udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tankó Vilmos

2005. október 5.

Idén teljesen megszűnik a távfűtés Sepsiszentgyörgyön, ősszel már egyetlen kazánházban sem fűtenek be. Nincs kimutatás arról, hogy az egykor közel húszezer központi fűtéses lakásból mára hányban oldották meg ilyen vagy olyan módon a fűtést. Tankó Vilmos, az önkormányzat közösségfejlesztési igazgatóságának irodavezetője szerint ez az arány legfeljebb hatvanszázalékos. Kérdés, mi lesz a többiekkel, hogyan fognak fűteni. /(vop): Fehér folt a várostérképen (Távfűtés nélkül). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

2006. június 9.

Kevés a pénz Sepsiszentgyörgyön mind az ingyenkonyhára, mind a szociális segélyekre, ezért – akár a korábbi években – két hónapra bezár az ingyenkonyha, és a két-három nyári hónap alatt nem folyósítják a szociális segélyt a rászorulóknak, közölte Tankó Vilmos, a városháza közösségfejlesztési igazgatóságának vezetője. Az ingyenkonyhára egy év során egymilliárd régi lejt költhet a város, ebből az év tíz hónapjában átlagban naponta 210 embert látnak el. Zömük hazaviszi az ételt, ami annak a jele, hogy többen étkeznek belőle.  Megvonják a nyári hónapokra a szociális segélyt is a rászorulóktól, a nyolcmilliárd lej, melyet 450 családnak folyósítanak, csak kilenc hónapra elég, ezért inkább nyáron állnak le, amikor idénymunkát könnyebb találni, mint év végén, mikor beáll már a hideg. /(s): Nyáron se ingyenkonyha, se szociális segély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

2006. szeptember 11.

Három hónapos szünet után szeptember 18-ától ismét folyósítják a szociális segélyt a rászoruló sepsiszentgyörgyi családoknak. Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi közösségfejlesztési igazgatóság vezetője közölte, a segély folyósítása azért szünetelt, mert az erre a célra elkülönített 7,3 milliárd régi lej nem elég egész évre. Szeptembertől megnyitották az ingyenkonyhát is. Kovászna megyében eddig közel négyezer család kapott szociális segélyt; a rászorulók többsége roma, akik közül csak kevesen végezték el a törvény által meghatározott 72 óra közmunkát. Tankó Vilmos szerint a 620 szociális segélyre jogosult sepsiszentgyörgyi családból alig 30–35 személyt lehetett munkára bírni. /Kovács Zsolt: Közmunka helyett lemondanak a segélyről. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2007. július 25.

Noha 2001 óta törvény szavatolja a magyar nyelv használatának a jogát azokon a romániai településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a húsz százalékot, a hivatalok csak elvétve iktatnak magyar nyelvű kérvényeket. Az okok között helyenként a fordítás többletköltségeit, az ügyintézés nehézkességét említik. Az is felmerül, hogy az erdélyi magyarok többsége nem ismeri a magyar hivatali nyelvet. Szatmárnémeti magyar lakosai alig élnek a közigazgatási törvény által szavatolt nyelvhasználati jogukkal. A város önkormányzata ez év tavaszán nyitott ügyfélfogadási irodát, így a hivatalhoz folyamodóknak nem kell a különböző osztályokat felkeresniük. Az új közönségszolgálati iroda hét alkalmazottja közül kettő jól beszél magyarul. A város magyarságának aránya megközelíti a negyven százalékot, furcsán tekintenek az emberre, ha magyarul szeretne kérvényezni valamit. „Senki sem akart még nálunk magyar nyelvű beadványt letenni, de azért próbálja meg, hátha az illetékes osztályon van olyan személy, aki magyarul tud majd válaszolni – mondta az iroda egyik alkalmazottja. – Szép számmal fordulnak hozzánk olyanok, akik magyar nyelven érdeklődnek, viszont az írásbeli kérvényeket vagy egyéb hivatalos beadványokat már mindenki román nyelven fogalmazza meg. ” Az önkormányzat magyar polgármesterének címzett leveleket is többnyire az állam nyelvén fogalmazzák. Évente csak egy-két magyarul írott levelet kapnak. Az 51 százalékban magyarok lakta Tordaszentlászlóban is románul írják a kérvényeket. A közhivatalnokok többsége magyar anyanyelvű, de a kérvényt a román nemzetiségű jegyzőnek láttamoznia kell, így hát le kell neki fordítani a dokumentumot. „Csak román nyelvű űrlapokat használunk, és ha valaki nem igazodik el a kitöltéssel, inkább segítünk neki” – jegyezte meg a hivatalnok. Sepsiszentgyörgyön a városháza szociális irodájánál már a bejárat előtt magyarul kérdezik, milyen ügyet szeretnének intézni. Tankó Vilmos, a szociális iroda vezetője elmondta: azokat a kéréseket, amelyek kizárólag az iroda vagy a városháza hatáskörébe tartoznak, két nyelven lehet benyújtani, ilyenek többek között a lakásigénylésre vagy tűzifaigénylésre vonatkozó kérések, amelyekhez magyar és román formanyomtatványokat is készítettek. A gyermeknevelési támogatásokra vagy a fűtéstámogatásra vonatkozó kérések csak román nyelven tölthetők ki. „Vannak dolgok, amelyek elméletben gyönyörűek, a gyakorlatban viszont nem működnek” – jegyezte meg a hivatali nyelvhasználati gyakorlat kapcsán Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész. Az emberek megszokták, hogy ami hivatalos, azt románul kell írni. A nehézségek abból fakadnak, hogy a törvényhozó elfelejtett a fordítási költségekről rendelkezni. Márpedig a szakképzett fordító igénybevétele fontos lenne. A romániai magyarok többsége nem ismeri a magyar hivatali nyelvet. Sok esetben a tanár sem tudja, hogy a néptanácsnak, a polgármesteri hivatalnak vagy éppenséggel az önkormányzatnak kell címezni a kérvényt. „Sokat segítene, ha legalább a romániai magyar sajtó egységesen nevezné meg az intézményeket. Ezt a célt szolgálta a közigazgatási szótár kidolgozása; a szerkesztőségek többsége azonban nem veszi figyelembe a nyelvészek által javasolt megnevezéseket” – tette hozzá Szilágyi N. Sándor, aki szerint az lenne megoldás, ha a magyar nyelv is hivatalos nyelvvé válna legalább azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben többségben van a magyarság. Erre vonatkozó törvényjavaslatát azonban annak idején még az RMDSZ is elvetette. A 2001/215-es helyi közigazgatási törvény értelmében minden olyan közigazgatási egységben (településeken, illetve megyékben), ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbségi nemzet tagjainak jogukban áll anyanyelvüket is használni az önkormányzattal való kommunikáció során. A helyi önkormányzatok kötelesek biztosítani, hogy a lakosok az anyanyelvükön kaphassanak szóbeli felvilágosítást. Kötelesek továbbá írásban is a kisebbség nyelvén válaszolni, amennyiben a beadványokat ezen a nyelven fogalmazzák. A jogszabály azt is előírja, hogy a képviselő-testületi ülések napirendi pontjainak, illetve határozatainak tartalmát is az anyanyelvükön hozzák a 20 százalékot meghaladó kisebbség tagjainak tudomására. Hivatalosan magyarul. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2007. október 30.

Sepsiszentgyörgy tucatnyi hajléktalan húzódik meg éjszakánként a pályaudvar várótermében. Egyikük elmondta, hogy évek óta minden télen a börtönben keres menedéket: „ elemelek valami apróságot, majd a cella melegében megvárom a tavaszt” – mondta. Van olyan csendőr és rendőr, aki rendszeresen bírságolja valamennyiüket. Amint hidegebbre fordult az időjárás, a Csíki negyedi hajléktalanszállón betelt a férfiak számára fenntartott 55 hely, és foglalt a nőknek szánt 8 hely is – tájékoztatott Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi szociális iroda vezetője. /Kovács Zsolt: Bírságoktól választásokig. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2010. december 23.

Háromszéki nekigyürkőzés (1989 decemberének megidézése)
Karácsonyi-újévi ajándékozásra készül a sepsiszentgyörgyi Charta Könyvkiadó: Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala résztámogatásával Háromszéki nekigyürkőzés címmel vaskos kötetet jelentet meg az ezelőtt huszonegy esztendővel Háromszéken is bekövetkezett rendszerváltoztatásról, amelyet — utólag — ironikusan vagy cinikusan jópofáskodva nevezhetnek bárminek, tény, hogy az ország sorsának alakulása az 1989. decemberi eseményeket követően az előző időszakhoz képest más irányt vett.
Sylvester Lajos szerkesztésében megjelent a huszonegy évvel ezelőtti decemberi népfelkelés eseményeit felidéző, sokszerzős kötet Háromszéki nekigyürkőzés címmel. Alcíme: Emléktöredékek qz 1989-1990-es rendszerváltás napjaiból. Könyvbemutató ma 17 órakor Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében. Házigazda: Szonda Szabolcs, Sylvester Lajos, Kisgyörgy Tamás, Gajzágó Márton. A kötet a bemutató helyszínén és a Charta könyvesboltban megvásárolható.
A bajok, gondok egy része maradt, a társadalmi elégedetlenség is folyamatosan jelen van és újratermelődik a politikában és a mindennapi életben, de az alapvető emberi jogokat tekintve ma mégiscsak szabadon vehetünk levegőt.
Vagy nagyon ostobának vagy a kommunista diktatúrához valamiképpen kötődőnek kell lennie annak, aki a Kárpátok Géniuszának jogtipró korszakát visszasírja. Szerencsénkre ez ránk, erdélyi magyarokra alapjában véve nem jellemző.
A két évtizeddel ezelőtti háromszéki események idézése és könyvbe foglalásának szándéka, amint köztudottá vált, olyan rendkívüli érdeklődést váltott ki, amely a kezdeményezőket is meglepte. Sorra jelentkeztek az akkori történések résztvevői és szemtanúi, a fiókok mélyéről jelentős fotódokumentáció is előkerült, és két évtized múltán megszólaltak olyan személyek is, akik a barikád másik oldalán élték meg a ’89-es decemberi fordulatot: katonatisztek, a párt és állami adminisztrációban tisztségeket viselők. Olyan tömegben, hogy a könyv szerkesztése során folyamatosan rövidíteni kellett azt az időszakot, amelyet egy kötetbe össze lehet markolni. Végül is 1989 decemberére és január első napjaira összpontosítottunk, az ezt követő időszak eseményeire vonatkozó anyagot tartalékba kellett helyeznünk.
Kötetünk kiadását nemcsak az évek során megkopó emlékek felelevenítése, az események sodrását meghatározó személyek és közösségek természetes fogyatkozása, hanem az is sürgette-indokolta, hogy a háromszékinél nagyobb médiafigyelemben részesülő régiók, városok mellett háttérbe szorult, jelentéktelenné degradálódott mindaz, ami nálunk történt. Ez azért is bántó és bosszantó, mert a háromszéki események visszapörgetése révén érthetőbbé és értelmezhetőbbé válik az, ami az országban történt. A közzétett visszaemlékezések, dokumentumok választ keresnek az olyan kérdésekre, hogy Temesvár, Bukarest hatására egy népfelkelésnek minősülő megmozdulást miként nyergel meg az előző rendszer bizonyos elemeinek és személyeinek átmentésében érdekelt ilyen vagy amolyan csoportosulás. Mindezt a kötetben megtalálható beszédes címek is jelzik: A rendszerváltás előhangjai, A nagy nyúzás, Tankó Vilmos vezérkari ezredes emlékezik, A gyárak megmozdulnak, Karácsonykor a bilincsek lehullnak, Nyíló világ, bezúzott ablakok, Az ellenség fellegvárában, Kétarcú forradalom, Fiúk fegyverben, Volt egyszer egy nap, született egy lap, Forradalom, puccs vagy miegyéb?, Decemberi zűrzavarban, A hatalmi háló szemei, Forradalom, vagy annak elrablása?, A letartóztatott videokazetta, Robot voltam én is — Beszélgetés Rab Ştefannal, Pakkot kaptunk — Veszprémiek Háromszéken, Barót a ’89-es fordulat napjaiban, Vargyas színeváltozása stb., stb.
A Háromszéki nekigyürkőzés című kötet — hinni merjük — arról győz meg, hogy nagy dolgok véghezviteléhez a tömegek felhajtó ereje szükséges. Erről tanúskodik az 1968-as adminisztratív területi átszervezés — a megyésítés — is, ezt bizonyította 1989 decembere, és ezen áll vagy bukik annak a sikere, hogy lesz-e, lehet-e az erdélyi magyarságnak többszintű autonómiája. Tollforgató ember számára az is tanulság, hogy az adott eseményeket minden időkben és többféle műfajban — naplóban, napilapban, folyóiratban, rádióban, tévében, fotóval-filmmel stb. — rögzíteni kell. Másképp a történetek fakulnak, kihullanak az idő rostáján, és tanulságaikkal együtt elvesznek az utókor számára.
Sylvester Lajos, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. június 11.

Erdély-szerte késleltetik az önkormányzati lakások értékesítését
Erdély nagyobb magyarlakta városaiban még egyetlen ANL-lakást sem értékesítettek, s olyan települések is vannak, ahol az önkormányzat egyelőre azt sem döntötte el, hogy áruba bocsátja-e az ingatlanokat. A Regionális Fejlesztési, Lakásügyi és Idegenforgalmi Minisztérium 9000 ANL-lakást szeretne idén eladni, hogy a befolyt pénzből finanszírozza a további lakásépítéseket. A terv irreálisnak tűnik, ugyanis a települések többségében még el sem kezdődött az Állami Lakásügynökség által építtetett ingatlanok értékesítése. Emiatt Elena Udrea miniszter a közelmúltban azzal vádolta meg a polgármestereket, hogy akadályozzák az ANL-lakások értékesítését.
„Arra kértem a prefektusokat, hassanak oda, hogy a polgármesterek adják el a meglévő lakásokat, mivel szükséges, hogy új ANL-lakásokat építsünk” – nyilatkozta a politikus. A minisztériumnak és a prefektusoknak azonban semmiféle törvényes eszköz nem áll rendelkezésükre ahhoz, hogy felgyorsítsák a folyamatot, az ingatlanok értékesítése ugyanis az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Az ANL vezetősége az év elején azt nyilatkozta, hogy idén 20 ezer lakás építését akarják elkezdeni, melyekből 3000-t az idei év folyamán át is fognak adni.
Mi előnyösebb?
Kolozsváron egyelőre egyetlen ANL-lakást sem adtak el, sőt az önkormányzat még arról sem döntött, hogy kívánja-e értékesíteni azokat. A városatyák a testület keddi ülésén foglalkoznak majd a témával, tájékoztatta a Krónikát László Attila alpolgármester. „Bár mi adtuk hozzájuk a telket, közművesítve, a kormány kötelez minket, hogy leltári áron adjuk el őket, az eladásból származó bevételnek pedig csupán 1 százaléka folyna be a város kasszájába. Gazdasági szempontból előnyösebb volna számunkra, ha megmaradnának bérleménynek” – nyilatkozta László Attila.
Bár a közvetlen gazdasági érdek az eladás ellen szól, az alpolgármester szerint a közgyűlés valószínűleg jóvá fogja hagyni a lakások értékesítését, bízva abban, hogy a befolyt pénzt a minisztérium Kolozsváron fogja felhasználni további ANL-lakások építésére. A kincses városban jelenleg 170 ANL- lakás van, s május 31-éig 134 bérlő jelezte vásárlási szándékát. László Attila elmondása szerint további 68 ANL-lakás építése folyamatban van, s a hadseregtől megszerzett telkeket az önkormányzat szintén erre a célra akarja felhasználni.
Sem döntés, sem vásárlók
Marosvásárhely önkormányzati testületében szintén nem alakult még ki egységes álláspont az ANL-s lakások sorsát illetően. Dorin Florea polgármester többször is azt hangoztatta, hogy kár lenne azokat eladni. Helyettese, Csegzi Sándor szerint azonban a gyökeresen megváltozott gazdasági helyzet lényegesen átírhatja az elöljáró elképzeléseit. A tanács egyelőre nem döntött, még csak nem is tárgyalta a lakások sorsát.
A bizonytalanság vezetett oda, hogy eddig mindöszsze négy család kérje azok megvásárlását. „Valószínűnek tartom, hogy áruba bocsátjuk ezeket a lakásokat, ugyanis a városházának pénzforrásokra van szüksége. Igaz, a központilag megszabott ár jóval kisebb az amúgy is alacsony piaci árnál” – vélekedett Csegzi. A jelenlegi öt tömbházban található 110 lakáson kívül – Marosvásárhelyen az idén további négy ANL-s tömbházat adnak át a cserealji erdő alatt kialakított Belvedere lakóparkban. Ez újabb 120 lakást jelent fiatalok számára.
Négyzetméterenként 407 euró
Sepsiszentgyörgyön két ANL-s tömbházban vannak eladó lakások, az egyikben 39, a másikban 24 lakrész vásárolható meg. Tankó Vilmos, a városháza népjóléti igazgatóságának vezetője a Krónika kérdésére elmondta, a fejlesztési minisztérium által kidolgozott irányelveknek megfelelően hozzávetőleg 407 eurót kérnek egy négyzetméterért, de az ár a lakás paramétereinek függvényében változhat. Egy kétszobás ANL-lakás mintegy 20 ezer euróba kerül, vagyis a viszonylag új, néhány éves lakásokat piaci áron lehet megvenni.
Ennek ellenére nincs nagy érdeklődés, eddig még egyetlen lakásnak sem került új gazdája, és mindössze tizenegyen jelezték szándékukat, hogy esetleg megvásárolnák a bérleményként használt lakást. Tankó Vilmos elmondta, a fiatal házasok rendkívül kedvező feltételekkel kapták meg a lakrészeket, nagyon alacsony bért kell fizessenek. Azonban attól számítva, hogy a házastárs, akinek a nevére kiállították a szerződést, betölti a 35 évet, a kedvezmények megszűnnek. Ilyen esetben a lakás havi bére elérheti az 500 lejt.
Már többen vannak ebben a helyzetben, ők azok, akik fontolgatják, hogy megvásárolják a lakást, hiszen a havi 500 lej körülbelül egy lakáshitel törlesztőrészletével egyenértékű. Információink szerint azonban olyan bérlők is vannak, akik azt tervezik, hogy a kedvezmény megszűnte után felmondják a szerződést, és kiköltöznek az ANL-s lakásból. A közeljövőben újabb 96 ANL-lakást adnak át Sepsiszentgyörgyön, melyekre négyszeres a túljelentkezés.
Lennének vásárlók
Szatmárnémetiben nyolcvanhat ANL-lakás vár eladásra – tudtuk meg Varga Pétertől, az Országos Lakásügynökség területi megbízottjától. Ezek kivétel nélkül a Cloşca sugárút 72–74. szám alatt, 2000-ben megépített kettős tömbházban találhatók. A két épületrészben negyven garzon és negyvenhat kétszobás lakást lehet értékesíteni, magyarázta Varga. Ami a lakások árát illeti, az 13 921 euró és 22 605 euró között változik.
Egy negyven négyzetméteres garzonlakás 13 921 és 15 081 euró közötti összegekért vásárolható meg, ehhez még hozzáadódik az áfa. Akik kétszobás, hatvan négyzetméteres lakást szeretnének megvásárolni azok 20 866 és 22 605 euró közötti összegeket kell kifizessenek, plusz az áfát. A polgármesteri hivatal adatai szerint a jelenlegi bérl?k hetvenöt százaléka érdeklődik otthonuk megvásárlása iránt. Azonban, hogy ez megtehessék, meg kell felelniük néhány követelménynek.
Az első és legfontosabb, hogy legalább három éven keresztül megszakítás nélkül kellett bérelniük az illető ingatlant. Ezenkívül a lakás teljes árát kell befizetniük, a kérelmező egyik családtagjának sem lehet a nevén más saját ingatlan, s vásárló családjának egy főre eső átlagjövedelme nem haladhatja meg az országos átlagbér kétszeresét. Az új lakástulajdonosok öt éven keresztül nem adhatják el a lakásukat.
Nagyváradon két ANL-tömbház van, az egyik az Árpád vezér (Ştefan cel Mare), a másik pedig a Vitéz (Decebal) úton, tájékoztatta lapunkat a városi önkormányzat sajtóosztálya. Előbbiben 125, utóbbiban 78 lakás található, melyek közül tíz egyelőre nem eladó, mivel a bérlők kevesebb mint egy éve lakják az ingatlant. 83 lakó jelezte az önkormányzatnak vásárlási szándékát, de még egyetlen adásvételre sem került sor.
Krónika (Kolozsvár)

2010. szeptember 23.

Élelmiszerek a rászorulóknak
Kézdivásárhelyen már hétfő óta zajlik, a megyeszékhelyen ma kezdődik a csomagosztás, Kovásznán minden bizonnyal péntektől osztják a rászorulóknak — kisnyugdíjasoknak, szociális segélyen élőknek, fogyatékosoknak, munkanélkülieknek — az uniós alapokból finanszírozott, alapvető élelmiszereket tartalmazó segélycsomagokat. Barótra egyelőre semmi sem érkezett, ezért nem tudni, ott mikor indul az akció, amelynek tavalyi kiadása idén márciusig húzódott.
Háromszéken összesen 29 998 személy tartozik az ingyenes élelmiszersegélyre jogosult kategóriába. Legtöbben (12 385-en) a szociális segélyen élők közül kerülnek ki, a 399 lejes határ alatt maradó kisnyugdíjasok száma 10 176 — derül ki a megyei önkormányzat által összesített listából. Ők egységesen tizenhárom kiló finomlisztet, hat kiló kukoricalisztet, egy-egy kiló cukrot, tejport és kekszet, valamint három kiló száraztésztát tartalmazó, 51 lej értékű csomagot vihetnek haza. Sepsiszentgyörgyön az eredeti tervek szerint már a hét elején elkezdték volna a csomagosztást a Gyár utcai raktárból, ám kiderült, hogy a különböző jogosultsági kategóriákban több az átfedés. ,,Közel száz nevet kellett kiszűrnünk, amelyek két vagy több listán is szerepeltek. Mostanra azonban letisztult a kép, így szinte négyezer szentgyörgyi lakost várunk a csomagokkal” — tájékoztatott Tankó Vilmos. A városháza szociális irodájának vezetője fontosnak tartotta elmondani: mivel nem érkezett meg minden termék, csak részben tudnak eleget tenni a feladatnak, a cukorra és tejporra még várniuk kell. Hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön 9—14 óra között várják a jogosultakat. Kézdivásárhelyen már hétfő óta zajlik a csomagosztás — egyelőre csak fehér liszt és keksz — a Kanta utca 8. szám alatti szociális étkezdében naponta 11—14 óra között. Szolga András egységvezető nyilvántartása szerint 1030 személy jogosult, akik első napon még hajba is kaptak, azóta azonban megnyugodtak a kedélyek, főleg azt követően, hogy rendfenntartó segítségét kérték. Kovásznára tegnap érkezett meg az első szállítmány, közel 16 tonna liszt, péntektől várják a 1142 jogosult személyt a piaci raktárhelyiségben. Baróton viszont egyelőre csak a jogosultak listáját látták, az 1107 ember a tűzoltóraktárhoz járulhat — ha majd lesz amiért, mert oda még nem ért el a tanácsi szállítmány. A listán szereplők igazolvánnyal, illetve nyugdíjszelvénnyel bizonyíthatják személyazonosságukat és jogosultságukat.
Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 13.

Átvehetők a tiszteletpéldányok
A Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala és az RMDSZ Háromszéki Szervezete újévi ajándékaként a Háromszéki nekigyürkőzés című kötet szerzői a sepsiszentgyörgyi Charta Könyvkiadó Gábor Áron utca 14. szám alatti székhelyén átvehetik a közel négyszáz oldalas kiadvány egy-egy kötetét.
A könyv írásainak szerzői és jelentősebb interjúalanyai a megjelenés sorrendjében: Simó Erzsébet, Ferencz Éva, Tankó Vilmos, Váncsa Árpád, Bedő Zoltán, Benkő Levente, Bogdán László, Karácsony Éva, Zsigmond Győző, Gazda József, Bodor János, Zsuffa Zoltán, Józsa Lajos, Kala Sándor, dr. Nagy Lajos, Gazda Zoltán, Tompa Ernő, Mózes László, Áros Károly, Gajzágó Márton, Bede Erika, B. Kovács András, Magyari Lajos, Puskás Attila, Fodor Pál, Torma Sándor, Iochom István, Orbán Árpád, Veszeli Lajos, Király Károly, Deák Vilma, dr. Demeter János, Kányádi Mihály, Vargha György, Forró Eszter, Kónya Ádám, Albert Levente, Márton Árpád, Gazda Árpád, Benedek Zsolt, Kiss Jenő, Nyisztor Tinka, Jakab Mihály, Czoppelt Júlia, Kovács Márta, Máthé Ferenc, Jancsó Katalin. Az időközben elhunyt szerzők tiszteletpéldányát a hozzátartozók vehetik át. A kötet szerkesztője elnézést kér mindazoktól a szerzőktől, akik írásai és visszaemlékezései terjedelmi okok miatt az 1990-es év eseményeiből (1990. január 1.—május 20.) kimaradtak. Amennyiben a második kötet szerkesztéséhez és kiadásához megfelelő támogatást találunk, 2011. március 15. tiszteletére az olvasó asztalára helyezhetjük az 1990. év háromszéki emléktöredékeit a februári tanügyi tüntetés, az első szabad március 15. és a májusi parlamenti választások eseményei köré súlypontozva. A Háromszéki nekigyürkőzés második kötetének kiadásával helyreigazítjuk azokat az aránytalanságokat, amelyek az 1989—90-es év rendszerváltozáshoz fűződő háromszéki eseményeit az országos sodrásból kiszorították vagy elhallgatták.
A kötet szerkesztője, Sylvester Lajos
Háromszéki nekigyürkőzés Emléktöredékek az 1989-90-es rendszerváltás napjaiból /Charta Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2010/ Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. október 17.

Szigorított feltételek – Szemet szúrt a kormánynak a „magyar pénz”
Idéntől az úgynevezett „magyar pénzt”, azaz a magyar kormánytól kapott taneszköz- és oktatási támogatás összegét is fel kell tüntetni a fűtéspótlékot igénylő kérésen. Tavalyhoz képest újdonság, hogy meg kell jelölni jövedelemként a földalapú támogatást is.
Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi Közösségfejlesztési Igazgatóság vezetője lapunknak kifejtette: a Szülőföldön magyarul program keretében felvett támogatás nem zárja ki, hogy fűtéspótlékot kaphasson egy család, csak abban az esetben, ha az összjövedelmek összege meghaladja a havi egy főre eső 615 lejes határértéket. Amennyiben valaki megkapta a 355 lejes magyarországi támogatást, amivel túllépi a megadott határt, öt napon belül értesíteni kell a hivatalt, és az adott hónapban elesnek a fűtéspótléktól. Ám mivel a „magyar pénzt” csak egyszer utalják egy évben, utána ismét lehet kérést benyújtani, hogy a következő hónapban újra jogosultak legyenek az állami támogatásra.
Kézdivásárhelyen viszont másként van: Mátyus Kálmán, a polgármesteri hivatal Közigazgatási és Szociális Szolgálati Irodájának főtanácsadója elmondta, ugyanúgy be kell írni az „ösztöndíj” rovathoz a Szülőföldön magyarul pályázaton nyert támogatást, azonban átlagjövedelmet számolnak, azt osztják el 12 hónapra, és ezt a végösszeget veszik figyelembe a támogatás odaítélésénél.
Hasonló a helyzet Kovásznán is. Szász Gyulától, a polgármesteri hivatal fűtéstámogatásért felelős alkalmazottjától megtudtuk, hogy mivel követhető a „magyar pénz” banki átutalása, büntetésre is számíthatnak azok, akik ezt megpróbálják eltitkolni, és nem mutatják be a számlakivonatot a fűtéstámogatás igénylésekor. Mivel az egy évre adott „magyar pénzt” 12 felé osztják, az egy hónapra eső 30 lejt a gyerekpénz mellé kell feltüntetni jövedelemként. Szakács Emese, a baróti szociális iroda munkatársa is arról tájékoztatott, hogy az „ösztöndíj” rovathoz kell beírni a támogatás egy hónapra jutó összegét (a teljes összeg osztva tizenkettővel), melyet a kérelmező az OTP Banktól kért számlakivonattal igazol.
A fűtéstámogatást szabályozó törvény 2011 óta nem módosult, de idén tavasszal a Kovászna Megyei Munkaügyi Hivatalhoz felszólító átirat érkezett a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból, hogy a taneszköz- és oktatási támogatást is vegyék figyelembe, amikor odaítélik a fűtéspótlékot. A Kovászna Megyei Munkaügyi Hivatal pedig nem tett egyebet, mint továbbította a minisztériumi rendeletet. Hogy miért éppen idén született ez, arra senki nem tud magyarázatot adni, a törvény tulajdonképpen elég egyértelműen rendelkezik, azt mondja, hogy bármilyen jövedelemtípust figyelembe kell venni a fűtéstámogatás odaítélésénél, emellett pedig felsorol néhány kivételt, amelyek nem tartoznak ebbe a kategóriába. A kivételek között semmilyen ösztöndíj nem szerepel.
Ami nagyobb gondot okoz a szociális szolgálati irodáknak: a munkaügyi hivatal évekre visszamenőleg is szeretné begyűjteni azoknak az adatait, akik „magyar pénzt” kaptak. A kézdivásárhelyi Közigazgatási és Szociális Szolgálati Iroda arra kérte a Kovászna Megyei Munkaügyi Hivatalt, dolgozzon ki metodológiát arra, hogy évekre visszamenőleg miként lehetne ezeket a jövedelmeket igazolni és a fűtéspótlékba beleszámolni. Erre válasz egyelőre nem érkezett.
Székely Hírmondó

Erdély.ma

2014. december 15.

Az elesettség relativitása
Románia lakosságának közel felét fenyegeti a szegénység
Az Eurostat közleménye szerint az Európai Unió lakosságának 24,5 tized százalékát, 2013-ban több mint 122 millió embert érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség. 2013-ban öt olyan tagállam volt, ahol a lakosságnak több mint harmada él szegénységben. Bulgáriában 48, Romániában 40,4, Görögországban 35,7, Lettországban 35, Magyarországon 33,5 százalék volt ez az arány.
 Kézdivásárhelyen jelenleg 80 család kap családi pótlékot – ez akkor jár, ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az 530 lejt. A családtagok bevételétől függően ez az összeg 33 és 260 lej között mozog. Szociális segélyben 40 egyedülálló személy vagy család részesül. Ennek értéke 142 lej, de ha a jogosultnak más juttatása is van, akkor ebből az összeg kivonódik. A szociális kantinban 27 személy étkezik rendszeresen, ők a napi két adag ételt díjmentesen kapják, vagy jövedelmük függvényében egy részét kifizetik. Egyet számoltunk: például egy négygyerekes család, ahol az egyik szülő sem dolgozik, és az egyik gyermek két év alatti, 486 lej szociális támogatást vehet fel, emellett pedig a szociális konyhán havi 1260 lej értékben kapnak ételt.
Szegények a szegények?
A témával kapcsolatban megkérdeztük Tankó Vilmost, a sepsiszentgyörgyi Közösségfejlesztési Igazgatóság, ismertebb nevén a szociális iroda vezetőjét, aki elmondta, az UNESCO szerint globális szinten az tekinthető szegénynek, aki naponta kevesebb, mint 2 euróból kénytelen megélni. 
– Ha ebből a szemszögből közelítjük meg a szegénység kérdését, akkor sok nélkülöző ember van a megyeközpontban. Egy másik kategória a szociális segélyen élőké, ez Sepsiszentgyörgyön mintegy 250 családot jelent, de legalább ugyanennyi család azért nem részesül támogatásban, mert például lejárt a személyi igazolványuk, vagy nem fizették ki a büntetésüket – válaszolta Tankó.
Szegények, akik családi pótlékban részesülnek, ilyenek például a gyereküket egyedül nevelő édesanyák. Viszont az is egy szegénységi mutató, ha valaki fűtéstámogatásban részesül.
A kovásznai helyzet
A kovásznai polgármesteri hivatal szociális irodájának alkalmazottjától, Bartha Noémitől megtudtuk, mintegy nyolcvan család (ami közel 500 személyt jelent) részesül szociális támogatásban, ők javarészt romák (bár sokan nem annak vallják magukat). Fűtéspótlékra pedig az előző évek standardjai szerint körülbelül 800 család számít. A fürdővárosban a szegény gyerekeket a Kiwanis Klub kovásznai szervezete is szokta segíteni, ők különböző jótékonysági akciókat szerveznek, például városnapokon saját készítésű kézműves tárgyakat, begyűjtött ruhákat árusítanak, és az összeget a rászoruló gyerekek megsegítésére fordítják.
A szegénység árnyalatai
A szegénységet sokféleképpen lehet értelmezni Baróton és környékén is, konkrét képet kapni róla pedig alighanem lehetetlen. Ha puszta számadatokra hagyatkozunk, Baróton és a hozzá tartozó falvakban 78 család jogosult családi pótlékra, ami azt jelenti, ennyi gyermekes családban az egy főre eső jövedelem kevesebb, mint 530 lej. További 93 család szociális támogatást kap, ennyiben tehát alacsony a jövedelem vagy nincs egyáltalán. De hol kezdődik a szegénység, és ki a szegény? Azok, akiknek a napi betevőre sem futja, vagy azok, akik nem tudnak megfelelőképpen ruházkodni, netán azok, akik nem tudják közköltségeiket rendesen fizetni? Vagy azok, akik egy szűk tömbházlakásban kénytelenek lakni, vagy esetleg, akik nem engedhetnek meg maguknak évente legalább egyszer egy kirándulást sem?
A városban van, aki azt tartja, ha már nem lesznek a bányásznyugdíjasok, akkor lesz igazán jaj Barótnak, akkor fog majd a szegénység szembeötleni. Egyelőre a pénztelenség miatt egy élelmiszerbolt sem volt kénytelen bezárni, a szerdai használtruha-piacon a tumultus viszont mintha arra utalna, az embereknek már csak olcsó cikkekre van pénzük. Tény: hajléktalan nincsen a városban, a lakásárak alacsonyak (ez a pénztelenség jele), ám személygépkocsi egyre több furikázik az utakon.
SzH-összeállítás
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2015. január 24.

Falvakon még várják a támogatást (Uniós élelmiszersegély)
Közel egy hónappal a határidő után sem érkezett meg Háromszék minden településére az uniós élelmiszersegély. Bár a munkaügyi tárca első körben azt ígérte, a jogosultak november derekától vehetik át a különböző alapélelmiszerekből álló támogatást, a megyeszékhelyen csak karácsony előtt sikerült kiosztani az első csomagokat, s néhol még pénteken kora délután sem tudták, mikor érkezik a sokak számára oly fontos szállítmány.
A kormánybiztosi hivatal összesítése szerint térségünkben péntekig 71 250 csomagot vettek át a célcsoportba tartozó munkanélküliek, kisnyugdíjasok, fogyatékkal élők, szociális segélyre szorulók, valamint a családi pótlékra jogosultak. Az étolaj, cukor, búza- és kukoricaliszt mellett laskát, májpástétomot, illetve sertés- és marhahúskonzervet tartalmazó dobozokat azonban Barátoson, Esztelneken és Rétyen mindeddig nem sikerült eljuttatni a hátrányos helyzetűekhez. Constantin Anna Zsófia, a prefektúra munkatársa szerint Háromszékre további 1748, uniós alapokból biztosított csomagnak kell megérkeznie.
Rétyen több mint 900 jogosultat tartanak nyilván. A kedvezményezettek az ünnepek előtt várták a támogatást, ám az bármikor jól jön – mondta lapunknak Dálnoki Lajos polgármester. Bár az igénylőkről időben tájékoztatták az illetékes tárcát, az önkormányzat még mindig nem kapott értesítést arról, mikor érkezik a szállítmány. Barátos önkormányzata közel 200 rászoruló számára kérte a támogatást, s további 30 csomagot kiegészítésként – közölte megkeresésünkre Kerestély Csaba polgármester. Esztelneken 210 körüli a jogosultak száma, ám az önkormányzat munkatársai hiába érdeklődnek naponta, egyelőre nem tudják, mikorra várhatják a csomagokat – mondta el lapunknak Varga Attila polgármester.
Pótlistán jegyzett kedvezményezettek a napokban is jelentkeztek a sepsiszentgyörgyi közösségfejlesztési igazgatóság raktáránál, hogy átvegyék az élelmiszer-támogatást, melyből pillanatnyilag mintegy ezer adag van készleten. Tankó Vilmos intézményvezető úgy értékelte, könnyebbé vált a segély szétosztása azáltal, hogy egyszerre és dobozokba adagolva érkezett, a rászorulók ellenben negatívumként élték meg, hogy az átvételt szavatoló szelvényeket már október-novemberben megkapták, a csomagokat azonban jó esetben csak december végén. Hozzáfűzte, a szelvény érvényessége tavaly év végén lejárt, de a szállítmányok késése miatt sokan nem tudták eddig felhasználni. Tankó szerint ellenőrzés során ez is okozhat gondot.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. november 2.

Gyerekek szülő nélkül
Ágas-bogas kérdés a külföldi munkavállalás
Igen kevés elvált és egyedülálló szülő teljesíti törvény szerinti kötelezettségét, mely szerint külföldi munkavállalása idejére gyámot nevez ki kiskorú gyermeke mellé, és ezt jelenti a törvényszéken. Ez akkor is kötelesség, ha egy családból mind az anya, mind az apa határon kívül vállal munkát.
Kiss Imre főtanfelügyelő sajtótájékoztatón közölte, megyénkben összesen 2165 gyermeknek tartózkodik legalább egyik szülője külföldön. 315-nek az anyja és az apja is távolban dolgozik, 236 esetben pedig az egyedüli családfenntartó vállal munkát külhonban. A számokat fedő valóság igen bonyolult, szakembereket hívtunk segítségül a jelenség körüljárásához.
Miért kell foglalkozni ezzel a témával, statisztikába rendezni a különböző mértékben, de tulajdonképpen csonka családban nevelkedő iskolás gyermeket? Nagyon sok gond adódik ebből, hiszen főleg kamaszkorban a korlátok hiánya nem sok jóra vezet, és az iskolaelhagyás is nagyobb valószínűséggel következik be. Kétségkívül vannak olyan családok is, ahol aránylag problémamentesen eltelik ez az időszak.
A gyermekjogvédelem azonban csak akkor léphet bármit, ha valaki jelenti nekik, hogy a más gondjaira bízott gyereket nem látják el kellőképpen, rosszul nevelik, vagy kimarad az iskolából. Kevés példa van erre, talán nem figyelünk eléggé egymásra. Tankó Vilmos, a szociális igazgatóság vezetője szerint az általa vezetett intézménynél összesen hatan jelentkeztek az idén bejelenteni a szerződéses külföldi munkavállalást, valószínűleg azért, mert a cégek már kérik a jövendő alkalmazottaiktól a törvényszék által kibocsátott papírt, mely igazolja, hogy az otthonmaradt gyermek felügyeletét megoldották.
A helyzet gazdasági–társadalmi vonatkozásait Papp Adolf családterapeuta is csak vázolni tudta.
– Nagyon jól nézhet ki a külföldi munkáról hazahozott és itthon elköltött pénz adója a hazai gazdasági mutatókban, de az sehol nem szerepel, hogy ez a gyerekek viselkedésében, életvitelében a későbbiekben hogyan mutatkozik meg. Lóg-e, lop-e, erőszakoskodik-e vagy balesetet okoz, illetve ezek igazítására mennyit költ az állam? Ez sehol sincs összegezve. Az is meglehet, tudattalan bosszúként nagyvonalúan költi a bármilyen mennyiségű pénzt, amit a szülők (szeretetpótlékként) neki adnak, de mindenképpen sérül. Az persze más helyzet, ha a családban nincs más kiút, mert egyszerűen nem elég a családfenntartásra a kereset. Akkor megtanulhatja a gyerek, hogy a család a prioritás, és cselekedni mégis lehet és kell. A külföldi munka motivációi sokfélék, és mindig mérlegelni kell. Rossz a gazdasági helyzet, de néha megoldás lenne, ha a pénzt nem kütyükre és menő cuccokra adná a gyermeknek a szülő, hanem az idejét és figyelmét szánná rá.
Bodor Tünde
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

2016. június 18.

Sepsiszentgyörgyre a fele érkezett meg (Osztják az élelmiszersegélyeket)
Több mint hat hónap csúszással, de múlt hét végétől elkezdődött az Európai Unió által a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak biztosított – étolajat, cukrot, lisztet, tésztát, konzerveket tartalmazó – élelmiszercsomag kiosztása. Sepsiszentgyörgyre csak a szükséges mennyiség fele jutott el, a fejenként két csomagot pedig szerdától vehetik át a jogosultak.
Sebastian Cucu prefektus múlt héten jelentette be, hogy érkeznek az élelmiszercsomagok a megye több településére. A kormányhivatal vezetője tudomása szerint múlt pénteken Sepsiszentgyörgyre is meg kellett volna érkeznie a szállítmánynak, ehhez képest Tankó Vilmos, a megyeszékhelyi önkormányzat közösségfejlesztési irodájának vezetője arról tájékoztatott, hogy mindössze szerdán vehették át a csomagokat, pontosabban nagyjából a felét, ugyanis 10 700 helyett csak 5700 csomag érkezett meg. Közelebbit nem tudni arról, hogy mikor pótolják a hiányzó részt. Sepsiszentgyörgyön az 5300-at meghaladja azok száma, akik jogosultak erre a támogatásra – egy személynek két csomag jár. A szétosztást szerdán elindították, egyelőre zökkenőmentesen halad, „szájról szájra jár a hír, hogy át lehet venni”, így a jogosultak folyamatosan érkeznek – tette hozzá az igazgató. Mint arról lapunkban többször is beszámoltunk, a 2015-ös évre esedékes segélyek szétosztása több alkalommal is elmaradt. Az önkormányzatok már tavaly decemberben felkészültek, viszont a minisztérium akkor arról értesítette a szétosztásért felelős irodákat, hogy leghamarabb áprilisban számíthatnak arra, hogy a csomagok megérkeznek. A folyamat azért akadt el, mert a szaktárca nem bonyolította le időben a közbeszerzést, magyarán nem volt, mit kiosztani. Végül az áprilisi határidő is hamisnak bizonyult, majd ezt követően – amint azt Tankó Vilmos elmondása szerint a minisztériumban is megerősítették – a segélyek eljuttatását leállították, hogy a szétosztás ne essen egybe az önkormányzati választásokkal.
A támogatás kiosztása egyébként minden évben csúszott, de ez az első alkalom, hogy a jogosultaknak több mint fél évet kellett várniuk. A korábbi években, ha az aktuális év utolsó napjaiban is, de sikerült eljuttatni a segélyt. Amint azt korábban már jeleztük, Háromszéken harmincezerre tehető a támogatásra jogosultak száma. Ez évente változik, annak függvényében, hogy éppen hány állástalant tartanak nyilván, illetve a fogyatékkal élők esetében milyen besorolási változások történtek az év során. A támogatásra a családi pótlékban részesülők is jogosultak, illetve azok a nyugdíjasok, akiknek a járandósága nem haladja meg a havi 400 lejt, vagy szociális nyugdíjat kapnak.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998