udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tamás György

1997. január 13.

A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület /EMKES/ jan. 19-én rendezi meg a kolozsvári magyar képzőművészek műveinek kiállítását. Stockholmban, a Magyar Házban tekinthetik meg 38 művész munkáit, köztük már elhunyt művészek is vannak, például Szervátiusz Jenő. A kiállítást, melyet Tamás György szervezett, Tamás Mária és Banner Zoltán nyitják meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

1999. augusztus 12.

Szeptember 12-én a Stockholmi Magyar Házban képzőművészeti kiállítást szervez az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm (EMKES) - tájékoztatott Tamás György, az egyesület elnöke. - A kiállításon munkácsi, nyíregyházi, debreceni, budapesti, szentendrei, iserlohni, stockholmi képzőművészek alkotásain kívül kolozsvári művészek, többek között Bene József, Imecs László, Miklóssy Gábor, Kovács Károly és Starmüller Géza munkái is megtekinthetők. A millenniumi ünnepségek keretében a Stockholmi Magyar Házban rendezik meg az eddigi legnagyobb kiállítást, amelyen körülbelül százötven magyar képzőművész munkáját mutatnák be. Aki részt kíván venni a kiállításon, Starmüller Gézánál jelentkezhet. A kiállításokat a stockholmi "Lencse Tibor Baráti Társaság" és az EMKES szervezi. /Kolozsvári képzőművészek a stockholmi kiállításokon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1999. szeptember 30.

A kolozsvári származású lelkes művészeti szervező, Tamás György jóvoltából mondhatni kitárult a világ a magyar képzőművészek és elsősorban az erdélyiek számára. Legutóbb szeptember 12-én nyílt huszonkét magyar képzőművész, Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugós Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota alkotásaiból kiállítás a Tamás György vezette EMKES és a Mihály Ferenc vezette Lencse Tibor Baráti Társaság szervezésében. A Svédországban rendezett tárlatok sajátossága a demokratikus jelleg. Tamás György gyakran látogat haza Kolozsvárra és szoros kapcsolatot tart az itteni művészekkel. /Magyar képzőművészeti kiállítás Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. április 22.

Nagy sikerrel vendégszerepeltek a stockholmi Magyar Házban a Kolozsvári Állami Magyar Opera és Színház művészei. Az együttes tagjai a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége meghívására kilenc alkalommal léptek fel Svédországban. /Tamás György: Kolozsvári művészek Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2000. május 13.

Kolozsváron máj. 12-én Lászlóffy Aladár mutatta be Gazdovits Miklós Az erdélyi örmények történetéből című kötetét. "Mi két, megmaradást tudó náció keveredéséből vagyunk" - mondotta. A szerző köszönetet mondott a stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületnek (elnöke Tamás György), annak az 58 svédországi, amerikai, magyarországi, svájci és romániai magyarörménynek, akiknek az anyagi támogatása segítette a Szamosújvár megalapításának 300. évfordulója tiszteletére kiadott könyv megjelentetését. /Magyarörmények múltidézője. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ Gazdovics Miklós Az erdélyi örmények történetéből című könyvét a Duna TV-ben május 27-én bemutatják be. /Örmény história a Duna TV-ben. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 26./

2001. április 13.

Az EMKES az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm rövidítése. Az egyesület vezetősége: Tamás György elnök, Dőry Hugó titkár, Kisfaludy Lajos pénztáros. Póttagok (szakmai és művészeti tanácsadók): Bartos József festőművész (Munkács), Brúgós Gyula festőművész (Debrecen), Dudás Gyula festőművész (Nagybánya), Essig József fotóművész (Kolozsvár) és Takács György művészettörténész (Szentendre). Az egyesületnek 169 képzőművész a tagja, Svédországból, Magyarországról, Ukrajnából, Szlovákiából, Németországból és Romániából, vannak támogató tagok is. Az EMKES rendezésében eddig hatvannégy kiállításuk volt: Svédországban, Észtországban, Magyarországon. /Gergely Tamás: Magyar festmények Stockholmban. Interjú Tamás György műgyűjtővel, az EMKES elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

2001. május 26.

Tamás György műgyűjtő, az EMKES elnöke elmondta, hogy az EMKES az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület rövidítése, a végén az S Stockholmot jelenti. Az egyesület vezetősége Stockholmban van. A vezetőségnek van öt póttagja (szakmai és művészeti tanácsadók): Bartos József festőművész (Munkács), Brúgós Gyula festőművész (Debrecen), Dudás Gyula festőművész (Nagybánya), Essig József fotóművész (Kolozsvár) és Takács Gábor művészettörténész (Szentendre). Az egyesület kétévenként tart közgyűlést. - Az EMKES rendezésében eddig hatvannégy kiállítást rendeztek. A kiállítások nagy része csoportkiállítás, melyen egyszerre 40-50 képzőművész szerepel, évente rendeznek egyéni kiállítást is, továbbá alkotótábort. Az EMKES művészettel kapcsolatos könyvek kiadatásában is részt vett. Ezek között volt: Banner Zoltán: Teremtő önvédelem; Murádin Jenő: Nagybánya, a Festőtelep művészei; Petkes József: Néprajzi barangolások a Partiumban. Az EMKES segíti a Házsongárd Alapítványt is. /Magyar festmények Stockholmban. Interjú Tamás György műgyűjtővel, az EMKES elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2002. október 15.

Magyar képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás október 17-én Stockholmban. A Tamás György szervezte tárlaton húsz ismert erdélyi vagy zömében erdélyi gyökerekkel rendelkező művész, Aranyossy György, Bardócz Lajos, Bartos József, Damó István, Dániel Éva, Dudás Gyula, Essig Kacsó Klára, Gaál András, Imecs László, Kovács Éva, Leiter Artúr, Laczkó Aranka, Molnár Bertalan, Paulovics László, Petkes József, Sarkady Antal, Tolnay Tibor, Tompos Opra Ágota, Varduca Azaduhi és Veress Pál festményei és grafikái tekinthetők meg. A megnyitón bevezetőt mond Palotai Mária. Novemberben ugyanitt kisplasztikákból és szobrokból rendez kiállítást az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület - Stockholm csoportosulást képviselő Tamás György. /N. J.: Magyar munkák svéd környezetben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2003. november 18.

Megjelent Kolozsváron az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című, stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületet s tevékenységét bemutató könyv. Tamás György 1987-ben családjával Erdélyből Svédországba emigrált, s magával vitte Macskássy József 18 festményét, hogy leendő lakását otthonosabbá tegyék. Amikor Macskássy 1989-ben meglátogatta, egy kiállítást szervezett e képekből a stockholmi Magyar Házban, s a magyarok nagy érdeklődést tanúsítottak irántuk. Így merült fel: megteremteni az ottani magyarság számára a magyar képzőművészettel való megismerkedés lehetőségét. Tamás György kezdetben magánszemélyként, 1994-től az EMKES vezetőjeként rendezett különböző kiállításokat, közben kapcsolatokat tart(ott) fenn szlovéniai, ukrajnai, magyarországi és romániai magyar művészekkel. A svédországi magyarok a SMOSZ (Svédországi Magyarok Országos Szövetsége) nevű szervezetbe tömörültek. Svédországban kb. 35.000 magyar él, ebből pedig mintegy 10.000 Stockholmban. Az egyesület könyvkiadással is foglalkozik. Ide sorolható a bukaresti Gazdovits Miklósnak az örmény nép történelmét feldolgozó könyve. Gazdovits Miklós első könyve 1996-ban az Ararat kiadónál jelent meg, Bukarestben, Istoria armenilor din Transilvania címmel. Romániai viszonylatban ez az első könyv az erdélyi örményekről; a térképek mellett kétnyelvű (román és magyar) magyarázatokat tartalmaz. Második könyve ennek magyar nyelvű kivonata, mely Szamosújvár (örmény város) fennállása 300 éves jubileumára jelent meg 2000-ben, az EMKES támogatásával. A harmadik könyv, melynek ő csak társszerzője, Történelem és művészet Szamosújváron címmel jelent meg idén májusban Kolozsváron, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájában. Ez történelmi, művészeti albumszerű munka, bemutatja a valamikori városi múzeum anyagát, melyet 1944-ben Magyarországra menekítettek. A magyarok a két ország közti, háború utáni egyezség értelmében 1953-ban visszaküdték azt, de Bukarestbe, ahonnan csak bizonyos tárgyakat küldtek tovább - Kolozsvárra a megyei kultúrintézménynek. A kolozsváriak is csak azt küldték Szamosújvárra, amit nem tartottak érdemesnek megtartani. Így a szamosújvári múzeumban a régi, az örmények történelme szempontjából fontos tárgyak mindössze nagyon kis hányada látható, de fennmaradt az eltűnt tárgyak listája, s más adatok a különböző levéltárakban, e könyv mindezeket tartalmazza. /Gáspár Hajnal: Egy könyv (megjelenésének) margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2004. június 30.

A Bukarestben élő Gazdovits Miklóst 1990-ben kérték fel a bukaresti Ararat című lap szerkesztői, hogy az örmény vallási és kulturális központ könyvtárában lévő magyar nyelvű könyvek alapján írjon tanulmányokat az Erdélyben élő magyarörményekről. A tanulmányokból könyv lett, a magyarörményekről szóló történelmi munka. A 2000-ben Stockholmba látogató szerzőt felkérték előadás megtartására Stockholmban, illetve Södertäljében, ezek egyikén hangzott el az a kívánság, hogy az előadások tartalma könyv formájában is megjelenjen. A kiadásra a stockholmi EMKES vezetője, a Kolozsvárról elszármazott Tamás György vállalkozott, a könyv címe: Az erdélyi örmények történetéből. Ezt követően jelent meg az Örmény kultúra és művészet Szamosújváron, melynek Gazdovits Miklós társszerzője, továbbá ez év végén adja ki a Kriterion Az erdélyi örmények történetének bővített változatát. /Gergely Tamás, Stockholm: Magyarörmények Stockholmban. Gazdovits Miklós munkásságáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2004. november 4.

A Bocskai Szövetség díját kapták idén: a Székely Nemzeti Tanács, Chrudinák Alajos, a Panoráma televíziós műsor szerkesztőségének vezetője, továbbá vitéz lovag Tamás György, a Svédországi Magyarok Egyesületének elnöke, illetve Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A Székely Nemzeti Tanácsot az erdélyi magyarság, illetve a székelyföldi magyar autonómiatörekvések felvállalásáért tüntették ki. Chrudinák Alajos a közép-, illetve kelet-európai társadalmak demokratizálódási folyamatának kibontakoztatásában, illetve e diktatúrák megbuktatásában játszott szerepéért vehette át a rangos kitüntetést. A kolozsvári születésű, Svédországban élő Tamás Györgyöt a magyarországi és az erdélyi magyar kultúra svédországi és európai népszerűsítésében szerzett érdemei elismeréseképpen tüntette ki a Bocskai Szövetség. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke annak eredményeképpen vehette át a díjat, hogy az általa vezetett intézménynek sikerült elérnie, hogy Magyarországon december 5-ére ügydöntő országos népszavazást írt ki a köztársaság elnöke. /Bocskai-díj a Székely Nemzeti Tanácsnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2005. március 12.

Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2005. március 25.

Nagyszabású képzőművészeti tárlat nyílt Stockholmban a Kolozsvárról elszármazott Tamás György műgyűjtő rendezésében. Az EMKES 10. évfordulójának szentelt kiállítás 37 alkotótól ötven munkát mutat be. /Tatár Zoltán: Magyar képzőművészeti tavasz Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2005. május 17.

Tamás György műgyűjtő fáradhatatlanul rendezi a kiállításokat, csoportost vagy egyénit, kiadványokban népszerűsíti az egyetemes magyar képzőművészeti munkákat, elsősorban Stockholmban, az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholmon – az EMKES-en keresztül. Ennek az egyesületnek a célja, amint a hasonló című könyv első fejezetében a négy szerző, Gergely Tamás, Stockholm, Takács Gábor, Kolozsvár, Takács Gábor, Szentendre és Tar Károly, Lund, kifejti, a magyar képzőművészet támogatása és népszerűsítése, ezen belül kiemelten az erdélyi szerzőké és munkáiké. Most rendezi a második nagyszabású képzőművészeti tárlatot Tamás György műgyűjtő. Mind a március 17-i, első, mind a mostani, második, május 26-án megnyíló kiállítás, az EMKES 10. jubileumának szentelt rendezvény bemutatja a magyar képzőművészeket Kolozsvártól Amerikáig, Nagybányától Párizsig. A Kolozsvárról elszármazott mecénás szervezte márciusi kiállításon kiváltságos helyet kapnak kolozsvári képzőművészek: Essig Klára, Imecs László, Macskássy József, Miklóssy Gábor, Tompos Opra Ágota, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor, Takács Gábor, Tóth István. Közülük ugyan sokan már elhunytak. A felsoroltakon kívül több mint 25 magyar képzőművész munkáját mutatták be. A május 26-án Stockholmban, az Idős Magyarok Klubjában (Senior Klub) nyíló kiállításon 38 képzőművész szerepel 59 munkával. Ezen a kiállításon zömmel szobrászok, keramikusok szerepelnek, de festők és grafikusok is. Az alkotók egyharmada „kincses Kolozsvárt” képviseli. /Tatár Zoltán: Magyar képzőművészeti tavasz Stockholmban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

2006. február 14.

Stockholmban január 18-án rangos, magyar képzőművészeti kiállítás nyílt meg. Tamás György, az ismert műgyűjtő és felesége Tamás Mária, Stockholm belvárosában magyar képzőművészek munkáiból rendezett nagy sikerű kiállítást. A bemutatkozó művészek közül a legnagyobb sikere Tompos Opra Ágota, kolozsvári művész Phoenixmadár című festményének volt. A kiállítás anyaga zömmel erdélyi alkotók munkáiból állt össze, de más magyarlakta vidékek, városok képzőművészeinek alkotása is szerepelt. Erdélyi kiállítók: Benczédi Sándor – Kolozsvár, Bokor Ernő – Kolozsvár, Dudás Gyula – Nagybánya, Cs. Erdős Tibor – Kolozsvár, Fekete Pál – Marosvásárhely, Ferenczy Béla – Nagyvárad, Gaál András – Csíkszereda, Imecs László – Kolozsvár, Incze István – Marosvásárhely, Incze István Botond – Marosvásárhely, Molnos Zoltán – Székelyudvarhely, Nagy Melinda – Csíkszereda, Németh G. Katalin – Sepsiszentgyörgy, Takács Gábor – Kolozsvár, Tompos Opra Ágota – Kolozsvár, Tolnay Tibor – Nagyvárad, Vass Csaba – Tasnád, Vassy Erzsébet – Nagyvárad, Veress Endre – Kolozsvár, Wéber Mária – Kolozsvár, Zoltán Katalin – Kolozsvár. A Tamás család ősszel is rendez kiállítást. /Tatár Zoltán: A „Phoenixmadár” szárnyalása Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998