udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tar Károly

1991. július 18.

Kertész Lóránd jelenleg Montrealban egy fejlesztési iroda elnöke, azelőtt Nagyváradon élt. A Kelet-Nyugatnak adott interjúban beszámolt az Ellenpontokban való részvételéről. Hangsúlyozta, hogy szűk kör tette volt az Ellenpontok. "Az Ellenpontokat Szőcs Géza, Ara-Kovács Attila és Tóth Károly szervezte, szülte, csinálta." Az Ellenpontok Nagyváradhoz kötődik, az erdélyi szamizdat Tóth Károly lakásán készült. 1982. nov. 7-én jelentek meg a rendőrök Kertész Lóránd lakásán, házkutatást tartottak és bevitték őt, az öccsét és édesanyját is. Tóth Károlyt megverték a Securitate vallatói. A nyilvánosság segítette őket. Magyarországon hetvenegy neves értelmiségi írásban tiltakozott a kormánynál az erdélyi letartóztatások ügyében. Az Egyesült Államok kongresszusán is szóba került az Ellenpontok szerkesztőivel kapcsolatos rendőrségi eljárás. Kertész Lóránd 1983-ban kivándorolt Kanadába. /Tar Károly: Bontották a hallgatás falát? = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), júl. 18./

1992. augusztus 13.

Bálint Kelemen Attila, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum igazgatója elmondta leváltásának történetét: a tanévzáró ünnepségen nem fogott kezet Funar polgármesterrel, mert előzőleg Funar több magyarellenes kijelentést tett. Funar dühös lett, szemtelenebb nemzetet, mint a magyart, nem látott, mondta. Funar vádiratot állított össze a magyar igazgató ellen, követelve leváltását. Ezt felolvasták a rádióban is. Victor Dragoi főtanfelügyelő jún. 23-án leváltotta Bálint Kelemen Attilát. Több tiltakozó beadvány született, az igazgató pedig fellebbezett. Választ még nem kapott. /Tar Károly: Aki nem fogott kezet a kötélverővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./

1993. február 3.

Nistor Gáspár, a NIS Kiadó igazgatója nyilatkozott: cégük, a NIS Electornics Kft könyvkiadást is kezdeményez, elindítják az Erdélyi Kiskönyvtár sorozatot. A sorozat szerkesztője Tar Károly és Sztranyiczki Mihály, Y. Szabó Gyula a rendszergazda. Első kötetük: Romániai magyar nyelvvédő szótár. /Könyvsorozat indul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1993. november 24.

Kocsis István számos nagysikerű dráma szerzője, új könyve két éve jelent meg /Történészek a kereszten avagy az áldozatok bosszúja, Püski Kiadó, Budapest/, ez a mű regény a román történelemhamisításról, gazdag dokumentum-anyagot vonultat fel. /Tar Károly: Történészek a kereszten. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./

1995. február 16.

Öt évvel ezelőtt alakult újjá az Erdélyi Szépmíves Céh. A nagyszabású tervekből kevés valósult meg, mindössze két könyvet és három füzetet adtak ki. Idén Kiss Jenő, az ESZC tiszteltbeli elnökének és Szőcs Géza elnöknek a megbízásából Tar Károly vállalta az ügyintézői feladatokat, az ESZC újbóli fellendítését. Minden nagyobb központban szeretnének fiókszervezetet létrehozni, ehhez kérik, hogy jelentkezzenek az alapító és pártoló tagok, iskolák, könyvtárak Tar Károly kolozsvári címén. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

1995. május 16.

Íróközpontú a könyvkiadás, holott kétmillió olvasóban kell gondolkozni a megmaradáson, írta Tar Károly. Mostanában nem beszélnek népszolgálatról, népnevelésről, elkoptatatott kifejezések ezek. Mégis szükségesek a tudnivalókat tartalmazó sorozatok, ilyen az Erdélyi Kiskönyvtár, amelynek ő az egyik szerkesztője. Az Analog Kiadó, Szőcs Géza segítségével akarnak több kötetet megjelentetni, ezek egyike az Erdélyi Történeti Adattár lesz. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

1995. május 20.

Máj. 20-án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Szépmíves Céh kolozsvári irodalompártoló fiókszervezete Szőcs Géza elnök és Tar Károly intéző jelenlétében. A fiókszervezet elnöke Pillich László. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

1995. november 10.

Lemondott kilenc hónapig betöltött intézői tisztéről Tar Károly író, az Erdélyi Szépmíves Céh alapító tagja. A céh tagjainak száma jelenleg 1959 fő, olvasható leköszönő levelében, amennyiben a majdan összeülő közgyűlés érdemesnek tartja, a jövőben a külföldi fiókszervezetek kialakításában tehetné magát hasznossá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1995. november 27.

Tar Károly családi okok miatt leköszönt az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ intézői tisztségéből. Számot adott arról, mit tett kilenc hónapos működése alatt. Az ESZC első könyvsorozatának négy könyve nyomdába került, a Reményik, a Bánffy és az Emlékkönyv a kolozsvári Glória Nyomdában nyomásra készen áll. A céh működésének alapját a fiókszervezetek képezik, az ESZC könyvadományaival mindenütt kiskönyvtárat alakíthattak ki maguknak. Megnyílt és működik az ESZC központi irodája. A második könyvsorozatot Lászlóffy Csaba vezetésével négytagú szerkesztőség készíti elő. Eddigi munkatársa, Eszényi Noémi lesz a jövőben az ESZC intézője. Az ESZC-nek 1959 tagja van. Nagy szükség van a támogatásra, a háború előtti Céh 28 000 magyarországi pártoló tagot számlált. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1996. május 17.

A Hargita Népében /72. sz./ megjelent beszélgetést ismertetett az A Hét: Murádin László, a kolozsvári Nyelvtudományi Intézet főkutatója válaszolt Komoróczy György kérdéseire. Murádin László a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékén, Szabó T. Attila és Márton Gyula tanítványaként kezdte pályafutását. Gyakornokként részt vett a moldvai csángó és egyéb nyelvjárási atlasz gyűjtőmunkájában. 1957-ben áthelyezték a Nyelvtudományi Intézetbe, ahol szintén a nyelvföldrajzi kutatómunkába kapcsolódott be. Időközben munkahelye bővítette tevékenységi körét, ezt fejezi ki a jelenlegi neve: Sextill Puscariu Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézet. Az intézet adja ki a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények /NYIRK/ című folyóiratot. Murádin László főkutató egyben a NYIRK titkára. Az intézetben három magyar kutató dolgozik, ketten a magyar-román szótáron, ő pedig a nyelvjáráskutatási részen tevékenykedik. A NYIRK 1957-ben indult, eddig 71 füzete /száma/ jelent meg. Példányszáma régen ezer körül mozgott, most 350, ennyi az előfizetők létszáma. A NYIRK főszerkesztője Szabó Zoltán, helyettese Antal Árpád, mindketten egyetemi tanárok. - Az elmúlt években két nyelvművelő kötet jelent meg: Sztranyiczky Mihály-Tar Károly: Romániai magyar nyelvvédő szótár /1993/, valamint Komoróczy György: Magyar szavaink nyomában /1994/. Murádin László tanulmányait tartalmazza a rövidesen megjelenő Nyelvjárási tanulmányok /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/ című kötet, /A Hét (Bukarest), máj. 17., Lapszemle rovat/

1997. szeptember 4.

A nemrégiben Svédországba áttelepült kolozsvári születésű Tar Károly író híres arról, hogy nem enged becsületes írói szándékából, hogy mindig hű maradjon az írott szó jelentéséhez. Illemtanszótárt is összeállított. Legújabb könyve, a Szerenád kisprózai írásait gyűjtötte kötetbe. /Kisgyörgy Réka: Szerenád. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1999. január 27.

A Svédországban élő Tar Károly író tudósított arról, hogy a http://members.xoom.com/Tokes Lászlo internet-címen aláírásgyűjtő ív található. Ehhez mindazok csatlakozhatnak, akik támogatják azt kezdeményezést, hogy Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét Nobel békedíjra javasolják. A listán eddig több mint 2000 aláírás gyűlt össze. /Aláírásgyűjtő ív az interneten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

1999. november 3.

A most megjelent nyelvészeti könyv /Vallomások az anyanyelvről (Gloria Kiadó, Kolozsvár, 1999) Gyűjtötte: Péterfy Mihály, gondozta: Tar Károly, kiegészítette: Lázár Oszkár ny. egyetemi tanár, szerkesztette: Sztranyiczki Mihály./ tárgyszerűen aforizma-gyűjteménynek is nevezhető. A kiadványban csaknem 250 magyar és más nemzetiségű szerző több mint félezer rövidebb-hosszabb sorban kifejtett gondolata sorakozik. A svédországi Magyarok Országos Szövetségének Anyanyelvünk Alapítványa, valamint a Magyarok Világszövetsége támogatásával napvilágot látott könyvecske állandó útitársa, lehet minden magyarnak. /László Ferenc: Őszintén erős várunkról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2002. július 22.

A Svédországból mintegy kéthavonta hazaérkező Tar Károly arra a kérdésre, hogy "mi járatban itthon?", az író mindig azt válaszolja: én nem hazajöttem, én itt, Erdélyben lakom, csak az év legnagyobb részét Svédországban töltöm. Az ismert katona szerzője nem anteuskodni jár haza, mint oly sok más határon kívülre szakadt pályatársa. A Transsylvanicus szignó Erdély-szerte mindenki előtt hiteles írói személyiség. Júl. 22-én Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban bemutatják három új kötetét: Az ismert katona bővített kiadását, a forradalom utáni évek publicisztikáit tartalmazó Magyar dolgokat, és a Létszó verseskönyvét. /Szabó Csaba: Az itt- és ott-hon országútján. Transsylvanicus ante portas. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2003. július 8.

Az Ághegy - skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam - több mint 600 oldalas antológiába összegyűjtött anyagát a kolozsvári Nis Kiadó adta ki. A Skandináviában élő magyar írók, költők, képzőművészek többsége az utóbbi ötven évben telepedett ki. Erdélyiek, magyarországiak egyaránt találhatóak közöttük. A Tar Károly által szerkesztett anyagban jól megfér egymás mellett Bartal Klári klasszikus hagyományokhoz kötődő versnyelve és Bitay Zsolt avantgárd irányzatokra emlékeztetető lírai beszédmódja, Tar Károly veretes prózája és Kovács Katáng Ferenc komor és tömör novellái. A szépirodalmi rész mellett jelen vannak a skandináviai magyar képzőművészek alkotásai, Veress Pál és Madarassy György erdélyi tájakat, városokat ábrázoló festményei, Balogh Beáta szürrealisztikus képei. Az Ághegy skandináv irodalmakból lefordított anyaga is értékes. Az Ághegy internetes címe: www.hhrf.org/aghegy. /Karácsonyi Zsolt: Egy skandináviai magyar folyóirat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2003. szeptember 12.

Szept. 10-én Kolozsváron, a Phoenix könyvesházban bemutatták az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet. Gergely Tamás Stockholmból, Tar Károly Lundból, a két Takács Gábor közül pedig egyikük Kolozsvárról, másikuk Szentendréről írta a könyv tanulmányait és beszámolóit. Ezután Sebesi Karen Attila színművész és lánya /Sebesi Hripszimé Tündér/ előadása következett. /Dézsi Ildikó: Svéd művészet, magyar módra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

2005. február 9.

Megjelent Lászlóffy Csaba: A félelem halmazállapota /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2005/ című regénye. A szerző egy szerelmi történet keretébe ágyazva mutatja be a diktatúra elembertelenített világát, a kiszolgáltatott értelmiségiek hétköznapjait. Lászlóffy Csaba jól ismeri ezt a világot, ő maga is azok közé a szókimondók közé tartozott, akiktől félelmükben elfordultak az emberek. /Tar Károly: A félelemkutató bátorsága. Lászlóffy Csaba: A félelem halmazállapota című regényéről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2005. május 17.

Tamás György műgyűjtő fáradhatatlanul rendezi a kiállításokat, csoportost vagy egyénit, kiadványokban népszerűsíti az egyetemes magyar képzőművészeti munkákat, elsősorban Stockholmban, az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholmon – az EMKES-en keresztül. Ennek az egyesületnek a célja, amint a hasonló című könyv első fejezetében a négy szerző, Gergely Tamás, Stockholm, Takács Gábor, Kolozsvár, Takács Gábor, Szentendre és Tar Károly, Lund, kifejti, a magyar képzőművészet támogatása és népszerűsítése, ezen belül kiemelten az erdélyi szerzőké és munkáiké. Most rendezi a második nagyszabású képzőművészeti tárlatot Tamás György műgyűjtő. Mind a március 17-i, első, mind a mostani, második, május 26-án megnyíló kiállítás, az EMKES 10. jubileumának szentelt rendezvény bemutatja a magyar képzőművészeket Kolozsvártól Amerikáig, Nagybányától Párizsig. A Kolozsvárról elszármazott mecénás szervezte márciusi kiállításon kiváltságos helyet kapnak kolozsvári képzőművészek: Essig Klára, Imecs László, Macskássy József, Miklóssy Gábor, Tompos Opra Ágota, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor, Takács Gábor, Tóth István. Közülük ugyan sokan már elhunytak. A felsoroltakon kívül több mint 25 magyar képzőművész munkáját mutatták be. A május 26-án Stockholmban, az Idős Magyarok Klubjában (Senior Klub) nyíló kiállításon 38 képzőművész szerepel 59 munkával. Ezen a kiállításon zömmel szobrászok, keramikusok szerepelnek, de festők és grafikusok is. Az alkotók egyharmada „kincses Kolozsvárt” képviseli. /Tatár Zoltán: Magyar képzőművészeti tavasz Stockholmban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

2005. július 4.

Tar Károly válogatott írásai címmel megjelent CD-lemezen a Svédországban élő szerző munkáiból válogatva versek, regények, színjátékok, közírások, riportok, szociográfiai írások, napló, fordítások és szótárak /Viselkedjünk, Romániai magyar nyelvvédő szótár és az Illemszótár/ sorakoznak. Szubjektív válogatás, mondta a 70 éves szerző. Tar Károly író, szerkesztő /sz. Kolozsvár, 1935/ dolgozott lakatosként, műszaki rajzolóként és tervezőként, 1958–1968 között a kolozsvári Igazság napilap munkatársa, 1987–1988 között a Napsugár főszerkesztője. 1990-ben a Kolozs megyei RMDSZ szervezőbizottságának vezetője, a Szabadság napilap egyik alapítója, külső munkatársa, megszűnéséig a Szabad Európa Rádió tudósítója. 1991-ben az Erdélyi Szépmíves Céh újraalakításának egyik törvényes beiktatója, a Magyar Nemzet tudósítója, az Erdélyi Kiskönyvtár alapító szerkesztője, 1994 végétől 1995-ig az ESZC intézője, 1993-tól az Erdélyi Napló főmunkatársa. 1995 végén Svédországba költözött, ahol összefogja az ottani magyarságot, magyar nyelvű lapokat, magyar rádióadást indított. A magyar művelődésben végzett munkájáért 2003-ban a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki. /F. I.: Tar Károly válogatott írásai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2005. szeptember 15.

Harmadik alkalommal jelentkezett Temesváron, a Bánság Múzeumában évente megrendezésre kerülő Cart-Vest könyvvásáron az Irodalmi Jelen Könyvek (IJK). Az IJK-ról Böszörményi Zoltán kiadó- és laptulajdonos, főszerkesztő elbeszélgetett a rendezvény megnyitóján megjelent írókkal, költőkkel, művelődési vezetőkel. A legfrissebb könyveik: Paul Sohar Hazajáró versek (angol és magyar nyelven), Tomaso Kemény Erdély aranypora, az IJK és A Dunánál Könyvkiadó (Kolozsvár–Budapest) közös munkája, Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskötete, Farkas Wellmann Éva Itten ma donna választ, György Attila Harcosok könyve, Demeter Szilárd Egérfelügyelő és Tar Károly Kutyatár. Megjelenés előtt állnak: Bágyoni Szabó István Elszabadult konténerek, Jancsó Miklós Kandi-kamera, Nagyálmos Ildikó Félmozdulat és Irházi János Morczika levelei. /(Szekernyés): Könyvek a múzsák hajlékában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

2006. szeptember 9.

Szeptember 8-án Budapesten az Alexandra Könyvesházban került sor az aradi Irodalmi Jelen folyóirat 2004 őszén meghirdetett negyvenezer dolláros regénypályázata díjainak kiosztására. Böszörményi Zoltán, a regénypályázat kiírója bejelentette, az eredeti hat helyett, tíz díjat osztanak ki Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen főszerkesztője, a zsűri elnöke méltatta a pályázatok számokban is kifejezhető sikerét: a 283 pályamunka 3 világrészről, 12 országból érkezett. A regénypályázatra a legtöbb pályamunkát (az összes mű nagyjából háromnegyedét) Magyarországról, jó félszázat Romániából, a többit Szlovákiából, Ukrajnából, Szerbiából, Németországból, Írországból, Franciaországból, Svájcból, Svédországból, az Amerikai Egyesült Államokból és Ausztráliából küldték be. Galgó Balázs színművész felolvasta a zsűri által összeállított értékelőt. A díjakat Böszörményi Zoltán adta át. /Jámbor Gyula: Amerikától Ausztráliáig próbáltak szerencsét. Példátlan siker az Irodalmi Jelen regénypályázatán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./ A díjazottak: I. díj: Sigmond István II. díj: Nagy Koppány Zsolt III. díj: Balogh Róbert Különdíjak: Bencze Erika, Czegő Zoltán, Halász Margit, Ircsik Vilmos, Kapdebo Tamás, Siklósi Horváth Klára és Tar Károly (Irodalmi Jelen – OTP különdíj)

2007. január 29.

Január 27-én s Kolozsváron hatalmas gyereksereg ünnepelte a Napsugár gyermeklap ötvenéves születésnapját. A Napsugár 18 megye ötszáznál több településére jut el, húszezer példányban. Az előző napon 18 megye sok száz iskolájának udvarán gyűltek össze az 1–4 osztályos gyerekek és tanítóik. Zsigmond Emese, a lap jelenlegi főszerkesztője elmondta: szatmárnémeti tanítónők kezdeményezésére öt vándorbotot és emlékkönyveket indítottak útra Erdély-szerte. Kolozsváron az ünnepségen Zsigmond Emese emléklapot adott át a volt munkatársaknak – íróknak, költőknek, grafikusoknak – is. Cseh Áron édesapja, néhai Cseh Gusztáv grafikusművész helyett vehette át a többévtizedes Napsugár-tevékenységért járó dokumentumot. Jelen volt Bajor Andor és Bálint Tibor özvegye is. Murádin Jenő művészettörténész, hajdani főszerkesztő beszámolója után Zsigmond Emese részleteket olvasott fel Veress Zoltán, Méhes György, Kovács András Ferenc, Tar Károly leveleiből. Kolozsváron a Magyar Operában tartott műsor sikeres volt. /Köllő Katalin, Nagy-Hintós Diana: „Három véka jókívánság: áldjon meg az ég!” Születésnapi mulatság az ötvenéves Napsugár tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2007. február 2.

A magyar kultúra napján, január 22-én Budapesten a Stefánia-palotában rendezik meg évről évre a Magyar Kultúra Napja gálát. Az ünnepséget megelőzi a palotakertben Balassi Bálint szobrának megkoszorúzása. Az ünnepség az évszázadok katonaviseletét felöltő honvéd hagyományőrzők bevonulásával, a Himnusz eléneklésével és a Szent Korona másolata előtti tiszteletadással kezdődik. Köszöntők után a kitüntetések átadása következik, az idén Chis Nicolae, Bánffyhunyad polgármestere kapta meg a XXI. századi béke emlékoszlopa elismerést, mert támogatta a város magyar lakosságának hagyományőrző törekvéseit. A gála díszvendége az idén két település volt. Az egyik a kárpátaljai Rahó városa, tizenhét ezer fős lakosságának tíz százaléka magyar. A másik bemutatkozó település a Székesfehérvár melletti Szabadbattyán. A Magyar Kultúra Lovagja címet 1999-ben alapították, évente több mint harmincan részesülhetnek ebben a kitüntetésben, olyanok, akik a határon innen és túl élő magyarság érdekében önzetlen munkát folytattak a művelődés terén. Másodszor avattak kolozsvári lovagot. Tavaly Tatár Zoltán közírót tüntették ki, idén dr. Gaal Györgyöt. A felolvasott indoklás szerint: „A kolozsvári egyetem angol–magyar szakos diákjaként részt vállalt az Echinox diáklap magyar oldalainak szerkesztésében. 1974 óta jelennek meg filológiai pontossággal szerkesztett kötetei. Kolozsvár magyar történelmi-művelődéstörténeti múltjának kutatója, népszerűsítője. Az egyház-, oktatás- és orvostörténet kutatója. Elnöke a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak és a Házsongárd Alapítványnak. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. ” Ezek alapján a Kolozsvár Társaság javaslatára „A magyar kultúra határon túli ápolása érdekében kifejtett életművéért” kapta a lovagi címet. A felavatottak a Kárpát-medence minden magyarok lakta régióját képviselték. Erdélyből még négy személyt tüntettek ki idén. Sütő András posztumusz kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja címet, továbbá Szőcs Lajos korondi néprajzkutató helytörténész és Both Aranka székelyudvarhelyi néptáncművész és -oktató részesült a kitüntetésben. A Kolozsvárról elszármazott, Svédországban élő Tar Károly pedig a több kultúra kapcsolatát elősegítőknek kijáró Egyetemes Kultúra Lovagja cím birtokosa lett. /(tge): Gaal György – a Magyar Kultúra Lovagja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2007. július 3.

Az átlagos érdeklődő szintjén foglalkozó irodalomkedvelő ember – mondjuk Romániában vagy Magyarországon – vajon mennyit tud a Kárpát-medencén túl élő magyar alkotókról, művekről, kulturális életről, Bizony keveset, talán semmit. Az újságíró kezébe került az Ághegy c. gyűjtemény, a skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam két kötete. Mindegyik névjegyzéket tartalmaz a Skandináviában élő alkotókról. A 2006-osban 120 (!) prózaíró, költő, fordító, tanulmányíró, kritikus, közíró, kereken félszáz előadóművész (rendező, színész, ének- vagy mozgásművész), 22 film-, videó- és fotóművész, 75 képzőművész – festő, grafikus, szobrász, formatervező, textilművész, építész, restaurátor, művészettörténész, műkedvelő képzőművész –) szerepel! Alkotó emberekben nincs hiány. Ez az alkotógárda több országban szétszórtan él, egymástól sokszor meglehetősen nagy távolságra, a legtöbbjük között aligha van szoros és állandó kapcsolat. A 2004-es szám Tovább! c. indító írásában Tar Károly, az Erdélyből arrafelé vetődött újságíró, író, költő, az Ághegy most 70 éves szerkesztője összefoglalta a skandináviai magyarság kulturális törekvéseinek lényegét. “Az indulásunk óta eltelt két esztendőben műhelyépítéssel foglalkoztunk. Gyarapodó közösségünkben születésünkkel kapott tehetségünket, otthonról hozott, iskolákban ránk ragadt értékeinket és hitünket összeszedve irodalmi és művészeti alkotásainkat becsülő olvasótábort és anyagi támogatókat kerestünk. ” Nemhogy anyagi, de még erkölcsi támogatókra sem leltek. Félszáznyi előfizető támogatásával mégis megjelent hatszáz példányban. /Jámbor Gyula: Magyarul messze északon. Ághegy. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2009. június 16.

Az Erdélyi Szépmíves Céh 1924–1944, illetve 1990–1995 közötti időszakára vonatkozó emlékkönyv jelent meg Tar Károly szerkesztésében, az Ághegy Könyvek Közdok Kiadó gondozásában. Hasonló kiadványt a céh 1926-ban, 1930-ban, 1934-ben és 1937-ben jelentetett meg. A kötet korabeli dokumentumokat, leveleket, műpártolói körleveleket közöl, a marosvécsi helikoni találkozók határozatait és jegyzőkönyveit, a céh által kiadott könyvsorozatok címjegyzékét stb. tartalmazza. /Irodalomtörténeti emlékkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998