udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 71 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-71
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tarisznyás Márton

1993. szeptember 1.

Gyergyószentmikóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban gazdag a néprajzi anyag, ez köszönhető a múzeumalapító Tarisznyás Márton gyűjtésének is. A névadónak emlékszobát rendeznek be, ahol munkáit is kiállítják, köztük Gyergyó történeti néprajza című kötetét. Kisné Portik Irén a távlati tervről is beszélt, ez egy tájjelegű falumúzeum létesítése a múzeumkertben. A falumúzeum létesítése az Etnographia Gyergyoiensis Alapítvány egyik legfontosabb célkitűzése, ő az alapítvány titkára. /Gál Éva Emese: Múlt, jelen, jövő a gyergyói múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1993. november 10.

Nov. 11-én avatják Gyergyószentmiklóson a múzeumban alapítójának és névadójának, Tarisznyás Mártonnak az emlékszobáját. Az ő gyűjtőmunkája fektette le a múzeum alapjait. Tarisznyás Márton haláláig, 1980-ig volt igazgatója a múzeumnak. Halála után jelent meg Gyergyó történeti néprajza /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993/ című tanulmánykötete. A múzeumban áll a Tarisznyás Márton-mellszobor, Adorján Endre szobrászművész alkotása. A megnyitón a múzeumalapító munkásságát a csíkszeredai múzeum nyugalmazott igazgató-muzeológusa, János Pál méltatja. /Névnapi emlékszoba-avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1994. március 30.

A Gyergyóújfalu községközponthoz tartozó Tekerőpatak lélekszáma csökken, jelenleg 1468-an vannak. A faluban 300 cigány lakos él és két betelepült román pásztorcsalád. A földek egy részét még mindig nem mérték ki. Az egyetlen bejegyzett magántársulás 35 család földjén gazdálkodik. A nyolcosztályos iskola 1991-ben felvette a Tarisznyás Márton nevet, mondta el Horváth Sándor igazgató. Két éven át egyetlen román gyermek miatt román tagozatot tartott fenn az állam, jelenleg három román tanulója van a román tagozatnak. Az iskola testvérkapcsolatot tart egy svájci iskolával, ahonnan rendszeres támogatást kapnak. 1993 óta a magyarországi Somosvárddal van testvérkapcsolata Tekerőpataknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

1995. április 18.

A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumnak 1995 első negyedévében 600 látogatója volt. Lukács Mária igazgatónő egy éve került a múzeumhoz, elmondta, hogy több időszakos kiállítást terveznek, megalakították a Múzeumbarátok Körét, akiket bevonnak a gyűjtőmunkába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

1996. november 19.

Nov. 19-én nyílt meg Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban a Honfoglaló magyarság című vándorkiállítás, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum a Csíki Székely Múzeummal közösen szervezett, s amelyet a csíki, székelyudvarhelyi és szovátai közönség már megtekintett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

1996. december 7.

Újra háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelte védőszentje, Szent Miklós püspök napjait Gyergyószentmiklós dec. 5-7-e között. A Tarisznyás Márton Múzeumban Balázs Miklós művészfotóiból nyílt kiállítás, a Szent Miklós templomban ünnepi szentmise volt a hagyományos búcsús körmenettel. A Figura Stúdiószínház tartott előadást, átadták a Korona-épületben az elkészült színháztermet, táncház is volt. A Domokos Pál Péter női kórus fellépett, megnyílt a Figura Galériában Domokos László budapesti képzőművész kiállítása, képei a honfoglalás kori magyarság öltözetét mutatták be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1998. július 29.

Közel fél évszázados fennállása óta először történtek konzerválási és állagmegóvási munkálatok a Tarisznyás Márton Múzeumban /Gyergyószentmiklós/. A szükséges pénzt célpályázaton nyerte a múzeum, amit a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap által a határokon túli intézmények anyagainak állagmegóvására meghirdetett pályázat tette lehetővé. Az eredményes konzerválás elsősorban az egri Dobó István Vármúzeum munkatársainak köszönhető, akik eljöttek, hogy segítsék a munkát. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./

1999. június 14.

Gyergyószárhegyen április 23-25 között szakmai tanácskozást tartottak a helybeli Lázár kastélyról, Erdély s egyben Európa legkeletibb reneszánsz műemlék épületéről. Hargita megye önkormányzata a kastélyt reprezentatív művelődési központtá óhajtja fejleszteni. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a szárhegyi képzőművészeti gyűjtemény az erdélyi kortárs művészet teljes keresztmetszetét nyújtja. - A készülő román-magyar műemlékvédelmi megállapodás része a szárhegyi kastély helyreállítása. Ezúton komoly pénzösszegekre lehet számítani. Lehetőleg községen belüli ingatlan(ok) megszerzésével kell a kastély terhelésén csökkenteni. - A homlokzat nagyon alapos festőrestaurálási munkát igényel. Ennek előkészítését Maszelka János festőrestaurátor végzi el. - A tervezői feladatok irányítását Máthé Zoltán vállalta fel azzal a feltétellel, hogy megfelelő segítséget kap. Erre Samu Viktória, Tóth Ibolya és Szekér György vállalkozott. A konferencián a magyarországi szakembereken kívül részt vett, többek között Kovács András - Babes-Bolyai Tudományegyetem, Pál-Antal Sándor - Állami Levéltár, Marosvásárhely, Csortán Ferenc - Művelődési Minisztérium, Bukarest, Mihály Zita - Hargita Megye Műemlékvédelmi felügyelője, Lukács Mária - Tarisznyás Márton Múzeum, Szabó András - Csíki Székely Múzeum, Kolumbán Gábor - Hargita Megye Közgyűlésének elnöke, Túros Endre - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának elnöke, Papp Kincses Emese - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának titkára, Zöld Lajos - gyergyószárhegyi táboralapító. /Mi lesz veled, szárhegyi kastély? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1999. június 22.

Gyergyószentmiklóson több irányból történik kezdeményezés a népi és polgári, tárgyi értékek megóvására, az Etnographia Gyergyóienszisz Alapítvány és a Tarisznyás Márton Múzeum mellett a gyergyószentmiklósi Renaissance Alapítvány is hasonló célkitűzést követ. Ez utóbbit két évvel ezelőtt hozta létre Czimbalmas Tivadar vállalkozó. Terve egy szabadtéri múzeum létrehozása a négyes kilométerkőnél, ennek érdekében alapítványa már önerőből megvett 15 múlt századi faházat. Ezeket lebontják, majd újraépíteni szándékoznak a leendő falumúzeum telephelyén, újraéleszteni a hagyományos székely településképet. Czimbalmas Tivadar a faházat önerőből vette, anyagilag teljesen kimerült. Egy közösségi ház terveit és fölépítésének finanszírozását vállalta fel a Kós Károly Alapítvány, amelynek elnöke Sáros László. Czimbalmas élő falumúzeum-komplexumot szeretne létrehozni: hagyományos népi műhelyek működnének benne: cserepeseket készítő műhely, szénégetés, kovácsműhely, asztalosműhely, népi bútorokat készítő műhely. Tervezi még régi vízimalom, vízifűrész, posztóványoló, gyapjúmosó fölállítását is. /Pusztító faházak, avagy élő falumúzeum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1999. július 15.

Július 16. és 18. között tartják Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Nyári Napok ?99 rendezvénysorozatot. Lesz táncház, a Tarisznyás Márton Cserkészcsapat vetélkedőket szervez fafaragásból, sátorfelhúzásból és rovásírásból. A gyergyószárhegyi ÁRNY-ÉK Színház, a kolozsvári Maszkura Csoport is tart előadást. /Gyergyói Nyári Napok ?99. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

1999. szeptember 9.

Szept. 4-én szimpóziumot rendezett a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson Műtárgyrestaurálás Hargita megyében címmel. Pál Árpád polgármester köszöntő beszéde után Lukács Mária, a múzeum igazgatónője röviden beszámolt az egri Dobó István Múzeum szakemberei segítségnyújtásáról, amely révén a gyergyói múzeum teljes anyagát sikerült fertőtleníteni. Ehhez anyagi támogatást az Illyés Alapítvány nyújtott. Benedek Éva, a csíkszeredai múzeum restaurátora az 1985-ben a csíksomlyói Ferenc-rendi kolostor falából előkerült középkori kódexek restaurálási munkálatairól beszélt: a kódexekből 77-et gyönyörűen restauráltak Bukarestben, 33-at menthetetlennek nyilvánítottak, míg 15-öt még restaurálhatónak. Bakayné Perjés Judit előadásában kitért arra, hogy a 33 menthetetlennek nyilvánított könyvet a Széchényi Könyvtár szakembere menthetőnek tartotta, de nem sikerült államközi egyezménnyel sem átvinni azokat Budapestre. Kovács Petronella /Budapest/, a restaurátor szak tanára diákcsoportjával restaurálta a székelyudvarhelyi múzeum céhládáit, majd festett bútorait. A szimpóziummal párhuzamosan kiállítás nyílt a Hargita megyében az elmúlt években restaurált tárgyakból. /Gál Éva Emese: Műtárgyrestaurálás Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

1999. december 8.

November 12-14 között a kilencedik alkalommal rendezték meg Szigetszentmiklóson a Regös Cserkésztalálkozót, amelyen több mint 80 cserkészcsapat vett részt, köztük Gyergyószentmiklósról a Tarisznyás Márton csapat is. /Regös cserkésztalálkozó Szigetszentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2000. június 7.

Gyergyószentmiklóson jún. 3-án Tóth József 1983-ban elhunyt marosvásárhelyi festőművész képeiből nyílt kiállítás a helyi Tarisznyás Márton Múzeumban. /Tárlat Tóth József alkotásaiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2000. október 26.

Okt. 20-án a múzeum alapítójára, Tarisznyás Márton néprajzkutatóra emlékeztek Gyergyószentmiklóson, halálának 20. évfordulója alkalmából. A nevét viselő múzeumban Lukács Mária igazgatónő méltatta munkásságát. A résztvevők átvonultak az örmény katolikus temetőbe, ahol közös imával helyezték el a kegyelet koszorúját a néprajzkutató sírjánál. A megemlékezés a Tarisznyás Márton lakóháznál folytatódott, melynek falán most emléktáblát helyeztek el. /Tarisznyás Márton emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2000. november 3.

Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából a költő életútját bemutató kiállítás nyílt Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumtól kölcsönzött anyagból. A tárlat az 1800. december 1-i nyéki születési kivonattól a költő budapesti Kappel házban 1855. november 19-én bekövetkezett haláláig dokumentumokat, korabeli metszeteket, fotókat, kézirat-másolatokat vonultat fel. /Vörösmarty kiállítás a múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2001. május 29.

Egy XIX. századi székely kapuval gazdagodott a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson. Az 1885-ös évszámot viselő festett kapu ritkaság Gyergyóban. A múzeum meg szeretné venni a kapuval egyidős, mögötte álló faházat is. Ehhez azonban anyagi hozzájárulás szükséges a város részéről. /Gyarapodott a múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2001. szeptember 21.

Szept. 5-7-e között tartották a XIX. Természettudományi Konferenciát a Kárpát medence muzeológusai Szegeden, amelyen Romániából aradi, nagyváradi, enyedi, szebeni, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi múzeumok képviselői vettek részt, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumból Lukács Mária, Zöld Kémenes Kinga és Sándor Lehel. Az előadások és megbeszélések hozadékán túl a találkozó a múzeumok és múzeumi szakemberek kapcsolattartásában is fontos szerepet játszott. /Természettudományi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2001. december 6.

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós Napok keretében dec. 5-én a Pro Art Galériában ünnepi ülést tartottak, a Domkos Pál Péter Női Kórus fellépése és Pál Árpád polgármester köszöntőbeszéde után Kiss Károly, Kiskunmajsa polgármestere az 1941-ben kötött testvérvárosi szerződés emlékére zászlóval és emléklappal ajándékozta meg Gyergyószentmiklóst. Dr. Garda Dezső képviselő átadta Pál Árpád polgármesternek a két esztendeje készülő Gyergyószentmiklós monográfiája című könyvet. Kiskunmajsa küldöttsége mellett Bácskatopolyáról, Békésről, Egerből, Siófokról, Budapest V. és XVII. kerületéből, valamint Szigetszentmiklósról érkeztek vendégek, együtt tölteni az ünnepet. A Tarisznyás Márton Múzeumban festészeti tárlatot, és gyergyói kötődésű irodalmárok műveiből nyitottak kiállítást és szerzői jelenlétében bemutatták a régen várt településmonográfiát. /Bajna György: Ünnep meglepetésekkel Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

2001. december 22.

Első ízben hozott ki évkönyvet a Gyergyói Kisújság /Gyergyószentmiklós/ hetilap. Az évkönyv havonta bemutat néhányat a város neves személyiségeiből: Dán Mihály, Hegyesi Attila, Páll Sándor, dr. Clopotel Gelu, Tarisznyás Mártonné, dr. Simó István, Páll Vilmos és Hajdó István főesperes. Az évkönyv bemutatja a gyergyói falvakat is. /(gál): A Gyergyói Kisújság évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2002. március 9.

Gyergyószentmiklós 1907-ben nyert városjogot. 1898-tól újságja van Gyergyószentmiklósnak, a Gyergyói Hírlap. 1901-től jelenik meg a Gyergyó című hetilap, 1905-től Csíkvármegye címmel indul újabb hetilap. 1920 és 1931 között jelent meg a Székely Szó. A második világháború alatt jelent meg a Gyergyó és Vidéke. 1945 elején Csíki István szerkesztésében jelent meg a Székely Vasárnap. 1945 után a városi művelődési ház köré szerveződik a művelődési élet. Az 1952-ben alakult Gyergyói Múzeumnak, első két vezetője Csiby Andor és Bálint Ákos anyaggyűjtéssel, majd Tarisznyás Márton múzeumigazgató másfél évtizedes munkája során (1956-1980) tudományos feldolgozásokkal és közlésekkel élesztgette a közösség társadalmi, történelmi önismeretét. A helyismereti kutatást, diákjaival együtt Garda Dezső tanár, történész (jelenleg országgyűlési képviselő) folytatta. 1962-ben indult az irodalmi kör, 1976-ban felvette a város szülöttének, Salamon Ernő költőnek a nevét. A második világháború utáni Gyergyószentmiklós első irodalmi jellegű kiadványa 1980-ban jelent meg, Líceum címmel. Az irodalmi kör élén egy ideig dr. Kercsó Attila állt. Az 1989-es fordulat után az irodalmi kör iránti érdeklődés alábbhagyott. /Bölöni Domokos: Élet Kis-Szibériában. = Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, márc. 9./

2002. március 13.

A helyi RMDSZ és polgármesteri hivatal szervezésében háromnapos rendezvénysorozattal ünnepli az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját Gyergyószentmiklós: március 13-án a Salamon Ernő Líceum történelmi vetélkedőjére, a Pro Art Galériában Bartis Elemér festőművész kiállításának megnyitójára kerül sor, a filmszínházban pedig a Sacra Corona c. filmet mutatják be. Március 14-én Rovásírásos emlékek Gyergyóban címmel nyílik kiállítás a Tarisznyás Márton Múzeumban. A Domokos Pál Péter női kórus és az ipartestület férfikara ad műsort. Március 15-én 48-as hangok, dalok, képek címmel emlékműsor lesz a Népművészeti Alkotóházban, bemutatják Kis Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában c. kötetét is. A Petőfi és Kossuth szobroknál koszorúzás lesz, ünnepi beszédet mond Pál Árpád polgármester, Rokaly József RMDSZ-elnök és Garda Dezső parlamenti képviselő. A Hősök emlékművénél Bíró Sándor lelkipásztor és Hajdó István főesperes hirdetnek igét. /(gál): Háromnapos ünnepi rendezvénysorozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2002. május 13.

Máj. 14-én, rendkívüli ülésén dönt a gyergyószentmiklósi városi tanács arról, mi lesz a sorsa Burján Gál Emilnek, a Figura Stúdió-Színház volt díszlettervezőjének. A Szent Miklós-szobor alkotóját létszámcsökkentés miatt menesztették a színháztól. Pál Árpád polgármester áthidaló megoldásnak nevezte, hogy Burjánt őszig a Tarisznyás Márton Múzeum alkalmazná, szeptembertől pedig remélhetőleg a tanügyben találna állást. A polgármester belátta, hogy a díszlettervező a Figuránál nem maradhat tovább. A múzeum hajlandó lenne alkalmazni Burjánt, de csakis abban az esetben, ha a város az állást is létrehozza számára – fejtette ki Lukács Mária, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. A Tarisznyás Márton Múzeum jelenleg öt alkalmazottal működik, holott a Művelődésügyi Minisztérium által megkövetelt normarendszer szerint 22 munkatársra lenne jogosult. A múzeum jelenleg két muzeográfusi és négy múzeumőri állásra nyújtott be kérést az önkormányzathoz. /Lukács János: Holnap döntenek. Muzeográfus lesz a díszlettervező? = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2002. május 20.

Tavaly a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum megvette és fölállította udvarán az 1885-ben készült székely kaput. Később sikerült megvenni mellé a hozzá tartozó korabeli székely faházat is. /Gál Éva Emese: Székely porta a múzeum udvarán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

2002. december 11.

Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeum, bár gazdag gyűjteménnyel rendelkezik, mégsem örvend akkora látogatottságnak, mint a csíki, székelyudvarhelyi vagy a székelykeresztúri múzeumok. Lukács Mária, a múzeum igazgatója leszögezte: az idelátogatókat jobban érdekli a Gyilkos tó környéke. Értékes anyaguk van: a gyergyói viseletet, Gyergyó erdő- és néprajza, a különböző mesterségeket bemutató tárlatok, a Karácsony János képtár, továbbá az Elekes Vencel-gyűjtemény. Szabadtéri részlegük az utóbbi években néhány értékes népi építészeti emlékkel bővült, így a Madaras-féle házzal, a Tászok-tetői kőtömbökkel, melyeken rovásírás-emlékek láthatók. /Kristó Tibor: Kisvárosi múzeumsors. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2003. március 22.

A Rákóczi-év első gyergyói rendezvényeként említette Lukács Mária, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója a márc. 21-én megnyitott kiállítást. A múzeum II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a kuruc szabadságharc korát mutatja be. /Bajna György: Istennel a hazáért. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

2003. április 5.

Dr. Jakab Gyula geológus értékes kőzetgyűjtemény tulajdonosa. Már sokszor megpróbálta közkinccsé tenni gyűjtésének eredményét. Több mint 20 éve a Bocsánczy-házban két szobát be is rendezhetett, hogy aztán költözhessen, mert a lakást Török István, a néptanács akkori alelnöke egy roma családnak utaltatta ki. A gyűjtemény egy része Csíkszeredába került - a megyei múzeum részlege volt a gyergyószentmiklósi múzeum is. Jakab Gyula kérésének legfőbb ellenzője a Tarisznyás Márton Múzeum /Gyergyószentmiklós/ igazgatója, Lukács Mária. Ő a már megkezdett, de lassan kiteljesedő néprajzi részleg végét látja e döntés után, s lehetetlennek tartja az együttműködést egy magán- és egy közösségi múzeum között. Jakab Gyula odaillő épületet épít, s elképzelései szerint a hozzá betérők egyúttal a város múzeumát is meglátogatják, illetve a városi múzeum látogatói hozzá is betérhetnek. Az igazgatónő aggodalmát nem osztották a tanácsosok, s ha valami közbe nem jön, párját ritkító kőzetmúzeum is növelheti a város hírnevét. /Bajna György: Magánmúzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

2003. május 17.

Máj. 12-én Lukács Mária, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatónője sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklóson annak kapcsán, hogy dr. Jakab Gyula geológus kérvényezte az önkormányzattól egy 250 négyzetméteres telek bérbe adását a múzeum udvarából, ahol magán ásvány- és kőzettani múzeumot létesíthet. Lukács Mária elmondta, hogy a Gyergyói-medencében a múzeum udvarán van az egyetlen szabadtéri néprajzi múzeum, ahol folyamatban van régi faházak felépítése; a tavaly már fölépítettek egy parasztházat, most újabb, az 1800-as évekből származó faházat vettek meg és bontottak le Szárhegyen, amit az idén építenek fel. A 250 négyzetméter bérbe adása elvenné a szabadtéri múzeumtól a teret - fejtette ki az igazgatónő. Lukács Mária fellebbezést nyújtott be a helyi tanácshoz. Az igazgatónő közölte, hogy az erdélyi magyar civil gyűjtemények 80%-a állami tulajdonban van, a székelyföldi múzeumok a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, és ha az önkormányzatok ellehetetlenesítik a múzeumok helyzetét, fennáll a veszély, hogy a gyűjtemények a Keleti Kárpátok Múzeumába kerüljenek. /Gál Éva Emese: Lesz-e kőzettani múzeum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2003. október 20.

A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, Lukács Mária nyugdíjba vonul. Ketten pályáznak a tisztségre: Gál Éva Emese képzőművész, a Romániai Magyar Szó című napilap gyergyói tudósítója, valamint Zöld Kémenes Kinga muzeológus, a múzeum jelenlegi munkatársa. Zöld Kémenes Kinga muzeológus Kolozsváron végezte az egyetemet, majd Bukarestben kétéves szakmai továbbképzésen vett részt. /Gergely Edit: Két jelölt a múzeumigazgatói állásra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

2004. február 23.

Meglepetést hozott a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatói posztjáért napokban lezajlott versenyvizsga. Míg fél éve két női jelölt /Gál Éva Emese költő-képzőművész, újságíró és Zöld-Kémenes Kinga muzeológus/ között zajlik a harc a városi múzeum vezetői székének megszerzéséért, a vizsgán elért eredménye alapján várhatóan Csergő Tibor András tanár kapja majd meg a tisztséget. Az 1993-ban Gyergyószentmiklóson érettségiző Csergő Tibor tavaly már pályázott a Figura Stúdió Színház vezetésére, ősztől pedig a Salamon Ernő Gimnázium tanára. Kinevezéséről a helyi tanács fog dönteni. /Gergely Edit: Történelemtanár a Tarisznyásban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

2004. május 11.

Gyergyószentmiklóson kiállítás nyílt a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Hargita megyei Kulturális Központ szervezésében Borsos Miklós szobrászművész tusrajzaiból a Tarisznyás Márton Múzeumban. A tárlat egy vándorkiállítás első állomása, amely a művész Erdélyben eddig még ki nem állított tusrajzait mutatja be a Székelyföldön: ezután a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, júniusban Csíkszeredában, júliusban Gyergyóditróban nyílik a kiállítás. A gyergyószentmiklósi tárlatot Erdős Tibor, a múzeum igazgatója nyitotta meg, majd Bancsi Edit, a Borsos Miklós alapítvány titkára és Borsos Géza, az alapítvány elnöke szóltak a kiállítás anyagáról, emlékezve a nagyszebeni születésű, de csomafalvi származású szobrászművészről. /Borsos Miklós vándorkiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-71




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998