udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 412 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-412
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tamás Sándor

1993. december 13.

Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./

1994. május 22.

A Reform Tömörülés RMDSZ-platform, a MISZSZ politikai képviselete máj. 22-én Marosvásárhelyen megtartott közgyűlésén megválasztotta elnökségét. Elnök: Toró T. Tibor, alelnökök: András Imre képviselő, Füstös István vállalkozó, dr. Zakariás Zoltán orvos, továbbá három egyetemi hallgató, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Papp Előd. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 298. sz., jún. 6./

1995. május 13.

Nemzetállam és etnikai autonómia címmel kétnapos /máj. 12-13./ magyar-román értelmiségi konferenciát rendezett Gyulán a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa, a Friedrich Naumann Alapítvány és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga. A konferencián elhangzottakról dr. Tamás Sándor kisebbségi szakértő, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselők adtak tájékoztatást. Egyetlen, a kormánykörökhöz közel álló román politikus sem vett részt a tanácskozáson. A konferencián a felszólalások a romániai Helsinki Bizottság tagjai - Gabriel Andreescu, Valentin Stan, Renate Weber - által írott, az RMDSZ autonómiaelképzeléseit ízekre szedő tanulmánya köré csoportosultak. A tanulmány szerzői próbálták bizonyítani, hogy az alaptörvényben a nemzetállam nem nemzeti kizárólagosságot jelent, hanem állampolgári nemzetállamról van szó. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete a nemzeti közösségeket próbálja felruházni törvényes jogokkal, Andreescuék tervezete viszont egy klasszikus nyelvtörvény. A román szakértők a kollektív jogokat nem tekintették megvalósíthatónak. Németh Zsolt Fidesz-képviselő felvetette a pozitív diszkrimináció fogalmát, amely heves vitát kavart. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Az alternatív kisebbségi törvénytervezetről, amelyet a romániai Helsinki Bizottság vezetői készítettek, Smaranda Enache polgárjogi harcos elmondta, hogy azt egyetlen román párt sem vállalta fel, ezért esély sincs arra, hogy a parlament elé kerüljön. Gabriel Andreescu, az alternatív tervezet egyik kidolgozója szerint nem az autonómia oldaná meg a magyar kisebbség helyzetét, hanem a hatékony helyi önkormányzat. Németh Zsolt a Népszabadság tudósítójának elmondta, hogy nem tapasztalt együttműködési készséget román részről az alapszerződés megkötésében és hangsúlyozta, hogy a Horn-kormány az euroatlanti integrációt szembeállította a határokon túli magyarság ügyével. /Népszabadság, Magyar Hírlap, máj. 15./ Szőcs Géza a résztvevőkhöz írt levelet, arról tájékoztatva, mi lett volna hozzászólása, ha ott lehetett volna. A román állampolgár végtelenül kiszolgáltatott, de ez a kiszolgáltatottság a magyarokra nézve súlyosabb következményekkel jár. A román politikai-államigazgatási gondolkodás a legszélsőségesebben centralizált. Nincs jele annak, hogy a cigánykérdésre odafigyeltek volna. Rendelkezik-e a román társadalom azzal az értékmegjelenítő képességgel, amely egy parlamentáris demokrácia alapfeltétele? A középosztály alulfejlettsége lehetségessé teszi a civil társadalom létrejöttét? Ezekre kell válaszolni, hogy egy nemzetiségi törvény realitásáról beszélni lehessen. /Békés Megyei Hírlap (Békéscsaba, máj. 29./

1995. május 17.

Tamás Sándor tanulmányában /Valahol mi is utat tévesztettünk.../ a romániai magyarság politizálását vizsgálta. 1989 után az erdélyi magyar politizáló elit magatartásában nem következett be paradigmaváltás, ekkor szemléletváltásra lett volna szükség. Az RMDSZ mérsékeltekre és radikálisokra való osztása tévedés vagy tudatos félrevezetés. Kétféle gondolkodásmód között húzódó szakadék az igazi törésvonal: beszélhetünk kisebbségi politikai magatartásról és önálló magyar érdekeken alapuló magatartásról. Az első alárendeltséget feltételez, jellemzője az engedmények elérésére való törekvés. Az engedményekért a hatalom ellenértéket követel, így a kisebbségi politikai magatartást folytatók zsarolhatókká, megvásárolhatókká válnak. Velük szemben az önálló magyar érdekeken alapuló politizálást folytatók, az autonomisták kiindulópontja, hogy a romániai magyarság nem kisebbség, hanem önálló nemzeti közösség. Ennek következménye az önrendelkezési elv alapján álló politizálás. Nem az elszakadást kívánják, hanem a belső önrendelkezést. Az önrendelkezés eszköz a romániai magyar nemzeti közösség önállóságának biztosításához. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Tamás Sándor nemzetközi jogi diplomát szerzett Budapesten, majd visszatért Erdélybe, Nagyváradra.

1995. május 18.

Máj. 18-án Tőkés László püspök Csíkszeredába látogatott, útjára elkísérte dr. Csapó József szenátor és Tamás Sándor jogász, a püspöki hivatal munkatársa. Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök hivatalában fogadta Tőkés Lászlót és beszámolt a püspöknek az Európai Régiók Gyűlése munkálatairól. A helyi Corvina Könyvesházban a püspök Ideje van a szólásnak című könyvét dedikálta, majd találkozott az RMDSZ tagságával. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy körbejárja Székelyföldet, találkozik az önkormányzati vezetőkkel. Összefoglalta az autonómia-politika alakulását. Dr. Csapó József az autonómia-tervezetekről szólt, majd Borbély Imre képviselő ismertette Markó Bélához intézett nyílt levele tartalmát, megírásának indítékait. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

1995. május 26.

Márton Árpád reagál Tamás Sándor írására /Valahol mi is utat tévesztettünk, Erdélyi Napló, máj. 17./: egyetért gondolataival, az önrendelkezési jog kinyilvánítása megtörtént az RMDSZ kolozsvári nyilatkozatával. A kivitelezését az RMDSZ a kolozsvári kongresszusán kell megkezdeni, ki kell dolgozni a megvalósítás módozatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

1995. június 1.

Az RMDSZ IV. kongresszusára készült el az újraindult Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle első száma, amely a több mint fél évszázada megszűnt folyóirat szellemiségét kívánja feléleszteni. Főszerkesztője dr. Tamás Sándor, a szerkesztőbizottság tagjai között hazai és magyarországi szakemberek is vannak, így Balázs Sándor, Fábián Ernő mellett a Magyarországra áttelepült Bíró Gáspár és Molnár Gusztáv. Az első szám a kisebbségi jogok nemzetközi garanciájával foglalkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

1995. június 7.

Varga Gábor reagált Tamás Sándor írására /Valahol mi is utat tévesztettünk, Erdélyi Napló, máj. 17./. A magyar közgondolkodás hagyományos motívuma az írástudók felelősségének hangoztatása. Érdemes számbavenni az elmúlt öt évet. A folyamatos kivándorlás következtében csökkent a magyarság számaránya, leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora. Milyen eredményességgel valósítják meg az RMDSZ háromszintű autonómiatervezetét, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják megszervezni? Józan helyzetfelmérés szükséges. "Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben - a Székelyföldet leszámítva - szinte teljesen kimaradunk a romániai vállalatok privatizációjából." Nem életképtelen kezdeményezéseket /belső választás/ kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszer felállítását. "Az autonómiáról nem értekezni kell - az autonómiát meg kell valósítani." Nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. A román-magyar viszonyt illetően az a kérdés, ki tud-e egyezni egymással ez a két nép, mert ha nem tudjuk lerombolni a gyanakvás falát, semmit sem tudunk elérni. "Ezt a csatát lélektől lélekig, szomszédtól szomszédig, munkatárstól munkatársig kell megvívni a jövőben." Ez lenne a feladat. /Varga Gábor: Tényleg utat tévesztettünk? avagy egy sokat látott "mezei hadnagy" tűnődései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./

1995. augusztus 30.

Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) főszerkesztője fontosnak tartotta, hogy egy fiatal, Budapesten képzett szerkesztőgárda dolgozzon a folyóiratnál, akik mögött egy szaktekintélyeket felsorakoztató szakmai csoport áll. Borbély Zsolt Attila, az egyik szerkesztő elmondta, hogy az Erdélyből továbbtanulás és hazatérés szándékával érkezett diákokban megvolt az igény egy szakmai fórum létrehozására. Több eszmerendszer híveiből verbuválódott a szerkesztőség, ez azonban nem jelent hátrányt a munka hatékonysága szempontjából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./

1995. augusztus 30.

Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) főszerkesztője fontosnak tartotta, hogy egy fiatal, Budapesten képzett szerkesztőgárda dolgozzon a folyóiratnál, akik mögött egy szaktekintélyeket felsorakoztató szakmai csoport áll. Borbély Zsolt Attila, az egyik szerkesztő elmondta, hogy az Erdélyből továbbtanulás és hazatérés szándékával érkezett diákokban megvolt az igény egy szakmai fórum létrehozására. Több eszmerendszer híveiből verbuválódott a szerkesztőség, ez azonban nem jelent hátrányt a munka hatékonysága szempontjából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./

1995. október 14.

Okt. 14-én Nagyváradon ülésezett a Reform Tömörülés Elnöksége Toró T. Tibor elnök, Borbély Zsolt Attila, Füstös Makár István, Papp Előd és Tamás Sándor alelnökök jelenlétében. A tanácskozás napirendjén szerepelt a Reform Tömörülés külkapcsolatainak bővítése, megfogalmazták a Reform Tömörülés RMDSZ-en belüli helyét és újraértékelésének szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 640. sz./

1995. október folyamán

Szentimrei Krisztina Törésvonalak az erdélyi magyar politikai mezőben címmel írt összefoglalásában először a "radikális-mérsékelt" ellentétet vette számba, amely visszanyúlik az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusáig /1990. ápr. 21-22./, amelyen jelen voltak az előző rendszer kontraszelektált "hivatalos magyarjai", a mérsékletre intők. A mérsékeltek vezéralakja Domokos Géza volt, Iliescu, akkor még ideiglenes elnök barátja, a radikálisoké pedig Szőcs Géza, az Ellenpontok szamizdat kiadvány szerzője. Tőkés László akkor még nem foglalt állást a kettejük harcában. Domokos Géza hatására a képviselők tartózkodtak az alkotmány azon cikkelyének megszavazásakor, amely kimondta, hogy Románia egységes nemzetállam. Szentimrei Krisztina szerint Domokos Géza elnökségének talán legszégyenletesebb eseménye, hogy Szőcs Géza kénytelen volt saját nevében benyújtani a kisebbségekről szóló törvénytervezetét, melyet Domokos Géza hatására az RMDSZ nem vállalt fel. Ez a tervezet hangsúlyos előképe az SZKT által 1994 decemberében elfogadott törvénytervezetnek. 1992-ben Hargita megyében a képviselő- és szenátorjelöltek kiválasztásakor a küldöttgyűlésen kimaradtak a "mérsékeltek", ekkor elnöki jóváhagyással új gyűlést hívtak össze, amely a Domokos-vonal híveit szavazta meg. 1992 nyarán az RMDSZ vezetősége titkosította Csapó József autonómia-statútumát a közelgő választásokra hivatkozással. Az RMDSZ frakcióvezetői elhatárolták magukat Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentésétől, a mérsékeltek prominensei pedig mandátum nélkül tárgyaltak Neptunon a román kormányzattal. Két tanulmány /Borbély Imre: Neptun, Romániai Magyar Szó, 1993. szept., Tamás Sándor: Valahol mi is utat vesztettünk, Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. máj. 17./ taglalta a radikális-mérsékelt ellentétet. A másik a nemzeti/nemzetietlen törésvonal: a/ A nemzet iránt elkötelezett politikai irányzat lefedi a hajdan Szőcs Géza körül csoportosuló tábort, legfőbb szerveződései a Reform Tömörülés és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. Az irányzat legfőbb prominense Tőkés László. b/ A nemzet iránt elkötelezett, de baráti kötődései vagy megtéveszthetősége folytán hatalomorientált vonalat erősítő irányzat a Szórvány csoport, a Partium frakció nagy része, de ide sorolható a tanulmány írója szerint Markó Béla és az Ügyvezető Elnökség zöme. c/ A nemzet iránt közömbös, hatalomorientált káderpolitikusok csoportja, reprezentánsaik a neptunisták, így Borbély László. Jellemző, hogy az 1994-es választást követően Magyar Demokrata Frakcióról Szociálliberális Frakcióra változtatta a csoport a nevét. d/ A nemzeti problematika iránt közömbös, gyakran ellenséges doktriner baloldali liberális irányzat, csoportjuk a Szabadelvű Kör és az Ügyvezető Elnökség. Magyari László Nándor például, továbbá Cs. Gyímesi Éva, aki a nemzetellenes liberalizmus mellett áll ki. Egyik vezetője volt az önrendelkezés-ellenes sajtókampánynak és több, a nemzet és nemzet-szeretet fogalmát darabokra szedni igyekvő tanulmány szerzője. Az Ügyvezető Elnökség titkára Kós Anna, aki felelős szerkesztőként jegyezte az RMDSZ IV. kongresszusán megjelenő vicclapnak álcázott kampánykiadványt, melynek legfőbb célpontja Tőkés László az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt. /Kapu, 9. sz. (októberben jelent meg)/ A vicclap címe: Új Helyszín, Új Ezred.

1995. december 18.

Újabb értékkel gazdagodott az erdélyi magyar sajtó. Az 1922 és 1942 között megjelent Magyar Kisebbség új folyamát az alapítók azzal a céllal indították útnak, hogy bemutassák a politikai erő- és törésvonalakat. A második számánál tartó folyóirat olyan témákat taglal, mint a kisebbségi jogok nemzetközi garanciarendszere, Románia alkotmányos helyzete. Az Erdélyi Híradó kiadásában, kitűnő nyomdatechnikával előállított folyóirat főszerkesztője Tamás Sándor, szerkesztőbizottságának tagjai között van Molnár Gusztáv, Bíró Gáspár vagy Takács Imre, a felelős kiadó Szőcs Géza. Tőkés László méltatta a nemzetpolitikai szemle megjelenését. /Új Magyarország, dec. 18./

1996. február 7.

Kézdivásárhely polgármester-jelöltje a helyhatósági választáson a Budapesten jogot végzett, jelenleg Nagyváradon dolgozó Tamás Sándor. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 7./

1996. február 8.

Tamás Sándor főszerkesztő nyilatkozott folyóiratáról, a nagyváradi Magyar Kisebbségről. A Magyar Kisebbség 1922-ben jelent meg először és 21 évfolyamot élt meg. Jakabffy Elemér és társai adták ki Lugoson. Tamás Sándor társaival úgy döntött, hogy újraindítja a folyóiratot. A lap kiadója Szőcs Géza. A szerkesztőség tagjai többségében fiatalok. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 8./

1996. március 15.

Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot.

1996. május 1.

Az elmúlt években többször felmerült a Romániában élő nem románok lojalitásának kérdése. Gheorghe Funar azt erőltette, hogy az államigazgatásban dolgozó magyarok írjanak alá egy, a román állam iránti lojalitási nyilatkozatot és tegyenek a román nyelv és alkotmány ismeretét tükröző vizsgát. Az agyonhallgatott 1945-ös nemzetiségi statútum viszont kimondja: "Bármelyik szolgálati ághoz tartozó közhivatalnok" nem kényszeríthető román nyelvvizsgára. Ennek ellenére kérik többen a lojalitást a nemzeti kisebbségektől. A lojalitás, amennyiben többet feltételez, mint a jogkövetésben megnyilvánuló törvénytisztelet, antidemokratikus és diszkriminatív követelmény. Azért sem lehet lojalitási nyilatkozatot megkövetelni, mert "megléte esetén egy olyan bűnösségi vélelmet állítana fel, amely eredetileg egy államellenes magatartást feltételez, amit csak egy lojalitási nyilatkozattal lehet kivédeni." /Tamás Sándor: Néhány gondolat a lojalitásról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

1996. május 18.

A neves magyar kisebbségi politikus, Jakabffy Elemér születésének 115. évfordulóján Szatmárnémetiben máj. 17-én a római katolikus püspökségen harmadszor rendezték meg a püspökség és a Kölcsey Kör szervezésében a Jakabffy-napokat. A kárpát-medencei tudományos tanácskozás címe, illetve témája: Nemzetiségi társadalom és intézményrendszere. Az előadók között volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Szépfalusi István, a bécsi Bornemissza Péter Társaság elnöke, Kreczinger István, a Bocskay Szövetség elnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Művelődési Szövetség elnöke és Tóth Mihály, az Ukrajnai Művelődési Szövetség elnöke. A tanácskozáson felszólalt kutatók: Bárdi Nándor (Solymár), Vince Gábor (Szeged), Tamás Sándor (Nagyvárad, a Magyar Kisebbség főszerkesztője), Székely István (Kolozsvár), Bakk Miklós (Lugos) és Davide Zaffi (Trento). A dél-tiroli Davide Zaffi megtanult magyarul, értekezését is magyarul olvasta fel. Úgy látja, hogy az erdélyi eset bonyolultabb, mint a dél-tiroli, s az ottani modell csak a közigazgatásban alkalmazható, a romániai magyaroknak inkább a svájci kantonok mintáját kell alkalmazni. Másnap, máj. 18-án megkoszorúzták Jakabffy sírját és az ugyancsak eltemetett Paretz György /a Magyar Kisebbség volt munkatársa, a Magyar Közösség egykori főtitkára/ sírját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., máj. 22./

1996. július 11.

Júl. 11-én tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete, dr. Tamás Sándor személyében új elnököt választott a közgyűlés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 823. sz./

1996. július 14.

Dr. Tamás Sándor személyében új elnököt választott a kézdivásárhelyi RMDSZ. A tehetséges fiatal jogász, a Magyar Kisebbség szerkesztője elmondta, hogy a parlamenti választáson jelölteti magát, amennyiben a szervezet támogatását elnyeri. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1996. augusztus 24.

Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség főszerkesztője összefoglalta az ET 1201-es ajánlás lényegét, hogy hangsúlyozza, milyen fontos a romániai magyar nemzeti közösség számára az ajánlás, melynek szerepelnie kell az alapszerződésben, továbbá az 1201-est be kell építeni a belső jogszabályokba. /Tamás Sándor: Amit nem szabad elfelejteni: az 1201-es. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 24., 17. sz./

1996. augusztus 24.

Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség főszerkesztője összefoglalta az ET 1201-es ajánlás lényegét, hogy hangsúlyozza, milyen fontos a romániai magyar nemzeti közösség számára az ajánlás, melynek szerepelnie kell az alapszerződésben, továbbá az 1201-est be kell építeni a belső jogszabályokba. /Tamás Sándor: Amit nem szabad elfelejteni: az 1201-es. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 24., 17. sz./

1996. szeptember 15.

Szept. 15-én a Kovászna megyei Bélafalván ünnepélyesen felavatták Tuzson János 1848-as honvéd őrnagy domborműves emléktábláját, Vetró András szobrászművész munkáját. Az emlékünnepségen Rancz István iskolaigazgató, Incze László, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója, Tamás Sándor és Németh Csaba, az RMDSZ kézdi szervezetének képviselő-, illetve szenátorjelöltje szólt az egybegyűltekhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 17., 867.sz./

1996. október 3.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án tartotta közgyűlését Kolozsváron. A Szabadság (Kolozsvár) napilap nem adott hírt az eseményről. A Romániai Magyar Szó tudósítóját meghívták a közgyűlésre, röviden vázolta a közgyűlés lefolyását. Patrubány Miklós elnöki beszámolója után az alelnökök /Jakab Gábor, Kató Béla, Tor T. Tibor, Vetési László/ tovább árnyalták a VET tevékenységét. Csoóri Sándor költő, az MVSZ elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket. Hozzászóltak: Borbély Imre, az MVSZ választmányi elnöke, Tőkés László püspök, Czirják Árpád római katolikus érseki helynök. Megválasztották az új választmányt , majd az MVSZ okt. 25-27-i tisztújító közgyűlésén a VET-et képviselő 58 fős delegátust. A VET program-meghatározásáról beszélt Fülöp G. Dénes, Török Viola, dr. Tamás Sándor és Demény Attila. A munkálatok elemzésére visszatérünk, fejezte be a lap híradását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./ Az ígért elemzésben a napilap csak ellenérzését fejezte ki. - A VET tagja lehet mindenki, aki a magyarság ügyét felvállalja és a társaság tevékenységében aktív szerepet vállal. Tagdíj is van. Az újságíró ilyen ellenséges megállapítást tesz: "Fennáll hát annak a veszélye, hogy a magyarság lelkiismeretéül szolgáló intézmény a hangsúlyozottan értelmiségi-vállalkozói-pénzcsináló réteg elitklubjává szerveződik, amolyan Rotay- vagy Lion's Internationale-szerű búsmagyaros teadélutánokat, partykat rendező, jótékony exkluzív egyletté, melyre egyházi méltóságaink, a Társaságban való részvételük súlyából, arányából megítélve is áldásukat adják." A cikkíró szabadkozik: nem szóvivője az RMDSZ-nek, de felteszi a kérdést: mi a viszony a VET és az RMDSZ között? Szerint a "lélekhalászás" az erők szétforgácsolódásához vezet. Miklós László azt írja, hogy észrevetette: a VET vezetését az RMDSZ-ből valamiképpen kiszoruló, peremre sodródott személyek vették kezükbe. /Miklós László: Sorsban cselekedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ A gyűlésen megjelent és felszólalt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki a Népújság (Marosvásárhely) napilap szerint sejtetni engedte, hogy azért nem lehet a szövetség ügyeit demokratikusan intézni, mert "a Moszadtól a Securitate képviselőjéig mindenki ott van soraiban". /K.L.: "Kémek férkőztek az MVSZ-be - állította Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. = Népszabadság, okt. 16./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. december 4.

Nov. 30-án a Fidesz meghívásának eleget téve Eckstein-Kovács Péter szenátor és Tamás Sándor képviselő Budapesten népes hallgatóság előtt beszámoltak a romániai választásokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 923. sz./

1996. december 6.

Tamás Sándor /sz. Zágon, 1966/ Eötvös Lóránt Tudományegyetem jogi karát elvégezte, majd a politológiai szakot. Az egyetem elvégzése után Nagyváradon telepedett le, Tőkés László püspök közéleti tanácsosa volt 1996 júliusáig, amikor megválasztották a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökének. Egyik alapítója a Budapesten megalakult Dósa Elek Társaságnak, főszerkesztője a Magyar Kisebbség /Nagyvárad/ folyóiratnak, a parlamenti választás eredményeképpen az RMDSZ Kovászna megye képviselője. Évek óta tudatosan készült közéleti szereplésre, vallotta. Azok közé tartozik, akik reformot szeretnének az RMDSZ politikájában. Nehemiás prófétára hivatkozott, akik amikor építik a falat, egyik kezükben fegyvert tartanak, a másikkal rakják a falat. Fel kell térképezni a jogsérelmeket, fel kell emelni szavukat, bátran ki kell állniuk igazuk mellett, másrészt társadalomépítésre, közösségépítésre kell fektetni a hangsúlyt. Egyik távlati célja Románia társadalmának építése, tovább menve: a Kárpát-medence, Közép-Kelet-Európa társadalmának építése. Vagyis: "ne vonjuk ki magunkat a nagyobb, globális dimenzióból." Fontos Háromszék, tágabban a romániai magyar nemzeti közösségnek a gazdasági felemelkedése", ezt a vállalkozások fellendítésével lehetne elérni. Fontos a történelmi magyar egyházakkal a kapcsolat fenntartása, hiszen az egyház át tudta menteni az értékeket, meg tudta őrizni a nemzeti kultúrát. Vissza kell követelni az egyházi ingatlanokat. - Kevés egyesület és alapítvány alakult, minél több kis szervezetre lenne szükség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

1996. december 17.

Dec. 17-én a parlamentben egyperces néma felállással emlékeztek meg az 1989-es események temesvári áldozataira. Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő az 1989-es forradalom 7. évfordulója kapcsán szorgalmazta a forradalmárok megkínzóinak és az áldozatok gyilkosainak felelősségre vonását, az igazság kimondását az 1989-ben történtekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 17., 932. sz./ Kifejtette: az igazi forradalom Temesváron kezdődött, amikor románok, magyarok, németek és szerbek Tőkés László köré felzárkózva hozzájárultak a hallgatás és félelem falának lerombolásához. /Népszabadság., dec. 18./

1997. január 28.

Az erdélyi kiadású Magyar Kisebbség olyan tudományos folyóirat, amely szeretné segíteni azt a törekvést, hogy az érzelmi politizálás helyébe a szakmai megalapozottságú kisebbségi politika lépjen - mondta Tamás Sándor főszerkesztő a Magyar Kisebbség - nemzetpolitikai szemle - bemutatkozásán jan. 29-én, a Magyarok Világszövetsége székházában. A Magyar Kisebbséget 1922-ben alapította Jakabffy Elemér, és egészen 1942-ig, betiltásáig jelent meg. 1995-ben újraindították. A folyóirat számottevő anyagi segítség nélkül működik, ahogy egyikük megjegyezte, a szerkesztőség a csomagtartóban is elfér. Remélik, hogy a jövőben kapnak egy számítógépet, a szerkesztőség jelenleg honorárium nélkül dolgozik. /Új Magyarország, jan. 30./

1997. február 15.

A Képviselőház febr. 18-i ülésén a napirend előtti felszólalások során Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő szorgalmazta, hogy a Képviselőház fogadja el mielőbb a helyi közigazgatás tényleges megreformálását, a helyi autonómia meghonosítását szolgáló törvényeket, amelyek biztosítani hivatottak a központi adminisztráció gyámkodásának felszámolását, tisztázzák a helyi közigazgatás rendelkezésére álló költségvetési alapokat és tulajdonviszonyokat, a megfelelő pénzügyi forrásokat, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának megfelelően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18., 969. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-412




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998