udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tamás Károly

1998. november 4.

Harminc magyar, illetve magyar érdekeltségű román cég vesz részt az idei bukaresti nemzetközi élelmiszeripari szakvásáron, az INDAGRA-28-on. Magyarország - Hollandiával, Nagy-Britanniával és Olaszországgal együtt - az idén a hivatalos, tehát az állami támogatással megjelenő országok listáján szerepel. A magyar kiállítókat sajtóértekezleten mutatták be, melyen részt vett Tamás Károly, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. - Idén az év első nyolc hónapjában a Romániába irányuló magyar export 343 millió dollárt ért el, 80 százalékkal többet a tavalyi év hasonló időszakánál. Ezen belül az agrár- és élelmiszeripari termékek aránya 30 százalékot ért el, ami 228 százalékos növekedésnek felel meg. A Magyarországra irányuló román export értéke az említett időszakban 138 millió dollárt tett ki, ez 26 százalékos növekedés. Halász János, a bukaresti kereskedelmi iroda vezetője elmondta, hogy míg Romániában az összes magyar tőkeberuházás megközelíti a 74 millió dollárt, az agrár- és élelmiszeriparban nincs 1 millió dollárt meghaladó magyar befektetés sem. Halász szerint rendkívül sok magyar élelmiszeripari termék a turistaforgalomban kerül a román kereskedelembe. Halász becslése szerint ezeknek az áruknak értéke megközelíti a kereskedelmi csatornákon keresztül érkező agrár- és élelmiszeripari exportnak a felét. /INDAGRA?98. Magyar nap a bukaresti szakvásáron. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

2005. március 25.

Tamás Károly Farkaslaka szülötte. Faragótehetségének tanújelét adta már akkor, amikor fába véste Kézdialmás jeles szülötte, az egyházi író, iskola- és egyházszervező ferences atya, Pater Kelemen Didák (1683–1744) arcmását, melyet a róla elnevezett kézdialmási általános iskola homlokfalára helyeztek 1994-ben. Tamás Károly matematikatanár, az említett iskola igazgatója, egyben a kézdialmási RMDSZ elnöke. Zömében szentek arcmását, miniatűr szobrait faragja meg. A kézdialmási római katolikus templomban áll Tamás Károly Szűz Máriát ábrázoló miniatűr szobra, továbbá Szent István király és Márton Áron püspök nagyméretű domborművei. Nem képzett faragó, kedvtelésből farag. Szilágypüspöknek, Kézdialmás magyarhoni testvértelepülésének a kérésére elkészítette a csíksomlyói Szűzanya hetven­centis másolatát és Szent Márton szobrát, a Szilágypüspökkel szomszédos kisné­mediek számára pedig a Magyarok Nagyasszonya szobrát. Tamás Károlynak 1996-ban Leányfaluban volt gyűjteményes kiállítása, idén pedig bemutatkozik Kézdivásárhelyen. /(kisgyörgy): Régi arcok új fába vésve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

2006. május 25.

Néhai Seres András nép­rajzkutató több mint harminc évvel ezelőtt összeszámolta Háromszék megyében az akkor ismert és jobbára ismeretlen népi faragómestereket, műkedvelő faragókat. Hasonló számbavétel most meglepetéssel szolgálna, mert ezeknek az alkotóknak a száma bizonyára megkétszereződött. Ritka az a falu a megyében, ahol ne lenne egy asztalosmester, egy faragó, aki ne tudna elkészíteni egy fejfát. S eljön az idő, amikor minden falunak meglesz a maga faragómestere, hála a csernátoni népfőiskolának, ahonnan évtizedek óta fiatal faragók kerülnek ki Haszmann József keze alól. A megye faragóművészetében különleges színt jelentenek az egyházi témájú faragványok, domborművek, faszobrok. Ezek egyik legkiválóbb művelője a farkaslaki származású Tamás Károly, a kézdialmási P. Kelemen Didák Általános Iskola igazgatója, matematikatanára. Majdnem ismeretlen a közönség szá­mára, pedig mintegy másfél évtizedes munkásságát ün­nepelve a nyárra tervezi a művész gyűjteményes kiállítását Kézdi­vásárhelyen a Művelődési Ház. A magyar művészetkedvelők felfigyeltek munkájára, s Leányfaluban 1996-ban szob­raival vett részt egy vallástörténeti kiállításon, Monor település képeslapján pedig ott látható a szőlő védőszentjének, Szent Orbánnak az általa készített szobra. Tamás Károly számos munkája látható a kézdi­almási római katolikus templomban: Márton Áron, Szent István, Lurdi Mária, Szent sír például, a lemhényi templomban Jézus szíve és Szent Antal szobra és domborműve. Ő faragta meg az almási iskola névadójának, a jeles katolikus paptanárnak a domborműportréját. Műhelyében készült a Ma­gyarok Nagyasszonyának 1,5 m magas szobra, alkotásából köztéri szobrot állítottak Kézdi­almás magyarhoni testvértelepülésén, Püspök­szilágyon. Ne­mes fába örökítette a Csík­somlyói Máriát, Szent Mártont és Szent Ritát. Nem kis feladat számára a vértanú püspök Márton Áron szabadtéri szobrának elkészítése, melyet Kézdiszáraz­pataki katolikus egyházközség lelkésze, Bodó Imre nyugalmazott fő­esperes rendelt meg. Túl a tanár, a pedagógus és iskolavezető, de még a faragómester munkáján is, Tamás Ká­roly Kézdialmáson cserkészcsapatot alakított. Falvakban ez eléggé ritkaságszámba menő vállalkozás, és lépést jelent az ifjúság nemzeti és vallási-szellemi nevelésében. /Szakrális faragás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

2006. augusztus 7.

Kézdialmás a három évvel ezelőtti, Lemhénytől való önállósulás óta a hét végén első alkalommal szervezett a művelődési otthon udvarán falunapokat. A kétnapos rendezvényen Almás két magyarországi testvértelepülése, Dunaalmás és Szíhalom küldöttsége is jelen volt. Három zenekar lépett színpadra, az utcabál hajnalig tartott. A Kelemen Didák Általános Iskolában megnyitot­ták Tamás Károly és Gyergyai József fafaragványainak kiállítását. /Iochom István: Kézdialmási falunapok – először. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

2006. október 9.

Október 7-én a közigazgatásilag Kézdiszentlélekhez tartozó Kézdiszárazpatakon népes piliscsabai küldöttség jelenlétében kettős ünnepségre került sor. Bodó Imre plébános, tiszteletbeli főesperes meghívására az 1798-ban épített templomban megtartott ünnepi szentmisét Tamás József segédpüspök celebrálta. Az Ópra Benedek Általános Iskola udvarán vette kezdetét az ünnepség. Első alkalommal avattak díszpolgárokat, post mortem néhai Deli Árpád és fia, dr. Deli Árpád, a falu jótevői kapták meg a címet. A két Deli, apa és fia által nyújtott önzetlen támogatás a diktatúra éveiben kezdődött, és a mai napig folytatódik. A szobor elkészítése is nekik köszönhető. Tamás Károly kézdialmási iskolaigazgató által elkészített Márton Áron-faszobrot Tamás József segédpüspök leplezte le és szentelte meg. /Iochom István: Díszpolgár- és szoboravatás (Kézdiszárazpatak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

2007. június 7.

Az almási templom udvarán tizenegy kiscserkész tett ígéretet, tizenhat cserkész pedig fogadalmat. Az almási cserkések hivatalosan is megkapták a 134-es csapatszámot, és felvették Kelemen Didák nevét. Jelenleg Tamás Károly parancsnok irányítása alatt harmincnégy cserkész tevékenykedik a Kelemen Didák Általános Iskola keretében. Az avatóünnepségen a kézdivásárhelyi 34-es számú Gábor Áron Cserkészcsapat is jelen volt, mely jelentős szerepet vállalt abban, hogy Kézdialmáson cserkészcsapat létesült. /Iochom István: Cserkészavatás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

2008. november 5.

November 7-én Molnár István polgármester vezetésével kézdialmási küldöttség indul a két magyarországi testvértelepülésre, Szihalomra és Püspökszilágyra. Az almásiak egy-egy faragott, galambdúcos gyalogkaput visznek ajándékba, melyeket az ottani iskolák bejáratához állítanak fel. A harmadik kapu az új kézdialmási iskola főbejárata elé kerül majd. Mindhárom kaput Tamás Károly iskolaigazgató faragta, s azokra az Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, hűtlen ne légy soha szöveget véste. /Iochom István: Székely kapu két testvértelepülésnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998