udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Takaró Mihály

2000. július 3.

Jún. 30-án Budapesten, Ferencváros stadionjában tartották a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója nyitónapját. Összesen negyven országból érkeztek résztvevők, sokan jöttek Erdélyből és a Partiumból is, mintegy 15 ezer ember gyűlt össze a lelátókon. Jelen volt a találkozó fővédnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja. Tőkés László, a Magyar Református Világszövetség elnöke köszöntött minden résztvevőt: "Az a megtiszteltetés hárul reám, hogy megnyissam a Világtalálkozót. Ezen a jubileumi esztendőn ránk köszöntött az Úr születésének 2000., valamint a magyar államiság 1000. esztendeje." A püspök reményét fejezte ki, hogy a világtalálkozó a társadalmi megbékélést, a belső megújulást és a lelki ébredést segíti. "Vállaljuk a szolgálatot annak érdekében, hogy a külső és belső rendszerváltás valójában lezáruljon, a szétszakított nemzet határmódosítás nélkül egyesüljön" - mondta. Házigazdaként Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és Takaró Mihály főgondnok üdvözölte a vendégeket. Orbán Viktor üdvözlőbeszédében többek között ezeket mondta: "Egyházaink a jövőhöz tartoznak. Nem a múltat őrzik, hanem a jövőhöz szükséges lelki fegyvereket. Eljött az idő, amikor bízhatunk a közös és reményteli jövőben. Nem szabad megfeledkeznünk azon nemzetrészekről sem, amelyek mostoha helyzetbe keveredtek. Ha egy szabad ország nem tudja segíteni a sokakat, akik szegények, nem mentheti meg a keveseket, akik gazdagok." Az ünnepi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke mondott imát, igét hirdetett Hegedűs Lóránt püspök. Üdvözölte a világtalálkozót Csiha Kálmán erdélyi püspök is. Több ezer ember vett úrvacsorát, az ágenda zárórészét Erdélyi Géza felvidéki püspök mondta el. "Ez az asztali közösség nagy áldás számunkra. Szeretetben gondolkodjunk egymásról, ne uralkodjon el a bűn" - szólt többek között a püspök. A világtalálkozó nyitónapja a Szózattal ért véget. /Dérer Ferenc: Református világtalálkozó a fővárosban. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./

2000. szeptember 11.

Takaró Mihály, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka ajándékot, 150 új mesekönyvet hozott a Hegyköz hat magyar nyelvű óvodájának. Előző útjai során ugyanis és megdöbbenve tapasztalta, hogy az óvodákban nincs, vagy alig van magyar meséskönyv. Az ajándék egy részét vásárolták, másik részét a Móra Kiadó ajánlotta fel, továbbá a budapesti Lónyai Gimnázium diákjai. Takaró Mihály mind a hat óvodának átadott egy-egy millió lejt, azzal a kikötéssel, hogy az óvónők maguk döntsék el, mit vásárolnak belőle. /Both Abigél: Könyvajándékok a hegyközi óvodáknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./

2001. július 7.

Júl. 6-án zárult Félixfürdőn a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) közgyűlése. Az újraválasztott elnök, Tőkés László és az új főtitkár, Takaró Mihály köszönte meg a szavazók bizalmát. Szoros eredmény született, az újraválasztott elnök ezt azzal magyarázta, hogy némelyek csalódtak elnöki tevékenységében, ami arra sarkallja, hogy önvizsgálatot tartson. /Péter I. Zoltán: Zárónapi események az MRVSZ közgyűlésén. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 7./

2001. július 13.

A Magyar Reformátusok Világszövetsége júl. 4-6. között, Nagyvárad-Félixfürdőn tartott jubileumi közgyűléséről nyilatkozatot adott ki. A tisztújítás során az elnöki tisztségbe másodszorra is Tőkés László királyhágómelléki püspököt választották meg, az új főtitkár Takaró Mihály dunamelléki főgondnok, az új jegyző pedig dr. Hermán M. János, a Királyhágómelléki Egyházkerület előadótanácsosa lett. A közgyűlés indítványozta, hogy az Egyetemes Zsinattal közösen hozzanak létre egy külügyi és ökumenikus bizottságot nemzetközi kapcsolataik intézményes kiépítése céljából. A közgyűlés visszautasította azokat, a IV. Magyar Világtalálkozót és - általában - az MRVSZ-t érő, bel- és külföldről származó gyanúsítgatásokat és vádakat, melyek Krisztus evangéliumának és a nemzet szolgálatának ügyét egymással szembe akarják állítani. - Az MRVSZ teljes támogatásáról biztosítja a státustörvényt. Kiemelt fontosságú feladat a kommunizmus idején elsorvasztott és az utóbbi évtizedben újraalakult magyar református iskolarendszer továbbfejlesztése, külön hangsúlyt fektetve a felsőoktatási tanintézetek támogatására (Károli Gáspár Református Egyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Kálvin János Teológiai Akadémia stb.). /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13

2001. december 14.

Szembenézés a múlttal címmel dec. 14-én kétnapos értekezlet kezdődik Temesváron, az 1989-es forradalmi események kirobbanásának 12. évfordulója alkalmával. A Magyar Reformátusok Világszövetségének és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatának égisze alatt szervezett rendezvénysorozatot Tőkés László püspök, Erdélyi Géza felvidéki püspök és Gazda István lelkipásztor nyitják meg. Előadást tart dr. Schmidt Mária, a XX. Századi Intézet elnöke, Vighi Daniel egyetemi előadótanár, Tőkéczki László politológus és Toró T. Tibor parlamenti képviselő. A Szembenézés egyházaink múltjával címmel szervezett kerekasztalon az erdélyi történelmi egyházak képviselői fejtik ki véleményüket. December 15-én, szombaton a kommunista múlt szereplőinek átvilágításáról Onisoru Gheorghe, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Nemzeti Bizottság elnöke, Incze Béla átvilágító bíró és Csendes László átvilágító biztos tart előadást. Az egyházi átvilágításról Erdélyi Géza püspököt, Takaró Mihály református főgondnokot, Dugulescu Petre baptista prédikátort, Zalatnay István református lelkészt és Forró László előadótanácsost hallgathatják meg. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással zárul. /Szembenézés a múlttal Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2003. február 3.

Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ és a Szent István Kör imádsággal és történelmi előadásokkal emlékezett a hatvan évvel ezelőtti, a Don-kanyarnál bekövetkezett katasztrófa áldozataira és túlélőire. Tőkés László püspök emlékeztetett: a háború ideje alatt megfosztottak bennünket attól a jogtól, hogy eltemessük halottainkat. Erdély történelmét ma is meghamisítják. Takaró Mihály, budapesti egyetemi tanár, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára beszédében kiemelte, a magyarság megszokta már, hogy leggyakrabban a veszteségeikre emlékezik. A Don-kanyarnál harcoló katonákat ma már nem háborús bűnösöknek, hanem hősöknek nevezhetjük. Sipos Miklós esperes rámutatott, a II. Magyar Hadseregnek 200 ezer áldozata volt, a legutóbbi népszámlálási adatok szerint Erdély ugyanennyi magyart vesztett el békés körülmények között 1990 és 2002 között. Ha egy nép elfelejti a múltját, az azt jelenti, hogy újra át kell élni a múlt eseményeit, hangsúlyozta. /Elek György: A II. Magyar Hadsereg 60 évvel ezelőtti áldozataira és túlélőire emlékeztek a Németi református templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./

2003. február 25.

Szatmárnémetiben, a Németi református templomban 1997. nov. 2-án tartották az első megemlékező istentiszteletet a Don-kanyarnál életüket vesztett áldozatok és a második világháborúban elesettek emlékére. Garda József megírta emlékeit, az emlékezés megjelent Kint voltam a Donnál /Püski Kiadó, Budapest, 1999/ címmel. Kiadták Gellért Sándor verseskönyvét, A magyarok háborúját is. 1999 tavaszán, ápr. 3-án, nagypénteken a Németi református templomkertben felállított fehér és zöld márvány emlékművön a következő felirat áll: A második világháborúban és a Don mentén harcolók és elesettek tiszteletére. Minden év januárjában megkoszorúzzák az emlékművet. Most hatodik alkalommal, a hatvanadik évfordulón a helyi Szent István Körrel és az RMDSZ-szel együtt háromhetes tisztelgésre került sor. Legelőször jan. 11-én, az urivi áttörés napján a kör keretében volt összejövetel. Jan. 25-én a Gellért Sándor irodalmi est keretében az RMDSZ vezetősége évfordulós emlékplakettet adott át a Don-kanyart megjárt túlélőknek és a már meghaltak családtagjainak. Febr. 2-án volt a záróünnepség, igét hirdetett Tőkés László püspök. Takaró Mihály budapesti egyetemi tanár, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára előadásában kimondta, hogy a Donnál elhunyt honvédok ma már nem háborús bűnösök, hanem hősök. /Ábrám Sámuel református lelkész, Szatmárnémeti: Ünnepélyes tiszteletadás Szatmárban is. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./

2004. szeptember 10.

Szept. 9-én kezdődött Szatmárnémetiben a háromnapos Regionális oktatási konferencia, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség a Magyar Reformátusok Világszövetsége és az Oktatási és Kutatási Minisztérium szervezésében, amelynek előterében a Kárpát–medencei közös magyar anyanyelvű oktatás alaptantervének kidolgozása állt. Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő elmondta: a rendezvény célja, hogy az anyaországi, a vajdasági, a felvidéki és a kárpátaljai magyar nyelven tanuló gyerekek ugyanúgy megismerjék majd iskolai éveik során Páskándi Gézát – és sok más erdélyi költőt és irodalmárt –, mint az itteniek, és ugyanígy a romániai magyar oktatásban helyet kapjon más térségek magyar irodalomtörténete is. Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott előadást a HTMH munkájáról és a határon túli magyarságot segítő alapítványok helyzetéről. Takaró Mihály, a magyarországi Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont munkatársa és egyben az MRVSZ főtitkára "Magyar–magyar szellemi kézfogás" címmel a Kárpát–medencei kerettanterv aktualitásáról tartott előadást, míg dr. Murvai László a magyar irodalom közoktatásban betöltött helyéről beszélt. Szakmai előadásokkal folytatódik a konferencia. /Simon Levente: Regionális oktatási konferencia Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./

2004. szeptember 13.

Háromnapos oktatási konferenciát tartottak a múlt hét végén a Kárpát-medencében tevékenykedő magyar nyelvet és irodalmat oktató tanárok Szatmárnémetiben a szakminisztérium, a megyei tanfelügyelőség és a Magyar Reformátusok Világszövetsége szervezésében. A konferencia témája: a Kárpát-medencei közös alaptanterv aktualitása és regionális tantervváltozat kidolgozása. Berki Anna a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa, a HTMH elnökének, Bálint-Pataki József üzenetét tolmácsolta, majd a határon túli magyarságnak nyújtott támogatásokról tartott előadást, melyben kiemelte: annak köszönhetően, hogy újabban egy gyermekért is jár oktatási támogatás, az idén 210 ezer fiatal vehette ezt igénybe. Erdélyben 88 ezer tanuló és 4400 oktató kapja meg esztendő végéig az ezzel járó összeget. Kiemelte 2004-ben a szórványban élő fiatalok oktatási támogatására, kollégiumok építésére és fenntartására elkülönítettek 90 millió forintot. Folynak a délvidéki magyar egyetem előkészületi munkálatai, s valószínű, hogy 2005 őszén megnyithatja kapuit. Takaró Mihály, a MRVSZ főtitkára, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora elmondta, hogy a XX század magyar irodalmának tanításával ma is problémák vannak, ami elsősorban a politika beavatkozásával magyarázható. Az irodalom oktatásában hangsúlyt kell kapnia a magyarságtudatnak. Dr. Murvai László az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának főigazgatója a magyar irodalmi helye a közoktatásban címmel, dr. Fóris Ferenczi Rita, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a tantervi keretekről, Kónya László tanár, a megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese az anyanyelv és irodalom tanítása az oktatási rendszer átszervezésének folyamatának témakörében tartott előadást. /(Sike Lajos): Kárpát-medencei oktatási konferencia Szatmárnémetiben. Magyar-magyar szellemi kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2005. február 3.

Wass Albert igazsága – A gróf emigrált, az író otthon maradt című könyv jelent meg a Szabad Tér Kiadó és a Czegei Wass Foundation közös kiadásában. A könyv Wass Albert öt fia megbízásából íródott, akik felkérték a magyarországi Raffay Ernő történészt és Takaró Mihály irodalomtörténészt, hogy tisztázzák Wass Albert háborús bűnösségének, illetve antiszemitizmusának vádját. A kötet harmadik szerzője Vekov Károly, aki az elmúlt ciklusban romániai parlamenti képviselőként hozzájuthatott a Securitate archívumában lévő Wass-anyagokhoz, az 1946-os úgynevezett népbírósági per kihallgatási jegyzőkönyveihez és több más fontos dokumentumhoz. Ezek alapján bebizonyította, hogy a Wass Albert és édesapja elleni kolozsvári per a kormány tudtával meghozott koncepciós intézkedés volt. Mit sem törődve a tényekkel, a főügyészség nemrégiben visszautasította a család nevében benyújtott perújrafelvételi kérelmet. /Bizonyíték Wass Albert ártatlanságáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

2005. április 11.

,,Együtt Európában – ez megint olyan jelige lehet, amely megdobogtatja a szíveket, és nem találkozik a románok ellenkezésével” – hangsúlyozta Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke április 9-én a sepsiszentgyörgyi Eurocenter Amőba Oktatási Központ által szervezett magyarságkonferencián. Előadás hangzott el Magyarország soknemzetiségűvé válásáról, Wass Albert életművének szerepéről a jelenkori magyarság identitásának megerősítésében, valamint arról, hogy a magyar politikai elit a nemzet érdekei helyett saját érdekeit követi. Pomogáts leszögezte: ,,nekünk, magyarországi magyaroknak kell megadnunk minden politikai, anyagi és szellemi támogatást erdélyi nemzettársaink számára, hogy az új magyar nemzetstratégia kialakulhasson és valóra válhasson”. A kettős állampolgárság ügyében kiírt referendum kudarcot hozott, de a magyar állampolgárság kiterjesztése továbbra is felelős nemzeti tennivaló marad – hangsúlyozta az előadó, aki szerint ,,a másik stratégiai feladat az erdélyi magyarság önigazgatási intézményrendszerének felépítése, beleértve ebbe, ahol lehet, tehát a Székelyföldön, a területi autonómiát, másutt pedig a kulturális autonómiát”. A történelmi folyamatok megértése lehetetlen a valós magyar történelem ismerete nélkül – szögezte le Töttössy Istvánné dr. történész, a budapesti Lónyai Református Gimnázium tanára, aki szerint a nyílt diktatúra idején mindenki tudta, hogy mi ellen védekezzék, jelenleg ellenben az agymosás rejtetten történik. Takaró Mihály, a budapesti Károlyi Gáspár Református Egyetem előadó tanára Wass Albert életművét példaként hozta fel, mint ami az ilyen időkben a csonka identitás kiegészítését szolgálja. Ha a pénz- és hatalomszerzés útját állja, ha valaki magyar, akkor az illető az egyéni érvényesülés és gazdagodás érdekében lemond identitásáról – jellemezte a jelenkori politikai elit magatartását Beder Tibor, a csíkszeredai Julianus Alapítvány elnöke. /Fekete Réka: Nemzeti öntudatra, hitre és akaratra van szükség (Magyarságkonferencia Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

2006. augusztus 14.

Augusztus 14-én Nagyváradon a Magyar Református Világtalálkozó keretén belül megrendezték a Református Ifjúsági Világtalálkozót. Cserkészcsapatok, más településekről érkező diákok lepték el a várkert sétányait. A rendezvénysorozatot Szőnyi Levente ifjúsági lelkész nyitotta meg. Ezt követte a szabadtéri istentisztelet, melyen Ódor Balázs budapesti ifjúsági lelkész hirdette az igét. Takaró Mihály, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára mondott beszédet, majd Tőkés László püspök keresztelt fiatalokat és idősebbeket. Németh Zsolt fideszes politikus a lapnak az ifjúsági találkozó lényegét és üzenetét egy mondatban megfogalmazta: „Amikor a politikai széljárás kedvezőtlen, fontos, hogy az egyházak megtartsák és beteljesítsék a magyarság nemzeti misszióját”. /Szőke Mária: Református Ifjúsági Világtalálkozó. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 14./

2006. november 7.

Új kötettel szaporodott a Wass Albert-művek sorozata: a Válogatott levelek öt asszonyhoz, Wass Albert titkai /Szabad Tér Kiadó, Budapest/ című könyv bemutatóját november 5-én, vasárnap tartották a Bihar megyei Élesden. „Ez a könyv azért érdekes, mert az író eddig feltáratlan levelezését mutatja be az olvasónak. A Wass család engem kért fel erre a munkára, több száz levélből válogattam ki ezt a kilencvenhetet, amely bekerült a kötetbe” – mondta Takaró Mihály irodalomtörténész, a kötet szerkesztője. A kötet első részében az író két feleségével folytatott levelezése foglal helyet. A harmadik levelezőtárs Kenese Erzsébet budapesti írónő, akivel a második világháború idején levelezett Wass Albert. A negyedik nő a levelekben Bubának szólított Éltető Mariann, akivel az emigrációba került író hatvan éven át tartotta a kapcsolatot. Az ötödik asszony pedig Szeleczky Zita színművésznő, akivel harminc éven át tartott a levélváltás” – tette hozzá a szerkesztő. /Gergely Gizella: Öt asszony Wass Albert életéből. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

2007. augusztus 13.

Ha a budapesti mozik vállalják a Wass Albert életéről szóló dokumentum-játékfilm bemutatását, úgy még az idén műsorra kerülhet Koltay Gábor legújabb alkotása. Az ismert rendező a napokban fejezte be a mű erdélyi képsorainak forgatását. A filmesek a mezőségi Cegétől és Vasasszentgotthárdtól a Bánffy-vadászházig számos helyszínt bebarangoltak. A hasonló stílusban készült Trianon és Horthy című filmek szerzője, Koltay Gábor elmondta, hogy tervei szerint októberre elkészül a két és fél órás alkotás. Koltai először játékfilmben gondolkozott, de támogatás hiányában kénytelen volt lemondani eredeti tervéről. „Hiába telt el tizenhét év a rendszerváltás óta, a játékfilm elkészítéséhez szükséges két-háromszáz millió forintból egyetlen fillért sem kaptam. Tudomásul véve az illetékesek hozzáállását, kénytelen voltam átértékelni az elképzelést és a hagyományos játékfilm helyett a játék- és a dokumentumfilm közötti átmenetet választottam” – mesélte. A film főhőse egy fiatal színész, aki szeretné megismerni Wass Albertet és a körülötte folyó vitát. Irodalmárokat, történészeket keres fel, ellátogat Erdélybe, találkozik és elbeszélget az egyszerű román parasztemberekkel. A dokumentumfilmben a főszereplő beszélget Raffay Ernő történésszel, Pomogáts Béla, Medvigy Endre, Takaró Mihály, Márkus Béla és Nagy Pál irodalomtörténészekkel, Bartha József holtmarosi református lelkésszel, Kincses Előd marosvásárhelyi jogásszal, valamint Vekov Károly kolozsvári történésszel, az egyetlen emberrel, aki a Szekuritáté irattárában áttanulmányozta a Wass Albert koncepciós peréről készült iratcsomót. Koltay sajnálatára az ellenkező vélemények képviselői csak közvetett módon szólalnak meg a filmben. „Azok közül, akik a mai napig is a legcifrább jelzőkkel illetik Wass Albertet, sajnos egyik sem vállalta, hogy megjelenjen a filmben. Az ő véleményüket máshol megjelent tanulmányaikból, újságcikkeikből fogom idézni” – sajnálkozott a rendező. Nem árulta el, kik fogják képviselni az „ellentábort”, az információk szerint a filmben mások mellett Tamás Gáspár Miklós és Cs. Gyimesi Éva a témát érintő régebbi nyilatkozatai is megjelennek. Koltay legutóbbi alkotásainak – a trianoni békeszerződésről, illetve Horthy Miklós kormányzóról szóló filmjeinek – jelentős közönségsikere volt, mégis kevés mozi tűzte műsorára az alkotásokat. „Budapesten a Horthyt csak az Uránia mutatta be, a Trianont is alig merték levetíteni. Biztos vagyok benne, hogy ezúttal is akad mozi, ahol, ha nem egyéb, a közönség nyomására fogják műsorra tűzni. Erdélyben meg ott vannak a templomok, a parókiák, és különben is, az itteni emberek megtalálják a módját annak, hogy megszerezzék a filmet – bizakodik a történelemből ihletődött alkotásaival sokak szemében szálkát jelentő rendező. – Számomra már az is jelzésértékű, hogy amikor felhívást tettem közzé a hiányzó forintmilliók begyűjtésére, rengetegen jelentkeztek. A névtelen adakozók 10 ezer forinttól egészen a milliós összegig nagyon sok pénzt felajánlottak. ”Koltay szomorúnak tartja az anyaországi hatalom merev, elutasító hozzáállását Wass Albert személyéhez. /Szucher Ervin: Kamerával Wass Albert nyomán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

2009. március 24.

Budapesten megjelent a Trianon Kutatóintézet kiadványa, a Trianoni Szemle első száma. A negyedévenként megjelenő folyóirat szerkesztői: Raffay Ernő, Takaró Mihály, Zeke Gyula és Veszeli Lajos. Felelős szerkesztő Szidiropulosz Archimédesz, görög származású, gyermekként Magyarországra menekült tanár és kutató. Az egyik írás szerzője Takaró Mihály professzor, akinek Trianon és a szabadkőművesség című írásából közölt részletet a Reggeli Újság. Magyarországon 1920-ban betiltották a szabadkőművességet, nagyon sok szabadkőműves irat, jegyzőkönyv, tagnévsor került nyilvánosságra. Nyilvánosságra került az összes páholy tagnévsora, mintegy 13.000 személy részletes adataival, a páholy megnevezésével. A feloszlató rendelet felelőssé tette a szabadkőművességet a történelmi Magyarország összeomlásáért, valamint a békefeltételek igazságtalan voltáért. /Tizenháromezer szabadkőműves?! = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 24./

2009. június 19.

Első alkalommal szervezik meg a Partiumi Híd Fesztivált Kökényesden. A partiumi fiatalok által szervezett ifjúsági tábor mottója egy Wass Albert-idézet: „Az igazak jövendőjét a lélek és a szellem ereje formálja…” A Kökényesden rendezendő első nemzeti ifjúsági tábor időpontja július 9-13. A rendezvény fővédnöke Mádl Ferenc, Magyarország volt köztársasági elnöke és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, EP-képviselő. Az ötnapos Fesztivál főszervezője és programfelelőse Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület vezetője. A cél a nemzettudat erősítése, a nemzeti önbecsülés visszaszerzése, továbbá szoros kapcsolatok kialakítása és ápolása más – nemzetünkért tenni akaró – szervezetekkel, és történelmi egyházakkal. Naponta irodalmi, történelmi, kulturális előadásokat hallgathatnak majd a fesztivál résztvevői. Az előadók között található Raffay Ernő, Takaró Mihály és Vekov Károly történészek, Tőkés László EP-képviselő, Gergely István, a csíksomlyói „Árvácskák” vezetője, Mikola István politikus. Lesz néptáncbemutató, borkóstoló, horgász- és halászléfőző verseny is. A fellépő zenekarok között ismert magyarországi előadók is lesznek. /Híd Fesztivál Kökényesden. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 19./

2009. július 22.

Első alkalommal szervezték meg a Partiumi Híd Fesztivált július közepén a Szatmár megyei Kökényesden. Krakkó Rudolf, a Szatmári HÍD Egyesület vezetője és a Fesztivál főszervezője elmondta: az a szándék vezérelte, hogy működésével az egyesület elősegítse a magyarságtudat erősítését, a nemzeti önbecsülés visszaszerzését. Ennek szellemében alapították szatmárnémeti fiatalok a szatmári HÍD Egyesületet 2003 márciusában. Az ötnapos nemzeti tábor nyitó előadását Raffay Ernő történész tartotta. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke Lesz-e magyar önrendelkezés Erdélyben? címmel tartott előadást. Mikola István, a volt polgári kormány minisztere a leendő polgári kormány megújulási lehetőségeiről, feladatairól beszélt. Bethlen Farkas, Verőce polgármestere a történelmi Bethlen család megpróbáltatásairól, valamint a virágzó Verőce kulturális, gazdasági életéről, eredményekről, és tervekről szólt. Mit vétettem ellenetek, urak? Mit vétett az én népem? címmel Wass Albert életéről, életművéről” tartottak előadást Takaró Mihály és Vekov Károly professzorok, valamint Bartha József református lelkész. Gergely István, Tiszti Mikor Csíkból elindultam Csíkba... címmel beszélt az árvaházak nehéz helyzetéről. Vona Gábor, a Jobbik elnöke is beszélt. Brády Zoltán, az épp húsz esztendős Kapu főszerkesztője Eduardóra, a lap nemrég tragikus körülmények között elhunyt főmunkatársára emlékezett. A médiakerekasztal képviselői Kubinyi Tamás, M. Szabó Imre, Takaró Mihály, Brády Zoltán, és László György Frigyesy Ágnes moderálása mellett elemezték a médiamanipuláció problematikáját. Krakkó Rudolf bízik abban, hogy jövőre ismét megszervezik a Partiumi Híd Fesztivált. /Frigyesy Ágnes: Partiumi Híd Fesztivál Kökényesden. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 22./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998