udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tempfli Imre

1993. május 20.

Nagyváradon a másodszor megrendezett Varadinum Napok máj. 9-től 16-ig tartottak. A Varadinumra eljött Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament társelnöke is, aki beszédet mondott. Megjelent Sinkovits Imre is, aki elszavalta a Szózatot. Az első napon Tempfli Imre püspök celebrálta a szentmisét a bazilikában, melyet körmenet követett. Délután a várad-olaszi templomban Tőkés László püspök mondott beszédet, majd a debreceni Kodály-kórus lépett fel. Máj. 10-e volt a sajtó napja. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete meghívására eljöttek a romániai magyar lapok főszerkesztői. A rendezvény a Tavaszi Hajnal által szervezett sajtótörténeti kiállítással kezdődött, képet adott a 125 éves nagyváradi újságírásról. A főszerkesztők a romániai magyar sajtó helyzetéről tanácskoztak. A harmadik napot, máj. 10-ét az etnikumok közötti közeledésnek szentelték, román és magyar értelmiségiek találkoztak, a díszvendég dr. Octavian Buracu volt. Buracu kiállt Tőkés László etnikai tisztogatásra utaló kijelentése mellett, ezután Buracut és családját megfenyegették, munkahelyén lefokozták, ideutazáskor ketten is követték. A következő napokat a művészeteknek szentelték a Varadinum rendezői. Tőkés László kezdeményezésére jött létre A zsidóság és a nagyváradi magyar kultúra rendezvény, melyen Vezér Erzsébet irodalomtörténést tartott előadást Ady és a zsidókérdés címen, Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató pedig bemutatta frissen megjelent Bevérzett kőtáblák című, a deportálásról szóló könyvéből olvasott fel részleteket. Kányádi Sándor pedig a máramarosi zsidó népköltészetet bemutató kötetéről beszélt. Jakobovits Márta és Jakobovits Miklós képzőművészek rendeztek tárlatot 24 művész alkotásaiból. Az Ady Múzeumban pedig a Nagyváradi Ady Társaság rendezvényeként a század eleji Nagyvárad irodalmi arculatát mutatták be. Morvay László grafikusművész - akinek tűzzománc-stációit a múlt évi Varadinumon szentelték meg a Vártemplom falain - most újabb munkáival jelentkezett, ezeken a magyar nemzet stációit örökítette meg. Este Városa vagy a jövőnek című, a 85 éves Holnap-mozgalomra emlékező előadást rendeztek a Szigligeti Társulat művészei. A továbbiakban sor került még Demény Lajos előadására is. /Simon Judit, Marán Antal: Varadinum 1993. Szent László városa ünnepelt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

2000. április 21.

Megjelent az Otthonom Szatmár megye sorozat 10. füzete, melyet a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság ad ki. A mostani kötet a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye író papjainak munkásságát mutatja be. A kötetet a kaplonyi születésű Tempfli Imre állította össze, aki jelenleg a németországi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe nevű katolikus segélyszervezet osztályvezetője. - Irodalmi tevékenység folyt magában a papneveldében is az 1830-as évektől, s a Központi Papnevelő Intézetben megalakult Egyházirodalmi Iskola mintájára a vidéki szemináriumokban is sorra alakultak meg az irodalmi iskolák. 1889-ben létrejött a Szatmár-egyházmegyei Irodalmi Kör. Az Otthonom Szatmár megye e jubileumi kötete összesen 163 Szatmár egyházmegyei író pap egyházi pályafutását és irodalmi munkásságát mutatja be. E művek között természettudományos és történelmi munkák, versek, szentbeszédek, emlékbeszédek stb. egyaránt előfordulnak, a függelék pedig a szatmári egyházmegye püspökeinek, helyettes ordináriusainak, valamint plébániáinak névsorát tartalmazza. /Ágopcsa Marianna: Megjelent az Otthonom Szatmár megye 10. kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 21./

2000. május 9.

Máj. 8-án Szatmárnémetiben bemutattak két nemrég megjelent könyvet. Sike Lajosnak, a Romániai Magyar Szó munkatársának Kapaszkodjál az életszínvonalba című, humoros írásokat tartalmazó könyvét Muzsnay Árpád mutatta be. Utána a Székesegyházban dr. Tempfli Imre A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye író papjai című könyvét Máriás József ajánlotta az olvasók figyelmébe. Utóbbi az Otthonom Szatmár megye című sorozat 10. könyve. /Két könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 9./

2000. szeptember 10.

Nagybányán a millenniumi rendezvényen Szent Istvánra, a város védőszentjére emlékeztek. Szent István király tiszteletére szentelték fel a Nagybányán a 14. század első felében épült templomot. Nagy Zoltán történelemtanár tartott István király és az ezredik év címmel tartott előadást. Az ünnepi szentmise Ah, hol vagy, magyarok csillaga kezdetű énekkel kezdődött. A szentmise végén az egykori templom rövid történetét ismertette Dobránszki Béla, és bemutatta a korabeli rajzok, adatok alapján rekonstruált templom kicsinyített mását, amelyet több éven át készített, sokezer apró kövecskéből összerakva. A nagybányai Szent István templom története a legújabb EMKE-füzetben is olvasható. A Jesus Brother című rockoperát mutatta be a templom Schola Rivulina ifjúsági kórusa. Az opera szövegét dr. Tempfli Imre lelkipásztor írta, a zenéjét Czol Ernő karnagy szerezte és ő is tanította be a fiataloknak. Szent István napját nem csak a római katolikus templomokban tartották számon. A város két református és evangélikus-lutheránus templomában ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek meg államalapító szent királyunkról. /Rencz Gizella: Millenniumi rendezvények Nagybányán. A város védőszentje. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./

2001. január 28.

Megjelent a szatmári római katolikus egyházmegye új név- és címtára (sematizmus). A felújított kiadvány részletesen összefoglalja az egyházmegyében történt egyházszervezeti változásokat, újdonság továbbá az előszóként megjelent rövid történeti összefoglaló a szatmári püspökségről, amit dr. Tempfli Imre püspöki helynök írt. /Új név- és címtár Szatmáron. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./

2001. május 7.

A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ máj. 5-én a Kölcsey Ferenc Kollégiumban rendezte meg a VIII. ITTHON helytörténeti vetélkedőt. A tizennyolc versenyző dr. Tempfli Imre A Báthoryak valláspolitikája és Jeney György Egy szatmári czivis visszaemlékezései című köteteiből készült. Csirák Csaba, a Szent-Györgyi Albert Társaság elnöke, az ITTHON helytörténeti vetélkedő főszervezője nyilatkozta: a verseny célja, hogy a fiatalokkal megismertessék Szatmár megye történetét. /ITTHON helytörténeti vetélkedő - nyolcadszor. A legjobb négy versenyző vehet részt a Sárospataki Népfőiskola táborozásán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./

2001. augusztus 5.

Egyházi hírmondó, Szemikurír a címe az új kiadványnak, amelyet a nagykárolyi Pietas Keresztény Kulturális Egyesület és a Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Líceum jelentetett meg júniusban. A lap Nagykároly és környéke egyházi életének hírmondója akar lenni, emellett a katolikus líceum tevékenységének is tükre, mint Szemi(náriumi)kurír. Egeli Ferenc spirituális a 2004-ben sorra kerülő szatmári egyházmegyei zsinatról, s annak történetéről számol be. A Könyvespolc rovatban Visnyai Csaba, a katolikus líceum igazgatója két, Kaplonyhoz kapcsolódó, a közelmúltban megjelent kötetet mutat be. A Lendítse, kistestvér a nemrég elhunyt dr. Tyukodi Mihály pápai prelátus és teológiai tanárnak, Kaplony szülöttének állít emléket önéletrajzi jellegű és róla szóló, rá emlékező írások gyűjteményével. A másik könyvet, A Báthoryak valláspolitikája címűt, történelmet kedvelő olvasóknak ajánlja. Ennek a kötetnek a szerzője ugyanaz a dr. Tempfli Imre, aki az előbbi kötet szerkesztője is. /Rencz Gizella: Új egyházi kiadvány. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 5./

2002. március 21.

Az Otthonom, Szatmár megye helytörténeti sorozat tizennegyedik kötete dr. Tempfli Imre: Dr. Scheffler János szatmári püspök és nagyváradi apostoli kormányzó pásztorlevelei és utolsó írásai /Szent–Györgyi Albert Társaság, Szatmárnémeti/ A helytörténeti könyvek sorában ez az első egyháztörténeti munka. 2002. márc. 26–án hatvan éve annak, hogy XII. Pius pápa püspökké nevezte ki dr. Scheffler Jánost, a kolozsvári egyetem egyházjogi tanszékének tanárát. /Csirák Csaba: Az Otthonom, Szatmár megye könyvsorozat újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 21./ Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ az egyház vértanúja, bebörtönözték, a börtönben halt meg.

2002. november 12.

Az Otthonom Szatmár megye sorozat legújabb, 17. kötete: dr. Tempfli Imre A kaplonyi monostor-templom /Szent-Györgyi Albert Társaság és a kaplonyi római katolikus plébánia kiadása/ című helytörténeti tanulmánya. A feltehetőleg 1080 táján alapított Benedek-rendi monostor részletes leírását, történetét, újjáépítését, továbbá az Ybl Miklós által tervezett mostani templom történetét magyar, német és román nyelven ismertető füzetet szép kivitelezésű. Dr. Tempfli Imre Kaplonyról szóló településtörténete, a szatmári római katolikus egyházmegye író papjait bemutató kötete, illetve a dr. Scheffler János szatmári püspök és nagyváradi apostoli kormányzó pásztorleveleit és utolsó írásait közreadó tanulmánya után most negyedik alkalommal szerepel az Otthonom Szatmár megye sorozat köteteinek szerzői között. /Otthonom Szatmár megye sorozat, 17. kötet. Dr. Tempfli Imre: A kaplonyi monostor-templom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./

2002. december 14.

Megjelent Dr. Tempfli Imre: Sárból és napsugárból, Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora 1892-1966 /METEM Kiadó, Budapest/ című könyve. A munka Pakocs Károly szatmári püspöki helynök életrajzának kereteit felhasználva a romániai római katolikus egyház történetével foglalkozik a 20. század elejétől kezdve egészen 1966-ig. Az olvasó megismerheti az erdélyi békepapi mozgalom történetét, a hierarchia (püspökök, helyettes és titkos ordináriusok) elkeseredett védekezését az eszközeiben nem válogató kommunista államapparátus különböző egyházellenes intézkedései ellen, a papság és szerzetesség ellenállását, a hívek hűségét az ún. "joghatósági vita" ideje alatt, amikor az állami hatóságok rájuk akartak kényszeríteni egy "állambarát" hierarchiát, és beleolvashat azokba a titkos dokumentumokba, amelyekben egyházi személyek a több mint kaotikus helyzet megoldását kérték a Szentatyától. Felvetődik a kérdés: hű maradt-e egyházához a szatmári vértanú püspök, dr. Scheffler János vikáriusa, a nagynevű költő, akit háromszor csuktak le, sőt a végén agyonvertek a kommunista pribékek? Napvilágot látott a 2003-as Szatmári Római Katolikus Évkönyv. A kiadvány összefoglalja a 2002-es év eseményeit, ugyanakkor a jövő évre is kitekint, bemutatja a különböző egyházmegyei intézmények működését, ismerteti az egyházmegye történelmi múltját. /E. Gy.: Új könyvek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./

2003. május 14.

Máj. 10-én Szatmárnémetiben, a Szentlélek plébánia Merk Mihály termében rendezték meg tizedik alkalommal a helyismereti vetélkedőt. Az Otthonom, Szatmár megye helytörténeti sorozat három kötetének anyagából vizsgáztak a versenyzők: dr. Tempfli Imre: Dr. Scheffler János szatmári püspök, nagyváradi apostoli kormányzó pásztorlevelei és utolsó írásai, Gellért Sándor: Kóborló hadjáratok, és Egészségügy-történeti dolgozatok. Dr. Tempfli Imre munkája a szatmári római katolikus egyházmegye két világháború alatti és az 1944-1952 közötti, megpróbáltatásokkal teli korszakát mutatja be. Gellért Sándor kötete nemcsak az általa Mikola környékén gyűjtött népdalok miatt különleges, hanem a szerző néhány fontos esszéje miatt is. Az Egészségügy-történeti dolgozatok című kötet, az egészségtudomány legkülönbözőbb szakágainak helytörténeti dokumentumait tárja az érdeklődő elé. /cs. cs.: A X. Itthon helyismereti vetélkedő díjazottai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 14./

2003. július 5.

Az 1966-ban Bukarestben, 74 éves korában elhunyt Pakocs Károly írót, költőt Szatmár megyéhez köti születési helye (Nagykároly), valamint a szatmári római katolikus egyházmegyében kifejtett három és fél évtizedes papi tevékenysége. Többször volt börtönben, egyelőre tisztázatlan, hogy halála előtt miként és miért bántalmazta külföldön (?) a román politikai rendőrség. Lehet, hogy előkerülhet (az 1956-os magyar forradalom hatására írt) Dávid és Góliát című költeménye (valószínűleg ezért is került börtönbe), kéziratban megvan a Küzdelem a lelki vakság ellen című, 160 oldalas emlékirata is. Életpályája, személyisége nemcsak az irodalom szakemberei, hanem a lélektan búvárai számára is számos feladvány lehet. Pakocs Károly 1950-ben szabadult a börtönből. 1951 decemberében főiskolai tanár lett Gyulafehérváron, az állami hatóságok által szervezett teológián. Pakocs Károly 1953-1955 között Gyulafehérváron írt, Küzdelem a lelki vakság ellen című prózai emlékiratáról nyomtatásban először Tempfli Imre tette említést A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai című könyvében (2000), később, a Sárból és napsugárból - Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora 1892- 1966 című, 1160 oldalas munkája (2002) bevezetőjében. Tempfli Imre azt ígérte, hogy könyvéből) jobban megismerhető Pakocs Károly. Könyve terjedelmes mellékletanyagában azonban nem közli az emlékiratot, csupán folyamatosan hivatkozott annak oldalszámaira. Pakocs Károly emlékirata egészében olvasmányos. Pakocs ellenfelei azt mondták, hogy "Pakocs helynök megalkuvó, a hierarchia létráján törtető, és a kommunista érdekek lelketlen kiszolgálója lett". Pakocs kiszabadulásakor meg volt győződve arról, hogy a gondviselés rendet teremteni küldte haza. Pakocs kéziratában hangoztatta a maga roppant felelősségét, s elmondta, milyen szívesen osztaná ezt meg más feljebbvalóval, ilyen azonban nincsen, sem püspök, sem érsek, az Apostoli Szentszékkel pedig nem tudott érintkezni. Pakocs hangoztatta, hogy az állammal meg kell egyezni, ő már a börtönben látta - írja -, hogy az államhatalom nem akar nemzeti egyházat. Valójában 1948. július 19-én Takáts Lajos nemzetiségügyi államtitkár ( alminiszter ) Szatmárnémetiben mondott beszédében jelentette ki: "A kormány el van határozva, hogy a katolikus püspökökkel szemben feladja a békés megegyezés álláspontját. Lehetőséget adunk, hogy a római katolikus egyház nemzeti egyházzá alakuljon és ne legyen kénytelen külföldi irányításra hallgatni. Megadjuk a módot a híveknek is, a papoknak is, hogy szakítsanak az elzárkózás eddigi politikájával." (Szabad Élet, IV. évf. 162.sz.) Kevésbé hihető, hogy erről Pakocs Károly nem hallott volna. Szövegeiben bizony gyakori a szó és a tett ellentéte. A papok féltek tőle, elhallgatnak előtte dolgokat, hiszen - emlékiratában megírta - a rendőrség tőle érdeklődött többször is a "zug-teológiáról", a minisztériumi megbízott őt kérte, hogy "izgató beszédei" miatt figyelmeztesse Dr. Czumbel Lajost, "megfelelő helyen" őt kérték - írja -, hogy P. Godó Mihály áthelyezését kérje. Ő közölte a szatmáriakkal: "biztos forrásból tudja: a minisztérium nem engedi a titkos ordináriusok működését", illetőleg, hogy a "kormány kimeríti a sorukat" (azaz letartóztatják őket). A minisztérium és a rendőrség emberei mindegyre őt keresték, vele tárgyalnak. Pakocs Károlyt a megmerevedett, régi korokra jellemző abszolút tekintélyelvűség jellemezte. Jellemzéseiben nem kímélte munkatársait, kortársait, esetenként ellenfeleit. Megírta: az egyházmegye nagy baja az, hogy Dr. Scheffler János püspök nem talált vezetésre alkalmas utódokat, ugyanis Dr. Czumbel Lajos ordinárius, akinek a kormányzást átadta, az egyházjogban szokatlanul járatlan (noha két doktorátusa is van!), a kormányzásra alkalmatlan. Az őt követő Szvoboda Ferenc "hihetetlenül tehetetlen", "impotens öregember", ráadásul "jellemes paphoz méltatlanul, kétszínűen jár el", mert nem mondja meg neki, hogy ő az ordinárius. Dr. Dobos János szatmári lelkész, majd máramarosszigeti plébános (a harmadik ordináriusjelölt) "jólelkű, de egészen férfiatlanul gyenge ember". Elítélően írt dr. Révész Gáborról vagy Rényi Ferencről, aki "valóságos őrültje a szatmári lázadásnak", "a legfelső fokon befolyásolható természete miatt és beteges aggályossága miatt a leghasználhatóbb eszközévé hipnotizálta [P. Godó] ez a hatalmi tébolyban szenvedő jezsuita". P. Godó Mihály jezsuita atyát tekintette legfőbb ellenfelének. Róla írta, hogy "ideges tettvágy, nagyfokú hevesség, meggondolatlanság jellemzi. Kalandocskákban éli ki ábrándjait. A szatmári anarchia megteremtéséhez démoni eszélyességgel választotta ki munkatársait. Fölényes, magát nagyra tartó, sokszor pökhendi és hihetetlenül elbizakodott szerzetes. Ideggyönge ember. Népszerűséget hajhászó. Modortalan." "Mit tolakodik élők és holtak fölött ítélkező bíróul?" - kérdezte. "Kiközösítési dührohama van." Jellemzésére szinonimák sorát használja: "Megbomlott lélek, felajzott agyú és beteg idegzetű, elmeelferdülésben szenved; jogi elmebajban szenved; elmebillent ember.". "Elmebetegséggel, lelki kórral áll(unk) szemben" - írja. "Szamosújvári kalandor, szamosújvári düh jellemzi, a szamosújvári terror (képviselője), sátáni vonás (jellemzi); a vadászebek dühével keres okokat magatartása igazolására." Pakocs Károly véleménye szerint egyébként az erdélyi jezsuiták mind ideges, zavart lelkű emberek, ideggyengeség jellemzi őket. Elmarasztalja a női szerzeteseket is, elsősorban a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjébe tartozókat, akik P. Godó "női roham-osztagai", "egyházi barisnyák" "a farizeusok női utódai", akik "barisnya-támadást", "barisnya-rohamot" hajtanak végre, "barisnya-őszentsége" házról-házra jár és lázít, s terrorjuk apostolkodja a közvéleménybe a tévtanokat. "Mulieres in ecclesia taciant" - írja (azaz: Nők ne szóljanak bele az egyház ügyeibe!). Jól leteremtette ellenfeleit, közben arról panaszkodott, hogy azok "szeretetlenül" viselkednek a békepapokkal szemben, ahelyett, hogy "térdenállva kérnék őket, hogy lássák be hibáikat" Mindszenty József hercegprímással kapcsolatban mesének, propaganda-híresztelésnek tartotta azt, hogy a bíboros akaratát a börtönben injekciókkal megbénították, s a tárgyalásán való teljes lelki letörését, ott elhangzott vallomását így befolyásolták. A Pakocs-emlékirat állításai csak fenntartással, más forrásokkal szembesítve fogadható el, ezt mutatja, hogy Tempfli Imre idézte Márton Áron véleményét, aki szerint a Rómával kapcsolatos ügyekben Pakocs Károly a legkevésbé megbízható forrás. Jellemző, hogy Pakocs a vatikáni államtitkársághoz írt levelében javasolta, hogy a politikailag exponált Márton Áron püspök helyett ki kellene/lehetne nevezni egy másik, a kormány bizalmatlanságát eloszlató püspököt. Pakocs Károly jellemvonása volt a hatalom vágya. Emberi gyengeségeit az ördögi rendszer szakemberei valószínűleg tudatosan keresték, személyisége (esetleg kóros alapon kifejlődött) jellemvonását, ambícióit aztán fel- és kihasználták. Valójában ő vált lelkileg vakká, s élete végén emiatt vált a rendszer áldozatává. Tempfli Imre Sárból és napsugárból című terjedelmes könyvében sok a töltelékanyag, ez megnehezíti az olvasó eligazodását. Problémát jelent, hogy az ábrázolni kívánt kor világában járatlan a szerző. /Bura László: Pakocs Károly írói hagyatéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2003. október 24.

Szemináriumi formában 1753 óta, azaz 250 éve folyik papképzés Gyulafehérváron. Okt. 23-ától a Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő háromnapos ünnepségsorozattal emlékezett. A rektora, Oláh Zoltán Legyetek hálásak című előadásával kezdődött az emlékezés. Dr. Márton József teológiatanár a gyulafehérvári papnevelő intézet történetéről szólva egyebek között a 70-es, 80-as, 90-es és 2000-es évek restauráló munkáiról beszélt. Dr. Vencser László (Linz-Bécs) elmondta: a nehéz gazdasági körülmények között az intézmény képes volt önmagát fenntartani és ma, amikor az osztrák, német egyházak is anyagi gondokkal küzdenek, egy alapítvány létrejötte itt is üdvös lenne. A Pázmány Péter katolikus egyetem rektor-helyettese a két intézmény közötti kapcsolat fontosságát hangsúlyozta. A három nap alatt még Tamás József püspök A szolgálat lelkisége, dr. Vencser László A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért, dr. Tempfli Imre tanár (Königstein) pedig Papság a 21. század számára című előadásai hangzanak el. /N. T.: 250 éves a gyulafehérvári papnevelde. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

2003. október 25.

Okt. 23-a és 25-e között kerül sor Gyulafehérváron a Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet 250. születésnapja alkalmából rendezett megemlékezés-sorozatra Oláh Zoltán, a főiskola rektora kiemelte, két és fél évszázadon át ez volt az erdélyi, majd gyulafehérvári egyházmegye és jó ötven év óta a határ menti egyházmegyék számára is a katolikus papképzés műhelye. Az ünnepi rendezvények sorát Jakubinyi György érsek nyitotta meg, emlékeztetve az alapítók és a papnevelde ügyét szívükön viselők elévülhetetlen érdemeire. Okt. 24-én a Linzben élő Vencser László, a felső-ausztriai Idegennyelvű Lelkészségek Szakosztályának vezetője, egykori gyulafehérvári teológiai tanár előadásában felvetette: hozzanak létre alapítványt a Szeminárium fenntartására. Tempfli Imre egyháztörténész, a königsteini (Németország) Kirche in Not segélyszervezet romániai ügyekért felelős igazgatója a 21. századelő papi eszményeit vette számba. A megemlékezéseket a kispapok nótaestje és versműsora egészítette ki. /Jakabffy Tamás: "A megtestesült Bölcsesség" oltalmában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2004. február 19.

Megjelent a Csirák Csaba által szerkesztett Otthonom Szatmár megye című helytörténeti sorozat 20. köteteként Muhi Sándor Képzőművészeti élet Szatmáron című kismonográfiája. A könyv anyagának jó részét Szatmári Friss Újság közölte a 90–es évek második felében. /Új könyv. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./ A kiadványról Csirák Csaba, a Szent–Györgyi Albert Társaság elnöke beszélt a február 20-án tartott könyvbemutatón. Elmondta, hogy az "Otthonom Szatmár megye" sorozat elsődleges célja az önismeret. A sorozat első kiadványa 1993–ban jelent meg, és néhány Szatmár megyei település rövid történetét tartalmazta. A 10 év alatt megjelentetett 20 kötet 39 szerző munkáját dicséri. Többen – mint például Muhi Sándor, Tempfli Imre, Csirák Csaba – büszkélkedhetnek azzal, hogy több dolgozatuk tartozik ebbe a sorba. Muhi Sándor könyve a szatmári képzőművészetet bemutató eddigi legátfogóbb kiadvány. Olyan, nevek, adatok, időpontok sokaságát tartalmazó könyv ez, amelynek figyelembevétele nélkül ezt követően nem írhat senki a szatmári képzőművészet múltjáról és jelenéről. /(fodor): Muhi Sándor: Képzőművészeti élet Szatmáron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 21./

2004. július 30.

Tempfli Imrét /sz. Kaplony, 1954. dec. 3./ 1979-ben szentelték pappá. Ministráns–versenyeket, kirándulásokat, kerékpártúrákat szervezett a fiataloknak. A hatalom ezért meg akart szabadulni Tempfli Imrétől. Egy fekete, rendszám nélküli Dacia próbálta meg eltenni láb alól, azonban Isten megmentette őt. 1988 augusztusában, a félelmetes diktatúra idején, húsz vezető beosztású gyulafehérvári egyházmegyés pap kilenc pontból álló beadvánnyal fordult dr. Jakab Antal püspökhöz. A beadvány az erdélyi magyarság nemzeti és vallási sérelmeit sorolja fel és kér rájuk megoldást. A szatmári római katolikus egyházmegye papjai 1989. márciusában Szaniszlón tartották a szokásos lelkigyakorlatot. Utána kötetlen beszélgetés alkalmával egy kis csoport: Áib Sándor, Kühn Pál, Merk Mihály, Merlás Tibor, Tempfli Imre az erdélyi paptestvérek beadványát beszélte meg, és egyetértés volt köztük abban, hogy a beadványt a szatmári egyházmegye papjainak is alá kell írniuk. Huszonhárom szatmári egyházmegyés katolikus pap írta alá a beadványt. 1990 őszétől Tempfli Imre teológiai tanár a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. 1991 tavaszán Reizer Pál megyés püspök Rómába küldte, ahol egyháztörténelmi tanulmányokat folytatott, és licenciátusi fokozatot szerzett. Hazatérése után 1993-tól lelkész, majd plébános Szatmárnémetiben. 1994-ben a németországi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe nevű nemzetközi katolikus segélyszervezet osztályvezetőjévé nevezték ki, közben 1994-ben Budapesten teológiából doktorált. Az egyháztörténész dr. Tempfli Imre jelenleg Németországban él. Tudományos munkássága bizonyítja, hogy lélekben ma is otthon van: Egy ország és négy vallás (licencia–dolgozat), Kaplony, adalékok egy honfoglalás kori település történetéhez, Melanchthon und die Synode von Erdőd, 20. September 1545, A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai, A Báthoryak valláspolitikája, Lendítse Kistestvér! Válogatás dr. Tyukodi Mihály írásaiból, Dr. Scheffler János szatmári püspök és nagyváradi apostoli kormányzó pásztorlevelei és utolsó írásai, A kaplonyi monostor–templom története, Sárból és napsugárból. Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora 1892–1966 /METEM Kiadó, Budapest, 2002/. Tempfli Imre huszonöt éves papi szolgálata alkalmából hálaadó ezüstmiséjét aug. 1–jén tartja Kaplonyban. /Csirák Csaba: Dr. Tempfli Imre ezüstmiséje elé. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 30./

2007. április 15.

A szatmári egyházmegye kiadásában megjelent dr. Tempfli Imre Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel. Lelkigyakorlat papoknak című könyve. Márton Áron hagyatéka cím alatt jelenteti meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadó dr. Marton József nagyprépost, dékán szerkesztésében Márton Áron írásait. Az első kötet címe: Házasság, család, a másodiké pedig a Bérmálás címet viseli. /Könyvajánlások. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 15./

2009. március 16.

Jakab Antal megyéspüspökre emlékeztek Gyergyókilyénfalván a március 12-én és 13-án a gyergyóújfalusi önkormányzat, a budapesti Határtalanul Alapítvány és a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány által rendezett emlékkonferencián, amellyel Jakab Antal születésének 100. évfordulóját ünnepelték. „Írni kell a nagy személyiségekről, amelyekre a jövőnek, a történelemnek nagy szüksége van”, fogalmazott Vencser László római katolikus lelkész, volt teológiai tanár, amikor bemutatták Varga Gabriellával írt Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal /Kairosz, Budapest/ című munkájukat. Varga Gabriella hangsúlyozta, a bemutatón maga mellett tudhatja azokat, akiknek köszönhetően a könyv létrejöhetett: Kolumbán Csilla hitoktatót, Jakab Antal életművének kutatóját, Vencser László professzor/kanonokot és Tempfli Imre teológus/történészt. /Barabás Cs. Márti: Száz év, megalkuvás nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ Március 13-án Gyergyókilyénfalván leleplezték a falu nagy fiának, a száz esztendővel ezelőtt született Jakab Antal püspöknek, Márton Áron püspök utódjának a szobrát a templomkertben, Dóczi András csíkszeredai szobrászművész alkotását. Amikor Márton Áron püspököt bebörtönözték, a Vatikán a gyulafehérvári egyházmegye első titkos ordináriusává, azaz püspök-helyettesévé nevezte ki Jakab Antalt. Számos paptársával együtt 1951-ben őt is letartóztatták, tizenhárom esztendőt raboskodott. 1964-es szabadulása után egyházjogi és erkölcsteológiai tanári katedráját csak 1968-tól nyerhette vissza. Jakab Antal 1980 és 1990 között megyéspüspökként vezette a gyulafehérvári egyházmegyét. Az ő ideje alatt épült fel – a romániai diktatúra vallás- és magyarellenességét figyelembe véve mondhatni csodaszámba menő módon – néhány új katolikus templom Gyimesbükkön, Tusnádfürdőn, Maroskeresztúron, Sepsiszentgyörgyön, Kézdialmáson, Kézdivásárhelyen és másutt. /Székedi Ferenc: Négy tételben az egységről. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998