udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Teleki Sándor

1992. szeptember 6.

Koltón Petőfi-emlékünnepséget rendezett az RMDSZ, megjelent Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa is. Teleki János budapesti ügyvéd, gróf Teleki Sándor leszármazottja a kastélyt a román privatizációs törvény alapján visszakapta és azt a református egyháznak ajándékozta. /Új Magyarország, szept. 8./

1996. október 5.

Okt. 5-én Nagybányán az RMDSZ, a nagybányai Misztótfalusi Kiss Miklós Közművelődési Egyesület és a Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai 11 fenyőfát ültettek az unitárius temetőben, a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére. Az egyesület elnöke, Lakatos Nella mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 7., 881. sz./

1998. szeptember 14.

Szept. 14-én megnyitotta kapuit Nagybányán a Németh László Elméleti Líceum. A város magyar lakosságának régi vágya volt, hogy újra legyen magyar középiskolája. Nagybányán 1955-től 1959-ig volt magyar középiskola, akkor megszüntették és az iskolát beolvasztották a románba. A felújított épület előcsarnokában Németh László műveiből összeállított kiállítás fogadta az érkezőket. Az ünnepségen a Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai álltak díszsorfalat. Az új középiskola igazgatója, Vida Zoltán beszédében így jellemezte az eseményt: Megszületett az erdélyi magyar középiskolák legifjabb sarja. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, reméli, hogy azok, akik itt kezdik a tanévet, már az önálló magyar egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Takács Csaba megdöbbentő adatot ismertetett: amióta 1995-ben a jogkorlátozó tanügyi törvényt elfogadták, 35 ezerrel nőtt azoknak a magyar gyermekeknek a száma, akik románul tanulnak. Takács Csaba figyelmeztetett: meg kell tanulni köszönetet mondani román barátainknak, a kézszorítás nem a megalkuvás, hanem az egyetértés gesztusa. Végül Takács Csaba felolvasta az RMDSZ adománylevelét: az új középiskola könyvtárának felajánlott 5 millió lejről. Az iskolaavatáson megjelent Németh László két lánya, dr. Németh Judit és Lakatosné dr. Németh Ágnes. A beszédek elhangzása után a magyar történelmi egyházak lelkipásztorai megáldották az épületet. /Megnyitotta kapuit a nagybányai Németh László Elméleti Líceum. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 18. - 595. sz./

1999. szeptember 6.

Minden eddiginél nagyobb számú érdeklődő vett részt az idei Koltói Õsz néven ismert Petőfi-ünnepségen. A helyi református templomban Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke hirdetett igét. Téglás Lajos polgármester köszöntője után ünnepi beszédet mondott Beregszászi Olga /Budapest/, dr. gróf Teleki János, gróf Teleki Sándor dédunokája, a Magyarok Világszövetsége képviseletében Döbrentei Kornél költő, Lányi Zsolt, a Független Kisgazda Párt alelnöke, Böndi Gyöngyike, Máramaros megye RMDSZ-es parlamenti képviselője. Az ünnepi műsorban fellépett a sárospataki "8-kor" együttes, amely részleteket adott elő a Kormorán együttes és Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperájából, a koltói műkedvelők, a koltói Szendrey Júlia Népdalkör és a Szilágysági gyermek vagyok című népdaléneklési verseny koltói díjazottjai. A Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ Rekettye együttese néptáncokat és népdalokat adott elő. /Szatmárnémeti és szatmárhegyi diákok Koltón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 7./

1999. október 2.

Okt. 1-jén magyar és román történészek tanácskoztak Aradon, az 1848-49-es forradalom volt a téma. Bona Gábor (Budapest) a magyar forradalmi hadsereg nemzetiségi összetételéről szólva sokak számára bizonyára meglepő adatokat közölt: a német, osztrák, lengyel, olasz légiókon kívül a magyar honvédek között mintegy 20-25 ezer román, mintegy 25 ezer szlovák nemzetiségű is szolgált, a tisztek között pedig nagyon sok nem magyar nemzetiségű volt, s kitért arra is, mi vitte őket a magyar seregbe. Többek között Egyed Ákos (Kolozsvár) a korabeli székely határőrezredekről, Csetri Elek (Kolozsvár) pedig Teleki Sándor gróf emlékiratairól tartott előadást. /Magyar - román történész szimpózium 1848-49-ről. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), okt. 2./

2000. június 16.

A magyar államalapítás 1000. évfordulója alkalmából a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma "Világítsuk ki a Kárpát-medencét!" címmel tűzgyújtási akciót hirdet 2000. június 23-án, közép-európai idő szerint éjfélkor. Szeretnék, ha az akcióban minél többen vennének részt, kinyilvánítva ezáltal a magyar nemzet egységét. Egységes szertartást javasolnak: a Miatyánk elmondása, a Himnusz és a Cserkészinduló eléneklése. - A nagybányai 015. sz. gr. Teleki Sándor cserkészcsapat bejelentette, hogy hol fog tüzet gyújtani, a Kereszthegy csúcsán, illetve a Kövesbérc tetején. /Világítsuk ki a Kárpát-medencét ! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 16-22./

2001. január 13.

Döntés született Nagybányán gróf Teleki Sándor hajdani lakóházának megvásárlására. A műemlék jellegű ingatlant a társadalmi szervezetek Magyar Házzá szeretnék alakítani. A kezdeményező szervezetek, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gutin Osztálya, a gróf Teleki Sándor cserkészcsapat, valamint a nagybányai RMDSZ Reform Tömörülés platformja írták alá a szándéknyilatkozatot. Nagybányán hozzávetőleg 25 ezer magyar él (a lakosság 16-17 százaléka), s legalább 6-7 aktív magyar egyesület és alapítvány tevékenykedik, amelyek összejöveteleiket rendszerint közösen használt, alkalmi termekben kénytelenek lebonyolítani. /Dávid Lajos: Magyar Ház lesz a "vad gróf″ hajdani nagybányai lakóépületéből? = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2001. március 6.

Az új koltói Gyülekezeti Otthonban hagyományőrző hétvégét tartottak februárban, a Romániai Magyar Cserkész Szövetség (RMCSSZ) partiumi segédvezető-képző programjának részeként. Az Erdély valamennyi tájáról összegyűlt ifjak a különböző népi hagyományokat, viseleteket, népi hangszereket, játékokat, valamint egyes népi mesterségeket ismerhettek meg. Vetítésre is sor került, a csángók életéről Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást. A különböző népviseletek és táncok szóbeli bemutatása után, a nagybányai Túróczi Klára-Jurje László házaspár tartott előadást a fazekasmesterségről. Nem maradt el a táncház sem. A háromnapos koltói rendezvény megszervezését és a házigazda szerepét Dobes Hajnal csapatparancsnok, illetve a nagybányai Gróf Teleki Sándor Cserkészcsapat vállalta. /(szika): Cserkészek a hagyományokért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./

2001. szeptember 11.

Szept. 7-8-án tartották meg Nagykárolyban az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület /EMKE/, az erdődi RMDSZ, a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ közös rendezvényeként a Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek második találkozóját. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE tiszteletbeli elnöke mondott beszédet a nagykárolyi Petőfi-szobor előtt. Dr. Németi János történész után Ratzky Rita irodalomtörténész, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszélt, kijelentve: "Nagykárolyt nem tudom másként látni, mint Petőfi szemével, Szendrey Júlia, Kölcsey és Teleki Sándor szemével." Az ünnepi beszédeket műsor követte melynek keretében Marosvásárhelyről, Felvidékről, Kolozsvárról, Fehéregyházáról, Marosvásárhelyről, Erdődről, Tokajból érkezett fiatalok Petőfi-verseket szavaltak, a nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus templom énekkara pedig Petőfi-dalokat adott elő. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény legfőbb szervezője nyilatkozta, hogy elmentek Szendrey Júlia szülőfalujába, Erdődre, ahol a nagykárolyihoz hasonló megemlékezés volt. /(Kinál György: Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek II. találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2001. november 16.

Arany és ezüst minősítéssel jutalmazták a nagybányai cserkészek teljesítményét a november 9-11. között megrendezett XI. Szigetszentmiklósi Regösnapok (SZER) népdal- és néptáncversenyein. A gróf Teleki Sándor cserkészcsapat 8 tagja Vincze Gabriella és István szállítási vállalkozók jóvoltából vehetett részt a találkozón. /Regös jóhírek. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 16./

2002. január 11.

Nagybányán már áll a Magyar Ház: gróf Teleki Sándor lakóépületének megvásárlását az Illyés Közalapítvány nagylelkű támogatása tette lehetővé. A közalapítvánnyal kötött megállapodás szerint a jogszerinti tulajdonos az Óvárosi Református Egyházközség, a haszonélvező-működtető pedig az EMKE helyi szervezete, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület. Eddig kijavították a tetőszerkezetet, folyamatban van a csatornák kicserélése, hozzáfogtak öt földszinti helyiség, valamint az ezekhez tartozó mellékhelyiségek falainak és a több helyen beázott mennyezet helyreállításához. A Magyar Ház helyreállítását széleskörű társadalmi összefogást kísérte. A Bányavidéki Új Szó oldalain hétről-hétre közölt felhíváshoz, majd a támogatási akcióhoz és gyűjtéshez rövid időn belül az egyházak is csatlakoztak. Nagyon sokan nyújtottak segítséget: pénzzel, önkéntes munkával, valamint építőanyaggal, berendezési tárgyakkal stb. Sokan (Metz József ny. tanár) magánkönyvtárukat ajánlották fel, mások jelentős képzőművészek (Pirk János, Balla József) alkotásait, megint mások, mint néhai Suba Dániel író, újságíró, grafikus özvegye, nagybányai viszonylatban jelentős irodalmi-művészeti hagyatékok elhelyezését szeretnék a Házban megoldani. Az intézményt egy kilenc tagú kuratórium irányítja. A testület továbbra is civil intézményként szeretné működtetni a Házat, tehát olyan központként, amelyben minden nagybányai magyar társadalmi szervezet, egyesület, értelmiségi klub, kör, társaság stb. otthonra találhat. A Házban kerülhetnének sorra a kisebb-nagyobb évfordulós-ünnepi megemlékezések, néprajzi jellegű rendezvények, táncházak, énekversenyek, szavalóversenyek, műveltségi vetélkedők, népfőiskolai előadások, konferenciák, (nyelv)tanfolyamok is. Saját kölcsönkönyvtára lesz az épületnek, amely - a jelenleg régi főtéri székházban működő Németh László Könyvtárat, s emellett az adományként felajánlott magánkönyvtárakat, köteteket is befogadná. A Magyar Házban egy kisebb helytörténeti gyűjtemény (Teleki-múzeum) is helyet kaphat. /Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház Kuratóriumának elnöke: A mi Magyar Házunk. = Bányavidéki Napló (Nagybánya), jan. 11./

2002. január 25.

Jan. 25-én nyílik Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a kortárs nagybányai magyar képzőművészek alkotásainak kiállítása. A rendezvényre 17 festő, szobrász és keramikus jelentkezett alkotásaival. Megnyitó beszédet mond Dudás Gyula festőművész, Balogh Béla nyugalmazott levéltáros és Dávid Lajos, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke. Ezzel az eseménnyel hivatalosan is beindul a tevékenység az épületben, amelyet a EKE Gutin Osztálya, a gr. Teleki Sándor cserkészcsapat, a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub és a Magányosok Klubja mellett hamarosan a Erdélyi Múzeum-Egyesület orvosi és gyógyszerészeti szakosztályának nagybányai csoportja és a műkedvelő színjátszók is birtokba vehetnek. /– vásárhelyi – : Kiállítás és kisavató. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 25./

2002. március 19.

Nagybányán a március 15-i ünnepség-sorozat részeként felavatták a Teleki Sándor gróf nevével fémjelzett helyi Magyar Házat, amely a harmadik Máramaros megyében (a máramarosszigeti Hollósy Simon-Ház és a felsővisói Magyar Ház mellett), s amely nem jöhetett volna létre a nagybányai magyarok összefogása és az Illyés Közalapítvány, közvetve pedig a magyar állam anyagi támogatása nélkül. "Itt, e mai ünnepen is már sokan hiányoznak, akik még tavaly itt voltak, ma már másutt ünnepelnek" – hangzott el több hozzászóló beszédében. A Nagybányai Ifjúsági Szövetség /NISZ/ tagjai jelen voltak az ünnepen. - A medgyesi MADISZ a református templomban koszorúzott és adott elő szavalóműsort. A besztercei MADISZ a művelődési ház nagytermében diákműsorral ünnepelte márc. 15-ét. /(Farkas E. Zoltán): Itthon ünnepeljék március 15-ét! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ Márc. 15-én elhangzott a nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke, Dávid Lajos rövid köszöntője.Az Illyés Közalapítvány elnöke, dr. Halzl József bejelentette: a Közalapítvány Kuratóriuma legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy újabb 20 millió forinttal támogatja a Teleki Magyar Házra vonatkozó tervek megvalósítását. A Magyar Ház átadásakor Dávid Lajos felolvasta a ház alapító okiratát. Jelképes ajándékokkal köszönték meg mindazok segítségét, akik hozzájárultak az épület megvásárlásához, a Magyar Ház részleges felújításához. Az avatóünnepséget kulturális program zárta. /Vásárhelyi D. Miklós: Felavatták a Teleki Magyar Házat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 22./

2002. március 19.

A nagybányai Gr. Teleki Sándor Cserkészcsapat márc. 1–3. között ismét megrendezte a Regős-Cserkész Hétvége nevű rendezvénysorozatot. Több mint száz, Erdély minden részéből érkező cserkészt fogadtak a házigazda nagybányaiak. Nem hiányzott a népdal és a néptánc sem. /(szika): Cserkésztanya Teleki Sándor egykori házában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./

2002. július 19.

Teleki Sándor dolgozó- és hálószobából álló egykori lakosztályát is magába foglalja az ingatlan, amellyel a napokban sikerült bővíteni a nagybányai Teleki Magyar Ház tulajdonrészét. Az Illyés Közalapítvány által tavasszal jóváhagyott 20 millió forintos támogatásnak köszönhetően ezúttal az úgynevezett "alsó ház" utcai szárnyát sikerült megvásárolni az épületegyüttesben. A Teleki Magyar Ház tulajdonába került ingatlant a hamarosan kezdődő felújítást követően vehetik birtokba a nagybányaiak. A több ezer kötetes könyvtárat is itt helyezik el. A főépületben kis helytörténeti gyűjtemény is van. A Teleki Magyar Házat működtető EMKE (Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület) a jövőben szeretné tovább bővíteni, gazdagítani a gyűjteményt. Legkésőbb szeptemberben valószínűleg a műkedvelő színjátszók rendelkezésére bocsátott Lendvay-terem is átadásra kerül. Reális esély van arra, hogy még idén a teleházat, jövőre pedig a pinceklubot is sikerül beindítani a Teleki Magyar Ház ingatlanegyüttesében. /(déel): Beköltöztünk Telekihez! Hírek a Magyar Házról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 19./

2002. augusztus 27.

A szamosújvári 51. számú Czetz János cserkészcsapat meghívására érkezett Erdélybe a lyoni "Szent Szív" plébánia 10 cserkésze, azzal a céllal, hogy megismerkedjenek Erdély jellegzetességeivel és együtt táborozzanak a magyar cserkészekkel. A mozgótábort 3 nagy rész alkotta: egy magashegyi cserkésztábor a Gutin hegységben, a Kakastarély alatt, egy régésztábor Bálványosváralján és egy kis körút Kolozsvár környékén. Élményt volt a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjainak. Egy alkalommal a nagybányai Teleki Magyar Ház vált otthonunkká, vendéglátóik pedig a 15. sz. Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai voltak. Bekapcsolódtak a III. Bálványosváraljai Cserkésztáborba, amelynek célja, immár harmadik éve, a vár romjainak felszínre hozása. /Kasza Tamás: Cserkésztestvériség-mozgótábor francia vendégekkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

2003. július 18.

Júl. 20-án lehet meglátogatni a Pityipalkó-tábort a Sólyomkő alatt, ugyanis a nagybányai gróf Teleki Sándor cserkészcsapat a szamosújvári Czetcz János, valamint a kolozsvári Dónát cserkészcsapatok társaságában ott verték fel sátraikat. /Vasárnap látogatható a Pityipalkó-tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 18./

2003. december 12.

A közelmúltban újra ünnepelt a nagybányai magyar könyvszerető közönség: bemutatták Kis Kornél rendező, műkedvelő színjátszó, tollfogató újabb, második kötetét. Címe: Elvinni a szót, tartalmát a helyi magyar amatőr színjátszó mozgalom története adja. Megközelítőleg egy évszázaddal ezelőtt olyan kiadványok kerültek ki a jó hírnevű nagybányai és misztótfalusi nyomdákból, mint például a Woditska-féle bányászati monográfia, Palmer Kálmán turista-kalauza, Révai Károly költő és műfordító verseskötetei, Schönherr Gyula helytörténeti kiadványai, Teleki Sándor emlékiratai vagy Révész János evangélikus lelkész egyházi jellegű eszmefuttatásai. Az 1989-es fordulatot követően megnőtt a helyi jellegű kiadványok száma. Metz József, Oszóczky Kálmán, Balogh Béla, Dávid Lajos és még sokan mások asztalunkra tették az EMKE-füzetek most már több mint tucatnyi kötetet meghaladó sorozatát. Értékes helytörténeti munkák jelentek meg Máramarosszigetről, Felsőbányáról, Kapnikbányáról, Szinérváraljáról, Szamosardóról, Erzsébetbányáról és más magyarlakta helységekről. Kis Kornél évtizedeken át a nagybányai műkedvelő színjátszás szíve-lelke volt. Idősebb korában, matematikatanári pályafutása végén döbbent rá, hogy a tollforgatáshoz is ért. Első könyve, a Riportok a Kereszthegy tövéből. Most megjelent könyvében legértékesebbek azok a fejezetek, amelyek saját műkedvelői tevékenységéből, élményeiből táplálkoznak. A kötetből megismerhetők azok a műkedvelők, akik több mint fél évszázadon át, hivatásos színház hiányában vállalták az amatőrködés cseppet sem könnyű szerepét. /Klacsmányi Sándor: Elvinni a szót. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 12./

2004. május 14.

Első nagybányai magyar civil fórumnak is lehetne nevezni: a Teleki Magyar Házban működő klubok, társaságok, egyesületek képviselői jöttek össze baráti találkozóra. Tizenöt civil alakulat képviselői jelentek meg. Többen javasoltak közös szervezet megalapítását a jobb együttműködés céljából. Az Erdélyi Féniks Szabadegyetem nevében Csoma György ismertette a nagybányai múzeum alapításának 100 éves jubileuma alkalmából előkészített programokat. A Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány vezetője, Simori Sándor felajánlotta a társulat kb. 800 kötetes könyvállományát a Tersánszky Könyvtárnak. A Máramarosi Vállalkozók Egyesülete nevében Kishegyi Endre az üzletember-találkozóra hívta fel a figyelmet. Dudás Gyula festőművész beszámolt a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságáról (NMKT). A Teleki Magyar Házzal karöltve több mint 30 tárlatot szerveztek az elmúlt két esztendőben. A Teleki Blanka Nyugdíjas Klub nevében Barcsi Lajos elnöke beszélt a sokadjára megszervezésre kerülő Szépkorúak Szavalóversenyéről. Balogh E. Csaba Koltón tanító magyar nyelv és irodalom szakos tanár a Németh László Gimnázium tanulóiból verbuvált diákszínjátszó kör rendezőjeként-vezetőjeként vett részt a beszélgetésben. A Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon első helyezést nyert produkciójukat a nagybányaiak többször is láthatták. Kormos Sándor a Magányosok Klubjáról beszélt. A gr. Teleki Sándor cserkészcsapat legnagyobb idei rendezvénye a nyári csapattábor. Az EKE Gutin Osztályát Pál Teréz mutatta be. A Cimborák Gyermekszínjátszó és -bábcsoport a Lendvay Társulat keretében működik, Méhes Éva tanárnő irányításával. Történelmi vetélkedő, zarándoklat Csíksomlyóra, okt. 6-i és okt. 23-i megemlékezések – sorolta a Nagybányai Rákóczi Szövetség idei terveit Nagy Zoltán történelem szakos tanár. Nagy Zoltán a Németh László Gimnázium Schönherr Gyula Történelmi Köre, valamint a Turul Sas Lovagrend működését ismertette. A Teleki Magyar Házban a rendszeres programok mellett idén sem marad el a Bóbita Gyermeknap, lesz nyári játszóház és bábos tábor is. /(vásárhelyi): Fórum, tea, sütemény. Programokról beszélgettek a nagybányai civil szervezetek képviselői. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 14./

2004. október 29.

Teleki Társaság néven új egyesületet alapítottak Nagybányán a Teleki Magyar Házban működő szervezetek. Az egyesület legfontosabb célja a Ház és a tagszervezetek tevékenységének, programjainak támogatása és közös érdekeinek képviselete Nagybányán és a Bányavidéken. Okt. 26-án volt az alapító közgyűlés. Az alapító jogi személyek: EKE Gutin Osztálya, Lendvay Márton Színjátszó Kör, Máramarosi Vállalkozók Egyesülete és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület. A jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok: Fülemile Diákszínjátszó Kör, Erdélyi Féniks Szabadegyetem, Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága, Magányosok Klubja, Gr. Teleki Sándor Cserkészcsapat, Cimbora Gyermekszínjátszó Kör és a nagybányai Rákóczi Szövetség. A Teleki Társaság elnöke Dávid Lajos lett, alelnök Szaniszló József, titkár pedig Markó Hajnal. /(dl): Megalakult a Teleki Társaság. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 29./

2005. április 8.

A gróf Teleki Sándor cserkészcsapat mintegy tizenöt tagja képviselte Nagybányát a „Csodaszarvas nyomában” elnevezésű országos rovásírásversenyen, amely a múlt hét végén zajlott Szamosújváron. A nyertesek (köztük a nagybányai Mátyás Orsolya) könyvjutalomban részesültek. /(dávid): Rovásírás Szamosújváron. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 8./

2006. március 10.

Nagybányán március 16-án nyílik kiállítás Dinyés László budapesti szobrászművész alkotásaiból, domborműveiből, plakettjeiből, grafikáiból a Teleki Magyar Házban. Dinyés László számos köztéri szobor és dombormű alkotója, de grafikusként, költőként, s nem utolsó sorban az 1848-49-es szabadságharc dokumentumait feltáró több történelmi tanulmánykötet szerzőjeként is ismeretes. Dinyés László gróf Teleki Sándor tisztelője, felajánlotta, hogy adományként a Teleki Magyar Ház számára elkészíti a „vad gróf” mellszobrát; a nagybányai kiállításon valószínűleg a gipszmakett bemutatására is sor kerül. /(déel): Dinyés László kiállítása. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 10./

2006. augusztus 4.

„Miénk itt a tér” címmel Nagybányán több magyar szervezet először hirdet nagyszabású őszi közös rendezvényt, ez lesz a hónapok óta szervezkedő nagybányai ifjúsági kerekasztal első konkrét közös kezdeményezése. A háromnapos programsorozat a tervek szerint szeptember 22-24-én lesz. A nagybányai magyar ifjúsággal foglalkozó szervezetek régóta hiányolt összefogása megvalósul a Főtér Fesztivál tervével. A szervezők – a Fülemile Színjátszó Kör (Németh László Gimnázium), Gróf Teleki Sándor cserkészcsapat, Lendvay Márton Színjátszó Kör, Krisztus Király Római Katolikus Plébániatemplom ifjúsági köre, Medáliák Társasága (Németh László Gimnázium), Nagybányai Ifjúsági Szövetség (NISZ), Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága (NMKT), Németh László Gimnázium Diáktanácsa, Óvárosi IKE (az Óvárosi Református Egyházközösség ifjúsági keresztyén egyesülete), Schola Rivulina Énekkar (Szentháromság Római Katolikus Plébánia), Turul-Sas Lovagrend, Teleki Magyar Ház, Nagybányai Táncház, Újvárosi IKE (az Újvárosi Református Egyházközösség ifjúsági keresztyén egyesülete). /(déel): Miénk – lesz – itt a tér! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 4./

2006. augusztus 16.

Augusztus 15-én a Víkendteleppel ismerkedett húsz budapesti diák, egyhetes táborozásra érkeztek Marosvásárhelyre, ahol húsz helybeli fiatallal vesznek részt a város és a Székelyföld egy részének a megismerésében. A Marosvásárhelyi Tanáccsal partnerkapcsolatban levő XI. Kerületi Polgármesteri Hivatal helybeli gyerekeket táboroztatott Magyarországon, s most a budapestiek jöttek a cseretáborozásra. A budapestieket a Teleki Sándor cserkészcsapat látja vendégül. /(b.): Cseretáborozáson budapesti diákok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2007. május 16.

Gróf Teleki Sándor szobrának, Dinyés László budapesti szobrászművész alkotásának leleplezése lesz a hét végén, Nagybányán megszervezendő Teleki Napok fénypontja. A mellszobrot május 19-én leplezik le a felújított épület udvarán. A szoborállítást egy nagybányai román vállalkozó is komolyabb összeggel támogatta. Gróf Teleki Sándor nagybányai háza ma a Teleki Magyar Háznak nyújt otthont. A szoboravató ünnepséget megelőzően Teleki-vetélkedőt szerveznek gyermekeknek, fiataloknak. Tudományos konferenciát tartanak, illetve gróf Teleki Sándor életét bemutató kiállítás nyílik. A szoboravató ünnepségen többek között Dávid Gyula irodalomtörténész, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke, Szaniszló József, a nagybányai Teleki Társaság alelnöke és Bona Gábor hadtörténész mondanak beszédet. /Dávid Lajos: Teleki Sándorra emlékeznek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

2007. május 21.

Nagybányán a Teleki Magyar Házban (TMH) emlékeztek Teleki Sándorra, aki 115. évvel ezelőtt halt meg, továbbá a Teleki Magyar Ház fennállásának ötödik évfordulójára. Felavatták Dinyés László budapesti szobrászművész Teleki-mellszobrát. Csetri Elek kolozsvári történész Teleki Sándor életpályáját ismertette, Teleki Sándor emberi-katonatiszti legendás alakját Bona Gábor budapesti hadtörténész rajzolta meg. Balogh Béla levéltáros-történész a grófnak és családjának Kővár vidéken kifejtett áldásos tevékenységéről szólt, ezután Murádin Jenő, kolozsvári művészettörténész a grófnak és családjának a hazai művészeti életbe való aktív bekapcsolódását méltatta. Érdekes rajzkiállítást láthattak a jelenlévők, Teleki hazai, illetve európai kényszerkalandjainak színhelyeiről és európai hírességű barátairól. /Farkas E. Zoltán: Teleki a Zazar partján. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2007. október 20.

Hagyománya van Erdélyben az önéletrajzi fogantatású memoárirodalomnak. A Mikes Kelemen Törökországi leveleivel mindjárt európai színvonalon jelentkező magyar próza kiemelkedő előzményei a fejedelem kori emlékírók vallomásos művei. Bethlen Miklós, Kemény János fejedelem, Cserei Mihály, Bethlen Kata, Apor Péter, Misztótfalusi Kis Miklós dokumentumértékű írásai azonban csak a kezdetét jelzik az önéletrajzi visszaemlékezéseknek. Rettegi György, Deák Farkas, Jósika Miklós, Barabás Miklós, Teleki Sándor, Koós Ferenc, Tolnai Lajos – meg mások – emlékezései után a közelmúlt nem egy ilyen prózaváltozata született, például Kuncz Aladár, Szántó György, Szentimrei Jenő, Bartalis János, Kemény János báró, Méliusz József, Kacsó Sándor, Szemlér Ferenc, Nagy István könyvei. Nyírő József önéletrajzi regényei külön fejezetet jelentenek. Az Isten igájában című könyve 1930-ban jelent meg először Kolozsváron az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában, legutóbb pedig Budapesten, a Kairosz Kiadónál látott napvilágot, az Arénába űzve cím alatti önéletrajzi vallomások kötetében. (Szerkesztette és a kitűnően tájékoztató előszót Medvigy Endre írta.) Németh László nagy elismeréssel fogadta a regényt, Benedek Marcell szintén, de szót ejtett a kompozíció gyöngeségéről. Cs. Nagy Ibolya 1999-ben írt tanulmányában a legsikerültebb Nyírő-regénynek nevezte az Isten igájábant. Nyírő ekkor még nem gondolta, hogy majd elkövetkeznek a hontalanság évei, mikor is hazátlanná vált magyar íróként, kényszerű kivetettségben kell tengetnie mindennapjait, majd emigránsként halt meg Spanyolországban, 1953-ban. Életének ebben a szakaszában írta meg önéletrajzi könyveit, az Íme, az emberek!-et és a Zöld csillagot: „az otthontalanság szomorú dokumentumait” – ahogyan Cs. Nagy Ibolya mondta. Két önéletrajzi regény az emigrációról. Magyarországon is, Erdélyben is hosszú évtizedeken hozzáférhetetlen volt Nyírő József munkái. Nyírőnek a Mi az igazság Erdély esetében? című nemzetpolitikai tanulmányát Amerikában, Clevelandben adta ki annak idején (1952-ben) a Katolikus Magyarok Vasárnapja, a közelmúltig hírét sem hallhattuk ennek a röpiratnak, írta Nagy Pál, melyet szerzője a nyugati világ közvéleményének tájékoztatására készített. Nyírő József a távolban is minden idegszálával, gondolatával az otthoni világhoz kötődött. Pomogáts Béla írta az Isten igájában 1990-es kiadásának előszavában: „Nem egyszerűen író, hanem erdélyi író, aki népének, közelebbről a székely népnek a történelmi sorsát kívánta megörökíteni. Ez a szándék jelölte ki azt az utat, amelyet bejárt, s ha irodalmunkat a nemzeti élet krónikásának is tekintjük, méghozzá olyan krónikásnak, amely a magyar világ változatairól ad képet, elkészíti ennek a világnak a kulturális térképét, akkor kétségtelen, hogy – Tamási Áron mellett – Nyírő József volt az, aki maradandó képekben mutatta be a székely nép életét, történetét, hagyományait, észjárását és lelkiségét. ” Szülőfalujában, Székelyzsomborban 2004. július 18-án felavatták Nyírő mellszobrát. Megtörtént az ő „szellemi” hazatérése”. A budapesti Kairosz Kiadó 1997-ben éppen A zöld csillaggal indított sorozatot, s emellett Erdélyben, Csíkszeredában a Pallas- Akadémiánál látnak napvilágot Nyírő írásai. A Kairosznál előkészületben van Nyírő József kiadatlan elbeszéléseinek kötete és Medvigy Endre Nyírő-monográfiája. /Nagy Pál: Az emlékező Nyírő József. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

2007. október 29.

Az RMDSZ kampánykaravánja Máramaros és Szatmár megyében járt, lakossági fórumokat tartottak. „Jobban szerettem volna, ha ma este hét órakor Nagybányán csak egy kampánygyűlés lett volna, ha az RMDSZ listáján indult volna a független jelölt. Tisztességes, méltányos lett volna” – mondta Frunda György listavezető az RMDSZ EP-képviselő-jelöltjeinek bemutatkozóján. „Senki nem bírálta annyit az RMDSZ-t, mint én 1995-től. Belülről jövő, építő jellegű bírálat volt, amely a közösség érdekeit és az együttmaradást szolgálta” – mondta az RMDSZ EP-listájának második helyezettje, Sógor Csaba szenátor. Előzőleg az RMDSZ karavánja Máramaros megyébe, Szinérváraljára látogatott, ahol a lakosság 17 és fél százaléka magyar nemzetiségű. Felsőbányán is bemutatkozott Frunda György és Sógor Csaba. Koltón, a környék egyetlen magyar többségű községében az RMDSZ-karaván meglátogatta a Teleki Sándor barokk stílusú kastélyát. Az RMDSZ EP-képviselőjelöltjei közül Frunda György, Sógor Csaba, Korodi Attila, Szabó Károly és Kelemen Hunor mutatkozott be a szatmárnémetieknek. „Az RMDSZ valamennyi romániai kisebbség érdekeit képviselni szeretné az Európai Unióban” – jelentette ki a Krassó-Szörény megyei Resicabányán Markó Béla. /Mozgásban az EP-karaván. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2008. október 14.

Október 17-én, a Krúdy Gyula születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendhagyó ünnepséggel indítja a szatmárnémeti Ady Endre Társaság „Északi ember vagyok” című rendezvénysorozatát, melynek keretében a magyar irodalomnak a régióból származó nagyjairól emlékeznek meg. Krúdy Gyulán kívül Tersánszky Józsi Jenőről, Móricz Zsigmondról, Mikszáth Kálmánról, Madách Imréről, Jókai Mórról és Ady Endréről, befejezésképpen pedig május végén Páskándi Géza tiszteletére szervezik meg az „A költő visszatér” című rockopera előadását. Beveszik az irodalmárok sorába a méltatlanul elhanyagolt írót, Teleki Sándort is. A Krúdy-emlékünnep keretében október 16-én elhelyeznek egy táblát a volt Jezsuita Gimnázium (jelenlegi Unio iskola) falán, melynek az író egy évig diákja volt. Kovács Albert lázári kőfaragó művész alkotására Krúdy önéletrajzából vésett fel egy szöveget: „Születtem 1878-ban, késő őszidőben. Nyíregyházán egy nádfödeles, hosszú, visszhangos, kisablakos házban, amelynek manapság már nyoma sincs a Nagykállói utcán. Csavargó, öreg vadászokkal jártam a tiszai kiöntésekhez, a lápokon, nádasokban, a tengeriföldeken, a Nyírség puha homokjában. Szigorú neveltetés végett előbb a szatmári Jézus-társasági atyákra, majd a podolini kegyesrendi papokra bízott atyám, és ezeket az esztendőket sohase felejtettem el, mint ahogy élete végéig a legtöbb ember szívesebben emlékszik gyermekkorára, mint későbbi idejére. ” Az irodalmi teadélutánon Krúdyhoz írt versek hangzanak el Mécs László, Nagy László, Juhász Gyula, Juhász Ferenc, valamint Tóth Bálint tollából. Az Ady Endre Társaság egy kötetet is kiadott az íróról, melyben többek között Tersánszky és Ady Krúdyról szóló írásai, illetve Krúdy önvallomásai is helyet kaptak. Megnyitják Kovács Emil Lajos szatmárnémeti festőművész „A hepehupás Szilágyság” című tárlatát. Az est meghívottja lesz Vári Attila József Attila-díjas költő is, aki a Harag György Társulat színművészeivel együtt lép majd fel. /Babos Krisztina: Leporolják a magyar irodalom nagyjait. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 14./

2008. december 10.

Szatmárnémetiben a helyi Ady Endre Társaság „Északi ember vagyok” című rendezvénysorozatának második állomásaként – a Krúdy-megemlékezés után – „Fel a szívekkel” mottóval Teleki Sándor és Bem apó találkozásának 160. évfordulója alkalmából rendez ünnepségetA program december 13-án kezdődik Szatmárnémetiben a Kossuth-kertben a szentjobbi lovashuszárok és a Magyar Hagyományőr Világszövetség felvonulásával, melyet a kálmándi fúvószenekar kísér. Az ifjúsági táborban lesz az ünnepség, melyet a magyar nemzet megújulásáért mondott imával kezdenek. A történelmi tanácskozást követően kezdődik a szentjobbi huszárok lovasiskolája gyermekeknek. Utána tartják a „Fel a szívekkel” című irodalmi műsort. /Rendezvény Teleki Sándor és Bem apó emlékére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 10./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998