udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tankó Albert

1994. április 7.

Máj. 28-29-én rendezik meg a fafaragók országos találkozóját Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceum dísztermében, tájékoztatott Bandi Dezső tanár. Több előadás lesz, a hazai előadók között vannak a csernátoni Haszmann testvérek, tovább Márton Béla Szovátáról, Tankó Albert Székelyudvarhelyről. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

1994. június 4.

Máj. 28-29-én Marosvásárhelyen megtartották mintegy száz magyar fafaragó országos tanácskozást, melyet Bandi Dezső iparművész szervezett meg. Klementisz János, a Bolyai Líceum igazgatója rendelkezésükre bocsátotta a dísztermet. A felszólalók között volt Márton Béla tanár, aki Sóvára népi faragóművészetéről című dolgozatát ismertette, Kovács Piroska nyugdíjas magyartanár a máréfalvi székelykapukról beszélt, Tankó Albert, a Székelyudvarhelyi Fafaragók Körének elnöke vetített képekben mutatta be az ottani faragók alkotásait, Bandi Dezső a díszítőelemek egysíkúságára figyelmeztetett, Haáz Sándor néprajzos és csernátoni Haszmann Pál is beszélt a jelenlevőkhöz. /Márton Béla: Tanulságos tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

1995. október 2.

Szept. 30-án és okt. 1-jén lezajlott Alsócsernátonban lezajlott a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség alakuló ülése, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi főosztályának és az EMKE elnökségének védnöksége alatt. A szövetség felvállalja a romániai magyar tárgyi népművészet legjobb hagyományainak ápolását, terjesztését, forgalmazását, valamint az utánpótlás nevelését. Véglegesítették a szervezeti szabályzatot és megválasztották a vezetőséget: tiszteletbeli elnök Bandi Dezső iparművész, elnök Tankó Albert, ügyvezető elnök Kisgyörgy Imre. A szövetség csatlakozott az EMKÉ-hez, társszervezeti státusban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 2., 630. sz./

1996. december 3.

Tankó Albert /sz. 1934, Szentegyháza/ 1958 óta tanító volt Székelyudvarhelyen, 1966 óta tanítja a fafaragást. 1979-ben megalakult a Fafaragó Klub a város Művelődési Házában, ebből nőtt ki később a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség. Több alkotótáborban vett részt tanítványaival, többször Szárhegyen /Gyergyószárhegyen/, több kiállításon szerepelt munkáival. /Fekete B. Zoltán: Harminc éve nevel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./

2001. február 19.

Székelyudvarhelyen találkoztak febr. 17-én a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnökségének tagjai. A házigazda szerepét az Udvarhelyszéki Fafaragók Szövetsége vállalta fel. Ismertették idei tevékenységüket. A szövetség célja, tevékenysége nem eléggé ismert, ideje lenne helyre tenni ezeket a dolgokat - vonta le a végkövetkeztetést Tankó Albert országos elnök. Tervezik az V. Népművészeti Alkotótábor megszervezését Székelyudvarhelyen, június utolsó hetében. /Bálint Rozália: Népművészek tanácskozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2001. október 22.

A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség okt. 20-21-én tartotta Csíkszeredában tisztújító gyűlését. Néprajzosok és népi alkotók tanácskoztak arról, hogy mik a népi tárgykészítés lehetőségei a változó társadalmi körülmények közepette. Tankó Albert, a szövetség leköszönő elnöke számolt be az elmúlt esztendő tevékenységéről. A résztvevők a működéshez szükséges anyagiak megteremtésére, egy hírlevél kiadására, a belföldi alkotókkal való együttműködésre tettek javaslatot. A szövetség első ízben adományozott tagjainak címet és oklevelet. A fafaragás kiváló mestere címet kapta Kis Zoltán, Tankó Albert, Kudor István, Török Csaba. Kiváló mester címet kapott Gálné Kovács Irma (népi varrottasok) és Pap László (csontfaragó). A népművészet mestere címet Bartók Piroska csomózó, Szabó Erzsébet csuhészobrász, Kudor Mária és Szakál Gizella népi varrottasok készítői és Kisgyörgy Imre fafaragó érdemelte ki. Az Ifjú fafaragó kitüntetést Sass Attilának adományozták. A tisztújítás során a résztvevők egyöntetűen Szakál Gizellát választották új elnökül, és egy szakmai tanácsadói testületet is megszavaztak. /Ferencz Angéla: Sikeres tanácskozás az RMNSZ évi közgyűlésén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

2001. december 29.

Ünnepi hangulatban adták át az elmúlt hét végén a hagyományos polgármesteri díszokleveleket Székelyudvarhelyen. A kitüntettek között volt dr. Márton Gyárfás, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, dr. Balla Árpád főorvos, dr. Gyöngyössy János ny. főorvos, Lőrincz György író, Tankó Albert oktató, népművész, dr. Kaizer László zeneszerző, Geréb Attila református lelkipásztor, dr.Toró Tibor akadémikus és dr. Veress László, az Illyés Alapítvány igazgatója. /Székelyudvarhelyi díszoklevelek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2002. június 10.

Jún. 3-án Székelyudvarhelyen, a Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár székhelyén az intézmény fennállásának 50. évfordulója alkalmából kopjafát és emlékszobát avattak. A kopjafát Tankó Albert népi fafaragómester tervezte, és tanítványai, Karácsony Levente, illetve Józsa Zsolt készítették el. Finta Béla, a NYÖP vezetőjée beszámolt az eltelt ötven esztendő fontosabb történéseiről. Az érdekszervezetnek 10.500 tagja van. /F. B. Z.: Kopjafát és emlékszobát avattak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 10./

2002. december 7.

1979-ben Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban - a Népi Művészeti Iskola keretén belül - Tankó Albert vezetésével fafaragó osztály működött. Az egyik tag felvetette, hogy hozzanak létre egy faragó klubot. A tagok azóta is havonta találkoznak. 1994-ben aztán önálló szervezetként létrejöhetett az udvarhelyszéki Fafaragók Szövetsége. 1995-ben pedig székelyudvarhelyi székhellyel megalakult a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ), a tárgyi kultúra szerves fejlődését elősegítő, érdekképviseletet is ellátó, független nonprofit szervezet. A szövetség különböző néprajzi tájegységekben működik, hét regionális csoport létesült: az udvarhelyszéki Faragók Szövetsége, a csíki Varga Károly Faragóegylet, a bánffyhunyadi székhelyű Kalotaszegi Hagyományőrző Csoport, a sepsiszentgyörgyi Hagyományőrző Kör, az Alsócsernátoni Alkotók, a gyergyóalfalusi Domokos Péter Egylet valamint a kézdivásárhelyi Hagyományőrzők Egylete. A szövetség állandó tagjainak száma 300 körülire tehető. Foglalkoztatási terület szerint több csoport különböztethető meg: fafaragás, népi szobrászat, kerámia, csontfaragás, textilhímzés, szövés, bútorfestés, fonatkészítés, nemrég pedig a nemezelés is megjelent. Nagy-Imecs Zsuzsánna szövetségi ügyvezető elnök segítségével időközönként megjelenik a Forgórózsa lap, egy népművészeti tájékoztató, amelyben az érdekeltek olvashatnak a szövetség tevékenységéről. /mlf: Hogyan tovább romániai magyar népművészet? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./

2004. január 20.

Az 1989-es változás után 1990. febr. 27-én Tankó Albert kezdeményezésére Székelyudvarhelyen alakult meg az első cserkészcsapat, rá egy hétre Csíkszeredában létrejött a Romániai Magyar Cserkész-Szövetség, Kolozsváron pedig Kovács Nemere vezetésével őrsök kezdték meg tevékenységüket. 1991-ben a székelyudvarhelyi csapat 150 tagot számlált, de mindig akadt új jelentkező. 1993-ban az egykori 6-os iskola diákjai Salamon Andrea vezetésével Bethlen Gábor név alatt külön csapatot indítottak. Jelenleg a városban három csapat tevékenykedik. Az elmúlt 14 év alatt Erdély-szerte több mint 110 csapat alakult, ha átlagosan csapatonként 40-50 taggal számolunk, akkor legkevesebb 4.000 olyan fiatalról van szó. A cserkészek már szervezik a jövő évi 15 éves jubileumi ünnepséget. /Máthé László Ferenc: Tizennégy éve résen a helyiek. Városunkban alakult az első romániai cserkészcsapat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 20./

2004. december 8.

A székelyudvarhelyi Faragó Klub az elmúlt napokban ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját. Ez alkalommal tartotta a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) közgyűlését is. Szatmári Ferencet, az RMNSZ ügyvezető elnöke arról tájékoztatott, hogy a szövetség vezetőtestülete eddig Székelyudvarhelyen ülésezett. Elhatározták, hogy háromévenként változtatják a székhelyet. Mostantól Csíkszereda tölti be e szerepet. Terveik között van a fiatal tehetségek felkutatása, kapcsolattartás a romániai és az anyaországi hasonló szervezetekkel, részvétel a népművészeti vásárokon, kiállításokon. Jövő évben Széken és Szovátán szervezik meg a népművészek találkozóját. A tavalyi, Gyimesekben megrendezett alkotótábor sikere folytatásra ösztönöz. A Csíki Székely Múzeum készülő néprajzi alapkiállításán felajánlottak egy termet, ahol zsűrizés után az RMNSZ legszebb termékeit közszemlére teheti. A közgyűlés alkalmával életműdíjban részesültek: Finta Béla, az udvarhelyi Faragó Klub alapító tagja és annak első elnöke, Kisgyörgy Imre, fafaragó, volt ügyvezető elnök; Simon G. Anna bútorfestő; Kovács Piroska, akit a régi székely kapuk megmentőjeként ismernek. Tankó Albert a faragó klub alapító tagja, későbbi elnöke dr. Kós Károly-érdeméremben részesült. Ezenkívül többen is a népművészet mestere és kiváló mesteri díjakat vehettek át. /Kristó Tibor: Népművészek közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

2004. december 9.

Az Emlékmorzsák című kötetben – Tankó Albert szerkesztésében – bemutatták az Udvarhelyszéki Fafaragók Szövetségének negyedszázados tevékenységét. 1989 után a fafaragók mellett csontfaragók, szövők, varrók, bútorfestők és más szakágak képviselői is csatlakoztak a csapathoz, melynek eredményeképpen 1994-ben az addig Fafaragók Klubjaként tevékenykedő szervezet hivatalosan is bejegyzett szövetséggé nőtte ki magát. A tagok kezdeményezésének köszönhetően alakult meg a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, mely mára már átfogja egész Erdélyt. /Szász Emese: Emlékkötet a negyedszázados munka tiszteletére. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

2005. augusztus 5.

Mozgalmas az élet Máréfalván a tájházban és udvarán. Megálmodója, kivitelezője, Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő akár ide is költözhetne, mert többet tartózkodik kedvenc birodalmában, mint otthon. Megkezdődött az immár negyedik alkalommal megszervezett faragótábor, Tankó Albert faragómester segíti őket. Szallos Kis Judit tanárnő, a faragótábor szervezője a Communitas Alapítvány támogatta tevékenység programjáról tájékoztatott. Közel 30 tanuló nevezett be az idei táborba. Ezt megelőzően a bútorfestők vehették birtokukba a telket. /Kristó Tibor: Mozgalmas tájház és udvara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

2005. szeptember 27.

Szeptember 24-én Gyergyószárhegyen, a ferences kolostor kertjében a Romániai Magyar Cserkészszövetség megalakulásának 15. évfordulójára emlékeztető kopjafát állítottak. Itt alakult meg ugyanis az országos szövetség. Gaál Sándor, a szövetség országos elnöke és Tankó Albert alapító tag mellett rövid beszédet tartott Kasza Tamás is, a külügyi bizottság vezetője. A Communitas Alapítvány nem létezőnek tekinti a nem politizáló cserkészmozgalmat, nem segíti őket. /Bajna György: 15 éves a Romániai Magyar Cserkészszövetség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

2007. január 22.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület képviselői kiosztották az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjakat. Jakab Rozália tanítónő, népművész, néprajzi kutató munkásságát életműdíjjal ismerték el a szervezők. Balázsi Dénes tanár, helytörténész, néprajzgyűjtő értékmentő munkájáért, Tankó Albert fafaragó, a népművészet kiváló mestere pedig értékteremtő munkásságáért vehette át a kitüntetést. Székely József képzőművész, valamint Kacsó András néptáncoktató post mortem díjban részesült. A Kipi-Kopi Egyesület szintén Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjat kapott. A gálaestet a Székelyföld Szimfonikus Zenekar hangversenye színesítette. /Szász Emese: Értékmentő munkájukért díjazták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./

2008. február 12.

Február 9-én a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség egyleteinek vezetői Csíkszeredában tartott zártkörű ülésén a szövetség idei teendőit tárgyalták meg. Szatmári Ferenc, a szövetség elnöke elmondta, megalakulásuk óta immár tizenhetedik alkalommal gyűltek össze, ez alkalommal is Csíkszeredában. Újból találkozhattak a székelyföldi, valamint Erdély más régióiban működő egyletek vezetői. Számos előadás hangzott el. Megteremtették a feltételeit annak, hogy szövetségük a Magyarországi Népművészek Szövetségének társszervezete lehessen a jövőben. A találkozón dr. Kardalus János özvegye átvehette a néhai néprajzkutató munkásságát elismerő legnagyobb kitüntetést, a Kós Károly Érdemérmet. Őt megelőzően csupán a székelyudvarhelyi Tankó Albert népművész részesült e magas elismerésben. /Kristó Tibor: Ülésezett a népművészek szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998