udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tamás Gebe András

2002. április 13.

Ápr. 11-én Tordaszentlászló határában Tamás Gebe András polgármester saját kezűleg szerelte fel a szabványoknak megfelelő új kétnyelvű helységnévtáblákat. Magyarfenesen és Magyarlétán csak a jövő héten függesztik ki a három héttel ezelőtt megrendelt táblákat. 1998-ig körülbelül ötször kellett táblát cserélniük a községvezetőknek, mert lemázolták vagy eltávolították a táblákat. A polgármester szerint nem a falubeliek rongálják a feliratokat, magasabb szintről irányították a tetteseket. /(borbély): Szabványos helységnévtáblák Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

2002. április 28.

Ápr. 26-án találkoztak Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei Várfalván.? Várfalván ez immár a harmadik találkozó ? mondta a házigazda, Kanyaró Pál polgármester. A megbeszélésen hét polgármester ? a tordaszentlászlói, kalotaszentkirályi, kőrösfői, harasztosi, széki, várfalvi ? illetve a kisbácsi és kolozsi alpolgármester vett részt. Elhangzottak az önkormányzattal kapcsolatos közös problémák, valamint minden község egyéni gondjai. A legégetőbb kérdés a gázbevezetéssel kapcsolatos ? tudtuk meg Tamás Gebe András tordaszentlászlói elöljárótól. Amint azt a Szabadságban már megírtuk, a megye kilenc községe kötött koncesszionálási szerződést az olasz Concordia céggel, amely a gázbevezetési munkálatok költségeit állja. A kilenc község közül hatnak megérkezett Bukarestből a koncesszionálás jóváhagyása, háromnak viszont még nem. Ez a három Várfalva, Tordaszentlászló és Kolozs, mind sűrűn magyarlakta községek. Mind a várfalvi, mind a tordaszentlászlói polgármester felháborodását fejezte ki a késlekedés miatt. A részvevők megtekintették a felújítás alatt álló Jósika-kastélyt. Kanyaró Pál elmondta: a javítási munkálatokat maga a tulajdonos ? Bánffy-Jósika Imre ? pénzeli. A tervek szerint 2003 augusztusában készen lesz a kastély. /Valkai Krisztina: Magyar polgármesterek találkozója. Nem sietnek a gázbevezetéssel a magyar községekben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2003. június 2.

Jún. 1-jén, vasárnap Tordaszentlászlón összesen tíz Szentlászló nevű település elöljárója gyűlt össze. Magyarországiak voltak, ketten pedig erdélyiek: a székelyföldi Nyárádszentlászlóról érkezett Kiss Mihály unitárius lelkész, illetve Tordaszentlászló polgármestere. Ez már a nyolcadik találkozó volt. Mindegyik községi elöljáró ismertette települését. Egyed Ákos professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Szent László királyról beszélt. Ezt követően Beder Tibor, a Magyarok Világszövetsége részéről mondott köszöntőt. Boldizsár Zejk Imre /Tordaszentlászló/ Tordaszentlászló és vidéke címmel tartott előadást. Tamás Gebe András polgármester részletesen bemutatta a község életét. Elmondta: Tordaszentlászló községhez hét falu tartozik - Magyarfenes, Magyarléta, Kisfenes, Hesdát, Románléta, Sztolna és Rákos. A lakosság nemzeti összetétele: 51% magyar, 49% román és roma. A nyolc falunak jelenleg csupán egyetlen háziorvosa van, akinek 3000 lakost kell ellátnia. Hét faluban I-IV. osztályos iskola működik, míg Kisfenesen és Hesdáton I-VIII. osztályos románul és Szentlászlón magyar nyelven. Iskolabusz szállítja naponta a gyermekeket a szentlászlói iskolába. A magyar lakosság zöme református, kevés római katolikus él Magyarfenesen. Jól működik a fúvószenekar és a kórus. Van színjátszó- és tánccsoport is, teleházuk az első volt Kolozs megyében. 1990 óta minden évben Szent László-napi kórustalálkozót szerveznek. Nyárádszentlászlón 136 unitárius és 28 református lakik. A gazdálkodók átlag életkora közel 60 év. /Barazsuly Emil: Szentlászló nevű települések elöljáróinak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2005. szeptember 28.

Tordaszentlászló 1090 lakosából 1992-ben 1046 magyar, 31 betelepült román és 13 betelepült roma. A lakosság túlnyomó része /929 fő/ református. Községi szinten 2002-ben a 8 faluban 4446 lakos élt, közülük 2274 fő magyar, 2097 román, 72 cigány és 3 fő más nemzetiségű. Vallási megoszlás szerint: 2041 magyar református, 152 magyar római katolikus, 16 magyar unitárius, 1 magyar görög katolikus, 1082 román ortodox, 93 román görög katolikus és 283 fő más vallású vagy ateista. Tordaszentlászló község nemzetiségi megoszlása a 2002-es népszámlálás tükrében 52%-ban magyar, 48%-ban pedig román és cigány. Tordaszentlászlón immár 400 éven át magyar nyelven folytatják a gyermekek tanulmányaikat. Sőt, az 1989. előtti években, egész Kolozs megyében a román iskoláztatástól független magyar nyelvű óvodai, elemi és gimnáziumi oktatás egyedül csak Tordaszentlászlón maradt meg, magyar óvodai és elemi oktatás pedig Magyarfenesen és Magyarlétán. S mindez támadások és vádaskodások ellenére. 1989 után kétszer is megpróbálták elrománosítani az anyanyelvű iskolákat. Mindkét esetben az RMDSZ szervei léptek közbe. Személy szerint az RMDSZ helyi polgármestere Tamás Gebe András, Boldizsár Zeyk Zoltán és Enyedi János, megyei és országos szinten pedig Kónya-Hamar Sándor akkori megyei RMDSZ-elnök és parlamenti képviselők, valamint dr. Kötő József közoktatási államtitkár. A fiatalok döntő többsége érettségivel rendelkezik, 10–15 százalékuk egyetemet vagy főiskolát végez. 1888-tól dalárdák és kórusok, 1988-tól női kar vállalja zenei anyanyelv szolgálatát. 1898-tól folyamatosan színtársulat, Olvasó Egylet, három magyar iskolai könyvtár, 1948-tól községi könyvtár, 1934-től Tűzoltó Testület és Fúvószenekar volt, 1989 után furulya-együttes és fejlett táncház-mozgalom van. 1967 óta létesült közadakozásból falumúzeum, 1996-tól a Kalotaszegi Tájház és Múzeum van, a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület védnökségével. Ha összeszámolnák a ma élő, a faluból elszármazottakat, Tordaszentlászló lakossága jelenleg meghaladná az 1600 lelket. Tordaszentlászló tehát a többi nemzettesteknek is juttatott utódpótló magyar népességet. Jelen van a magyar többségű etnikai viszonyokat tudatosan megváltoztató törekvés is. A 2002-es népszámlálásnál például a Tordaszentlászlón működő 104 ágyas tüdőszanatórium betegeit állandó helyi lakosnak tüntették fel, annak ellenére, hogy ez törvénytelen. Ezt csak az RMDSZ-es polgármester és az RMDSZ-es megyei tanácsi alelnök, Kerekes Sándor közbelépésével lehetett orvosolni. Tordaszentlászló községnek mind a mai napig magyar polgármestere van, s a községi tanács tagjainak többsége is magyar nemzetiségű RMDSZ-es tanácsos. Az azóta elhunyt dr. Podhrádszky László szenátor interpellált Boldizsár Zeyk Imre, a falu református lelkésze ellen annak lakásában, illetve református templomban a marosvásárhelyi véres események évfordulóján, 1992-ben, Blaga ezredes vezetésével végrehajtott házkutatás és zaklatás ellen, és védelmükben szót emelt a nemzetközi fórumokon is. Annak ellenére, hogy 1990. március 15-től kezdődően szinte mindegyik ünnepen a fejük felett helikopterek köröznek, éppen az RMDSZ, az egyházközség és a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület együttműködésével megünnepelik a nemzeti ünnepeket, megfelelő helyet és alkalmat teremtenek a Kárpát-medencei magyar kórusok Szent László-napi találkozóira és zarándoklatára, a Szent László nevét viselő települések találkozóira, idén pedig a falunapokra. 1992-ben, Szent László király halálának 800. évfordulója alkalmából a királynak mellszobrot, az egész magyarságnak pedig újabb emlék- és kegyeleti helyet teremtettek. A millecentenárium alkalmából pedig 1996-ban az Illyés Közalapítvány támogatásával Kalotaszegi Tájházat és Múzeumot avattak, amely felvállalta egész Kalotaszeg néprajzi, népköltési, hely- és művelődéstörténeti anyagának folyamatos gyűjtését, feldolgozását és népszerűsítését. /Boldizsár Zeyk Imre, az RMDSZ helyi elnöke: Erdély színes bokrétájában. Tordaszentlászló a IV. falunap után. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2006. november 13.

Kettős ünnepet ültek Tordaszentlászlón: a település és a templom 810., az iskola fennállásának pedig 400. évfordulójára emlékeztek a falu lakói. November 11-én Tamás Gebe András polgármester leleplezte a kopjafát, a hármasfalui Sándor József Bocskai-díjas fafaragó művész alkotását. Utána az iskola névadó ünnepségére került sor: a tanintézet felvette Borbély József nevét, aki 1877–1903 között látta el az igazgatói tisztséget, jelentősen hozzájárulva Tordaszentlászló és vidékének fejlődéséhez. Vekov Károly beszédében felidézte Bocskai korát, mivel az iskola Bocskai fejedelemsége alatt létesült. A tordaszentlászlói vegyeskart Guttman Mihály vezényelte. /Nagy-Hintós Diana: Ünnepelt Tordaszentlászló. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2007. december 4.

Kolozs megyében 7–8 százalékkal mentek el többen a magyarok szavazni, mint a románok. Ezzel az eredménnyel – a többi erdélyi megyét tekintve – Kolozs valahol a középmezőnyben helyezkedik el – jelentette be László Attila, aki RMDSZ Kolozs megyei elnöke. Amennyiben a helyhatósági választásokon is ugyanilyen passzivitás tapasztalható a magyarság körében, alaposan csökkenhet az RMDSZ-képviselet a magyarok lakta települések önkormányzatában – figyelmeztetnek a helyi vezetők. Azon Kolozs megyei magyarok közül, akik elmentek voksolni és érvényes szavazatot adtak le, 69,35 százalék az RMDSZ-re szavazott, a többiek Tőkés Lászlóra. Kolozs megye magyar választópolgárainak 22,95 százaléka az RMDSZ-re szavazott, 10,17 százaléka Tőkés Lászlóra, a többi 66,88 százalék viszont otthon maradt. Kolozsváron a részvétel 33 százalékos volt a magyarok körében, a voksok 23,03 százalékát az RMDSZ, 10,37 százalékát pedig Tőkés László kapta. Kolozs megyében vannak olyan települések, ahol Tőkés László lényegesen több szavazatot kapott, mint az RMDSZ. Ide tartozik például Kőrösfő falu (17 százalék RMDSZ – 33 százalék Tőkés), Sárvásár (41-41), Aranyosegerbegy (12-15), Magyarfenes (19-29), Tordaszentlászló falu (16-27), Szék (12-18) és Magyarnagykapus (17-29). Sallai János, Szék polgármestere sajnálatát fejezte ki a gyenge RMDSZ-eredmények miatt, és felajánlotta lemondását. Elmondta: azt senki nem várhatja el tőlük, hogy Tőkés László ellen kampányoljanak, hiszen a püspök a község díszpolgára, és nagy tiszteletnek örvend a székiek körében. Rontott a helyzeten az is, hogy az augusztusi széki rendezvények alkalmával Markó Béla szövetségi elnök nem jelent meg, mivel Tőkés László is hivatalos volt. Tamás Gebe András, Tordaszentlászló község polgármestere hangsúlyozta: a magyar közösség nagyon megosztott, mindeddig azonban eddig csak az RMDSZ-re adhatta voksát. /Nem ment el szavazni a Kolozs megyei magyarok többsége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2008. június 16.

Június 15-én tartották a helyhatósági választás második fordulóját. Bukarestben a főpolgármesteri tisztséget Sorin Oprescu független jelölt nyerte el, legyőzve Vasile Blaga demokrata-liberális jelöltet. Az erdélyi megyékben ismét alacsony volt a szavazási kedv. Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben az RMDSZ, Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje nyert. Kolozs megyében, Kisbácsban Deák Ferenc, Magyarkályánban Farkas Ferenc, Magyargorbón Kovács István vesztettek a román jelöltekkel szemben. Nyertek: Tamás Gebe András Tordaszentlászlón, Zeng János Tordaszentmihályon, Horváth Márton Mócson, Antal János Kőrösfőn, valamennyien RMDSZ-jelöltek, továbbá Kanyaró Pál Várfalván, aki függetlenként indult. /Szociáldemokrata győzelem Bukarestben és több regáti városban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2008. augusztus 4.

Sikeresek voltak Tordaszentlászlón a falunapok. Augusztus 1-jén táncházzal kezdődött a rendezvény, Tamás Gebe András polgármester magyarul és románul is köszöntötte az egybegyűlteket. Balázs Attila református lelkész aktív szerepet vállalt a bográcsgulyás készítésében. /N. -H. D. : Tordaszentlászlói falunapok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2008. december 20.

Az utódoknak kötelessége az emlékezés és az emlékeztetés egyaránt. November 2-án honvédemlékművet avattak Tordaszentlászlón – ez a 34. 64 esztendő után – Erdélyben. 1944. szeptember 4–5-re virradóan a 2. magyar hadsereg megmaradt alakulatai és német katonai egységei átlépték az Észak- és Dél-Erdélyt elválasztó országhatárt, s bevonultak Dél-Erdélybe. Szembe találták magukat a Dél-Erdélybe betörő orosz, illetve román katonai alakulatokkal. Az első ütközetre a Tordaszentlászlóhoz közeli szűk Kisbányai-szorosban került sor, ahol a visszavonult vasgárdista és mániuista-terrorista csapatok lesből rátámadtak a békésen bevonuló magyar és német egységekre. Ez lett a tordai csata előszobája, amelyet a magyarok és a németek vívtak orosz és román csapatokkal Észak-Erdély és Kolozsvár katonai kiürítéséért a visszavonulók fedezése és Kolozsvár megmentése érdekében. Ezeknek a harcoknak és a szembenállók véráldozatának köszönhetően nem pusztult el Erdély fővárosa, Kolozsvár. A harcokban megsebesült magyar és német katonákat Tordaszentlászlón ápolták. Akik a kastélykórházban haltak meg, azokat a kastély parkjának tisztásán temették el, sírjaik fölé fakeresztet állítva. Így maradtak az egyéni és közös katonasírok 1946 kora márciusáig, amikor az akkori hatóságok a hősöket kihantoltatták és a millenniumi Kiserdőben levő községi temetőbe, közös sírba újra temetették. A temetőt azonban a honvédsírokkal együtt az államosítás után 1951-ben felszámolták, a sírhantokat buldózerrel, földgyaluval a földdel egyenlővé tették, majd erdei fenyővel ültettették be. Az elpusztított honvéd és német katonasírok fölé az RMDSZ tordaszentlászlói szervezete, önkormányzata és közművelődési egyesülete honvéd emlékoszlopot és jelképes sírhantot állított a 23 ismert és 16 ismeretlen nevű magyar honvéd, valamint 5 ismeretlen nevű német katona emlékére, amelyet november 2-án avattak fel. A avatóünnepségen megjelent és beszédet mondott Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében Sándor Mátyás alezredes, légügyi katonai attasé, továbbá képviseltette magát és koszorúzott a Történelmi Vitézi Rend. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke, v. Pataky József székkapitány beszédet mondott és köszönőokmányt nyújtott át mindazoknak, akik valamilyen módon hozzá járultak e kegyeleti emlékhely kialakításához, így például Tamás Gebe András polgármesternek, a Tordaszentlászlói Kórus és Fúvószenekarnak, Boldizsár Zeyk Zoltán magyartanárnak, a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület elnökének, Balázs Attila és Szőke Zoltán lelkészeknek, v. Pataky Józsefnek és Boldizsár Zeyk Imrének, az RMDSZ helyi elnökének, az emlékmű és emlékhely kialakításának kezdeményezőjének, az 1944. évi hadi események átélőjének. Boldizsár Zeyk Imre beszédéből: „Hatvannégy év hallgatás és elhallgattatás után értük meg ezt a mai alkalmat, amikor is, bár anyagi mivoltában szerény, de mégis méltó emléket allíthattunk annak a 39 ismert vagy ismeretlen nevű magyar honvédnek és 5 német katonának, akik a második világháború nagy világégése idején itt, ezen a földön, a mi falunkban vagy annak környékén váltak világháborús áldozatokká. ” „Honvédeink a HONT védték úgy, ahogy azt az akkori viszonyok alapján Isten és ember előtt tiszta lelkiismerettel letett esküjük előírta. S hogy utolsó csepp vérükig helytálltak, annak bizony mi vagyunk okai! Hitük, hogy lesz e földön kései utód, akiért érdemes a katonahalált vállalni, íme nem volt hiábavaló. S hogy a történelem másként alakult, az nem az ő felelősségük. ” A legújabb kegyeleti- és emlékhely dokumentumfilmjét Csép Sándor készítette el. /Boldizsár Zeyk Imre: Múltidéző – Hol sírjaink domborulnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2009. február 6.

A magyar kultúra napját ünnepelték Tordaszentlászlón a részben felújított Művelődési Házban és a hozzáépített új konferenciateremben, többek között a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület szervezésben. Fellépett a Tordaszentlászlói Kórus, a fúvószenekar, a műkedvelő színtársulat és a hagyományőrző tánccsoport. Boldizsár Zeyk Zoltán magyar–angol szakos tanár vetítettképes előadást tartott a Szent Koronáról és a Szent Korona tanról. Tamás Gebe András, a község polgármestere bemutatta a Kárpát-medence öt magyar településének Ezeréves kötelék című programját is, amelyet a magyarországi Hejce és testvértelepülése, a szlovákiai Debrőd kezdeményezett – közülük Hejce ezeréves fennállását ünnepeli az idén. Ebbe a programba bevonták Tordaszentlászlót, továbbá a horvátországi Dályhegy, a szlovéniai Hodos településeket, valamint ezek környékét. A kétéves program pénzügyi támogatója az Európai Unió. A projekt a kárpát-medencei régiók és kultúrák kölcsönös megismerését és megismertetését segíti elő. /Boldizsár Zeyk Imre: Tordaszentlászló – Ezeréves kötelék. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998