udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tripon, Teodor

2007. február 14.

„A területi autonómiáról szóló referendum törvénytelen. Amikor azok, akik ma valamit tesztelnek – nem teljesen értjük, hogy mit: a román állam türelmét? Románia alkotmányát? – megpróbálnak majd érvényt szerezni annak, amit ez az úgynevezett teszt vagy törvénytelen referendum eredményez, akkor a román állam habozás nélkül alkalmazni fogja az alkotmány és a törvények előírásait” – ezeket a szavakat használta az államelnöki hivatal honlapjának tanúsága szerint Traian Basescu államfő a Sólyom László magyar köztársasági elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. Ehhez képest az egyik hírtelevízió esti hírműsorába betelefonáló Basescu a következőképpen „pontosította” korábbi kirohanását: „ezek az akciók nem tekinthetők referendumnak, ugyanis tekintetbe kell venni a szervezők nyilatkozatait, akik azt mondják, ők csak tesztelik a lakosság akaratát”. Az államfő azt is hozzátette: amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy az ilyen típusú akciók nem törvénytelenek, ő ezt el tudja fogadni. A Cotidianul című lap azt írta, hogy Sólyom László „rosszkor” érkezett a Cotroceni-palotába. A Jurnalul National szerint Sólyomnak sikerült felingerelnie Basescut, amikor kijelentette: a romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei. A Gardianul szerint a magyar államfő „olajat öntött a tűzre” azzal a kijelentésével, hogy a területi autonómia lehetséges. A magyarországi elemzők azt emelték ki, hogy Basescu kifakadása elhidegülést eredményezhet a román-magyar kapcsolatokban. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ tájékoztatási alelnöke üdvözölte azt, hogy a Traian Basescu pontosította a Sólyom-találkozón tett kijelentéseit. „Gondolom az elnök is belátta: a demokráciában a véleménynyilvánítást semmilyen formában nem korlátozhatják” – mondta Ferencz Csaba. Tájékoztatása szerint a politikusok kirohanásai ellenére az SZNT-t eddig semmilyen fenyegetés nem érte a román hatóságok részéről. Nagy Zsolt távközlési miniszter, az RMDSZ európai parlamenti jelöltje ugyanabban a hírtelevízióban többször is hangsúlyozta: az SZNT akcióját nem lehet törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezni. Felhívta a figyelmet, hogy közeledik a kampány, és újra előkerülnek a magyarellenes megnyilvánulások. Megerősítette a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) belső népszavazása ellen a Demokrata Párt háromszéki szervezetétől származó feljelentést Laurentiu Todoran Kovászna megyei rendőrfőkapitány. Teodor Tripon megyei főügyész közölte, hatásköri meggondolásokból a feljelentést továbbította a Szervezett Bűnözés és Terrorista Bűncselekményeket Vizsgáló Főigazgatósághoz /Cseke Péter Tamás, Salamon Márton László: Referendum vagy közvélemény-kutatás, alkotmányos vagy alkotmányellenes? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998