond, 2. Dániel Márton (Mezőség), 3. Kerekes Sándor, 4. Lakatos András (Kalotaszeg), 5. Pálfi Mózes Zoltán, 6. Székely István (Aranyos-mente), 7. Mátis Jenő, 8. Váncsa Pál Áron, 9. Pászkány Árpád, 10. Bitay Levente, 11. Major Melinda, 12. Takács Gyula, 13. Barazsuly Emil és 14. Farkas Zoltán. Az eddigi megyei tanácsosok közül Böjthe Dániel, Buchwald Péter és dr. Molnár B. Géza nem indult újabb mandátumért. /Papp Annamária: Rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosjelöltjeit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2009. szeptember 22.

Csáky Pál, a szlovákiai MKP elnöke a pozsonyi Új Szó 2008. január 8-i számában azt nyilatkozta: „a szlovák társadalom egy része elfogadja az európai értékrendet, a nyugati integrációt, és elfogadható viszonyra törekszik Magyarországgal. A társadalom másik része azonban egyfajta szellemi pánszlávizmus bűvkörében él, és a szlovákságot egyik legrégibb szláv népnek tartva, a kelleténél erősebben kacsingat Moszkvára. ” A nyilatkozatot Takács Gyula, a RÉV Értelmiségi Fórum szóvivője idézte abból az alkalomból, hogy a Fórum értelmezése szerint a magyar–szlovák konfliktus az Oroszország és az EU–NATO közötti titkos háború leképeződése – is (!). Az Értelmiségi Fórum szerint ebben Szlovákia együttműködik Oroszországgal. A szlovákiai magyarellenes megnyilvánulások rejtett célja etnikai konfliktus előidézése Közép-Európában, Oroszország érdekeinek megfelelően. Ebből következik, hogy a szlovák–magyar konfliktus nem két ország ügye, hanem az egész Európáé. Oroszország megkezdte befolyásának visszaállítását. Ebbe a folyamatba a közép-európai etnikai konfliktusok generálása jól beilleszthető. Ezt nagyban elősegíti, hogy van két ország – Szlovákia és Szerbia –, ahol a neopánszlávizmusra támaszkodva komoly etnikai konfliktusok gerjeszthetők. A zavarkeltést – mondják a Fórum tagjai – az oroszok jól fizetik, ez a kedvező olajárakban, nyersanyagszállításban valósul meg. /Sylvester Lajos: Összeesküvés-elméletek és a neopánszlávizmus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998