udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tamás István

1999. június 18.

Az Oroszhegy községhez tartozó Ülkén, ezen a kis településen június 13-án Bálint Lajos nyugalmazott érsek megszentelt három új harangot és egy emlékművet, amit a három falu (Ülke, Tibód, Szenttamás) hősi halottjainak tiszteletére állítottak. Három évvel ezelőtt, Oláh József plébános vezetésével, szinte teljesen önerőből templomot épített a falu magának. A faluból elszármazott ülkeiek csatlakozni akartak az otthon maradt templomépítő falus társaikhoz, és elhatározták, hogy a templomnak harangokat öntetnek. A tehetősebbek többet, a szegényebbek kevesebbet, de mindenki szívből adta adományát, amiből összegyűlt az a nem kis összeg, ami fedezni tudta a harangöntés. A hősi halottakról való megemlékezést jelképező, Tamás István kőfaragó mester által készített emlékmű is az ülkeiek áldozatkészségének eredménye. /Derzsy András: Harang- és emlékműszentelés Ülkében. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jún. 18./

1999. június 26.

Csíkszentsimonban is állítanak világháborús emlékművet, az első háborúban 23-an, a másodikban 36-an vesztették életüket a csatatereken vagy tűntek el nyomtalanul, 1848-ban pedig 14 csíkszentsimoni honvéd áldozta életét a szabadságért. Csatószegen is külön emlékművet szándékoznak emelni, ugyancsak az alapítvány támogatásával. Már megrendelték egy székelyudvarhelyi kőfaragótól, Tamás Istvántól a fehér és fekete márványból készítendő emlékművet. /Emlékművet állítanak Csíkszentsimonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

1999. szeptember 14.

Szeptember 14-én Homoródfürdőn leleplezték a száz évvel ezelőtt, 1899. április 13-án született dr. Bakk Elek tiszteletére készült emléktáblát. A Tamás István kőfaragó által készített márványtábla emlékeztet a székelyföldi orvosra. A Felsőboldogfalván született orvos nemcsak a betegek gyógyítója, de Székelyudvarhely sokoldalú közéleti embere is volt. Fő műve az 1936- ban megjelent "Rajtad is múlik, hogy beteg ne légy!" című munkája. /Dr. Bakk Elekre emlékezünk. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 15./

1999. november 29.

Nov. 28-án Csíkszentsimonban leleplezték az 1848-49-es szabadságharcban, valamint a két világháborúban elesett hősök emlékművét. A monumentális emlékművet a Pro Csíkszentsimon-Csatószeg Alapítvány állíttatta, kivitelezője pedig a székelyudvarhelyi Tamás István. Tamás József püspök felszentelte az emlékművet, amelyen 24 első világháborús, 36 második világháborús és 14 negyvennyolcas szabadságharcos hős neve sorakozik. /Emlékmű szabadságharcosoknak, világháborús hősöknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./

2002. augusztus 17.

A Pozsony Ferenc egyetemi tanár által vezetett Kriza János Néprajzi Társaság nagy érdemei közé tartozik, hogy a hivatásos néprajzkutatók és népköltészeti gyűjtők mellett amatőrök kéziratban maradt gyűjteményeinek kiadását is fölvállalta. A társaság egyik idén megjelent kötete: Tamás István kézdiszentléleki kéziratos gyűjteménye /Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002/. Ezt az 1980-ban elhunyt szerző még Domokos Pál Péter útmutatásával állított össze. /Iochom István: Egy falusi népköltészeti gyűjtő könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./

2004. június 16.

Az RMDSZ az Emlékezés Parkjának építkezési engedélyét kérte számon. A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjának építésére még a munkálatok megkezdése előtt kiállítottak minden szükséges engedélyt – nyilatkozta Farkas Domokos, a polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetője, az RMDSZ azon vádjára reagálva, hogy a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az RMDSZ máj. 4-én az Építkezésügyi Felügyelőségnél és Hargita megye prefektusánál is „feljelentette” a szoborparkot, azt állítva, a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az Emlékezés Parkjáról Blaskó János budapesti szobrászművész és Szász még 2003 őszén egyeztetett, 2004. máj. 22-én leplezték le a tizenhárom szobrot. A Székelyudvarhelyért Alapítvány, amelynek Szász Jenő az elnöke, adományként kapta a tizenhárom mellszobrot, és ajándékként adta tovább a városnak. Egy tábla hirdeti annak a kilenc magyarországi és három székelyudvarhelyi magánszemélynek a nevét, aki hozzájárult a szoborpark költségeihez. A szobrok talapzatait Tamás István kőfaragó, a teret körülölelő faszerkezetet pedig László Árpád vállalkozó építette. Blaskó János Csaba királyfit, Szent Lászlót, Bethlen Gábort, Bethlen Istvánt, Nyírő Józsefet és a sokak szerint Wass Albertre hasonlító Vándor székelyt mintázta meg, Krisztiáni Sándor szobrászművész Báthory István, II. Rákóczi Ferenc és Bem József mellszobrát jegyzi, Lessenyei Márta Munkácsy-díjjal kitüntetett szobrászművész keze alól Hunyadi János és Kós Károly szobra került ki, Fráter György és Wesselényi Miklós szobra pedig Tóth Emőke műhelyéből származik. /Zilahi Imre: Udvarhely ajándékba kapta a szoborparkot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998