udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tar Gabriella-Nóra

2003. november 24.

Nov. 22-én A rendezés művészete című színháztudományi konferenciának adott otthont a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem. Román és magyar nyelven folytak az előadások, melyek a színháztudomány majd minden területét lefedték. A magyar nyelvű előadásokon a rendezésről neves előadók beszéltek: dr. Gajdó Tamás, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem tagozatvezető tanára, Egyed Emese (Babes- Bolyai Tudományegyetem) a XIX, dr. Ungvári Zrínyi Ildikó (MSZE) , János-Szatmári Szabolcs (Partiumi Keresztény Egyetem), Tar Gabriella (doktorandus, BBTE), dr. Farkas Ibolya (MSZE), Ilyés István (doktorandus, BBTE), Balási András (MSZE), Bartha Katalin (doktorandus, BBTE) a korai Makrancos hölgy-előadásokkal foglalkozott, míg Gyéresi Júlia (MSZE), Killár Katalin (MSZE), Papp Éva (MSZE), Selyem Ildikó (MSZE) és dr. Béres András (MSZE). Könyvbemutatóra is sor került: dr. Béres András Kincses Elemér Csatorna című drámakötetét, dr. Lázok János és dr. Cristian Stamatoiu a Symbolon című folyóirat 2003/1-es számát ismertette. /Nagy Botond: Tudományos ülésszak a rendezés művészetéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2005. január 17.

Január 14-én tartották meg Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék idei Zenés-Könyves Nap elnevezésű rendezvényét, amelyen a tanszéktagok 2004-ben kiadott köteteit mutatták be. Egyed Emese tanszékvezető megköszönte Kötő József EMKE-elnöknek az adományokból származó ajándékkönyveket. A hazai és anyaországi kiadók gondozásában megjelent kötetek listája meglehetősen hosszú: Balázs Mihály (szerk.): Bibliotheca Dissidentium c. sorozat; Balázs Imre József–Selyem Zsuzsa: Humor az avantgárdban és a posztmodernben; Bartalis János: Ujjaimból liliomok nőnek (Válogatott versek); Berszán István (szerk., Rodica Baconskyval): Symposion; Egyed Emese (szerk.): Az emberarcú intézmény; Egyed Emese (szerk.): Néző, játék, olvasó; Egyed Emese (szerk.): Szabadon fordította…; Gábor Csilla (szerk.): Devóciók, történelmek, identitások; Gábor Csilla (szerk.): Mindennemű dolgok változása; M. Bodrogi Enikő – Varga P. Ildikó: Finn nyelvkönyv kezdőknek; Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a líceumok/szakiskolák IX. osztálya számára (T3); Pál apostol: Levelek. Konkordáns fordítás. (ford. Balázs Károly); Selyem Zsuzsa: Szembe szét; Szabó Levente (szerk., Virginás Andreával): Új narratívák?; Szabó Levente: Debreceni Márton; Tar Gabriella Nóra: Gyermek a 18–19. századi Magyarország és Erdély színpadjain; Vass László Levente: Üvegmezők (Összegyűjtött versek, szerk. Balázs Imre József). /Ördög I. Béla: Bölcsészek zenés-könyves napja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2005. április 30.

A Varadinum keretében a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége fórumot szervezett. A kulturális életbe is egyre inkább beleszövődik a politika, aminek nem volna szabad megtörténnie. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta: jelentősen nőtt a magyar művelődési alapítványoknak, civil szervezeteknek nyújtható keretösszeg. Bodó Barna a civil szféra közművelődési és közösségjellegét tárgyalta. Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat vezetője elmondta: a magyar színtársulatnak sikerült önállóságot kiharcolnia, amit most megszüntet az új színházi törvény, mely visszaadja az irányítást a főigazgató kezébe. Az állami juttatások elosztása a társulatok között egyenlő, és nem bevételarányos, pedig annak nyolcvan százalékát a magyar társulat hozza össze. A magyarországi támogatási rendszer koordinációja összeomlott, ezért késnek a határon túli támogatások és nincs egységes támogatási politika a pénzek megítélésénél, mondta a Magyar Kultúráért Alapítvány budapesti képviselője, Egyed Albert. Elkészült a www.nagyvarad.ro magyar nyelvű internetes hírportál, amelyet a Nagyváradi Magyar Diákszövetség működtet. Nagyvárad legfrissebb hírei is megtalálhatók benne. Varadinumkor rendszeresen megszervezik a Szent László Gimnázium iskolanapját, Szent Lászlóval kapcsolatos történeti és helytörténeti vetélkedőkön mérték össze tudásukat a diákok. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban először az Erdélyi Múzeum-Egyesület tavalyi könyvterméséből szemelgethettek az érdeklődők. Biró Annamária, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének doktorandusa három nyelvészeti és irodalmi tárgyú tanulmánykötetet ajánlott: Benő Attila A kölcsönszó jelentésvilága című munkája, Szilágyi N. Sándor Elmélet és módszer a nyelvészetben című tanulmánya, a kolozsvári magyar irodalom tanszék kutatócsoportja Egyed Emese vezetésével dolgozta fel Aranka György szellemi hagyatékát, amelynek első kötetét is kézbe vehették a nagyváradiak az EME kiadásában, Aranka György gyűjteménye címmel. Egy drámatörténeti kuriózum is a polcokra kerülhetett: Tar Gabriella Nóra Gyermek a 18. és 19. századi Magyarország és Erdély színpadjain című munkája. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye könyvállományát lajstromozza Emődi András kötete. Kiss András levéltáros és Csetri Elek történész 80. születésnapjára megszerkesztett emlékkönyveket is bemutatták. A Magyarországra áttelepült Benkő Elek Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban című kötete tavaly jelent meg. Két Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadvány: Dávid Gyula, Egyed Ákos és Kötő József Kossuth Lajos és Erdély címmel szerkesztette tanulmánykötetté a Kossuth születésének 200. évfordulójára szervezett konferencia előadásait. A másik: Egyed Ákos Az erdélyi magyarság történetéből 1790-1914 című könyve. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke a szerzője a Partiumi Füzetek sorozat 35. kötetének, ebben a Bihar megyei emlékműveket, emléktáblákat térképezte fel. A kötetet méltató Nagy Aranka elmondta: a kommunizmus idején megfogyatkoztak az emlékhelyek, aztán a rendszerváltás után több emlékművet állítottak Biharban, mint azelőtt száz évig. Fleisz János új könyve: Város, társadalom, kultúra, Nagyvárad a 19– 20. században. „Csendes szellemi honfoglalás részesei vagyunk” – állapította meg Pomogáts Béla, aki elmondta: a magyarság történelme során állandóan honfoglalásra kényszerült. Ezúttal a lélek útjain összekapaszkodók kulturális honfoglalásáról van szó, mely értékeinket menti át a holnapba. „József Attila emléke körül is csendes honfoglalás részesei vagyunk, költészetét a kommunizmustól kell visszafoglalnunk a magyar irodalom számára” – vélekedett az irodalomtörténész. /Lakatos Balla Tünde: Varadinum 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2007. november 17.

November 16-17-én tartják a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az Árpád-házi Szent Erzsébet emlékét idéző és a magyar–német kultúrkapcsolatokat vizsgáló konferenciát. A megnyitón Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem két előadója, Gábor Csilla és Tar Gabriella-Nóra köszöntötte a résztvevőket. A Gyulafehérvári Caritas Szent Erzsébet példája ma is vonzó címmel hirdetett pályázatot művészeti szakközépiskolás diákok számára. A beérkezett munkák javát, a díjazott festményeket, grafikákat és kisplasztikákat állították ki a Jakab Antal Tanulmányi Ház nagytermében. A konferencia keretében emlékeztek meg a fiatalon elhunyt Nemes Kovács Ernő restaurátorról, aki egy kis középkori ereklyetartó szobrot, Árpád-házi Szent Erzsébet szobrát kutatta. A konferencia zárását Papp Kincses Emese Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriuma teszi ünnepélyessé. /Takács Éva: Konferencia Árpád-házi Szent Erzsébetről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

2008. június 13.

A személyiségfejlesztés alapkérdései, az európai nevelési elképzelések változatai, a nemzedékek viszonya az oktatás tervezésében és megvalósulásában, a tudomány és a művészet támogatása – ezek voltak az Erdélyi Múzeum-Egyesületben, Kolozsváron a Communitas Alapítvány, az EME és az Interkulturali-THÉ Műhely támogatásával június 2–9. között a tudományos kutatás és az oktatás-nevelés összefüggései jegyében szervezett szakmai napok fő témái. Pukánszky Béla, a Szegedi Tudományegyetem professzora vázolta a nevelési eszmék szerepét az oktatás történetében. A zárórendezvény az Interkulturali-THÉ Műhely rendes tanévzáró kiskonferenciája volt. A nyitó előadást Emődi András (Nagyvárad, püspöki könyvtár) képes beszámolója képezte egy elveszettnek hitt XVI. századi album amicorumról. Ezt Demeter Zsuzsa, a kolozsvári Helikon szerkesztője beszámolója követte a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban fellelhető, az EME gyűjteményéből származó album amicorumokról. Tar Gabriella Nóra, a BBTE német tanszékének tanára a gyermekirodalom kutatásának kolozsvári (német és magyar nyelvű) műhelyét mutatta be, Fekete Adrienn doktorandus (BBTE) Az iskolai színjátszás és támogatói Székelyudvarhelyen címmel arról beszélt, hogyan használhatók fel tudományos forrásként a XX. század elejének iskolai évkönyvei és sajtóhíradásai. Az Erdélyi Múzeum 2007/3–4. számát (Felvilágosodás, Erdély, a 2006. októberi tudományos tanácskozás anyaga) Sipos Gábor történész, az EME alelnöke méltatta. A Partiumi Keresztény Egyetem német tanszéke tanárának, János-Szatmári Szabolcsnak Az érzékeny színház. A magyar színjátszás a 18–19. század fordulóján című, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában 2007-ben megjelent könyvét Egyed Emese mutatta be. /Egyed Emese: Pedagógusnapok az Erdélyi Múzeum-Egyesületben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2009. május 21.

A kolozsvári Verbum Kiadó gondozásában megjelent köteteket mutattak be május 19-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. Berszán István, az Irodalomtudományi Tanszék tanára jelezte: a három könyv közül kettő doktori disszertáció továbbfejlesztése, a harmadik pedig az Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából a Gyulafehérvári Caritas, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszéke és a Német Nyelv és Irodalom Tanszék által a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban 2007 novemberében megrendezett kétnapos konferencia előadásainak anyagát tartalmazza. Az est folyamán elsőként Angi István zeneakadémiai professzor ismertette Bodó Márta teológus és filológus Iskola és színház. Az iskoladráma neveléstörténeti és pedagógiai szerepe című kötetét. Farmati Anna, a Vasárnap című hetilap főszerkesztőjének Más régi ének. A XVII. századi népénekköltészet szövegtípusai és motívumrendszere című kötetét egykori tanítványa, Korondi Ágnes ismertette. A 2007-es emlékünnepség kapcsán kiadott, Gábor Csilla, Knecht Tamás és Tar Gabriella-Nóra által szerkesztett Árpád-házi Szent Erzsébet. Magyar–német kultúrkapcsolatok Kelet-Közép-Európában című tanulmánykötetet Luffy Katalin mutatta be. /F. Zs. : Hármas könyvbemutató a Bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2009. június 17.

Kettős könyvbemutatót tartottak nemrégiben a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudomományi karán A (dráma)szöveg metamorfózisa. Kontaktustörténetek című, június 4–7. között tartott nemzetközi tudományos tanácskozás keretében. A Dráma – múlt, színház – jelen. Tanulmányok a dráma- és színháztörténet köréből /Partium Kiadó–Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó, Nagyvárad–Kolozsvár, 2009/ című kötetet (szerkesztette: Czibula Katalin–Emődi András–János-Szatmári Szabolcs) a veszprémi Pannon Egyetem professzora, Pintér Márta Zsuzsanna ismertette. Rámutatott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoportja 1988 óta (háromévente) rendez nemzetközi tudományos tanácskozásokat, a legtöbbször ezeknek Eger adott otthont, 2006 augusztusában a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem vállalkozott a szervezésre, és, mint a kötet harminc tanulmánya is mutatja, eredményesen. (A konferencia címe Késő barokk és klasszicizmus a magyar színpadon volt, a létrejött tanulmányok tematikus és időköre ennél nagyobb.) /Egyed Emese, Tar Gabriella Nóra: Új könyvek a dráma – és színháztudomány köréből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2009. június 27.

Pedagógus-napok címmel tartotta szokásos tanulmányi évzáróját a tudománnyal és művészettel foglalkozó Interkulturali-THÉ egyesület Kolozsváron, június 19-én, ismertetve idei kutatási eredményeit. Bililbók Renáta (BBTE magyar-angol szak, II. év) Aranka György A lélek halhatatlansága című kéziratos filozófiai értekezéséről beszélt, Kasza Zsolt (BBTE magyar-finn szak, I. év) Bod Péter Magyar Athenasának Benkő József által készített kiegészítését, az Additamentát mutatta be. Moritz Kinga, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék irodalom és társadalom mesterképző programjának hallgatója Körmöczi János többnyelvű filozófia-jegyzetéről értekezett. A színháztörténeti kérdésekkel kapcsolatban dr. Bartha Katalin Ágnes egy méltatlanul elfeledett Shakespeare-színész, Szakács Andor alakításait értelmezte a korabeli színpadi jelnyelv szempontjából. Bazaráth Tünde az irodalom és társadalom mesterképző program hallgatójaként készítette el tanulmányát Nóra lányai. Nők, színésznők, női szerepek címmel. Sófalvi Emese (a Gheorghe Dima Zeneakadémia II. éves mesterképzős hallgatója) Bartók nyelvén gyermekeknek címen vetítéssel, hangszeres előadással illusztrálva érvelt a színvonalas művészi alkotásokkal való korai kapcsolat érdekében. Mike Ágnes (BBTE, német-magyar szak, III. év) bécsi és kolozsvári kutatóhelyeken gyűjtött forrásanyagot ahhoz a német nyelven megírt szakdolgozatához. Az estet dr. Kelemen Attila, a BBTE adjunktusa (Skandináv nyelvek és irodalmak tanszéke) A lappok nyelvéről című előadása zárta. /Dr. Egyed Emese, Dr. Tar Gabriella Nóra: Bod Pétertől a lappokig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998