udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Teleki Blanka

1995. március 28.

Márc. 28-án Nagybányán nemrég megalakult a Teleki Blanka Nyugdíjasok Szövetsége és bejelentette, hogy az RMDSZ társult tagjaként kíván működni. A helyi RMDSZ-tanácsosok javaslatára a Városi Tanács megszavazta Nagybánya történelmi központjának rendbetételét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1995. június 17.

Jún. 17-én Szovátán fölavatták a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ tulajdonát képező Teleki Oktatási Központot. Az épület 80 személynek biztosít szállást, keretet ad pedagógusok továbbképzéséhez, rendezvényekhez. Bíró Istvánnak, az RMPSZ főtitkárának beköszöntő beszéde után Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke A Teleki Oktatási Központ helye és szerepe a romániai magyar oktatásban címmel tartott előadást. Az avatóünnepségen megjelent a Párizsban élő Marie-Pierre de Gérando Teleki gróf, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20., Új Magyarország, jún. 20./ felszólalásának szövegét olvashatjuk egy későbbi lapszámban. Felvázolta a család nagynevű elődeit. "A Telekiek, Erdély egyik legtiszteletreméltóbb családjának sarjai, egész sor államférfit, tudóst, írót és művészt adtak a világnak." A Gérando-Teleki Brunszvik család olyan neves ősökkel büszkélkedhet, mint Teleki Mihály erdélyi kancellár, Teleki József matematikus, diplomata és koronaőr, Voltaire vitapartnere, Teleki László, az 1848/49-es szabadságharc leverése után a franciaországi magyar emigráció feje, Teleki Blanka, aki 12 évi börtönt szenvedett Kufsteinben, az első magyar leányiskola alapítója, Teleki Sámuel és Teleki Pál, a tragikus sorsú miniszterelnök. Brunszvik Teréz alapította az első kisdedóvót. - A kisebbségi kérdés "állandó seb Európa testén, mely igazságos és testvéri kezelésre vár" - állapította meg Teleki de Gérando. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1997. január 10.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Szervezete Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékére alapítványt hozott létre. Az egyesületnek több éves kapcsolata van a koltói Petőfi-emlékmúzeummal. A magyarországi egyesület képviselői minden évben ott voltak a hagyományos Petőfi-rendezvényeken. Az alapítvány révén szeretnék elérni, hogy 1997 szeptemberében Koltón szobrot állítanának a fiatal párnak, házasságkötésük 150. évfordulóján. Felhívással fordulnak mindenkihez, hogy adakozzon a szobor felállításának költségeire A romániai adakozók a nagybányai Teleki Blanka Nyugdíjas Klub címére küldhetik adományukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10., Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 1995. nov. 14./

1999. július 22.

Augusztus 7-én Pálfalván az ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök fog igét hirdetni, majd a református templom kertjében felavatja Balog István képzőművész obeliszkjét, amely Teleki Blankának, Teleki Emmának és De Gerandó Ágostnak állít emléket. Ez alkalommal állít kopjafát a Szatmári Esperesi Hivatal, az 1848?49?es szabadságharc hőseinek emlékére. A kopjafa elhelyezésére azért választották Pálfalvát, mert megyénkben ehhez a településhez kötődik annak a személyiségnek a neve (Teleki Blanka), aki a legtöbbet tett a szabadságharc eszméinek a megvalósításáért. A nőszövetség és a református egyház állít emléktáblát annak a négy volt pálfalvi lakosnak az emlékére (Varga Lajos, Farkas Solem, Horotán György és Groza Miklós), akik a második világháborúban vesztették életüket. /Pálfalva. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 22./

1999. augusztus 9.

Szatmárpálfalva református gyülekezete és a helyi Teleki Blanka Nőszövetség aug. 7-én hármas emlékjelhagyó ünnepséget szervezett. Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után az ünnepség a templomkertben folytatódott. Tőkés László beszédében elmondta, hogy az anyanyelvvel együtt a hazaszeretetet is be kell oltani a gyerekek szívébe. Üvegesné dr. Hornyák Mária tudományos kutató /Martonvásár/ Teleki Blanka Szatmárpálfalván címmel tartott előadást. Javasolta, hogy alapítványi támogatással Pálfalván hozzanak létre egy Teleki Blanka múzeumot. A szatmári lelkészkar elhatározta, hogy ebben az évben kopjafát állít a megye 1848-49-es hőseinek emlékére. Habarics Károly fafaragó munkája elkészült és ez alkalommal felavatták. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi képviselőjeként szólt arról, hogy mennyire fontos bepótolni mindazt, amit a múltban elmulasztottak. Felavatták a három emlékművet. a Teleki család emlékére Balogh Gáspár István képzőművész által készített domborművet, az 1848-49-es szabadságharc emlékére állított, Habarics Károly fafaragó által készített kopjafát, végül a második világháború pálfalvi hőseinek emléktábláját. /Hármas emlékjelhagyó ünnepség Pálfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./

1999. augusztus 12.

A magyar nőnevelés egyik úttörője, Teleki Blanka a 48-as szabadságharc bukása után másfél esztendőt a Szatmár megyei Pálfalván töltött. Aug. 7-én bensőséges ünnepség keretében avatták fel Pálfalván azt a márványból készült domborművet, amely Teleki Blankának és francia származású férjének, De Gerando Ágostnak állítottak. A domborművet a település szülötte, Balogh Gáspár István készítette. Az ünnepségen jelen volt és beszédet mondott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Külön előadást tartott Ábrám Lídia tiszteletes asszony, a pálfalvi Teleki Blanka hagyományok egyik feltárója. Jelen volt és koszorúzott Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselő. Az ünnepség keretében leplezték le a II. világháború hőseinek emlékére állított táblát és a 48-49-es szabadságharcra emlékeztető kopjafát. /Sike Lajos: Pálfalvi főhajtás Teleki Blanka előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

2001. október 16.

Teleki Blanka fogságba hurcolásának l50., valamint a kolozsvári De Gerando Leányintézet megalakulásának l20. évfordulója alkalmából okt. 14-én a szatmárnémeti Németi és a Pálfalvi Református Nőszövetség emlékünnepséget rendezett a magyar nőmozgalom úttörője, Teleki Blanka tiszteletére. Az ünnepség a németi reformátustemplomban kezdődött, ahol Teleki Blanka tevékenységét méltatták, majd felavatták a Teleki Blanka emlékszobát. /(Sike Lajos): Teleki Blanka emlékszoba Szatmárpálfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2002. január 25.

Jan. 25-én nyílik Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a kortárs nagybányai magyar képzőművészek alkotásainak kiállítása. A rendezvényre 17 festő, szobrász és keramikus jelentkezett alkotásaival. Megnyitó beszédet mond Dudás Gyula festőművész, Balogh Béla nyugalmazott levéltáros és Dávid Lajos, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke. Ezzel az eseménnyel hivatalosan is beindul a tevékenység az épületben, amelyet a EKE Gutin Osztálya, a gr. Teleki Sándor cserkészcsapat, a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub és a Magányosok Klubja mellett hamarosan a Erdélyi Múzeum-Egyesület orvosi és gyógyszerészeti szakosztályának nagybányai csoportja és a műkedvelő színjátszók is birtokba vehetnek. /– vásárhelyi – : Kiállítás és kisavató. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 25./

2002. április 26.

Máramarosszigeten a Református Nőszövetség a helyi RMDSZ-szel Leövey Klárára és Szilágyi Istvánra emlékezetek. A 105 esztendővel ezelőtt elhunyt két nagy népnevelő pedagógusra emlékező rendezvényen Bogya Kis Mária lelkipásztora méltatta Teleki Blanka és Leövey Klára barátságát. Leövey Kláráról a kolozsvári dr. Csetri Elekné tartott előadást. Szilágyi István portréját Sipos István református esperes ismertette. Gerstmeyer József, a történelmi Máramaros magyar nyelvű középfokú oktatásával kapcsolatos gondokat vázolta. Az Oktatási Minisztérium jóváhagyta egy magyar középiskola létesítését a 2002/2003-as tanévvel kezdődően Máramarosszigeten, de csak azzal a feltétellel, ha addig sikerül helyreállítani az erre a célra kijelölt épületet. /?Hogy például szolgáljunk". Leövey Klára és Szilágyi István emlékezete. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 26./

2002. augusztus 30.

Idén is Petőfi Szeptember végén című költeménye a mottója a szept. 1-jén napján sorrakerülő koltói Petőfi-ünnepségeknek, jelezte Bencze Zita, a helyi RMDSZ elnöke. A "Koltói ősz" elnevezésű rendezvény keretében megkoszorúzzák Petőfi és Júlia szobrát. A szabadtéri műsoron neves hazai és magyarországi művészek, hagyományőrző együttesek lépnek fel. Aug. 31-én a Szépkorúak II. Szavalóversenyére hívja a nagybányai Teleki Blanka Nyugdíjas Klub a versszerető közönséget. /(dávid): Rendezvények Koltón és Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 30./

2003. március 1.

A közelmúltban tisztújító közgyűlést tartott a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet, újraválasztották elnöki tisztségébe Péntek Lászlót, aki immár több mint hét éve tölti be ezt a funkciót. A Rákóczi Kultúregylet nevéhez több nagyszabású emlékünnepség fűződik: Kalotaszegen minden májusban Gyarmathy Zsigáné Emléknapokat szerveznek, július 6-án pedig Vasvári Pál Emléknapokat tartanak. A Kossuth Emlékünnepség kapcsán négynapos emléktúrára indultak, amelynek során különböző emlékhelyeket kerestek fel. Zilahon megkoszorúzták a Wesselényi-szobrot, Szatmárpálfalván a Gróf Teleki Blanka Emlékházba látogattak el. A kőrösfői egylet tagjai három napig a magyarországi Vasvári Pál Társaság vendégei voltak. Az egylet másik nagy megvalósítása, hogy 75 gyermeket tudtak ingyenesen üdültetni a csáfordjánosfai nemzetközi diáktáborban. /Balázsi-Pál Előd: Ígéretes jövő vár a Rákóczi Kultúregyletre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2003. március 7.

Febr. 28-án Nagybányán, a Teleki Magyar Házban Teleki Blanka Nyugdíjas Klub és a Lendvay Márton Színjátszó Kör nótaestje vonzotta az eddigi legnagyobb közönséget az intézmény falai közé. Barcsy Lajos, a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub elnöke megnyitó beszédében a tíz éve működő klub tevékenységét értékelte, melyben kiemelkedő helyet foglal el a Szépkorúak Szavalóversenye és a mostani Nótaest. Megjelentek a felsőbányai Fizely Sándor Klub tagjai is. /Chiver Ágnes: Sikeres volt a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub nagybányai nótaestje. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 7./

2003. június 6.

Jún. 5-én sikert aratott Nagybányán a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub népdalestje a népes hallgatóság előtt. A főszervező Méhes Éva tanulmánynak is beillő értekezéssel kötötte össze az előadók produkcióit. Az előadás nagy meglepetése volt a Tamás Ferenc vezette hajdani táncházzenekar, a "Gesztenyefa" fellépése. A tíz év után újra összeállt csapat láthatóan jól érezte magát a rendezvényen. /(Dávid Lajos): "Mert a dal az élethez tartozik". = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 6./

2004. május 4.

Máj. 2-án, vasárnap – Erdélyben először – a kisborosnyói millenniumi parkban emlékjelet állítottak a magyar nőknek.  A lelkész kifejtette: a Lorántffy Zsuzsannák, Bornemissza Annák és mások nemzetünk őrző angyalai voltak azáltal, hogy iskolákat építtettek, könyvtárakat hoztak létre, ösztöndíjakkal támogatták a szegény sorsú diákokat, árvákról gondoskodtak. Szabó Judit kézdivásárhelyi néprajzkutató szólt a hagyományos család nemzetmegtartó szere­péről. A millenniumi emlékparkban Szőcs László esperes meg­áldotta a magyar nők és anyanyelvünk emlékére állított kőtömbös kopjafát. A gránitba foglalt réztáblára vésett nyolc erdélyi nagy­a­sszonyról (közülük hat három­széki kötődésű) a művelődési házban Kónya Ádám nyugalma­zott múzeum­igazgató tartott előadást. Az emlékműn olvasható szöveg: Lorántffy Zsuzsánna (1600–1660) bibliás őrálló nagyasszony,  Zrínyi Ilona (1643–1703) a Munkácsi-vár hősnője,     Árva Bethlen Kata (1700-1759) a protestáns hűség nagy­asszonya,     Vajna Terézia (1805–1884) a székelyföldi fiatal negyven­nyolcasok őrangyala,     gróf Teleki Blanka (1806–1869) a magyar nőnevelés asszonya,  gróf Mikó Róza (1824–1891) a nemzeti ellenállás nagyasszonya,    Zathureczki Emília (1824–1905) Háromszék nagyasszonya,    báró Szentkereszty Stefánia (1842–1906) a kegyes lelkű nagy­asszony. /Fekete Réka: Főhajtás magyar asszonyok előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

2004. május 14.

Első nagybányai magyar civil fórumnak is lehetne nevezni: a Teleki Magyar Házban működő klubok, társaságok, egyesületek képviselői jöttek össze baráti találkozóra. Tizenöt civil alakulat képviselői jelentek meg. Többen javasoltak közös szervezet megalapítását a jobb együttműködés céljából. Az Erdélyi Féniks Szabadegyetem nevében Csoma György ismertette a nagybányai múzeum alapításának 100 éves jubileuma alkalmából előkészített programokat. A Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány vezetője, Simori Sándor felajánlotta a társulat kb. 800 kötetes könyvállományát a Tersánszky Könyvtárnak. A Máramarosi Vállalkozók Egyesülete nevében Kishegyi Endre az üzletember-találkozóra hívta fel a figyelmet. Dudás Gyula festőművész beszámolt a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságáról (NMKT). A Teleki Magyar Házzal karöltve több mint 30 tárlatot szerveztek az elmúlt két esztendőben. A Teleki Blanka Nyugdíjas Klub nevében Barcsi Lajos elnöke beszélt a sokadjára megszervezésre kerülő Szépkorúak Szavalóversenyéről. Balogh E. Csaba Koltón tanító magyar nyelv és irodalom szakos tanár a Németh László Gimnázium tanulóiból verbuvált diákszínjátszó kör rendezőjeként-vezetőjeként vett részt a beszélgetésben. A Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon első helyezést nyert produkciójukat a nagybányaiak többször is láthatták. Kormos Sándor a Magányosok Klubjáról beszélt. A gr. Teleki Sándor cserkészcsapat legnagyobb idei rendezvénye a nyári csapattábor. Az EKE Gutin Osztályát Pál Teréz mutatta be. A Cimborák Gyermekszínjátszó és -bábcsoport a Lendvay Társulat keretében működik, Méhes Éva tanárnő irányításával. Történelmi vetélkedő, zarándoklat Csíksomlyóra, okt. 6-i és okt. 23-i megemlékezések – sorolta a Nagybányai Rákóczi Szövetség idei terveit Nagy Zoltán történelem szakos tanár. Nagy Zoltán a Németh László Gimnázium Schönherr Gyula Történelmi Köre, valamint a Turul Sas Lovagrend működését ismertette. A Teleki Magyar Házban a rendszeres programok mellett idén sem marad el a Bóbita Gyermeknap, lesz nyári játszóház és bábos tábor is. /(vásárhelyi): Fórum, tea, sütemény. Programokról beszélgettek a nagybányai civil szervezetek képviselői. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 14./

2006. július 14.

A Telekiek kastélya, parkja, ma is megvan Kővárhosszúfaluban. Teleki Blanka (1806-1862), a magyar nőnevelés úttörője szülőhelyének, az ősi kastélynak most új ura van, egy román ember, a néhány hektáros falurész még hosszú évszázadokon át a Telekiek nevét fogja viselni. Teleki Blanka születésének 200. évfordulóját július 9-én, vasárnap ünnepelték Hosszúfaluban. Jóindulattal számolva húszan lehettek, s ebből egyetlen hosszúfalusi. A református templomban istentiszteletet is tartottak az emlékezetére, úgy hogy egyszer sem hangzott el a neve. Nagybányán a nyugdíjasok klubját Teleki Blankáról nevezzék el. A megemlékezések folytatódnak, Koltón Teleki Blanka Emlékszobát fognak avatni. /Klacsmányi Sándor: Teleki Blankára emlékeztünk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 14./

2006. szeptember 4.

Koltón a Petőfi-emlékünnepség a falunapokkal kapcsolódott össze, a kettős rendezvényre Magyarországról, illetve a szomszédos településekről és Szatmárnémetiből is érkeztek vendégek. A zsúfolásig telt református templomban szeptember 3-án Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után a Teleki-kastély kertjében a résztvevők megkoszorúzták a magyarországi Pogány Benő szobrász alkotását, a Petőfi-Szendrey-emlékművet. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobra előtt Kárpát-medencei politikai és civil szervezetek rótták le kegyeletüket, majd fellépett a kaplonyi kórus. Hatodik alkalommal szervezte meg a nagybányai Teleki Blanka nyugdíjasklub a Petőfi Sándor Szépkorúak Vers- és Prózamondó Találkozóját. A kétnapos rendezvénnyel idén Teleki Blanka születése kétszázadik évfordulójának állítottak emléket. Az Erdélyből, Partiumból és Magyarországról érkezett szavalók egy-egy Petőfi-költeményt, valamint egy szabadon választott verset adtak elő. Az első díjat a székelyudvarhelyi Gajewszky Klára nyerte el, és ő bizonyult a közönség kedvencének is. /Berszán Blanka: Őszi irodalmi zarándoklat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2009. június 9.

Az utcanevek magyarosítását szeretné elérni a szatmárnémeti önkormányzat RMDSZ-es frakciója, az erre vonatkozó határozattervezetet a következő rendes tanácsülésen tűznék napirendre. A magyar utca- és intézménynevek tekintetében a partiumi megyeszékhelyen 2003 óta pozitív elmozdulás tapasztalható. Az utóbbi években a városi tanács a Bethlen Gábor tér, Kossuth-kert, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Gellért Sándor, Teleki Blanka, Csipler Sándor és Mese utca, Ruha István-átjáró, Ács Alajos Stúdióterem, Gyurkán György Sportterem elnevezéseket hagyta jóvá. Emellett 2004-ben a középületekre is magyar feliratok kerültek. A közeljövőben benyújtandó határozattervezet szerint minden olyan utcanevet lefordítanának magyarra is, amely a nyelv szabályai szerint lefordítható. „A személynevek, valamint a Kárpátokon túli helységnevek kivételével szinte minden utcanévnek van magyar megfelelője is a városban. A Strada Basmelor elnevezés alá már felkerült a Mesék utcája felirat, ennek példájára más, hasonló utcanév is lefordítható. /Végh Balázs: Szatmárnémeti: Lefordítanák az utcaneveket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998